Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
8. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 3., szombat Az ICOMOS egyik központja: Eger Interjú dr. Román Andrással, a szervezet végrehajtó bizottságának tagjával Az utóbbi esztendőkben örvendetes módon meßnöve- kedett az érdeklődés a műemlékvédelem kérdései iránt. Hazánkban és más országokban a társadalom széles rétegei fordulnak mind nagyobb figyelemmel e témakör felé. Természetesen a szakemberek sem tétlenkednek. Az idei egri műemlék- védelmi nyári egyetemre jelentkezők nagy száma egyértelműen mutatja, hogy e terület szakavatott képviselőinek van miről szót váltaniuk. S hogy a nemzetközi méretű összefogásra is szükség vah. azt mi sem bizonyítja jobban az ilyen jellegű szervezetek kiépülésénél és hatékony működésénél. Az ezekben folyó munkákról. tevékenység formákról kérdeztük dr. Román Andrást, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség osztályvezetőjét. az ICOMOS végrehajtó bizottságának tagját, a történeti városok nemzetközi bizottságának elnökét. — Először arra kérném, hogy mutassa be néhány mondattal az ICOMOS-t. — Ez a szervezet lényegében az UNESCO égisze alatt ténykedik s műemlékekkel kapcsolatos feladatok, tennivalók kidolgozásában játszik fontos szerepet. Azt mondhatom, hogy már meglehetősen hosszú ideje, hiszen — minthogy 1965-ben alakult — ez évben ünnepli fennállásának két évtizedes jubileumát. Lényeges dolog. hogy itt nem egyfajta kormányközi, szervezetről van szó. azaz. az ott hozott különböző határozatok nem kötelezőek az egyes országokra nézve. Mégis — úgy tűnik — általában betartják ezeket, vagy sokszor hivatkoznak rájuk. Persze, az is valós, hogy az ellenőrzésre alig-alig van mód és lehetőség. A legfőbb, legdöntőbb feladatunk tehát az, hogy a más és más nemzetiségű műemlékvédelmi szakembereket összegyűjtsük. s javaslatainkkal azonos irányba tartsuk őket, magyarán közös szemléletet, gondolkodásmódot alakítsunk ki. Tesszük ezt — a belügyekbe való beavatkozás nélkül — a műemléki politikára kimunkált irányelvek segítségével. — Nyilvánvaló, hogy anyagi erőforrásokra is támaszkodnak. Ezeket ki vagy kik biztosítják? — A költségvetésünk döntő hányadát az UNESCO vállalja magára. Ezen túlmenően számíthatunk még a tagdíjakra és az egyes országok közvetett vagy közvetlen támogatására is. — Sa végrehajtó bizottság hogyan épül fel? — Huszonhat tagja van. Ezek közül huszonegyet titkos szavazással választanak meg a háromévente megtartott kongresszusokon. Nekik pedig megvan az a joguk, hogy még további öt személyt kooptálhassanak. Jómagam 1978-tól töltöm be ezt a funkciót. Ez a mostani egyben az utolsó ciklusom is hiszen szabályzatunk kimondja. hogy egyfolytában legfeljebb háromszor választhatnak valakit újra. — S ilyen minőségben mit tehetett a magyar műemlékvédelem érdekében? — Hát. sok teendőm volt. -A legnagyobb sikernek azonban azt tartom — s ebben nekem is szerepem volt —, hogy hazánknak ítélték oda a történeti városokkal foglalkozó bizottság vezetését. Négyen is pályáztak erre a ..tisztségre”' de az .ICOMOS végül mellettünk döntött. Azt hiszem, hogy azért merték ránk bízni ennek a bizottságnak a gesztorálását, mert nálunk az ilyen jellegű munka — a nem kevés hiba ellenére is — jól folyik. szép eredményeket hoz. — Megyénk mindebből különösképpen profitálhat. . . — Természetesen, mert ennek a bizottságnak centruma Egerben lesz. Már az eredeti elképzelésünk is az volt, Ijogy amennyiben Magyarország nyer a „versengésben”. úgy Heves megye székhelyét tesszük meg központtá. — A terveken kívül beszámolhatunk-e már valami konkrétumról? — Nagyon valószínű. hogy az első komolyabb lépést már szeptembertől megtehetjük. Ekkor kezd1 ' el ugyanis tevékenységét egy részfoglalkozású munkatársunk. Az ő dolga lesz a kapcsolattartás és1 az idegen nyelvű levelezés lebonyolítása, hiszen az ICOMOS* ban az angol és a francia a munkanyelv. — Ha már itt tartunk ... Hány ország vesz részt ebben a bizottságban? — Kilenc ország egy-egy képviselője alkotja az állandó „gárdát’. Ezek: Csehszlovákia. Ausztria, Kanada, Tunézia. Franciaország, Olaszország. Spanyolország, India és hazánk. Emellett delegál személyeket még Bulgária, az NDK, Anglia, Görögország. Belgium. Luxemburg és Lengyelország is. — Szeptemberben lesz a bizottság második ülése ... — Valóban. Az első még 1984-ben volt. Azt szeretnénk. ha ezeket mindig a kispréposti lakban —. amely ideális környezet — rendezhetnénk meg. Persze az épületet ennél jobban is ki akarjuk használni. Egy szak- könyvtár létrehozását is célul tűztük ki. Ennek anyaga a történeti városokra koncentrálna. Ha huzamosabb ideig gyűjtjük az idevágó irodalmat, akkor minden reményünk megvan arra. hogy hozzávetőlegesen tíz év múlva egy igen komolv bibliotékát mondhassunk magunkénak. Ez is, és a két kutatószoba is kiválóan segítené azokat a szakembereket, akik a történeti városok rehabilitációjával foglalatoskodnak. Hasznos lesz az a törekvésünk is. miszerint minden ülést összekapcsolnánk egy-egy olyan kiállítással. amely valamelyik ország történeti városainak helyreállítási munkálataiból adna ízelítőt. — Ha jól tudom, Önöknek nincs szükségük egész évben az épületre. Ügy vélem. vétek lenne kihasználatlanul hagyni.. . — Ez igaz. Egyébként mi az elejétől fogva úgy egyeztünk meg a városi tanáccsal. — aki a palotát a rendelkezésünkre bocsátotta és üzemelteti —, hogy az ICO- MOS-nak nincs kifogása az ellen, hogy a házat az „uborkaszezon alatt” egyéb célokra igénybe vegyék. Szerintem ideális hely lenne a kiállítások számára is. sőt. klubokat is befogadhatna. Az meg aztán igazán beleférne a profilba, hogy a helyi városszéoítő egyesületnek legyen itt otthona. Mindenesetre az tény — bármi legyen a végső megoldás — hogy Eger műemlékvédelmi. s talán szellemi életében is egy újabb fejezet következik. Sárhegyi István pr Múzeum A megyeszékhely legújabb múzeumát az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát segítségével rendezték be a Domus Áruház szomszédságában egy felújított barokk épületben, amely bemutatja az Eger környéki szőlőművelés, bortermelés és kereskedés múltját, jelenét. Erről tudósítanak Perl Márton felvételei. ■■■■■HM fcgjHMlMffwawB László emlékezete összeállításunk sok szempontból kötődik a műemlékvédelmi tagozatú egri nyári egyetem mostani előadásaihoz, vitáihoz, s azt hivatott igazolni, hogy a múlt értékes hagyatékának óvása nemcsak a szak- ' emberek ügye, hanem valamennyiünk érdeke. Zolnay Arcok, emberek. emlékek ... Nézegetem a levelét, kézírását a garamszegi vízi- várról írt tanulmányán és a csehszlovákiai. ocsovai templom török kori. albán síremlékéről a kedvemért készített fotójának hátlapján — s tűnődöm az érthetetlenen, a megíoghatatlanon. a hihetetlenen: Laci bácsi nem jö.n be többé hozzánk a budai Vár múzeumába, a 260- as szobába . .. Pedig csak néhány hónapja vetetted papírra a „Két dolog miatt zavarlak .... úgyszólván bocsánat- kérőén mentegetőző leveledet pesti otthonodban, értesítvén egy-egy kiállítási, anyaggyűjtési és publikációs hírről, melyeket a pennaforgató íródeák oly régen várt már! S még pár hete is milyen fiatalos hévvel, kime- ríhetetlennek tűnő energiával. megkapó átélöképesség- gel beszéltél, magyaráztál, értekeztél. mesél tél és adomáz- tál kis irodánkban a folyosón. a könyvtárban, lent az előadóteremben a középkori királyi palotáról — közös munkahelyünkről s egyúttal több évtizedes régészeti leletmentő ásatásaid színhelyéről — tartott munikabe- számolódon, avagy alig fél esztendeje az ELTE tanácstermében, kandidátusi értekezésed megvédésekor! Hihető ez? — valóban örökre kihullt a toll a kezedből. több mint fél évszázados. szüntelen feltárás, kutatás ásatás, publikálás után? Hiszen alig másfél éve, hogy olyan keresetlen őszinteséggel, közvetlenséggel fogadtad a krónikást, akinek éppen a Te irodádban jelöltek ki egy íróasztalt. s támogattad a legutóbbi hetekig, úgyszólván minden munkájában! Hiszen alig pár hónapja hogy az igali portya témakörének megbeszélésekor kedves poétának. Balassi Bálint döm- södi vásárütésének, feldolgozására ösztönöztél... Hiszen még a múlt hónapban is milyen telhetetlen kíváncsisággal. a felfedezés örömével lapozgattad a Tass múltjáról szóló kötet középkori fejezeteit. melyből végre sikerült számodra is egy ajándéfcpéldányt szerezni! S hogy meglepődtél, amikor elújságoltam, a minap az Országos Levéltárban rábukkantam egy 3 évszázados levélre, melyet családod egyik őse kapott az egri pasától, ■ Laci Bácsi! Végre elkészült a fénymásolat erről a magyar nyelvű, török hitlevélről, mely tulajdonképpen salvus conductus. menlevél, védlevél, oltalomlevél, átte- lepedési-költözési engedélylevél. útlevél is volt egyben. S melyet meglepetésnek szántam volna, hogy a szokásos nyári alkotási szabadságod előtt megajándékozhassalak vele. Most már megtehetném — ám, sajnos, ezúttal Te leptél meg mind- annyiunkat, megdöbbentően váratlan, végleges távozásoddal. amelyre a legkevésbé sem számítottunk, s melyet még most is alig hihetünk ... Hiszen alig 3 hónapja vetted át szülővárosod csaknem megkésett elismerését, a Pro Urbe-dijat! Hiszen még napjainkban is kapható könyvesboltjainkban utolsó köteted, a középkori Esztergom . története! Hiszen a végső napokban tettél pontot önéletrajzi írásodra amelyet, reméljük, posztumusz könyvként is megjelentetnek! Hiszen még nincs 2 éve, hogy a tévé a Rólad készített, emlékezetes portréfilmjét sugározta, amelyet most. július ötödikére, újfent műsorra tűztek, e fájdalmas mementó okán! Kedves Laci Bácsi! Noha életműved, régészeti feltárásaid, sok száz írásod, népszerű könyveid, s főleg a világhírű gótikus ..szoborerdő’ felfedezése neved elválaszthatatlanul összekapcsolja Buda várának középkori históriájával, ám archeológiánk és művelődéstörténetünk nem feledi el esztergomi és egri munkálataid eredményeit sem. S ha már nem adhattam át életedben, kérlek fogadd el az örök Anyagba leszáll va ősöd török oltalomlevelét amelynek szövegében a Zsóka nevet viselő, valamelyik szépanyád csaknem teljesen olvashatatlan vezetéknevét még Te segítettél „megfejteni’ a krónikás kusza írású cédulájáról . . A török pasa magyar menlevele „Mi az hatalmas és győzhetetlen császárnak vég Egör várának. Tisza és Duna között való híveinek és hódolóinak gondviselő ura és parancsolója, tekéntetös és nagyságos, vitézlő Mehemet pasa: (A szerző felvétele)
