Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 30., péntek Bányásznapi ünnepség a SZOT Központi Iskoláján Sajtókonferencia Vietnam nemzeti ünnepe alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) Laosszal és Kambodzsával kialakított harci szövetség erősítésének, valamint a Szovjetunióval és a Szocia­lista közösség további orszá­gaival folytatott sokoldalú együttműködés állandó fej­lesztésének jelentőségét. Hangsúlyozta : a vietnami nép őszintén vágyik a bé­kére, s minden más néppel barátságban és együttműkö­désben szeretne élni. Ettől vezéreltetve, változatlan a koncepciójuk: a délkelet­ázsiai országoknak párbe­szédet kell folytatniuk, hogy rendezhessék a vitás kérdéseket, s Délkelet-Ázsi­át a béke, barátság és együttműködés övezetévé te­gyék. Készek normalizálni a kapcsolatukat a Kínai Népköztársasággal, a két or­szág népei, a földrész és a világ békéje érdekében. Ezt követően a Délkelet- Azsia békéjét veszélyeztető törekvésekről beszélt, majd felhívta a figyelmet azokra az erőfeszítésekre, amelye­ket országuk tesz a térség­ben kialakított helyzet nor­malizálására. s az ott élő népek kapcsolatainak ren­dezése érdekében. Legutóbb a három indokí­nai ország Phnompen-ben tartott XI. külügyminiszte­ri értekezletén igen fontos javaslatokat tettek közzé, amelyek a délkelet-ázsiai térségben az elmúlt hat esztendőben kialakult reali­tásokat tükrözik, s összhang­ban állnak az érintett felek jogos érdekeivel, lehetősé­get adnak sokoldalú tárgya­lási folyamatok megnyitásá­ra, mérséklik a feszültséget, és kedvező légkört terem­tenek a földrész, valamint a kambodzsai kérdés békés rendezéséhez. Nguyen Lung meleg sza­vakkal köszönte meg azt a segítséget, amelyet a magyar nép hosszabb ideje nyújt Vietnam országépítö munká­jához. biztonságának meg- védelmezéséhez. (Folytatás az l. oldalról) lyet a bányásznap alkalmá­ból rendezett a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Dorogi Szénbányák Vál­lalat szakszervezeti bizottsá­ga a SZOT Központi Iskola Galériájában. Ezekben a napokban több mint 40 bányavállalatnál és üzemnél tartanak bányász­napi ünnepséget, amelyeken 15-en veszik át a Munka Ér­demrend valamelyik foko­zatát, 325-en a Kiváló Mun­káért. 90-en a Kiváló Bá­nyász kitüntetést, s több mint 15 ezren kapják meg a Bányász vagy a Bányamen­tő Szolgálati Érdemérem gyémánt-, arany-, ezüst-, vagy bronz fokozatát. Ezen kívül a bányásznap alkal­mából mintegy 1,3 milliárd forint hűségjutalmat osz­tanak ki a dolgozók között. ★ A 35. bányásznapot Heves megyében is gazdag prog­rammal köszöntik. Az ese­ménysorozat már ma, pén­teken elkezdődik. Délelőtt Gyöngyösön, a Mátraalji Szénbányák Vállalat kultúr- otthonában emlékeznek a résztvevők. Délután a Vison- tai Thorez Bányaüzem, va­lamint a Petőfibányai Gép­es Vegyesüzem dolgozói ün­nepelnek. Ugyancsak ek­kor tartja rendezvényét Egerben, az Országos Érc- és Ásványbányák kutató és termelő műveinek, továbbá Gyöngyösorosziban a helyi ércbánya kollektívája. Szombaton délelőtt a Mátraalji Szénbányák eger­csehi üzemének dolgozói a népkertben gyülekeznek, ahol Barta Alajos. az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára mond ünnepi beszédet. A Párádhoz köze­li Sándor-réten találkoznak ezen a napon az Országos Érc- és Ásványbányák recs­ki rézércműveinek alkalma­zottai, Istenmezején pedig, a helyi bentonit bánya dol­gozói. Szombaton ünnepel a Kőolajkutató Vállalat egri üzemegysége, valamint a Finomszerelvénygyár kul­túrtermében a felnémeti ás­ványbánya munkásgárdája is. Valamennyi megemléke­zésen kitüntetéseket adnak át, és kultúrműsorokat is szerveznek. Sajtótájékoztató a szeptember 1-én hatályba lépő társadalombiztosítási rendelkezésekről Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóságon csütörtökön tájékoztatták a sajtó képviselőit a szeptem­ber 1-én hatályba lépő tár­sadalombiztosítási rendelke­zésekről. Elmondották, hogy a módosítások a társada- dalombiztosítási ellátás há­rom területét érintik: az anyasági segélyt, a terhessé­gi-gyermekágyi segélyt és a gyermekápolási táppénzt. Szeptember 1-től, az anyasá­gi segély összege 2500 forint­ról 4000 forintra emelkedik. A négyezer forint összegű anyasági segélyre azok a nők jogosultak, akik 1985. au­gusztus 31-ét követően szül­nek. A szülési szabadság ide­je négy héttel meghosszab­bodik, így 20 hét helyett 24 hét lesz. Ebből négy hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni, illetve igénybe venni. Az utóbbi intézkedés­sel a születendő gyermekek és a szülő nők egészségét védik, ezért a négy hét a születés várható időpontját követő időszakra nem vihe­tő át. Miután a társadalom- biztosítási jogszabályok sze­rint a terhességi-gyermek­ágyi segély a szülési szabad­ság idejére jár, így ennek időtartama is négy héttel meghosszabbodik. Szeptember 1-től a beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető táppénzes idő lényegesen meghosszab­bodik, és a jogosultság a gyermek 6 éves kora helyett 10 éves koráig terjed ki. A gyermekápolási táppénz igénybevétele szülői joggá válik. A változások lényege a következő : Egyévesnél idősebb, de há­romévesnél fiatalabb gyer­mekek ápolására, az eddigi 60 nappal szemben évenként és gyermekenként 84 napig kaphat táppénzt a szülő. (A gyermek egyéves koráig to­vábbra is korlátozás nélkül jár a gyermekápolási táp­pénz.) A háromévesnél idő­sebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek után, a gyermek- ápolási táppénz az eddigi harminc nappal szemben 42 napra, egyedülállók esetében pedig 84 napra jár. A hat­évesnél idősebb, de tízéves­nél fiatalabb gyermek ápo­lása címén évenként és gyer­mekenként 14, egyedülállók esetében pedig 28 naptári napon át jár a táppénz. Üj vonás a gyermekápo­lási táppénz rendszerében, hogy az egy-egy évre járó. de fel nem használt napok a következő évre átvihetők. Fontos tudnivaló, hogy itt nem naptári évről, hanem a gyermek egyik születésnap­jától a következő születésnap­jáig eltelt esztendőről van szó. Az eddigiekhez képest mó­dosulást jelent, hogy a gyer­mekápolási táppénzt a gyer­mek egyéves kora után min­den külön eljárás nélkül, bármelyik szülő igénybe ve­heti. Nincs már szükség sem a szülők együttes kérelmé­re, sem az engedélyezési el­járásra. —( Külpolitikai kommentárunk )— Gleccser-konfliktus? A FURCSA, EDDIG MÉG ritkán hallott kifejezés — gleccser-konfliktus — csak az elmúlt hetekben kezdett megjelenni a világsajtóban. A szemléletes képekre, hasonlatokra mindig hajlamos újságírók arra a feszültségre utalnak vele, amely — sajnos nem először — az indiai—pakisztáni határvidéken alakult ki. Ugyanis a két ázsiai ország közti válasz­tóvonal, (amely helyenként még napjainkban is csupán fegyverszüneti vonalnak számit) hosszú je­ges gleccser-szakaszokon halad keresztül. Hogy e feszültség milyen magas fokot ért el, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az indiai kormánynak az a döntése, hogy lezárták az indiai—pakisztáni határt, riadókészültségbe helyezték a Pandzsáb szövetségi államban állomásozó katonai erőket. BALJÓS HfREK EZEI^|. hisz rögtön felvillantják az eddigi három indiai-pakisztáni határháború em­lékét, amely mind e stratégiailag kényes körzetben zajlott. Most ugyan a helyzet távolról sem annyira kiélezett Üj-Delhi és Iszlámábád között, mint az el­múlt évtizedek egynémely hullámvölgyében volt, s tény, hogy Radzsiv Gandhi kormányfő az utóbbi hónapokban többször is találkozott Ziaul Hakk tá­bornok-elnökkel. Mégis, van két olyan tényező, amely a két (hagyományosan ellenséges) állam vi­szonyát napjainkban is. enyhén szólva, törékennyé teszi. Az egyik a Pakisztánba irányuló amerikai fegyverszállítmányok ügye. Indiában hosszabb ideje aggodalmat kelt az a tény, hogy az Egyesült Álla­mok korszerű harci gépek és más katonai felszere­lések sorát biztosítja Pakisztánnak. Uj-Delhi az összesen több milliárd (!) dollár értékű katonai kül­deményeket úgy tekinti, mint amelyek elsősorban az ö biztonságát fenyegetik. Gandhi kormányfő szemé­lyesen is többször figyelmeztetett emellett arra a veszélyre, amit egy esetleges pakisztáni atombomba kifejlesztése jelenthet. A MÁSIK TÉNYEZŐ, amely a két országot pilla­natnyilag különösen mereven állítja szembe, a szikh válság. Július végén ugyanis az új-delhi kor­mányzat és a szikhek legnagyobb politikai pártja, az Akaii Dal mérsékeltebb beállítottságú vezetője között hiába jött létre megegyezés az évek óta hú­zódó véres krízis megoldásáról, Longoval múlt heti meggyilkolása óta ismét teljes a bizonytalanság; mikor csapnak magasra az indulatok, meg lehet-e tartani a szeptemberre kiírt választásokat, s nem kell-e tartani az erőszakhullám újbóli megerősödé­sétől? A határlezárásról szóló döntés épp ennek, a szélsőséges elemek Pandzsábba való beszivárgásá­nak esélyét próbálja csökkenteni. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus bebörtönzött vezetőjének, Nelson Mandelának a lánya, Zenani Mandela Diamini be­szédet mond Washingtonban a Haladó Politikai Központ ne­vű mozgalom fogadásán. Mellette férje, Thumbuzl Diamini (Népújság-telefotő — AP—MTI—KS) Nagy-Britanniában átvizsgálják a műit héten Manchester­ben szerencsétlenül járt Boeing 731-esével azonos típusú repülőgépek hajtóműveit. ' Manchesterben egy Boeing-gép egyik motorjának hibája 54 ember életét küvetelte (Népújság-telefotő — AP-MTI—KS) Az aranymezők rabszolgái 3. Olcsó az emberélet A sztrájkoló bányászokat egy labdarúgópályára terelték a rendőrök Látogassunk el egy arany­bányába. Lent vagyunk a tárnában. A talaj síkos, ned­ves, a föld alatti labirintus­ban mégis alig látunk, por­felhő teszi áthatolhatatlanná a levegőt, amelyet a kis lámpák nem képesek meg­világítani. A munkafeltételek ebben a dél-afrikai aranybányában a múlt század bányaviszonyai­ra emlékeztetnek. Az egyik tárnafordulónál vészkijára­tot látunk. Szűk cső vezet felfelé, kőbe vájt, úgynevezett lépcsőfokokkal, minden 5—10 lépcső után egy-egy gömb­fával. A tárna maga, 300 méter mélyen van. Képzel­jük el, mennyi ideig tarthat veszély esetén ezen a „kijá­raton” felkapaszkodni. Van­nak 3000 méter mély bá­nyák is, de a tervek szerint 5000 méterre is le akarnak menni az aranyért. Márpe­dig a hőség errefelé egyre tűrhetetlenebbé válik, 1S00 méternél például 46 fokos a levegő. Ismét a felszínen. Feldarabolt és őrölt kőhe­gyek, mindenütt. Legalább 4 tonna követ dolgoznak fel. hogy egy uncia, azaz 30 gramm aranyat nyerjenek. Dél-Afrika földje mesésen gazdag. Az arany mellett gyémántot, platinát, rezet. vasat, szenet és uránt bá­nyásznak. Itt találták a 3106 karátos Culinan-gyémántot. amely akkora, hogy kézzel nem lehet körülérni. Ma az angol királyi ház tulajdona. Innen származik az a 240,8 karátos gyémánt, amelyet Richard Burton ajándéko­zott Liz Taylornak és még sok híres gyémántóriás. Aranyat ezen a vidéken majd száz esztendeje bá­nyásznak. Ma 429 ezer af­rikai és 44 ezer fehér dol­gozik a dél-afrikai arany­bányákban, amelyekben a múlt évben több mint 650 tonna aranyat termeltek. A munka rendkívül kemény, a gépesítés viszonylag alacsony fokú, hiszen a munkaerő rendkívül olcsó. És olcsó az emberélet is: 1984 első negyedében min­den ezredik bányászt ért ha­lálos szerencsétlenség, a bá­nyákban ötször annyian vesz­tették életüket, mint a köz­Dél-afrikai aranybányászok (Fotók: Time — Newsweek — AP — MTI — KS) lekedésben. Hivatalos ada­tok szerint, minden dél-af­rikai bányában és üzemben naponta átlagosan hatan hal­nak meg. A legveszélyeseb­bek az aranybányák. A munkaerő gátlástalan kizsákmányolása eredménye­ként, a gazdasági válság el­lenére egyre nő a bányatár­saságok profitja. 1984 el­ső negyedében 27—29 száza­lékkal nőtt a nyereségük, a megelőző év hasonló idősza­kához viszonyítva. Az évi 15 százalékos infláció külö­nösen az afrikaiakat sújtja, akik bérükből nem tudják eltartani családjukat. A leg­fájóbb, hogy fő eledelük, a kukorica is egyre drágább. Ugyancsak érzékenyen érin­ti őket a közlekedési költ­ségek emelkedése, hiszen a gettók távol vannak a mun­kahelyektől. Nehezítik az afrikai dol­gozók helyzetét a tömeges elbocsátások. Ezrek és ezrek veszítik el munkahelyeiket az autóiparban, a bányá­szatban, a közlekedésben és a szállodaiparban. Az elbo­csátások egyik napról a má­sikra történnek. Az elbocsá­tottakat rendszerint az üze­mi biztonsági emberek kis csoportokban kísérik ki a gyárkapuhoz, ahol lábhoz tett fegyverrel rendőrök vár­ják őket . . . Nem csoda, hogy évről évre nő a sztrájkok száma és kiterjedése. A dél-afrikai nép harcát egyre nagyobb figyelem kí­séri világszerte. A Biztonsá­gi Tanács legutóbbi határo­zata ismételten elítélte a faj­üldözést, a rendszer által meghirdetett rendkívüli ál­lapotot és a dél-afrikai re­zsim elleni gazdasági boj­kottot ajánlotta az ENSZ tagjainak. Franciaország til­takozásul hazahívta pretoriai nagykövetét és példáját a Közös Piac több tagállama is követte. Az Egyesült Ál­lamok képviselöháza ugyan­csak úgy határozott, hogy meg kell szakítani a gaz­dasági kapcsolatokat a faj­üldöző rezsimmel. Ismerve azonban a szálakat, amelyek az amerikai nagytőkét Dél- Afrika üzleti köreihez fűzi. erre a jóváhagyásra aligha lehet számítani. Gáti István — Vége —

Next

/
Thumbnails
Contents