Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 28., szerda 3. A párttaggá nevelés folyamata és a propaganda kapcsolata (III/l.) A párt belső életének, munkamódszereinek, a pártmunka gyakorlatának elemzése a választott testületeknek, a pártmunkásoknak folyamatos feladata. Ilÿen igényt, követelményt fogalmaztak meg *a párt vezető testületéinek dokumentumai. amelynek ^ pártszerveink, pártszervezeteink megfelelnek. Mégis vannak olyan területei a pártmunkának, amelyeket alig, de legalábbis ritkán vizsgálunk. Egyik ilyen témakör a párttaggá nevelés és a propaganda kapcsolatának kérdésköre. A párt olyan élő szervezet, amely állandó mozgásban, változásban van, része a társadalomnak. A benne lejátszódó folyamatok, események hatással vannak a párt életére, politikájára, tevékenységére, tömegkapcsolatára, szociális összetételére egyaránt. Hogy milyenek ezek a hatások, azt csak gondos elemzés útján tárhatjuk fel. Ezért döntött úgy az MSZMP Heves Megyei Bizottság Oktatási Igazgatóságának Pártépítési Tanszéke, hogy több éves tapasztalatait összegezi e témakörben. A térpáról készített műhelytanúlmányt a tanszék üzemi pártbizottságok párttitkárainak bevonásával vitatta meg. Szocialista viszonyaink között a társadalomirányítás centruma a marxista— leninista párt. Feltétele a termelési eszközök társadalmi tulajdona és a szilárd munkáshatalom. A párt élcsapat jellegéből következik, hogy mindenekelőtt a munkásosztály legjobbjait tömöríti, de jelen vannak a pártban más társadalmi csoportok, rétegek tagjai is, ma már — alapvetően — olyan arányban, amilyen a társadalomban elfoglalt helyük. Hogy ki lehet a párt tagja, azt a szervezeti szabályzat rögzíti. Ma mindenekelőtt az, aki vállalja a párt marxista—leninista politikáját; kiáll a politika mellett; képviseli a politikát, azt magáénak vallja; cselekvő részese a végrehajtásnak. Pártunk történelmi útjának minden szakaszában fontos feladatának tekintette az utánpótlás biztosítását. Ez ma sincs másként. Az MSZMP munkáspárt! — következésképpen arra törekszünk, hogy kellő arányban legyenek munkások a pártban. Napjainkban és hosszabb távon is azzal kell számolnunk, hogy a szocializmus építésének külső és belső feltételei nehezebbekké válnak. Történelmi tapasztalataink igazolják, hogy ilyen időszakokban kap különös jelentőséget a párt egységének erősítése, a pártfegyelem szilárdsága, a párt harc- képességének növelése. Pártunk Politikai Bizottsága megvizsgálta a tag- felvételi munkát, a párt összetételének alakulását és 1983. június 21-én határozatot hozott e munka javítására. A határozat szerint erősítenünk kell a . párt munkásjellegét, a párttagság személyes példájával növelje a párt iránti .bizalmat, a párt tekintélyét, egyéni elbírálás alapján a legjobbakat vegyük fel a pártba, a fiatalok párttaggá nevelése elsőrendű feladattá váljék, javuljon az alapszervezetekben folyó munka színvonala, a párt utánpótlásának neveléséért minden párttag felelős, aki pedig nem tesz éleget a párttagsággal járó kötelezettségeinek, ne maradjon a párt tagja. A Politikai Bizottság határozatából — úgy érzem helyén való különösen egy megállapítás kiemelése: „az ifjúság körében nem megfelelő a politikai felvilágosító és szervező munkánk.” „A politikai nevelés hiányosságai, formális vonásai is tükröződnek abban, hogy az ifjúsági rétegekben erőtlen a politikai befolyásunk.” Hogy a pártónkívüliek, a fiatalok miként viszonyulnak a párthoz, azt sok tényező befolyásolja pozitív és negatív irányban egyaránt Csak néhányat közülük: milyen a politika, a pártszervezetek politikai nevelő munkájának szintje, a párttagok és a vezetők példája, a munkahelyi légkör, a politikai oktatás színvonala, meggyőző ereje, a szocializmusról felvázolt kép realitása, a fiatalok ismeretei a pártról, a közélet tisztasága stb. Politikai érdekünk fűződik ahhoz, hogy a párt jövője függ attól, hogy minél több becsületes, a szocializmust igenlő pártonkívüli és fiatal közeledjen hozzánk, s közülük a legjobbakat felkészítsük, alkalmassá tegyük a párttagságra. A párttaggá nevelést olyan folyamatnak tekintjük, amelyben több tényező együttes hatása eredményezheti a tagfelvételi kérelmet^ nagy szerepe van a szülői ház, a családi környezet indíttatásának. A párttag szülők? a vezetők felelőssége különös jelentőséget kap gyermekeink kommunista szellemben történő nevelésében; az iskolákban folyó világnézeti nevelés megalapozhatja a fiatalok tudományos gondolkodását; a tömegszervezetekben végzett mozgalmi munka jó előiskola lehet a párttagsághoz vezető úton; a munkahelyi környezet hatása; a pártszervezetek tudatos nevelő munkája. A pártépítés kérdéskörének vizsgálata nem egy a pártélet sokirányú kérdései között, hanem az egyik legfontosabb kérdés, hiszen itt nem másról, mint a párt jövőjéről, a párt folytonos megújulásának útjáról, annak lehetőségeiről, módjairól van szó. A pártépítő munka folyamat jellegű, mely elkezdődik a családi környezetben, s az itt átélt élmények, tapasztalatok sok esetben egy életre szóló elkötelezettség erejével bírnak. Folytatódik az iskolai oktatás, az ifjúsági mozgalom keretei között, s a hadseregben. Az emberek világnézetének formálódására, társadalmi rendünkhöz, a politikai szervezetekhez fűződő viszonyára rendkívül nagy hatást gyakorol a munkahely és annak légköre, az ott dolgozó párt- szervezet politikai kisugárzó ereje. A pártépítő munka „folyamat jellege” szükségszerűen ki kell, hogy egészüljön a „komplexitás” fogalmával, vagyis olyannak tekintjük, amely a pártmunka sokrétű tennivalóinak eredőjeként valósul meg, olyan tevékenység, amely nem zárul le a tagfelvétellel. Tót Ferenc tanszékvezető (Folytatjuk) Elismerés az egri piac építéséért Egy fiatal művezető nagy sikere Annyit változott, szépült az utóbbi néhány esztendőben megye- székhelyünk. hogy az itt élők már nemcsak hogy megszokták, de valamelyest értenek is az építkezésekhez. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint a futballal: mindenki ért hozzá, sőt szakmai tanácsadásra is bármikor kész. így volt ez a piac építésénél is. Felvetették, hogy kevés lesz a parkoló, mások azt tették szóvá, hogy miért kell ezt a belváros kellős közepére építeni, megint mások helyeselték a helyszínt, s lehetne sorolni a véleményeket. Egy azonban bizonyos, amikor nemrégiben lebontották az új csarnok körül a palánkokat sok járókelőnek még a lélegzete is elállt egy pillanatra. Hol volt már akkor a minden kákán csomót keresők véleménye. Mindenki csak azt hajtogatta ez a piac meseszép. Joggal lehetünk rá büszkék. — Minden építkezés szem előtt van — mondja Papp István a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat fiatal művezetője, aki részt vett a munkákban. — Ezt azonban különös figyelemmel kísérték az egriek. Azért is mert forgalmas helyen épült, no meg azért, mert az ideiglenes piac csak nem volt az igazi, amit ebben a városban már megszoktak, — A laikusok csak azt látják, hogy modern, s valóban esztétikus a környezetben jól illeszkedő épület. Építészetileg jelentett-e valamilyen különlegességet? — Nem lehet egyik stílushoz sem besorolni. Sem nem modern, sem nem régi típusú. Véleményem szerint is pont oda való. ahová építettük. A legkülönösebb feladatot az jelentette, hogy a PEVA vasbeton szerkezetét kellett a födém * fatartó szerkezetével . összeilleszteni. — Mióta van a pályán, hiszen ilyen fiatalon felelősségteljes, nagy feladatot kapott? — Még 1976-ban kerültem a céghez, mint kitűző. Két év után elmentem főiskolára. majd következett a katonaság. Csak 1983-ban jöhettem vissza, s 1984-ben már kezdődött ez az építkezés. Tulajdonképpen pályakezdő vagyok. Ügy láttunk hozzá ehhez a munkához, hogy nagyon tetszett a feladat, engem pedig személy szerint nagyon földobott, hogy pályakezdő létemre rám bízták a piacot. Pelle Judit kolléganőmmel kezdtük. neki sokat köszönhetek, sok nehézségen átsegített az elején. Sajnos később megbetegedett. s így nem lehetett végig velünk. Aztán úgy ment minden, mint a mesében. A vállalaton belül ez számított ugyan az elsődleges feladatnak, de ilyen szervezett jól összehangolt munkát nem tudom produkált-e már az építőipar. A városi tanács műszaki osztálya. a Beruházási Vállalat, a mélyépítő üzem. a tervező. Jványi László, mindenki azon volt, hogy gyorsan, mégis magas színvonalon valósítsuk meg az eredeti elképzeléseket. — S mégis, hogyan sikerült határidő előtt? — Azt hiszem olyan munkát végeztünk, ami a későbbiekben is példaként szolgálhat. Persze ez nem valósulhatott volna meg” másképpen, mint hatalmas összefogással. A kemény tél nekünk sem segített. Ezért pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére meghirdetett munkaversenyben nekünk a piac volt az egyik felajánlásunk. Aztán az I-es számú fő-építésvezetőség KISZ- - szervezete is sokat segített társadalmi munkában az átadás előtti hajrában. Ügy sikerült, hogy nagy örömömet leltem első igazi nagy munkámban, ami még esetleg a későbbiekre is meghatározó lehet számomra. Sikerélménnyel kezdeni nagy dolog .. . — No és a kitüntetés . . . — Erről nem is álmodtam. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapni 27 évesen — ez csak tovább tetőzte az örömömet. Mindezt sietve mondta el, beszélgetésünk közben többször is az órájára nézett. Várta a következő feladat A Tüiaméfi-lakótelepen most épülő 330 lakásból 103- nak ő a művezetője. Most a szerkezetépítésnél tartanak. Azt szeretné, ha majd a lakók is elégedettseggel beszélnének az ő. és társai munkájáról . . . Kis Szabó Ervin Pénzintézetek alakulnak Az utóbbi években látvá' nyos változásokon ment át a magyar pénzügyi szféra. Először csak úgynevezett „alapok” alakultak különböző fejlesztési területekhez kapcsolódva : a mezőgazda- ' Ságban,-az innovációs folyamatokban az építőiparban kértek és kaptak helyet maguknak. (Ilyen volt például az Innovációs Alap, vagy a Vállalkozási Alap.) Létrejöttük eéljá a vállalkozás volt, hogy kihasználva méretükből adódó gyorsaságot és rugalmasságot, versenyt teremtsenek a beruházásokra, fejlesztésekre szánt pénzek piacán. Idén január óta folyamatosan átalakulnak ezek az alapok úgynevezett szakosított fejlesztési pénzintézetté. Jó néhány már bankként jegyeztette be magát. Így jött létre például az Inno-. vációs Alapból az Innofi- nance, a Vállalkozási Alapból az Általános Vállalkozási Bank RT és —, hogy a legújabb fejleményt említsük — az Építőipari Innovációs Alapból az Épitő- ipari Innovációs Bank RT. Hitelek, kötvények A névváltással nemcsak a cégtáblákat festik át, hiszen a korábbinál jóval több felhatalmazást kaptak. De nemcsak körükben ment és megy végbe változás, szinte kivétel nélkül valameny- nyi régebbi bank is lehetőséget kapott arra, hogy új üzletágakban működjék, és egy-egy területen versenytársai lehetnek egymásnak. A szám szerint nyolc szakosított pénzintézet megőrizte az új jogosítványok mellett eredeti feladatát. Elsősorban a fejlesztésekhez és innovációkho.z kapcsolódva tevékenykedhetnek, de emellett — akárcsak a nagyok — kötvényeket bocsáthatnak ki, megbízásból vagy saját nevükben: adhatnak hiteleket, illetve végleges tőkejuttatás formájában is részt vehetnek különböző vállalkozásokban. (Ilyenkor bizonyos összeget adnak a vállalkozásokhoz, és cserében részesednek a haszonból.) Az előbbiek mellett legalább ilyen fontos, hogy tevékenységükkel összhangban, tehát a fejlesztésekhez kapcsolódva betéteket is gyűjthetnek. A jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalatoknak nem nagyon futja megtakarításra, sőt, a meglevő pénzüket sem igen fektetik bankbetétbe, így a pénzintézetek kevésbé számíthatnak arra, hogy ebből a forrásból jelentős tőkére tesznek szert. Ez persze, azt is jelenti, hogy népgazdasági szinten — legalább is egyelőre — nem ezeken a pénztárablakokon keresztül osztják szét a hitelek jelentős részét. Választhat a vállalat Ennek ellenére nem szabad szerepüket lebecsülni, hiszen hosszú évtizedek után először teremtődött meg annak a lehetősége, hogy a vállalatok ne csak egyetlen bankhoz mehessenek kölcsö~ nért, ezt a tendenciát erősíti a most folyó átalakulás is. És mivel a nagy beruházások kora egyelőre nem tért vissza, tehát még nagyobb szerepet kapnak a gyorsan megtérülő, viszonylag kis tőkét igénylő befektetések. E területen viszont már sikerrel vehetik fel a versenyt a kisebb pénzintézetek a nagyokkal, ugyanis méreteik lehetővé teszik, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az igényekhez. Ráadásul, az sem elhanyagolható szempont, hogy az újonnan alakult szakosított pénzintézetek — az egykori alapok — olyan elképzelések valóra váltását is finanszírozhatják, amelyben csak ők látnak üzleti lehetőséget. Természetesen a pénzintézeti státusz nem garantálja a nyereséges gazdálkodást, amely mind a nyolcuktól alapvető követelmény. Előfordulhat, hogy egy nyereségesnek látszó üzlet sem hoz hasznot, és ez a viszonylag kis alaptőkék miatt érzékenyen érinti a kisbankokat. Ám valószínűleg éppen ezért rendkívül körültekintően vizsgálják majd meg a vállalatok ígéreteit, és lehetőségük lesz a választásra is. Hiszen a pénzintézeti rendszer szélesedése nemcsak a szabad bank- választásra ad lehetőséget. A másik oldalon levők szintén megkapják a jogot arra, hogy csak a számukra megfelelő partnereknek. adjanak pénzt. * Mindez együtt pedig garantálja,' hogy népgazdasági szinten a fejlesztések forrásai ne haladják meg a kívánatos - szintet. Igaz, ezen őrködik az állami felügyelet, és a jegybank a maga sajátos eszközeivel. Bár e módszerek alkalmazását, hatókörét most kell kipróbálni a szocialista pénzügyi szféra sajátos keretein belül. Még nem kétszintű A nyolc szakosított pénzintézet alakulása mellett a többi bank is szélesítette tevékenységi körét, de egyelőre még nem beszélhetünk kétszintű bankrendszerről. (A közgazdasági szakirodalom * egyszintűnek nevezi a bankrendszeri, ha monopolhelyzetben van a jegybank, a bankszervezet irányítása is centralizált. Két, vágy többszintű bank- rendszerről szól viszont az esetben,- ha számos kereskedelmi bank működik egymás mellett, amelyek között piaci verseny van. A kereskedelmi bankok felett áll alközponti jegybank.) A két, vagy többszintű bankrendszer kialakításához számos változtatásra lesz még szükség. járhatóan ezek idejét nem hónapokban, hanem, években mérhetjük majd: mert úgy kell megvalósítani a kétszintűsé-' get, hogy eközben ne keletkezzenek zavarok a, hitelszférában, folyamatosak legyenek a hitelkapcsolatok, és mindig teljesüljenek a hitelpolitikai' irányelvek célkitűzései is. Éppen ezért viszonylag csak lassú ■ léptekkel lehqf haladni a -kívánt cél, a kétszintű bank-’ rendszer felé, amelyben jelentő^, szerepet kapnak a szakosított . pénzintézetek is, a leendő kereskedelmi bankok előfutárai. L. M.
