Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 28., szerda 3. A párttaggá nevelés folyamata és a propaganda kapcsolata (III/l.) A párt belső életének, munkamódszereinek, a párt­munka gyakorlatának elem­zése a választott testületek­nek, a pártmunkásoknak fo­lyamatos feladata. Ilÿen igényt, követelményt fogal­maztak meg *a párt vezető testületéinek dokumentu­mai. amelynek ^ pártszerve­ink, pártszervezeteink meg­felelnek. Mégis vannak olyan területei a pártmun­kának, amelyeket alig, de legalábbis ritkán vizsgá­lunk. Egyik ilyen témakör a párttaggá nevelés és a propaganda kapcsolatának kérdésköre. A párt olyan élő szerve­zet, amely állandó mozgás­ban, változásban van, része a társadalomnak. A benne lejátszódó folyamatok, ese­mények hatással vannak a párt életére, politikájára, tevékenységére, tömegkap­csolatára, szociális összeté­telére egyaránt. Hogy mi­lyenek ezek a hatások, azt csak gondos elemzés útján tárhatjuk fel. Ezért döntött úgy az MSZMP Heves Megyei Bi­zottság Oktatási Igazgatósá­gának Pártépítési Tanszé­ke, hogy több éves ta­pasztalatait összegezi e té­makörben. A térpáról készí­tett műhelytanúlmányt a tanszék üzemi pártbizottsá­gok párttitkárainak bevo­násával vitatta meg. Szocialista viszonyaink között a társadalomirányí­tás centruma a marxista— leninista párt. Feltétele a termelési eszközök társadal­mi tulajdona és a szilárd munkáshatalom. A párt élcsapat jellegé­ből következik, hogy min­denekelőtt a munkásosz­tály legjobbjait tömöríti, de jelen vannak a pártban más társadalmi csoportok, réte­gek tagjai is, ma már — alapvetően — olyan arány­ban, amilyen a társadalom­ban elfoglalt helyük. Hogy ki lehet a párt tag­ja, azt a szervezeti szabály­zat rögzíti. Ma mindenek­előtt az, aki vállalja a párt marxista—leninista politi­káját; kiáll a politika mel­lett; képviseli a politikát, azt magáénak vallja; cse­lekvő részese a végrehaj­tásnak. Pártunk történelmi útjá­nak minden szakaszában fontos feladatának tekintet­te az utánpótlás biztosítá­sát. Ez ma sincs másként. Az MSZMP munkáspárt! — következésképpen arra törek­szünk, hogy kellő arányban legyenek munkások a párt­ban. Napjainkban és hosszabb távon is azzal kell számol­nunk, hogy a szocializmus építésének külső és belső feltételei nehezebbekké vál­nak. Történelmi tapasztala­taink igazolják, hogy ilyen időszakokban kap különös jelentőséget a párt egysé­gének erősítése, a pártfegye­lem szilárdsága, a párt harc- képességének növelése. Pártunk Politikai Bizott­sága megvizsgálta a tag- felvételi munkát, a párt összetételének alakulását és 1983. június 21-én határoza­tot hozott e munka javítá­sára. A határozat szerint erősítenünk kell a . párt munkásjellegét, a párttag­ság személyes példájával nö­velje a párt iránti .bizalmat, a párt tekintélyét, egyéni el­bírálás alapján a legjobba­kat vegyük fel a pártba, a fiatalok párttaggá nevelése elsőrendű feladattá váljék, javuljon az alapszervezetek­ben folyó munka színvona­la, a párt utánpótlásának neveléséért minden párttag felelős, aki pedig nem tesz éleget a párttagsággal járó kötelezettségeinek, ne ma­radjon a párt tagja. A Politikai Bizottság ha­tározatából — úgy érzem helyén való különösen egy megállapítás kiemelése: „az ifjúság körében nem meg­felelő a politikai felvilágo­sító és szervező munkánk.” „A politikai nevelés hiá­nyosságai, formális vonásai is tükröződnek abban, hogy az ifjúsági rétegekben erőt­len a politikai befolyásunk.” Hogy a pártónkívüliek, a fiatalok miként viszonyul­nak a párthoz, azt sok té­nyező befolyásolja pozitív és negatív irányban egyaránt Csak néhányat közülük: mi­lyen a politika, a pártszer­vezetek politikai nevelő munkájának szintje, a párt­tagok és a vezetők példája, a munkahelyi légkör, a po­litikai oktatás színvonala, meggyőző ereje, a szocializ­musról felvázolt kép reali­tása, a fiatalok ismeretei a pártról, a közélet tisztasága stb. Politikai érdekünk fűző­dik ahhoz, hogy a párt jö­vője függ attól, hogy minél több becsületes, a szocializ­must igenlő pártonkívüli és fiatal közeledjen hozzánk, s közülük a legjobbakat fel­készítsük, alkalmassá te­gyük a párttagságra. A párttaggá nevelést olyan fo­lyamatnak tekintjük, amely­ben több tényező együttes hatása eredményezheti a tagfelvételi kérelmet^ nagy szerepe van a szülői ház, a családi környezet indítta­tásának. A párttag szülők? a vezetők felelőssége külö­nös jelentőséget kap gyer­mekeink kommunista szel­lemben történő nevelésében; az iskolákban folyó világné­zeti nevelés megalapozhatja a fiatalok tudományos gon­dolkodását; a tömegszerve­zetekben végzett mozgalmi munka jó előiskola lehet a párttagsághoz vezető úton; a munkahelyi környezet hatá­sa; a pártszervezetek tuda­tos nevelő munkája. A pártépítés kérdésköré­nek vizsgálata nem egy a pártélet sokirányú kérdései között, hanem az egyik leg­fontosabb kérdés, hiszen itt nem másról, mint a párt jövőjéről, a párt folytonos megújulásának útjáról, an­nak lehetőségeiről, módjai­ról van szó. A pártépítő munka folyamat jellegű, mely elkezdődik a családi környezetben, s az itt átélt élmények, tapasztalatok sok esetben egy életre szóló el­kötelezettség erejével bír­nak. Folytatódik az iskolai oktatás, az ifjúsági mozga­lom keretei között, s a had­seregben. Az emberek vi­lágnézetének formálódásá­ra, társadalmi rendünkhöz, a politikai szervezetekhez fűződő viszonyára rendkívül nagy hatást gyakorol a munkahely és annak lég­köre, az ott dolgozó párt- szervezet politikai kisugár­zó ereje. A pártépítő munka „folya­mat jellege” szükségszerűen ki kell, hogy egészüljön a „komplexitás” fogalmával, vagyis olyannak tekintjük, amely a pártmunka sokrétű tennivalóinak eredőjeként valósul meg, olyan tevé­kenység, amely nem zárul le a tagfelvétellel. Tót Ferenc tanszékvezető (Folytatjuk) Elismerés az egri piac építéséért Egy fiatal művezető nagy sikere Annyit változott, szépült az utóbbi néhány esztendőben megye- székhelyünk. hogy az itt élők már nemcsak hogy megszokták, de valamelyest értenek is az építkezésekhez. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint a futballal: mindenki ért hozzá, sőt szakmai tanácsadás­ra is bármikor kész. így volt ez a piac építésénél is. Felvetették, hogy kevés lesz a parkoló, mások azt tették szóvá, hogy miért kell ezt a belváros kellős közepére építeni, megint mások helyeselték a helyszínt, s lehetne sorolni a véleményeket. Egy azonban bizonyos, amikor nemrégiben lebontották az új csarnok körül a palánkokat sok járókelőnek még a lélegzete is elállt egy pillanatra. Hol volt már akkor a minden kákán csomót keresők véleménye. Mindenki csak azt hajtogatta ez a piac meseszép. Joggal lehetünk rá büszkék. — Minden építkezés szem előtt van — mondja Papp István a Heves Megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat fia­tal művezetője, aki részt vett a munkákban. — Ezt azonban különös figyelem­mel kísérték az egriek. Azért is mert forgalmas helyen épült, no meg azért, mert az ideiglenes piac csak nem volt az igazi, amit ebben a városban már megszoktak, — A laikusok csak azt látják, hogy modern, s va­lóban esztétikus a környe­zetben jól illeszkedő épület. Építészetileg jelentett-e va­lamilyen különlegességet? — Nem lehet egyik stí­lushoz sem besorolni. Sem nem modern, sem nem régi típusú. Véleményem szerint is pont oda való. ahová épí­tettük. A legkülönösebb fe­ladatot az jelentette, hogy a PEVA vasbeton szerkeze­tét kellett a födém * fatartó szerkezetével . összeilleszte­ni. — Mióta van a pályán, hiszen ilyen fiatalon fele­lősségteljes, nagy feladatot kapott? — Még 1976-ban kerültem a céghez, mint kitűző. Két év után elmentem főiskolá­ra. majd következett a ka­tonaság. Csak 1983-ban jö­hettem vissza, s 1984-ben már kezdődött ez az építke­zés. Tulajdonképpen pálya­kezdő vagyok. Ügy láttunk hozzá ehhez a munkához, hogy nagyon tetszett a fela­dat, engem pedig személy szerint nagyon földobott, hogy pályakezdő létemre rám bízták a piacot. Pelle Judit kolléganőmmel kezd­tük. neki sokat köszönhetek, sok nehézségen átsegített az elején. Sajnos később meg­betegedett. s így nem lehe­tett végig velünk. Aztán úgy ment minden, mint a mesében. A vállalaton belül ez számított ugyan az el­sődleges feladatnak, de ilyen szervezett jól összehangolt munkát nem tudom produ­kált-e már az építőipar. A városi tanács műszaki osz­tálya. a Beruházási Vállalat, a mélyépítő üzem. a terve­ző. Jványi László, mindenki azon volt, hogy gyorsan, mé­gis magas színvonalon való­sítsuk meg az eredeti elkép­zeléseket. — S mégis, hogyan sike­rült határidő előtt? — Azt hiszem olyan mun­kát végeztünk, ami a ké­sőbbiekben is példaként szolgálhat. Persze ez nem valósulhatott volna meg” másképpen, mint hatalmas összefogással. A kemény tél nekünk sem segített. Ezért pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére meghirdetett munkaversenyben nekünk a piac volt az egyik felaján­lásunk. Aztán az I-es szá­mú fő-építésvezetőség KISZ- - szervezete is sokat segített társadalmi munkában az át­adás előtti hajrában. Ügy sikerült, hogy nagy örömö­met leltem első igazi nagy munkámban, ami még eset­leg a későbbiekre is megha­tározó lehet számomra. Si­kerélménnyel kezdeni nagy dolog .. . — No és a kitüntetés . . . — Erről nem is álmodtam. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapni 27 évesen — ez csak tovább tetőzte az örömömet. Mindezt sietve mondta el, beszélgetésünk közben több­ször is az órájára nézett. Várta a következő feladat A Tüiaméfi-lakótelepen most épülő 330 lakásból 103- nak ő a művezetője. Most a szerkezetépítésnél tarta­nak. Azt szeretné, ha majd a lakók is elégedettseggel beszélnének az ő. és társai munkájáról . . . Kis Szabó Ervin Pénzintézetek alakulnak Az utóbbi években látvá' nyos változásokon ment át a magyar pénzügyi szféra. Először csak úgynevezett „alapok” alakultak különbö­ző fejlesztési területekhez kapcsolódva : a mezőgazda- ' Ságban,-az innovációs folya­matokban az építőiparban kértek és kaptak helyet ma­guknak. (Ilyen volt példá­ul az Innovációs Alap, vagy a Vállalkozási Alap.) Létrejöttük eéljá a vállalko­zás volt, hogy kihasználva méretükből adódó gyorsasá­got és rugalmasságot, ver­senyt teremtsenek a beruhá­zásokra, fejlesztésekre szánt pénzek piacán. Idén január óta folyama­tosan átalakulnak ezek az alapok úgynevezett szako­sított fejlesztési pénzintézet­té. Jó néhány már bankként jegyeztette be magát. Így jött létre például az Inno-. vációs Alapból az Innofi- nance, a Vállalkozási Alap­ból az Általános Vállalko­zási Bank RT és —, hogy a legújabb fejleményt em­lítsük — az Építőipari In­novációs Alapból az Épitő- ipari Innovációs Bank RT. Hitelek, kötvények A névváltással nemcsak a cégtáblákat festik át, hi­szen a korábbinál jóval több felhatalmazást kaptak. De nemcsak körükben ment és megy végbe változás, szin­te kivétel nélkül valameny- nyi régebbi bank is lehető­séget kapott arra, hogy új üzletágakban működjék, és egy-egy területen verseny­társai lehetnek egymásnak. A szám szerint nyolc sza­kosított pénzintézet megőriz­te az új jogosítványok mel­lett eredeti feladatát. Elsősorban a fejlesztésekhez és innovációkho.z kapcsolód­va tevékenykedhetnek, de emellett — akárcsak a na­gyok — kötvényeket bocsát­hatnak ki, megbízásból vagy saját nevükben: adhat­nak hiteleket, illetve végle­ges tőkejuttatás formájában is részt vehetnek különböző vállalkozásokban. (Ilyenkor bizonyos összeget adnak a vállalkozásokhoz, és cseré­ben részesednek a ha­szonból.) Az előbbiek mel­lett legalább ilyen fontos, hogy tevékenységükkel össz­hangban, tehát a fejleszté­sekhez kapcsolódva betéte­ket is gyűjthetnek. A jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalatoknak nem nagyon futja megtaka­rításra, sőt, a meglevő pén­züket sem igen fektetik bankbetétbe, így a pénzin­tézetek kevésbé számíthat­nak arra, hogy ebből a for­rásból jelentős tőkére tesz­nek szert. Ez persze, azt is jelenti, hogy népgazdasági szinten — legalább is egye­lőre — nem ezeken a pénz­tárablakokon keresztül oszt­ják szét a hitelek jelentős részét. Választhat a vállalat Ennek ellenére nem sza­bad szerepüket lebecsülni, hiszen hosszú évtizedek után először teremtődött meg annak a lehetősége, hogy a vállalatok ne csak egyetlen bankhoz mehessenek kölcsö~ nért, ezt a tendenciát erő­síti a most folyó átalakulás is. És mivel a nagy beruhá­zások kora egyelőre nem tért vissza, tehát még na­gyobb szerepet kapnak a gyorsan megtérülő, viszony­lag kis tőkét igénylő befek­tetések. E területen viszont már sikerrel vehetik fel a versenyt a kisebb pénzinté­zetek a nagyokkal, ugyanis méreteik lehetővé teszik, hogy gyorsan alkalmazkod­janak az igényekhez. Rá­adásul, az sem elhanya­golható szempont, hogy az újonnan alakult szakosított pénzintézetek — az egyko­ri alapok — olyan elképze­lések valóra váltását is fi­nanszírozhatják, amelyben csak ők látnak üzleti lehe­tőséget. Természetesen a pénzinté­zeti státusz nem garantálja a nyereséges gazdálkodást, amely mind a nyolcuktól alapvető követelmény. Elő­fordulhat, hogy egy nyere­ségesnek látszó üzlet sem hoz hasznot, és ez a vi­szonylag kis alaptőkék miatt érzékenyen érinti a kisban­kokat. Ám valószínűleg ép­pen ezért rendkívül körül­tekintően vizsgálják majd meg a vállalatok ígéreteit, és lehetőségük lesz a vá­lasztásra is. Hiszen a pénz­intézeti rendszer szélesedé­se nemcsak a szabad bank- választásra ad lehetőséget. A másik oldalon levők szintén megkapják a jogot arra, hogy csak a számukra megfelelő partnereknek. adjanak pénzt. * Mindez együtt pedig garantálja,' hogy népgazdasági szinten a fejlesztések forrásai ne haladják meg a kívánatos - szintet. Igaz, ezen őrködik az állami felügyelet, és a jegybank a maga sajátos eszközeivel. Bár e módsze­rek alkalmazását, hatókörét most kell kipróbálni a szo­cialista pénzügyi szféra sa­játos keretein belül. Még nem kétszintű A nyolc szakosított pénz­intézet alakulása mellett a többi bank is szélesítette tevékenységi körét, de egyelőre még nem beszélhe­tünk kétszintű bankrend­szerről. (A közgazdasági szakirodalom * egyszintűnek nevezi a bankrendszeri, ha monopolhelyzetben van a jegybank, a bankszervezet irányítása is centralizált. Két, vágy többszintű bank- rendszerről szól viszont az esetben,- ha számos keres­kedelmi bank működik egymás mellett, amelyek között piaci verseny van. A kereskedelmi bankok felett áll alközponti jegybank.) A két, vagy többszintű bankrendszer kialakításá­hoz számos változtatásra lesz még szükség. járhatóan ezek idejét nem hónapok­ban, hanem, években mér­hetjük majd: mert úgy kell megvalósítani a kétszintűsé-' get, hogy eközben ne kelet­kezzenek zavarok a, hitel­szférában, folyamatosak le­gyenek a hitelkapcsolatok, és mindig teljesüljenek a hitelpolitikai' irányelvek célkitűzései is. Éppen ezért viszonylag csak lassú ■ lép­tekkel lehqf haladni a -kí­vánt cél, a kétszintű bank-’ rendszer felé, amelyben jelentő^, szerepet kapnak a szakosított . pénzintézetek is, a leendő kereskedelmi bankok előfutárai. L. M.

Next

/
Thumbnails
Contents