Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-27 / 200. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 27., kedd Idegenforgalmi piackutatás Marketing igazgatóság alakult a legrégibb magyar idegenforgalmi szervezetnél, az IBUSZ-nál. Megkezdődött tehát Magyarországon is az idegenforgalmi piackutatás. Tekintettel az idegenforgalom — a „béke nehézipara” — rendkívüli nép- gazdasági jelentőségére, amely egyre növekszik, két érdekelt szakembertől kértünk nyilatkozatot az IBUSZ új piackutató szervezetéről. Szathmári Ferenc marketing-igazgató: — Amikor egy éve létrehoztuk az IBUSZ Marketing Igazgatóságát, abból indultunk ki, hogy a korábbi évek szerkezeti felépítése nem elegendő sajátos „árunk”, vagyis a programok, utak eladásához. Hiszen az iparban és a külkereskedelemben is rájöttek arra, hogy a termelésközpontú gondolkodás nem visz előre, sőt megrekeszt. Terjed tehát a piackutatás szervezete, bár az is igaz, hogy egy legutóbbi statisztikához 300 magyar nagy- vállalatot kérdeztek meg, s ezek közül csak 140 rendelkezett piackutató szervezettel. Az IBUSZ-nál is eddig azt mondtuk: van kiutazás, beutazás és hazai turizmus. De nem elemeztük ezeket piaconként. Pedig például a beutazásoknál egészen má- I sok a körülmények, feltéte- : lek egy francia és egy osztrák turista esetében. Az osztrák hagyományos kiránduló-területnek tekinti Magyarországot, a franciát viszont meg kell győzni arról, hogy miért érdemes idejönni, amikor a saját országában síelni is, vagy a tengerpartra üdülni is mehet, de elutazhat például a Baha- ma-szigetekre is. Most már piaconként kutatjuk, hogy honnét lehetne Magyarországra utaztatni, s azt, hogy országonként hogyan kell reklámozni hozzánk irányuló utakat, programokat. Avagy a kiutazásnál melyik országba hogyan kell felkutatni a magyar turistának tetsző szokásokat, jhol milyen olcsó szállodai megoldásokra lelhetnek a magyarok. Tehát az a feladatunk, hogy a kiutazáshoz magyar szemmel nézzük a külföldi piacot, fordított esetben pedig piacelemzéssel segítsük elő a beutazást. Egész más módszereket alkalmazunk a meggyőzésre például a mostanában igen növekvő amerikai beutazó csoportokkal és egészen mást a göröggel szemben. Az idegenforgalmi marketing sajátossága, hogy alanya az „áru”, maga az ember, tehát igen nagy szerepe van munkánkban a pszichológiának is. Ezért is használjuk gyakran a marketingkommunikáció kifejezést, vagyis a piackutatás emberi kapcsolatteremtő jellegét. Elsődleges feladatunk természetesen a devizanövelő beutazások elősegítése, hiszen volt egy erős növekedés, ami két évvel ezelőtt tetőzött, s azóta tovább nem nő a beutazó forgalom. Ahhoz, hogy mégse ez maradjon a „tető”, nemcsak a hagyományos magyar idegen- forgalmi piacokra (Ausztria és az NSZK) kell támaszkodni, hanem visszahódítani az olasz turisták tömegeit, s emellett a szocialista országokból, főleg Lengyelországból újra megnyerni az utazókat, akik a gazdasági nehézségek miatt maradtak el. Lovas Katalin üzletpolitikai osztályvezető: — Megpróbáljuk elérni, hogy a piackutatás minél fejlettebb, megalapozottabb, minél több irányú legyen. Figyeljük a külföldi szaksajtót. Fontos a külföldi versenytársak ajánlatainak begyűjtése, elemzése, egészen odáig, hogy részletes kérdőíves felmérést végzünk mind a magyar, mind a külföldi utazók körében. Mindezek alapján elkészítettünk egy középtávú piackutatási programot. Ebben elsősorban arra figyeltünk: az elkövetkezendő öt év során, milyen kérdőíves felméréseket végezzünk, hogy azzal hatékonyabbá tegyük mind kifelé, mind a befelé irányuló kereskedelmi munkát. Vagyis minél jobban megismerjük és minél jobban kielégítsük az ide érkező külföldi turisták igényeit. Most az egyik legnagyobb tömegű felmérésre készülünk a magyar turisták utazási szokásainak, igényeinek pontos megismerése végett. A kérdőíveket beletesszük a decemberben megjelenő 1986. évi fő- idényi programfüzet egy részébe, mintegy 50—60 ezer füzetbe. Ha 50 százalékos visszaérkezési arányunk lesz — s volt már 82 százalékos is! — akkor az jó eredmény. Az eddigi tapasztalat? — Elsősorban azt látjuk, hogy a magyar lakosság a véltnél is igényesebb. De nemcsak az idegenforgalmi, hanem a fogyasztási szokásokra vonatkozó felmérések is igazolják, hogy a magyarok általában nagyon igényesek. Az utazás iránt is, azok, de sajnos tovább nyújtóznak, mint a takarójuk en gedi, vagyis már nem mérik fel saját anyagi lehetőségeiket. A külföldi turisták közül az osztrák, olasz, Egyesült Államok-beli és dél-amerikai beutazók között is végeztünk felmérést. Általában a többség azt felelte, hogy többet kapott Magyarországtól, mint amennyire számított. Ideérkezése előtt rendkívül tájékozatlanok voltak az országról. Tehát sokkal több gondot kell fordítani a nemzeti propagandánkra. Még mindig nem ritka, hogy Budapestet összekeverik Bukaresttel. F. D. Mongol biokombinát A mongol fővárostól, Ulan Bátortól néhány kilométerre található az az állatgyógyászati célokat szolgáló biokombinát, amelyet 1913-ban magyar segítséggel építettek, illetve később korszerűsítettek. Az üzemben 10 féle állatgyógyszert állítanak elő és jelenleg is 34 magyar szakember segíti az ottani munkát. Dr. Kelemen István, L. Csulunceceg és P. Sátor laboráns (MTI Fotó: Kabáczy Szilárd) Kereskedelempolitikánk '85-ben (11/2.) A vásárlási körülmények Az iparcikk kínálatban több terUleten érzékelhető javulás ellenére a lakossági igények kielégítésében továbbra is ebben az árufőcsoportban tapasztalhatók nagyobb feszültségek. Kiegyensúlyozottabbá vált viszont egyes építőanyagok ellátása. Ezekből kereskedelmünk jelenleg kínálati helyzetben van, a lakosság érdeklődése viszonylag mérsékelt. Bővültek a közvetlen termelői beszerzési kapcsolatok. Kiskereskedelmünk elsősorban egyes kis- és középüzemekkel fokozta együttműködését. Űj elemekkel gazdagodott a nagykereskedelmi és termelőeszköz-forgalmazó szervezetekkel a partneri kapcsolat közös boltok nyitása a megye városaiban, raktárházi értékesítés révén. Erőteljesebb árucserével Ellátási gondok elsősorban a műszaki cikkek kínálatában jelentkeztek, nem vagy csak igen hiányosan elégítették ki a keresletet mélyhűtőkből, nagyobb űrtartalmú hazai hűtőszekrényekből és mosógépekből. A híradástechnikai cikkek közül leginkább a színes és fekete-fehér televíziók hiányoztak a boltokból. Az év második felében — a különböző intézkedések hatásaként fekete-fehér készülékekből folyamatos, jó ellátásra lehet számítani. A műszaki cikkeknél mutatkozó hiányok mérsékléséhez kereskedelmi szervezeteinknek az eddigieknél is erőteljesebben törekedni kell az áruházi és a ki.shatármenti árucserében rejlő lehetőségek jobb kihasználására. A lakosság hangulatában a legnagyobb feszültséget továbbra is a szilárd tüzelőanyagok hiánya okozza. A Borsodi Szénbányák szállítási lemaradása hátrányosan hat a megye tüzelőellátására. A megyei és országos erőfeszítések arra irányulnak, hogy az év második felében a szénkínálat lényegesen javuljon. A tűzifaellátás a megyei erőfeszítések eredményeként, az elkövetkezendő hónapokban várhatóan lényegesen javul. A ruházati kínálat kedvezőbben alakult, mint az elmúlt évben, annak ellenére, hogy például kamaszöltönyökből mennyiségi, férfiöltönyökből mérethiányok voltak. Az év hátralevő időszakában a cipőkből mind választékban, mind pedig méret tekintetében javulás várható. Kedvezően hat A vásárlási körülmények alakulásának meghatározó eleme — az árukínálat mellett — a hálózati feltételek fejlődése, a bolti munka- szervezés. A korábbinál mérsékeltebb ütemű, exten- zív fejlesztés ellenére, néhány községben új ABC-áru- ház létesült, Gyöngyösön megkezdte működését az új RAVILLbolt, a megyeszékhelyen megnyílt az új piaci csarnok. A hálózat terjedelmének szerényebb növekedésével párhuzamosan, előtérbe kerültek a kapacitásbővítés intenzív módszerei. Kedvező jelenség, hogy több helyen sor került kisebb üzletek bővítésére, egybeépítésére, ■illetve technológiai korszerűsítésére. Gondot okoz, hogy a belvárosban, de főleg a megyeszékhelyen, a vállalatok teherbíró képességét meghaladó ráfordítások jelentkeznek az üzletek felújításánál. Előkészítés alatt áll a kereskedelmi hálózat- fejlesztés VII. ötéves terve. Elsőrendű feladatnak tartjuk — a szerényebb pénzeszközök ellenére — az alapellátás javítását, a munka- és üzemszervezés továbbfejlesztését! Az új üzemelési formák (szerződéses rendszer, jövedelemérdekeltségű üzemeltetés) jó ütemben fejlődnek, többségében kedvező hatást gyakorolnak az áruellátás színvonalára. Ugyanakkor esetenként a társadalmi tulajdon, illetve a fogyasztói érdekeket sértő jelenségek visszaszorítására elő kell segítenünk, hogy a vállalati, szövetkezeti központok tevékenysége több területen érdemben javuljon. Megyénk kiskereskedelmi hálózatában a nyitva tartási rend lényegében bevált, a lakosság részéről alapvető kifogás nem merült fel. A közelmúltban megjelent új szabályozás alapján — lényeges változtatás nélkül — jobban figyelemmel kell lenni az általános munkaidőn kívüli nyitva tartás bővítésére, meg kell szüntetni a vásárlók részéről jogosan kifogásolt, a napon belüli, egy-két órás áruátvételekből származó zárva tartást, illetve az elhúzódó tatarozásokat. Szigorúbb ellenőrzéssel A szakember-ellátottság — a vásárlási körülményekkel összefüggésben kielégítő, de például az élelmiszerbofti eladói, pénztárosi és a vendéglátás termelő munkaköreinél a feszültségek fokozódtak. Az életszínvonal stagnálása, illetve szerény növekedése mellett, a kereskedelmi munkával kapcsolatos etikai kérdések szükségszerűen élesebben jelentkeznek. Az irányításnak és az ellenőrzésnek ezekre a jelzésekre figyelni kell, és időben, hatékony intézkedéseket kell tenni a negatív jelenségek visszaszorítására. Szigorítottuk az ellenőrzést. kritikus területekre összpontosítottuk a célvizsgálatokat. Kereskedelmi felügyelőségünk irányítása mellett, a társadalmi ellenőrök széles körével, eredményes ellenőrzések folynak a fogyasztók érdekeinek védelmében. A gondok és nehézségek ellenére, jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy megyénk kereskedelmi dolgozói ösz- szességében az év első felében eleget tettek a meghatározott követelményeknek Ezúton is köszönjük a végzett munkát és továbbra is kérjük helytállásukat az előttünk álló feladatok színvonalas teljesítésében. Miskolczi László, a Heves Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályvezetője Vége A béren is múlik Dollárért is ■orrnak Sima szoknya, csíkos felsőrész: Henter Éva öltötte magára (Fotó: Zölei Magdolna) Amikor közli Czakó Jánosáé, a Heves Megyei Ruházati Ipari Vállalat megbízott igazgatója, hogy egy dollárt hány forintért „termelnek”, elismerően kellett bólintanom. Azt gondoltam, bármelyik nagy cég megirigyelhetné őket. Mindjárt azt kérdeztem, megéri ez nekik? — Most már nem kapunk bérpreferenciát — mondta —, de azt hallottuk, hogy a tőkés export után kérhetünk mégis. Nem titok, a dolgozóinknak is érezniük kell a keresetükön, ha a dollár elszámolású exporttervünket túlteljesítjük.. Magától értetődik, nem ? Nem volt meglepetés Miközben sorolja, hogy az első hat hónapot milyen arányban múlták felül a tervezett mértékhez képest, az is elkerülhetetlenül szóba került, hogy a belföldi piac „beszűkült”. Márciusban jelezte a nagykereskedelmi vállalat, hogy a megrendelését kénytelen visz- szavonni, annyira nem vesznek az üzletekben női ruhaféléket. — Bevallom, nem ért váratlanul bennünket ez a közlés, mert ma a nők nálunk olyan ruhatárral rendelkeznek általában, hogy akkor is csinosan, divatosan tudnak öltözködni legalább egy évig. ha csak néhány kiegészítő ruhadarabot tudnak vásárolni. Márpedig, ha az egyéb kiadások növekszenek, akkor a takarékoskodást az öltözködésnél kezdik nálunk. Úgyhogy, jókor kezdtek tárgyalni tőkés megrendelésről a külkereskedelmi vállalat közbejöttével. Az idő őket igazolta. Amit elvesztettek a réven, behozták a vámon. Így lehetett a féléves tervüket végül nemcsak teljesíteni, hanem mintegy két százalékkal túl is haladni. Még mindig a tél Az év elején a nehézségeiket tetézte az a körülmény, hogy nekik ugyan nem kellett a tél miatt visszafogniuk a munkát, de az alapanyagot gyártó partnerek komoly nehézségekkel küzdöttek. Márciusban kezdték el a szállítást. A vállalat most már arra is tud gondolni, hogy a részlegeinél is végrehajtsa a szükséges fejlesztési feladatokat. A korábban elkezdett modernizálási folyamat tehát nem szakad meg. Pétervásáráni új szociális létesítményt hoznak fedél alá. Bélapátfalván teljesen új épületbe költöztek. Kiskörén is a korszerűsítés a cél: például a központi fűtés kialakítása. Mindösszesen mintegy kétmillió forintot igényelnek ezek a munkák. Miután a vállalat nincs bővében a forintoknak, a megyei tanácstól kértek segítséget. Hitelt vesznek fel. hogy a dolgozók munka- és szociális körülményeit jobbítani tudják, mert a dolgozók közérzete egyben a teljesítményük egyik befolyásoló tényezője is. A felhívás nyomán Márciusban elhangzott a megyei pártbizottság felhívása: üzemeink fokozzák a lehetőségekhez képest az exportjukat, mert erre van szüksége a népgazdaságnak. Mi azonnal megbeszéltük, mit tehetünk — mondja a megbízott igazgató. — Ügy döntöttünk, hogy tízszázalékos többletet ajánlunk fel. Ezzel mindenki egyetértett. No, és a tények? Mindjárt hallom is az „elszámolást”. A tőkés export a 31 millióval szemben a 40 milliót éri el. A rubelelszámolású export a 60 millióval szemben 66-ot tesz ki. Ha az évi termelési értéket vesszük alapul, annál a 150 millió helyett a 157 szerepel. Pedig a belföldi piac pillanatnyilag egy kicsit visszaesett. — Lehet, hogy nem mindenki előtt világos, de nekünk a jobb üzlet a belföldi megrendelés — jegyzi meg Czakó Jánosné. Tessék csak felfigyelni erre. Mi következik ebből? Nem más, mint az, hogy a tőkés export ugyan nyereséges vállalkozás, de nem annyira, mintha a határainkon belül jutna el az üzletekbe a vállalat valameny. nyi terméke. A tőkés exporttal és egyáltalán az exporttal valamiféle „áldozatot” hoznak talán a köz oltárán? így fogalmazni fölösleges lenne. De az összevetés nem árt, mert ha valljuk, hogy fontos az anyagi érdekeltség — márpedig valljuk —, akkor az exportnál is ennek kellene megmutatkoznia. Nem ők „panaszkodtak”, én érdeklődtem. Jó a hangulat Ennyi nő között, ennyi gondot ismerve, a család, a A szőke hajhoz ez a sötét színű ruha illik, mutatja be Kövér Zoltánné gyerek, a piac, a... ! — Én megértem őket, talán azért, mert én is nő vagyok — mondja a megbízott igazgatónő. — De ne feledje, a nők a, munkában kitartóbbak. Ez igaz. Viszont a fizetés előttük még „kényesebb” téma, mivel ők vásárolnak be az üzletekben. — ötszázalékos béremelést terveztünk, de ezt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a kérvényünket a minisztérium elfogadja. Minden készen van már ahhoz, hogy a fejlesztést a tervezett mértékben végrehajtsuk, csupán főhatóságunktól várjuk az írást. Igaz, hogy az itteni nők jelentős mértékben „termel, nek” dollárt, aránylag kedvező elszámolás szerint, de a pénzt forintban kapják. Nem is valami sokat. Mégis ... ragaszkodnak a munkahelyükhöz. A fiatalok itt maradnak, de aztán, ha férjhez mennek... igen, a gyes. De utána visszajönnek. Női üzem, a gyereknevelés pedig „időigényes” foglalkozás, ezt is be kell számítani. A Heves Megyei Ruházati Ipari Vállalat mindig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az exportra nagy gondot fordítottak. A múló évekkel ez a jó tulajdonságuk nem csökkent, hanem csak erősödött. Megérdemlik az elismerést. G. Molnár Ferenc
