Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-27 / 200. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 27., kedd Reagan és az FBI A San José Mercury News című kaliforniai napilap olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint Ronald Reagan elnök négy évtizeddel ezelőtt szó- rosan együttműködött az FBI, a* amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal szerveivel és a hollywoodi .,kommunistagyanús” személyekről adott nekik tájékoztatást. A dokumentumok három olyan esetről számolnak be, amikor Reagan információkat adott az FBI-nak, így például 1947-ben, amikor a színészek szakszervezetének elnökeként nyújtott tájékoztatást különböző színész- és filmművészeti szervezetek állítólag kommunistagyanús elemeiről. Reagan ugyanakkor megtagadta, hogy az „amerikaellenes tevékenységeket” vizsgáló hírhedt bizottság előtt megnevezzen olyan művészeket, akik „kommunistának” minősültek. Szovjet— nicaraguai kapcsolatok A Szovjetunió a leghatározottabban elutasítja a közép-amerikai problémák erőszak igénybevételével történő megoldását. Támogatja a térség gondjainak igazságos politikai megoldását szolgáló konstruktív nicaraguai javaslatokat, a Contadora-csoport országainak, .valamint más békeszerető államoknak az erőfeszítéseit — jelentette ki Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn Moszkvában, amikor fogadta Jacinto Suarezt, Nicaragua eddigi állomáshelyéről most távozó moszkvai nagykövetét. A baráti légkörű beszélgetésen elégedetten állapították meg, hogy a Szovjetunió és Nicaragua kapcsolatai a legkülönbözőbb területeken sikeresen fejlődnek. A két ország viszonya az egyenjogúságon, egymás kölcsönös tiszteletén és az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapszik. Eduard Sevardnadze megerősítette, hogy a Szovjetunió szolidáris a nicaraguai nép harcával, és elítéli az Egyesült Államok kormányzatát, mert nyomást akar gyakorolni Nicaraguára, zsarolja és fenyegeti a közép-amerikai országot. Mugabe Pekingben Kínai vezetők meghívására hétfőn reggel háromnapos hivatalos látogatásra Kínába érkezett Robert Mugabe Zimbabwe miniszterelnöke. A két ország együttműködéséről és nemzetközi kérdésekről, különösen a délafrikai helyzetről lesz szó a tárgyalásokon. Kína, a dél- afrikai apartheid-politika kemény bírálója és a namí- biai függetlenség szószólója másodszor fogadja Mugabe-t, aki Kína után a Koreai NDK-t keresi fel. A zimbabwei politikus mostani látogatását megelőzően 1981 májusában járt Kínában. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium gépírói gyakorlattal rendelkező iskolatitkárt felvesz. Jelentkezni lehet: az iskola gondnokságán 9—15 óráig. Sámánt ha Smith halála Repülőgép-szerencsétlenség következtében vasárnap életét vesztette az Egyesült Államokban Samantha Smith 13 éves amerikai kislány, aki két éve szovjet társadalmi szervezetek meghívására szülei társaságában a Szovjetunióba látogatott, hogy személyesen győződjék meg a szovjet emberek békevágyáról, és találkozzék szovjet gyerekekkel. A látogatás világszerte ismertté vált előzménye az volt, hogy Samantha levelet írt Jurij Andropovnak, az SZKP KB akkori főtitkárának, szovjet államfőnek. A levélben az atomháború lehetősége miatti aggodalmáról vallott. Útja után könyvet írt szovjetunióbeli élményeiről. Samantha vasárnap édesapjával, — akivel Londonból volt úton hazafelé — Bostonban a Maine állambeli Augusta felé tartó járatra szállt föl. A kisméretű, kétmotoros gépen nyolcán tartózkodtak. A gépet eddig ismeretlen okokból Lewiston repülőtere felé irányították, ahol kényszerleszállást kísérelt meg, de eközben felrobbant. A gép utasai és a személyzet tagjai életüket vesztették. Képünk augusztus 23-án készült, középen Samantha Smith (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) A francia lapok A Mitterrand—-Kohl találkozóról A hétfői francia lapok Francois Mitterrand elnök és Helmuth Kohl szövetségi kancellár szombati találkozójáról beszámolva kiemelik: a két vezető egyetértett a két ország közötti „biztonsági együttműködés” fejlesztésében, de egyelőre még homály fedi ennek közelebbi értelmezését, s azt, hogy milyen lépéseket terveznek ezen a téren. Konkrétumként csak azt hozták nyilvánosságra, hogy az Elysée-pa- lota és a bonni Kancellári Hivatal között különleges telefonvonalat létesítenek, s ez a „vörös telefon” biztosítja majd, hogy az elnök és a kancellár gyorsan érintkezésbe léphessen egymással. A hétórás megbeszélés egyik fő témája a kelet— nyugati kapcsolatok kérdése volt. A Le Figaro szerint Kohl kancellár nagy érdeklődést tanúsít Mihail Gorbacsov októberi párizsi Iá. togatása iránt, s arra kérte a francia elnököt, hogy a szovjet vezetővel folytatandó megbeszélésein képviselje a nyugatnémet álláspontot is a biztonsági kérdésekben. A Les Echos szerint a találkozó után a kapcsolatok kitűnő voltáról tett nyilatkozatok nem leplezhetik azt, hogy továbbra is homály borítja az Eureka-programot és a nagy ipari tervek jövőjét. Feltűnő volt, hogy Kohl kancellár mélyen hallgatott ezekről. —( Külpolitikai kommentárunk )— Szép születésnap NÉGY ÉVTIZEDE TÖRTÉNT 1945. augusztus hu. szonkettedikén. Az ország még ezernyi sebből vérzett. Az új hatalom a levitézlett úri rend hagyatékaként az elmaradottság mellett felrobbantott hidakat, kifosztott vasúti parkot, és kiégett romokat örökölt. Régi igazság, hogy minden kezdet nehéz, de ez a majdnem nulláról indulás szinte heroikus erőfeszítéseket követelt. És nagy segítőkészséget. Történelmi szerencsénkre ez bőségesen megvolt annál a hatalomnál, amelynek katonái elhozták a magyar nép számá. ra a szabadságot: a Szovjetuniónál. Abban, hogy a mélypontról elindulhattunk felfelé a lejtőn, nagyon jelentős része volt a szovjet támogatásnak. Ennek a támogatásnak egyik jogilag is formába — cikkelyekbe és paragrafusokba — foglalt dokumentuma volt a most negyven esztendeje megkötött' első magyar—szovjet külkereskedelmi megállapodás. Én. nek lényege akkor az volt, hogy nyersanyagokban még békés időkben sem bővelkedő hazánk — a kezdet kezdeteként — megkapta a legszükségesebbeket, ahhoz, hogy a magyar nép újjáépítő akarata tettekben, konkrét eredményekben is kifejezésre juthasson. Némi meghatottsággal azt is megállapíthatjuk, hogy ez a nap nemcsak magyar—szovjet viszonylatban em. lékezetes dátum, hanem voltaképpen az új Magyarország külkereskedelmének születésnapja is. AZ, AMI AKKOR A SZÓ MINDEN értelmében újdonság volt, ma mindennapjaink szerves része: a magyar—szovjet gazdasági együttműködés. Elég egy pillantást vetnünk bármelyik magyar — vagy szovjet — városra ahhoz, hogy felmérjük mekkora utat tettünk meg. Lada személygépkocsik és ZIL teherautók tömege a magyar utakon, Ikarus-bu- szok Moszkva, Leningrád. Minszk és Kijev utcáin, szovjet turisták a Halászbástyán és a Balatonnál, magyar szó a világszép Ermitázs termeiben, Medicor-mü- szerek a szovjet egészségügyi intézményekben és gigászi szovjet berendezések az első magyar atomerőműben. AKKORIBAN RENDHAGYÓNAK számított az az első megállapodás, méghozzá több szempontból is. Egy kicsiny, kivérzett, a háborúban vesztes országgal kötött, a teljes egyenrangúságon és a kölcsönös előnyökön alapuló szerződést egy győztes nagyhatalom. Ma már ez természetesnek tűnik ; hazánk lakosságának egy teljes nemzedéke nőtt fel úgy. hogy megszokta: a két népet az eszmék és célok alapvető közössége fűzi össze. A negyven esztendeje elvetett mag gazdag gyümölcsöket termő fává terebélyesedett. Harmat Endre USA—Közös piac, Spagettiháború John Block amerikai mezőgazdasági miniszter többször megfenyegette az Európai Gazdasági Közösséget. Blockot, akárcsak az amerikai farmereket, azok a szubvenciók bosszantják, amelyeket a nyugat-európai termelők a tej-, a hús- és a gabonaexport támogatására hoznak. Ez évi 3—4 milliárd dollárt húz ki az amerikai farmerek zsebéből. Minthogy az amerikai fenyegetések már évek óta ismétlődtek, Brüsszelben nem vették túl komolyan a háborús hangokat. Olasz panasz A közelmúltban azonban az amerikai kormányzat váratlanul odacsapott: a nyugateurópai tojásos száraztészta vámját százszorosára, 0,25 százalékról 25 százalékra, a tojás nélküli spagettiét és makaróniét pedig 40 százalékra emelte. A magas vám annyira megdrágítja a nyugat-európai száraztésztákat, hogy azokat az amerikai piacon nem lehet többé eladni. Az intézkedés végeredményben tehát embargót jelent. A Közös Piac eddig mintegy 5 százalékát szállította az amerikai forgalomnak. A spagettikonfliktus Olaszországot érinti a legérzékenyebben, hiszen ez az ország szállítja a legtöbb száraztésztát az Egyesült Államokba. Az amerikai alel- nök a közelmúltban Rómában kénytelen volt meghallgatni az olasz panaszt a makaróni ügyben. Bush megígérte, hogy az ügyet Reaganhez továbbítja. Ugyanakkor szóvá tette, hogy az olaszok akadályozzák a Floridában és Kaliforniában termelt citrusfélék bevitelét a Közös Piac országaiba. Állította, hogy az amerikai citrusfélékre a Tízek által kivetett vám ötször magasabb, mint a Földközi-tenger országaiból — Marokkó, ból, Tunéziából és Izraelből — érkező küldeményekre. A Közös Piac nemrég azt hozta fel indokul, hogy ez az érintett országok fejlődését segíti, ami Amerika érdeke is. Az amerikai citrus-lobbyt azonban ez az érv nem hatja meg: szerinte ily módon 48 millió dollár veszteséget okoz nekik a Közös Piac. A válasz A tésztabojkottra gyors választ adott az EGK: ha az USA folytatja a spagettiháborút, Brüsszel 8-ról 30 százalékra emeli az amerikai mogyoró és citrom vámját. „Ha az amerikaiak ^bántanak bennünket, vissza kell. hogy üssünk” — érvelt egy brüsszeli illetékes. Közismert, hogy az utóbbi húsz évben Nyugat-Európa parasztsága megnégyszerezte termelését. Hegyekben áll a marhahús, a vaj, a cukor és a gabona. Csak a raktározási költségek évi 4,7 mii liárdra rúgnak. A kivezető út: exportálni — exportálni, kerül, amibe kerül. A Közös Piac 1970-ben még 22 millió tonna gabonát importált, ma pedig jelentős eladó a világpiacon. Ugyanez történt a baromfival is. Tíz évvel ezelőtt komoly húsvevő volt, ma 660 ezer tonna marhahúst tárol a raktárakban. Tejtermékekből világméretekben az első szállító a nyugat-európai közösség. Az alacsony világpiaci árak ellensúlyozására kiviteli támogatást kapnak a termelők. Erre költik a Közös Piac agrárköltségvetésének több mint egyharmadát, -40 milliárd márkát évente. A nyugat-európai konkur- rencia. a csökkenő kereslet és a magas dollárárfolyam következtében az utóbbi években egynegyedével csökkent az amerikai mező- gazdasági export volumene. A farmerek jövedelme egy- harmadával kisebb, mint a hetvenes évek végén. A szubvenciók elkeseredett ellenfele, Block mezőgazda- sági miniszter bejelentette: visszaszerzik Amerika része, sedését a világpiacon. Az Egyesült Államoknak „szubvenciókkal kell magának piacot biztosítania” — mondotta és e célból 2 milliárd dollár állami támogatási kapnak a mezőgazdasági exportőrök. „Tanultunk az EGK-től” — tette hozzá. Baráti áron Elsőként Algériának. az európai közösség hagyományosan jó partnerének ajánlottak „baráti áron” egymillió tonna gabonát. Hasonló ajánlatot tettek Egyiptomnak is. Block azt tervezi, hogy az elkövetkező három évben húsz — a Közös Piaccal szoros kapcsolatban álló — országot hódítanak vissza. A brüsszeliek jól tudják, hogy hosszú távon nem vehetik fel a versenyt a tengerentúliakkal, mert a támogatások összegének emelésére nem futja a Közös Piac költségvetéséből ..A spagettiháború operett, de egy gabonaháború dráma lehet” — vélekedik egy EGK-szakértő. Ha az USA tovább folytatja a vevők el- szipkázását. a brüsszeli bizottság számára csak egy lehetőség marad : meg fogja adóztatni az amerikai szójaexportot. Az USA évente 3 és fél milliárd dollár értékben szállít szójababot a közösségnek, tehát a veszteség tetemesnek ígérkezik. Ez lenne az a pont, ahol g kereskedelmi háború végleg ellenőrizhetetlenné válna. g. i. Farmerek tiltakozása az USA-ban. Tízezreket fenyeget a csőd (Fotó: Spiegel — KS)
