Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 3., szombat 3 fllp » . Ili k ¥ 1. M *. :| MEGCSAPOLJÁK A MALMOT Szenet, még több szenet Az ipari miniszter. Nápolyi László arra figyelmeztette a szénbányászati vállalatok igazgatóit, hogy a következő ötéves időszakra koncepcióváltásra lesz szükség a tüzelőanyag felszínre hozatalában. Hogy miért? Kevés és egyre kevesebb azoknak a száma, akik hajlandók lemenni a föld alá a fekete gyémántért. három műszakban, szabad napokon és ünnepeiken is. A fizetés pedig ... hiába a bérpreferencia, ezért a munkáért kevésnek tartják. — Mi kerültünk középpontba — jegyezte meg dr. Győri Sándor, a Mátraalji Szénbányák vezérigazgatója. — Amit régóta hangoztatunk: a külfejtéses művelési mód előnye, gazdaságossága egyértelművé vált. Mai „szenes gondjaink” közismertek, ezekről szólni ídőpocsékolás lenne. Maradjunk a tennivalóknál. Egyetlen mozdulattal Aki figyelemmel kísérte a gyöngyösi központú vállalat eddigi tevékenységét, megállapította, hogy ott valamiféle „makacs” következetességgel emlegették mindig azt. hogy hazánkban a jelentős lignitvagyon egyben meghatározója annak is, hogy a villamos energia termelését egyre inkább erre a bázisra érdemes építeni. A vezé [igazgató irodájának egyik nagy falfelületét térképek borítják, amiket függöny takar el. Ezeken a térképeken nemcsak a viscn" tai külfejtés látható, hanem már Bükkábrány is. Az a borsodi üzem. amely már a mostani bányásznapra felszínre hozza az első tonna lignitet. Évek óta folyik a kísérlet és az előkészület arra is, hogy a lignitből brikettet állítsanak elő. Ott tartanak, hogy már kezdhetnék is a gyártásit, ha. .. ! Most azt is teendőik közé sorolta a miniszter, hogy a hazai cementműveket lássák el megfelelő szemnagyságú lignittel. Készüljenek fel még két 250 megawatt teljesítményű erőművi bővítés .fűtőanyaggal való ellátására is. — Mi a javaslatainkkal készen vagyunk — szólalt meg akkor a vezérigazgató — szívesen a rendelkezésére bocsátjuk az irányító hatóságnak. Egyetlen mozdulattal vette elő táskájából azt az írást, amely nagyvonalakban már a megoldás lehetőségét is tartalmazta. A meglepetés pillanatai után pedig elhangzott az utasítás: el kell készíteni a tanulmány- tervet^ Már ezen munkálkodnak. A következő ötéves tervidőszak kezdetére mindennek mea kell lennie, mert a népgazdaságnak szénre, egyre több szénre vaji szüksége, és ezt a mennyiséget biztonságosan a külfejtés nyújthatja. Tonnák százmilliói Július 2-án kapták a megbízatást, július 5-én már papírra rögzítették a lehetőségeket. így például azt a tényt, hogy Visontán 714, Bükkábrányban pedig 596 milljô tonna lignit található. Ezeken túl az országban már eddig a kutatások bizonyossá tették, hogy további másfél milliárd tonna lignit vár arra, hogy „kihámozzák" a földtakaró alól. (Fotó: Zöiei Magdolna) Óriási számok ezek. A jövő évtizedek biztonságát teremtik meg. Csupa nagybetűvel: LIGNIT. De a fejlesztés pénzt is követel. Az előirányzott tervidőszaki jkeret” elegendő ahhoz, hogy a Thorez termelését az igények szintjén lehessen folytatni. Bükkábrányban az idén már 100 ezer tonna lignit kitermelése a feladat. Egyelőre a lakosság ellátása a cél. A harmadik évben már egymillió, a negyedik évben pedig kétmillió tonna lignit lehet a termelés mértéke, ha ehhez a kétmilliárd forintos beruházás a rendelkezésire áll. Ezeket az összegeket érdemes összevetni a Thorez valamikori forintjaival, és akkor derül ki: mennyivel kevesebb pénzből lehet megvalósítani ma a termelés növelését Bükkábrányban. Ami még szorosan ide tartozik: a két 250 megawattos teljesítményű eröművi egység Bükkábrányban való megépítése nemcsak gazdaságilag indokolt, hanem a környék munkaerőgondjainak megoldásában is jelentős lépést hozna. Ez sem akármi ! Megint újat A legfontosabb, mert a gazdaságosság szerint a leghatékonyabb szabadalom az új rekonstrukciós eljárás a külszíni fejtések mezőgazdasági hasznosítására — a meddőhányók helyén. Most valami hasonló ejárás van születőben a lignit briketté való átalakítása során. Megcsapolják a lignitet őrlő malmot. A vizsgálat már kimu. tatta, hogy az így gyártott brikett mindenben megfelel a szabványnak és elégetés során csak port hagy maga Után. Jó hír a lakosságnak. Évente ötszázezer tonna lignitbrikett. Gondoljuk csak el, mit jelent ez a mai körülmények között! Ugyanakkor úgynevezett „nemesített”, víztelenített lignit jutna ugyancsak azonos mennyiségben a cementgyáraknak, szintén egy új eljárás megvalósítása révén. Ha a felső szervek kimondják az igent, akkor két, két és fél év múlva a tervből már valóság lehet. Ami nagyon fontos: a szükséges pénz mértéke jóval kedvezőbb, mint volt korábban. De ennek egyik előfeltétele az is’, hogy az erőmű az új külfejtés mellett épüljön fel és azzal a műszaki adottsággal rendelkezzék már, amire mind a brikettgyártáshoz, mind a cementipar részére szükséges nemesített lignithez szükség van. A Mátraalji Szénbányák vezetői, szakemberei jól fel- készülten terjesztik elő javaslataikat, amelyek azt mutatják, hogy jóval korábban meghallották az „idők szavát” és amikor a helyzet megkívánta, már szinte egyik napról a másikra előadhatták jó megfontolt gondolataikat. Nincs szükség arra, hogy bárki megkíséreljen glóriát fonni a fejük fölé. Közreműködésükké,': még a szénbányászat minden gondja nem oldódik meg de hogy tesznek, tenni akarnak és ltudnak is tenni ebben a helyzetben, az elismerésre méltó tény. A javukra. Majd következményeiben: mindannyiunk javára. Ahogy erűnek illik lennie. G. Molnár Ferenc Nem messze a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat pavilonja. Sajnos, zárva. Az ajtajára ragasztott papírlapon hirdetik: eladót keresnek. Belül néhány kötet porosodik. Vajon, hol kaphat egy jó könyvet, aki olvasni szeretne. netán térképet, hogy jobban tudjon tájékozódni a Bükkben. ★ Kulturális programokra invitáló plakátokat keresünk. Hiába. A Lipicai Étterem falán a moziműsor. A pincérek odabent az ebédet szolgálják fel. Majdnem minden asztal foglalt. A legtöbben kitűnőnek tartják az itteni ételeket. Az üzletvezető-helyettes nem eny- nyire elégedett. Nem hagyja nyugodni, hogy hetente egy-két alkalommal is ki kell innen küldeni a betérőket. Ugyanis: ez nemcsak étterem. hanem egyben a falu filmszínháza is. — Rajtunk maradt a mozi, mint Szamáron a fül — panaszolja. — Az Állami Gazdaság épülete volt ez. Az éttermi rész volt a kultúrházunk. Ott vetítettek régen. A helyzet azóta sem változott, hiszen nincs a községben más nagyterem. A falu szélén egy fiatal párral találkozunk. A kempingben ütötték fel tanyájukat. Hajdú-Bihar megyéből érkeztek. Ök nem panaszkodnak. Elgondolkodunk. Vajon, azért nem írják ki, mi mennyibe kerül, mert félnek attól, hogy elriasztják a vendégeket?! Forrón tűz-a nap. Néhány külföldi rendszámú autó suhan el a település főutcájáh. Egyébként nincs nagy turistaforgalom. Néhány perce a lovas stadionnal szemben lévő Souvenir előtt ácsorog- tunk kirándulókkal. A kis üzlet ablaka lehúzva, rajta cetli: „Ofotért-ba mentem. Kb: ll-kor jövök.’’ Már fél 12 is elmúlt. Nem jön a gazda. Igaz, az sem lenne sokkal jobb. ha megjelenne. Mit is várhatnánk ? Emléktárgyainak nagy része bóvli. Sehol nem látható értékesebb. esztétrkusabb darab. A gyerekek az üvegen keresztül bűvölik a mentolos szipkákat, a tenyérnyi nagyságú, lakkozott falakra ragasztott szilvásváradi látképeket. Az egyik budapesti egyetemista fiú mosolyogva tárja szét a karjait. — Kár lenne telerakni a hátizsákot ilyesmivel — mondja. — Műanyag karperecét, és matchboxot otthon is vehetek s nem kell cipelni. ★ Néhány méterrel odébb büfé-falatozó. Az árjegyzéket azonban elfelejtette kirakni a vezető. Egy férfi 10 deka kolbászt rendel. Meglepődik. amikor fizet. „Balatoni árat" számolnak fel neki. Elkelnének a nívósabb emléktárgyak is Mit ígér a lovarda? A bejárat előtt a júniusi műsor. Pedig már júliusnak is a végén járunk. Igaz: már az is rég lekerült, hogy mi volt itt az elmúlt hónapban. Ha volt. Az itteniek közül nem emlékszik senki arra. hogy lett volna. A kirakat Egerbe invitál A Fő utcán, az egyik ház ablaka alatt kis vitrin. Messziről szépnek tűnnek a benne elhelyezett üveg- és porcelán vázák,korsók, poharak. Csak közvetlen közelről vesszük észre, hogy az üzlet Egerben van. Ezt a kirakatot csupán reklámból helyezték ide. Pedig egy ilyen bolt is elkelne itt. Bizonyára sokan emlékeznek még az egyél vei ezelőtti ünnepi díszbe öltözött Szilvásváradra. A fogathajtóvilágbajnokságra valósággal újjászületett a Szalajka-völgyi település. Vonzó turistaparadicsommá vált. Már abban az időben is »orra hangzott el a kételkedő kérdés: vajon megmarad-e ilyennek a község? Egv kis séta Szilvásváratlan Tessék mondani: mennyibe kerül a kolbász?! íme a program . .. (Fotó: Szántó György) — A kemping vezetői jó programokat szerveznek, amennyiben igényeljük. Elvisznek bennünket a mikó- falvi lakodalmasra. Egerbe orgonahangversenyre. városnézésre. A SZOT-üdülö- ben a hét végén diszkót rendeznek. Nekünk ennyi elég . . ★ Nyilván lehetetlen végigjárni valamennyi üzletet, vendéglőt, s más szabadidős létesítményt. Bizonyára nagyon .sok kedvező tapasztalatot is szerezhettünk volna, ha mindenhová betérünk. Dehát egy turista sem jár végig minden épületet. Jó volna, ha mindenütt magas színvonalú vendéglátással, jó programokkal találkozna. Nem tehetjük alacsonyra, a mércét, semmiben sem alkudhatunk meg, ha azt kívánjuk elérni, hogy Szilvásváradra még többen térjenek be. Ehhez viszont még jobban ki kell használni — folyamatosan — a rendelkezésre álló lehetőségeket... Honi a János
