Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 26., hétfő 3. Hasznosítsuk a látottakat Kereskedelempolitikánk ’85-ben (ll/l.) A kiegyensúlyozott ellátásért Heves megye lakosságának közérzetét, hangulatát nagyban befolyásolja az áru kínálat, a bolthálózat színvonala, a kereskedelmi munka gondossága, a kiszolgálás körülményei. Az idei népgazdasági terv követelménye, hogy a kialakult Jó ellátá­si színvonalat élelmiszerekből és élvezeti cikkekből megőrizzük, illetve — a lehe­tőségekhez igazodva — olcsóbb készitmé nyékből javítsuk. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a minőségi előírások betartására is. Volt a tegnap zárult me­zőgazdasági kiállítás főpavi­lonjában egy felirat, amely tudatta, hogy folytatjuk ag­rárpolitikánkat. A kiállítás rendezői a XIII. pártkong­resszus határozatából vették az idézetet, jelezve, hogy a párt agrárpolitikája 1956 után tág teret nyitott a me­zőgazdaságban dolgozók ké­pességei kifejlesztéséhez, a termelési adottságok haszno­sításához. Erre a politikára alapozva értük el eddigi sikereinket, ennek nyomán fejlődött erő­teljesen az országban az ag­rártermelés. szocialista me­zőgazdaságunk így küzdötte lel magát a világ élvonalá­ba. Olyan vívmány ez. mely meghatározza élelmiszer-ter­melésünk jövőjét is. Ezt a politikát folytatva, a követ­kező években egyet jelent a termelés további korszerűsí­tésével. az intenzív gazdál­kodás kibontakoztatásával, a hatékonyság a termelékeny­ség. az értékteremtő képes­ség növelésével. Ahhoz tehát, hogy az új igények által diktált követel­ményekhez igazodhasson az országban az élelmiszer-ter­melés. minden olyan lehető­séget meg kell ragadni, ami segít a kedvező tapasztala­tok. módszerek elterjesztésé­ben. a tudomány eredmé­nyeinek hasznosításában. Ilyen lehetőség volt az idei mezőgazdasági kiállítás ahol a szakemberek ezrei tanul­mányozhatták mindazt, ami korszerű a termelésben, de azt is, hogy mit kínál a jö­vő számukra. A teljesítménydíjas nagy­üzemek. a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát, az Enyingi Állami Gazdaság, a Székes- fehérvári Szabad Élet. a Me- zőhegyesi Kombinát, a Nád­udvari Vörös Csillag Tsz eredményei a kiállításon is meggyőző példát szolgáltat­tak. mennyi tartalék rejlik még az agrártermelésben, mi­lyen lehetőségek kínálkoznak a hozamok növelésére, a ter­melési költségek viszonyla­gos csökkentésére, illetve nö­vekedésének mérséklésére. A kiállításon a legsikeresebben szereplő gazdaságok, válla­latok gyakorlati munkájuk­kal jelezték, hogy ezek az elméleti jellegű megfontolá­sok nagyon is valósággá le­hetnek a mindennapokon. Az állattenyésztési ered­ményekért teljesítménydíj­ban részesült nagyüzemek, a Kocséri Petőfi, a Martonvá- sári Űj Élet, a Kisvárdai Rákóczi, a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát eredmé­nyei azt bizonyitják. hogy reálisak mezőgazdaságunk­ban azok a célkitűzések, amelyek az élelmiszer-terme­lés gazdaságosabbá tételére ösztönöznek. Érthető. hogy a mostani kiállításon nagy volt az érdeklődés a minő­séget. a hozamot javító mód­szerek, a takarékosabb anyag- és energiafelhaszná­lási eljárások iránt. Ez utób­bira talán a forgatás nélkü­li talajművelés, vagy az ISV sertéshizlaló technológiája volt a legszembetűnőbb pél­da. Természetesen lehetetlen­ség felsorolni a hulladékfel­használástól a primőrzöld- ség-termelésig és az élelmi­szeriparban alkalmazott, új technológiákig mindazt, ami a kiállításon előremutató megoldásként, a látogatók elé került. Ezek összessége jel­zi: a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, az erdé­szetben. a fafeldolgozásban tevékenykedő emberek közül sokan értik a ma követel­ményeit. és akarnak is cse­lekedni. Erre utal az a nagy­fokú érdeklődés, amely a kiállítás rendezvényei iránt a szakemberek körében megnyilvánult. A különféle szakmai tanácskozások min­dig zsúfolt termekben zaj­lottak. olyan élénk viták bontakoztak ki. amelyeknek a középpontjában mindany- nviszor az új hasznosítása, a gazdaságosabb termelés ke­resése került. A mostani kiállítás nem csak a hazai módszerekkel ismertetett meg. Bőséges le­hetőség nyílt a tanulásra a külföldi tapasztalatokból, hi­szen hazánkkal együtt 28 ország képviseltette magát ezen az országos seregszem­lén. A külföldi résztvevők főként gépeikkel, berende­zéseikkel jelezték: hol tart az élmezőny a mezőgazda- sági technikában. A gépbe­mutató azt is érzékeltette, hogy az utóbbi években so­kat haladt a hazai mezőgép- gyártás is. és ha önálló fej­lesztések révén nem is győ­zi a lépést a légi óbbakkal, a kooperációk segítségével mind korszerűbb termékeket kínál a hazai termelőknek és a külkereskedelemnek. Külön színfoltjai voltak a kiállításnak — ez egyben jelzi a nagyüzemek körében zajló fejlődést is — az egyes állami gazdaságok, kombi­nátok. termelőszövetkezetek és termelési rendszerek ön­álló pavilonjai. Eredménye­ikről. más mezőgazdasági nagyüzemekben is érdeklő­désre számot tartó ter­mékeikről, szolgáltatásaikról adtak gazdag, általában jól áttekinthető képet. Ilyen szempontból a Nádudvari Vörös Csillag Tsz és a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát kiállítása tűnt ki. Az ócsai. a dunaszegi tsz lát­ványosan szemléltette a kö­zös és a kistermelés kap­csolatát. Egyébként a szo­cialista nagyüzem és a kis­termelés helyének, szerepé­nek egyaránt megfelelő arányban volt jelen mező- gazdaságunk 1985-ös nagy seregszemléjén. Ugyancsak kiemelendő az élelmiszeripar termék bemu­tatója. A kiállítás legszebb pavilonjának fő értékét az adta. hogy az ott látott ter­mékek szinte mindegyike kapható a kereskedelemben. Sokakat érint az is. hogy a szocialista közösségen. a KGST-n belül, milyen együtt­működés alakul ki a jövő­ben az élelmiszer-termelés­ben. Az idei kiállításon a KGST-országok közös be­mutatója már a jövőt idéz­te. milyen lehetőségek van­nak az együttműködés to­vábbfejlesztésére. hogyan alakulhatnak a mezőgazda- sági termelésben a kapcso­latok a baráti országokkal. Volt tehát mit tanulni, van mit hasznosítani ebből az országos seregszemléből. Azt azonban érdemes a kiállítás tanulságaként leszűrni, hogy bármilyen fontos is a tanul­mányozott jó módszerek gyors elterjesztése, az első­séget annak az alkotó szem­léletmódnak kell adni, amit a kiállítók többsége képvi­selt. Ez a szemléletmód nem elégszik meg a pazarlás, a gondatlanság, a szervezet­lenség megszüntetésével. a fegyelmezett munkával. En­nél több kell: megújulni, a termelés, a gazdálkodás min­den területén. Ez a munka sokszoros erőfeszítést kí­ván. A kiállítás tapasztala­tai mindenesetre segítenek abban, hogy felgyorsuljon a haladás az élelmiszer-terme­lésben. Hasznosítsuk a látot­takat! CS. F. Hét százalékkal nőtt Heves megye kiskereske­delmi forgalma 1985 első félévében meghaladta a 7 milliárd forintot, amely hét százalékos növekménynek felel meg az előző év ha­sonló időszakához képest. Legerőteljesebben az élelmi­szerek eladása nőtt, az át­lag körül alakultak a ven­déglátás bevételei és a ve­gyes iparcikk árufőcsoport­hoz tartozó termékek eladá­sai. A ruházati termékek forgalma továbbra is mérsé­kelt. Ez utóbbi abból is adó­dik, hogy a lakosság vásárló­ereje a vártnál mérsékel­tebbnek bizonyult, a „költ­ségi készség" elsősorban a ruházati cikkek iránt, a szá­mítottnál visszafogottabb volt. A megyei kiskereske­delmi eladások lényegében az országoshoz közelesően alakultak, a forgalom szer­kezetében mutatkozik némi eltérés. Az év eddig eltelt idősza­kában a lakosság áruellátá­sa kiegyensúlyozott volt an­nak ellenére, hogy idősza­konként több problémával, feszültséggel is meg kellett küzdeni. Például bizonyos területeken a kedvezőtlen termelési háttérből adódó beszerzési nehézségek, az igények változásának felmé­résében tapasztalható bi­zonytalanság, a szerződéses fegyelem lazaságai miatt. Az ágazatpolitikai célok területi érvényesítése érdekében az irányító munka középpont­jában a hús', húskészítmény kínálat fokozása, a napi cik­kek forgalmának folyama­tossága, a zöldség-gyümölcs árualapok biztosítása állt. Tőkehúsból és húskészít­ményekből a kínálat javult, ma már a megyének csak hét olyan települése van, ahol nincs tőkehús értéke­sítés. Az országosnál na­gyobb mértékben nőtt az ol­csóbb húskészítmények el­adása. Gondot jelent, hogy egyes termékekből választé­ki hiányok fordultak elő, például szalonnafélékből, to­vábbra is visszatérőek a mi­nőségi hiányosságok. A ve­zetői érdekeltségben foko­zottabban érvényesíteni kí­vánjuk, hogy a hét elején — hét végén a jelenleginél szélesebb áruválaszték áll­jon rendelkezésre. Kiemelt figyelmet fordítunk ellenőr­ző munkánkban a kistele­pülések árukínálatának ja­vítására. Sikerült biztosítani Egyéb élelmiszerek közül átmeneti problémát _ okozott a csomagolt zsír, a ' marga­rin, a fűszerpaprika-ellátás. Ez utóbbinál választéki hiá­nyosságok vannak, amelye­ket vagy az export vissza­fogásával, vagy importtal kívánunk megszüntetni. Ol­csó boroknál a kínálatban nem várható lényeges javu­lás, az ellátási feszültsége­ket a tervezett import csak enyhítheti. A zöldség-gyümölcsfélék termelésében és forgalmazá­sában egyrészt gondot oko­zott a májusi, júniusi vál­tozékony, hűvös időjárás. Ennek ellenére sikerült biz­tosítani az egyenletes felho­zatalt. Általánosságban las­súbb ütemben érkezett az A település létrejöttének 750. éves évfordulóját ün­neplő Hatvan város több polgára tett nemes felaján­lást lakhelyéért. Hatvani György nyugdíjas vendéglá­tóipari dolgozó, akinek sza­badidejében hobbija a ró­áru, így érvényesült a ke­reslet és kínálat hatása mel­lett kisebb mérvű fogyasz­tói árnövekedés. A kedvező időjárás hatására és a me­gyei intézkedések nyomán kereskedelmünk az év má­sodik felében jó ellátást tud biztosítani. Az érdekeltség növelésével Az olcsó élelmiszerek és általában az olcsó cikkek kínálatának javítását külö­nösen fontosnak tartjuk, hogy az alacsony jövedel­műek igényeihez igazodó kí­nálat folyamatos legyen. Erőfeszítéseink csak rész- eredményeket hoztak. E ter­mékcsoportnál szükséges az érdekeltség növelése, amely­nek eszköze lehet a forgal­mi adó csökkentése, az ár- kiegészítés növelése vagy a termelői és fogyasztói árak változtatása. A kistelepülések áruellá­tásának javítására a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatát követően akció- programot dolgoztunk ki. Az elmúlt időszakban nőtt az élelmiszerszállítások gyako­risága, több területen tör­tént intézkedés a szakmai üzletkörök felülvizsgálására, módosítására. Folyamatban van — központi támogatás igénybevételével — három­éves rekonstrukciós program végrehajtása. Miskolczi László, Heves Megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Osztály vezetője (Folytatjuk) zsatermesztés és -nemesítés, a jubileum kapcsán közel kétezer különfajta rózsatö­vet ajánlott fel a városi ta­nácsnak. Az idős ember le­endő virágait ősszel ültetik majd ki a terekre. A virágos városért... Ez mind a közösségé lesz . . Illatozón (Szabó Sándor felvételei) Nagyvázsonyi lovasjátékok Nagyvázsonyban a látványos, korhű kosztümökben előadott történelmi játékban több mint kétszáz szereplő és százötven ló vett részt. A három napig tartó lovasjátékokon díjugra­tás és lovasbemutató is szórakoztatja a közönséget (MTI-fotó: Arany Gábor — KS) „Tömegkommunikáció” A sajtó, a rádió, a televízió elhozza mindazt hozzánk, ami a világ és a hazai dolgainkban az eligazodást segíti. Elviszi az olvasóhoz ezt a kis jegyzetet is, amelyet a munkába indulóknak és a munkából jövőknek szánok, akik e sorok elolvasása előtt vagy után villamosra, au­tóbuszra szállnak, esetleg éppen ott forgatnak bele az újságba. A járműveken, mi utasok, új módon kommu­nikálunk egymással: a kézben tartott, vállon lógó hazai és külföldi reklámszatyrokkal, diplomata- és egyéb táskákkal, általános iskolai alsó tagozatos hegymászó bőröndökkel, behemót sportcuccokkal. Az 1945-ös romeltakarítástól eltekintve, ennyit és ennyien még soha nem cipekedtünk. Van is mit hordanunk. S ez így jó. De elvétve hallani mostanában egy „pardon”-t egy kérdő ..szabad?”-ot. Annál több az oldalba vágó, hátba csapó, lábak közé nyomakodó, a tömegkommunikáció eszközévé avatott táska. Minden „elnézést kérek” nél­kül. A táska is én vagyok, az kommunikál helyettem is. A jelenlét, a helykérés, az irányváltoztatás néma. ám határozottan követelő eszközévé vált. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint a közlés az a cselekvés, az a tény, hogy valakivel valamit közöl­nek. Ám a társas érintkezésben sosem volt mindegy, hogyan. Naponta utazom tömegközlekedési eszközzel a munka­helyemre és haza én is. Most is, mire olvassák e jegyze­tet, nemsokára önökkel együtt járműre szállók. Termé­szetesen én is táskával. De már most kérdezem: „Szabad? ...” Tessék megpróbálni. Benkő Károly

Next

/
Thumbnails
Contents