Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-26 / 199. szám
1. NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 26., hétfő Pillantás a hétre Válogatás külpolitikai eseményekből Véget ért a nyári — legföljebb viszonylagosnak nevezhető — világpolitikai holtszezon, egyre zsúfoltabbak a hírügynökségek előjegyzési naptárai. A most következő héten egyedül péntekre nem szerepel semmi a prognózisban. HÉTFŐ: A latin-amerikai gazdasági bizottság ötnapos ülése kezdődik Montevideó- ban. A földrész előtt tornyosuló problémák mindegyikére aligha születik most megoldás, de már az is haladást jelentene, ha néhány kérdésben egyetértésre jutnának a különböző országok. KEDD: ötödik fordulójához érkezett az afgán—pa- kisztáni tárgyalássorozat, amely az ENSZ közvetítésével már hosszabb ideje zajlik. Az afgán kormány hiába javasolta a közelmúltban ismételten a közvetlen tárgyalásokat, a pakisztáni fél nem ismeri el a rendszer törvényességét és nem hajlandó egy asztalhoz ülni képviselőivel. SZERDA: Cartagenában újabb tárgyalásokat kezdtek a Contadora-csoport tagjai és négy másik latin-amerikai állam, amelyek szintén hozzá szeretnének járulni a közép-amerikai válság békés rendezéséhez. Az immár nyolc országot tömörítő közvetítőcsoport feladata nem lesz egyszerű, hiszen az Egyesült Államok és az általa támogatott érdekelt felek továbbra sem hajlandóak a tárgyalásokra. CSÖTÖRTÖK: Bonnban megkezdődik három korrupcióval és adócsalással vádolt közéleti személyiség, köztük Otto Ambsdorff, volt gazdasági miniszter bírósági tárgyalása. A nagy port .vert ügy nem volt jó hatással a kormányzó CDU—CSU— FDP koalíció népszerűségére. SZOMBAT: Bécsben megkezdődik az Osztrák Kommunista Párt lapjának, a Volkstimmének hagyományos ünnepe. A fesztiválra nemcsak baloldali rétegeket várnak: a valóságos népünnepéllyé vált esemény mindenki előtt nyitva áll. Befejeződött a 70. OMÉK Francia szocialisták Nem sikerült áthidalni az ellentéteket A Szocialista Pártban nem sikerült áthidalni az ellentéteket a Michel Rocard vezette jobbszárny és a párt többségi irányzata között, s kudarcot vallott Lionel Jospin első titkárnak az a törekvése, hogy a párt valamennyi irányzata közös határozati javaslatot terjesz- szen az október közepén Toulouse-ban tartandó párt- kongresszus elé. Lionel Jospin a párt igazgató bizottságának szombati ülésén hangsúlyozta: a kongresszusnak mozgósítania kell a szocialistákat a jövő évi nemzetgyűlési választások előtt, s a pártnak egységesen kell a választási csatába indulnia. Jospin olyan határozati javaslatot dolgozott ki, amely a nehézségek ellenére is pozitívnak ítéli a kormány mérlegét. Azt állítja előtérbe, hogy a választási küzdelem a baloldal és jobboldal csatája lesz, s a szocialistáknak arról kell meggyőzniök a franciákat, hogy a jobboldalnak a hatalomra való visszatérése milyen káros következményekkel járná. Michel Rocard viszont amellett foglalt állást, hogy a határozati javaslatban a szocialistáknak el kell is- merniök: hibákat követtek el a kormányzás első két évében (vagyis Rocard túlzottnak tartja az akkor megvalósított gazdasági és szociális reformokat) és ez okozta a későbbi nehézségeket. Rocard továbbá ellenzi Jospinnek azt a javaslatát, hogy a kongresszus szögezze le: a szocialisták ellenzékbe vonulnak, ha nem szereznek többséget a választásokon. Rocard szerint inkább meg kellene szabni, hogy milyen feltételek mellett hajlandók együttműködni a jobboldallal. Az igazgató bizottság egy szövegező bizottságot küldött ki az álláspontok egyeztetésére, s az a vasárnapra virradó éjszaka ülésezett. A bizottság többsége heves viták után elutasította a jobbszárny módosító javaslatait, mire Rocard bejelentette. hogy csoportja külön határozati javaslatot fog a kongresszus elé terjeszteni. Rocard idén tavasszal kilépett a kormányból, mert nem értett egyet az arányos választási rendszer bevezetésével, majd bejelentette, hogy az 1988-ban esedékes elnök- választáson jelöltként kíván indulni. (Folytatás az 1. oldalról) tékesítő Vállalat libanoni, brazil és zimbabwei cégeknek szállít nemesített vetőmagot nagyobb tételben. Vasárnap adták át az OMÉK közönségdíját is. Az urnákba összegyűjtött látogatói vélemények alapján, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság Casanova nevű fürj- tojás likőrje vitte el a pálmát. E különlegességnek egyébként külföldi sikere is van. egy japán cég már eddig 800 ezer dollár értékben vásárolt belőle és több más külföldi kereskedő is érdeklődik iránta. Délután Tamás Sándor budapesti lakos, a Metallo- globus dolgozója személyében fogadták a vásár öt- százezredik látogatóját, akinek a rendezők átadták a kiállításon bemutatott legnagyobb. 25 kilogrammos pulykát, a Bólyi Állami Gazdaság vetőmagvakkal teli díszes ládáját, valamint a Vetőmagtermeltető és -Értékesítő Vállalat ajándékkosarát. Este 7 órakor, a 70. Országos Mezőgazdasági. Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár bezárta kapuit. Kiemelték a környezetvédő hajét Az új-zélandi Auckland kikötőjében kiemelték az egy hónappal ezelőtt robbantással elsüllyesztett Rainbow Warrior környezetvédő hajót (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) niniuiiBift Hogy milyen kegyetlen rezsim uralkodik a Dél-afrikai Köztársaságban, arra az utóbbi időszak hírei számos bizonyítékkal szolgáltak. Talán furcsának is tűnik, hogy ma, amikor a gyarmati elnyomás alatt szenvedő namíbiai nép iránt fejezi ki szolidaritását a világon minden jó érzésű ember, a dél-afrikai eseményekre figyel elsősorban. Nem ok nélkül. Ahogy egyre bizonytalanabbá válik a fajüldözők uralma odahaza, úgy nő a remény, hogy egyszer majd Afrika utolsó gyarmata is felszabadul: Namíbia egymillió lakója maga alakítja sorsát. Az egykori Délnyugat-Af- rikában a múlt század végén vetették meg lábukat a fehér telepesek. A terület az élső világháború után népszövetségi mandátumként került a mai Dél-afrikai Köztársasághoz. A második világháború után az ENSZ Biztonsági Tanácsa számtalanszor foglalkozott a namíbiai kérdéssel, felszólítva Pretóriát a terület elhagyására. A fajüldöző rezsim azonban hallani sem akar Namíbia felszabadulásáról. Ma is 100 ezer fős katonasága állomásozik a területen, embertelen elnyomás alatt tartva az itt élőket. Ma, Namibia napján, az első fegyveres akcióra emlékezünk. A Délnyugat-afrikai Népi Szervezet, a SWAmíbiai nép egyetlen törvényes képviselőjének ismerte el az ENSZ és az Afrikai Egységszervezet, s a Biztonsági Tanács kimondta: „Namíbia népe csak úgy dönthet jövőjéről, ha egyetlen politikai egységnek tekintett területén szabad választásokat tartanak, az ENSZ képviselőinek ellenőrzése mellett”. A dél-afrikai fajüldöző rezsim azonban mindent megtesz ennek megakadályozására. Teheti, mert a mögötte álló nyugati hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok, ugyanúgy ragaszkodnak Namíbiához, ahogy maga Pretoria. Ennek oka, hogy Namíbia fontos ásványkincsekben (uránban, rézben, aranyban) gazdag terület és stratégiai értéke is nagy. Tudják, ha valóban szabad választásokat tartanak ott, akkor a SWAPO elsöprő győzelmet aratna... Ettől azonban még mesz- sze vagyunk. Egyelőre maradnak a hírek, a mind több áldozatról, sebesültről, a letartóztatásokról, terrorról szóló hírek Dél-Afrikából. S mégis izmosodik a remény, hogy előbb-utóbb eltűnik Afrika utolsó szégyenfoltja, a fajüldöző rezsim és a gyarmat, Namíbia szabad Namíbia lesz. K. M. —( Küjjioiitikcü kommentárunk Az atombomba és a terroristák TIZENHÉT ESZTENDEJE, hogy szovjet kezdeményezésre megszületett az úgynevezett atomsorompó egyezmény. Ennek aláírói — atomfegyverrel rendelkező és ahhoz hozzá még nem jutott országok — azt vállalják magukra, hogy semmilyen formában nem járulnak hozzá az atomhatalmak körének bővi- téséhez. Kedden reggel Genfben nemzetközi konferencia — a sorban immár a harmadik — kezdődik az egyezmény betartásáról. A résztvevőknek lesz miről véleményt cserélniük. Az atomsorompó szerződés megkötése idején öt atomhatalmat tartottak számon: az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína birtokolt 1968-ban nukleáris fegyvereket. Az öt közül kettő — Franciaország és Kína — eleve nem írta alá az egyezményt. Hasonlóképpen cselekedett több olyan ország, amelyben már akkor előrehaladott kutatások folytak atombomba előállítására. Ez utóbbiak közül Izrael és a Dél-Afrikai Köztársaság már rendelkezik nukleáris fegyverekkel, s békés célú atomrobbantást hajtott végre India is. Rajtuk kívül többször fölröppent már a hír, hogy Pakisztán. Brazília és Argentína sem mondott le a tömegpusztító fegyverek eme vállfájának gyártásáról. Ha ezekhez az államokhoz hozzávesszük azokat, amelyek jelentős nukleáris kapacitás birtokában egyik napról a másikra képesek atombomba összeszerelésére — cseppet sem rózsás képet kapunk. MINÉL TÖBB ORSZÁGNAK van ugyanis atomfegyvere, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy azt használni is fogják. Nagy kérdés például, mi lett volna, ha az emlékezetes argentin—brit háború idején a latin-amerikai országnak is rendelkezésére áll legalább néhány bevethető atombomba. A legutóbbi arab—izraeli háború idején is fölmerült egy esetleges „figyelmeztető jellegű” izraeli atomcsapás ötlete. A háborúknál is veszélyesebb lehet, ha az atombomba terroristák, netán közönséges bűnözők kezébe jutna. Sajnos, napjainkban már ezt sem lehet teljes bizonyossággal kizárni, mivel a világ atomerőműveiből már éppen elég dúsított uránium tűnt el, a szükséges technikai leíráshoz pedig szinte minden műszaki könyvtárban hozzá lehet jutni. HOGY EZT A BORÜS KÉPET egy kissé felderítsék, Genfben most hathatós eszközök, ellenőrzési eljárások kidolgozására lenne szükség. A sikerben lehet reménykedni, hiszen a jelenlevőknek nem érdeke, hogy egyre több helyről érkezzen hír atombomba-kísérletekről. Horváth Gábor A Tiedge-ügy A Neues Deutschland hétvégi számában ismerteti a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkét, amelyben a nyugatnémet lap az NSZK hírszerző szolgálatáról ír. A FÁZ a gazdasági és katonai információk megszerzésének fontosságát fejtegeti, majd feleleveníti, hogy a náci „Abwehr” tisztjeiből hogyan alakult ki a Gehlen szervezet, s abból a szövetségi hírszerző szolgálat. A Frankfurter Allgemeine Zeitung végül felhívta olvasóit, hogy az utóbbi időben bekövetkezett zavarok ellenére bízzanak az NSZK kémszolgálatában. A NSZEP központi lapja a cikk ismertetéséhez a következőket fűzte hozzá : „Meg kell jegyeznünk, hogy a kancellári hivatalban koordinálják a szövetségi hírszerző szolgálat, a katonai elhárítás és az Alkotmányvédelmi Hivatal munkáját, beleértve az NDK és biztonsága elleni tevékenységet is. Az NDK mindenkor tájékozott ezen a-területen és megteszi a megfelelő intézkedéseket biztonsága valamint a béke érdekében. Ezt bizonyítja az NSZK kémelhárítása vezetőjének átlépése az NDK-ba. amely ügy a DPA (a nyu- gatnémet hírügynökség) jelentése szerint „rémületet” okozott Bonnban. Sri Lanka Tamil szeparatisták Junius Dzsajavardene, Sri Lanka elnöke szombaton egy gátavatási ünnepségen mondott beszédében kijelentette, hogy kormánya nem hajlandó megtűrni a tamil szeparatisták terrorizmusát. Közölte, hogy kész eleget tenni a tamilok törvényes követeléseinek, ugyanakkor azzal vádolta a tamil szervezeteket, hogy semmibe veszik a kormányával kötött megállapodásokat. Közben Hector Dzsajavardene, a Sri Lanka-i elnök testvére Üj Delhiben tárgyalt magas rangú indiai külügyminisztériumi tisztségviselőkkel arról, miként lehetne felújítani a tamil szeparatista szervezetek és a Sri Lanka-i kormány között a megszakadt tárgyalásokat, s milyen szeretje lehet azoknak az indítványoknak, amelyekkel a saját, több mint 50 milliós tamil lakossággal rendelkező India elősegíteni próbálja a közeli Sri Lankában keletkezett válság megoldását. Űj-Delhi sajtó jelentések szerint az indiai kormány azt javasolja hogy biztosítsanak korlátozott autonómiát a 18 milliós Sri Lanka-i lakosság 16 százalékát kite, vő tamiloknak, ezen belül a tamil többségű területeken jöjjön létre három regionális választott tanács. Ezek ugyanolyan önálló hatalommal rendelkeznének, mint Indiában a szövetségi államok főminiszterei, vagy az Egyesült Államokban az államok kormányzói, s felelősek lennének területükön a törvényesség és a rend fenntartásáért, gondoskodnának a tamilok nyelvi, kulturális és vallási identitásuk megőrzéséről. PO fegyveresei 19 éve szálltak először szembe a délafrikai megszállókkal. A szervezetet időközben a na-
