Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 199. szám ÁRA: 1985. augusztus 26., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Első országos kisiparos találkozó Heves megyei siker Gödöllőn Szeptember előtt Még harminc fok fölé .kúszik a hőmérő higany­szála, még ezrek és ezrek lubickolnak a strandok vi­zében, hűsölnek az erdő árnyékában, de az iskolák folyosóin, nevelői szobái­ban már hamisítatlan tan­év előtti a hangulat. A pedagógusok már „le­számoltak” a nyárral, gon­dolataik nagyobb részét az új tantárgyfelosztás, az órarendelosztás, mikéntje foglalja le. Egyszóval: a készülődés az 1985/86-os tanévre. Különösen az is­kolavezetésnek, az igazga­tóknak sok ilyenkor a te­endőjük, hiszen elsősorban ők a felelősek azért, hogy az oktatási intézmények minden szempontból fel- készülten várják a gyere­keket. A nyár utolsó napjaiban alkalmam volt körülnézni megyénk néhány általános iskolájában. A körülmé­nyek, a tennivalók termé­szetesen különböznek egy­mástól, de egy valamiben megegyeznek az intézmé­nyek: a tudatos tervezés­ben, a körültekintő szer­vezésben, az alapos előké­szítő munkában. Az egyik községi intézményben a folyosó­kon, a tantermekben, a foglalkoztatókban, szertá­rakban és a nevelőszóbák- ban óriási volt a felfordu­lás, amelytől csak a taní­tók, tanárok lelkesedése volt nagyobb. Nem csoda, hisz kívül-belül megújult, bővült az épület, tisztára meszelve a falak, frissen mázolva az ajtók, ablakok. A polcokon új magneto­fon, írásvetítők, lemezját­szók. Indokolt az öröm, hiszen a jobb tárgyi fel­tételek az oktató-nevelő munka nagyobb hatékony­ságát is biztosítják. Gye­rekeknek, szülőknek, ta­nároknak egyaránt meg­nyugtató, ha például hosz- szú évek után áttérhetnek az egyműszakos tanítási rendszerre, vagy ha vala­mennyi jelentkezőt felve­hetnek a napközi otthon­ba. Megfordultam olyan helyen is, ahol feszültebb, idegesebb volt a légkör. Egy nagyobb létszámú in­tézményben természetesen nehezebb az órarendelosz­tás, vagy a tantermek ész­szerű kihasználásának meg­tervezése. Vannak az idén is olyan iskolák, ahol tanárhiány- nyal küszködnek, s nyugdí­jas nevelőket kell segít­ségül hívni. Ám örömmel tapasztaltam: azokban a tantestületekben, amelye­ket meglátogattam, egyet­len képesítés nélküli ne­velőt sem kellett alkal­mazni. Még néhány nap,1 és megszólal az új tanév kez­detét jelző csengetés. A megyei tanács művelődési osztálya idei körlevelében árrá biztatja az intézmé­nyek vezetőit, hogy legye­nek önállóbbak, valósítsák meg a mind demokratiku­sabb légkört, munkálkod­janak az oktatás-nevelés hatékonyabbá tételéért. Ehhez kívánunk valameny" •nyi pedagógusnak sok si­kert, erőt, kitartást. Mikes Márta Gödöllő adott otthont az első országos kisiparos talál­kozónak, egyben a VIII. KlOSZ-kupa sportrendezvé­nyeinek. Az augusztus 24— 25-én idelátogatott több ezer vendég színes kultúrprogra- mok, vidám események ré­szese lehetett. Hazánk minden vidékéről érkeztek kiállítók, közöttük 23 kisiparos Heves megyé­ből. Nagy sikere volt bemu­tatójuknak, amelyet Molnár József, a KIOSZ országos elnöke és Neményi Endre elnökhelyettes is felkeresett. Szalkay József, a kisipa­rosok Heves megyei szerve­zetének titkára büszkén ka­lauzolta végig az érdeklődő­ket. Megyénk iparosai leg­szebb munkáikat állították ki, az újabbak között szá­mos ősi szakma képviselői mutatták be remekbe sza­bott termékeiket. Nagy sikere volt a mind­össze fél éve kisiparos Ko­vács Lóránd egri faszobrász faragott tükreinek, de ső- kan megálltak az egri ci­pész- és csizmadia, a hat­vani kötélverő, vagy a pa- rádi üvegcsiszoló „portékái” előtt is. Méltán arattak tet­szést szűkebb hazánk kötő- hurkolói, női szabói, szűcsei, bognárai. A kiállítók között szere­pelt a Heves Megyei Taná­csi Építőipari Vállalat és a Finomszerelvénygyár is. ök elsősorban azért fogadták el a meghívást, mert a két nap is kiváló alkalom arra, hogy termékeikkel megismertes­sék a nagyközönséget. A HTÉV négyrétegű biztonsá­gi üvegei és a műanyag ablakai, ajtói iránt jó né­hány kisiparos és építész- mérnök érdeklődött. Sokan keresték fel a Finomszerel­vénygyár „országjáró” Pneu­matika-buszát is. Megyénk kisiparosainak bemutatóját megtekintette Alfredo Tosi, az olasz kis­iparos szervezet, a CNA fő­titkára is: — Ez a kiállítás és vásár is hozzásegíti a magyar kis­iparosokat ahhoz, hogy hí­rük messze földre eljusson — mondta a főtitkár. — Véleményem szerint a fo­gyasztók igényeit kielégítő termékekkel jelentkeztek a Heves megyeiek ; praktikus használati tárgyakkal, lak­berendezési, öltözködési cik­kekkel. Alfredo Tosi állítása sze­rint kisiparosaink tevéke­nyen hozzájárulnak a megye és Eger fejlődéséhez, hiszen a megyeszékhelyen tett egy korábbi látogatása alkalmá­val erről személyesen győ­ződött meg. Tevékenyen részt vállalnak az új érté­kek létrehozásában, egyben tisztelik, őrzik az ősi hagyo­mányokat — mondotta. Azok, akik kigyönyörköd­ték magukat a sok-sok lát­nivalóban, a szabadtéri szín­pad műsorán szórakozhattak. Itt lépett fel a szalóki népi kórus és a felsőtárkányi népiegyüttes, valamint Sas Sándorné, aki szintén me­gyénket képviselte Gödöllőn. A sportok kedvelőit az Agrártudományi Egyetem területén rendezett különbö­ző versenyek várták. A két­napos esemény keretén be­lül szombaton este tartották meg az egyetem aulájában azt a béke és barátság estet — az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottsággal közös rendezés­ben —, amelyre szintén több százan voltak kíváncsiak. Búcsú, a búcsútól... A mai búcsú, amely egykori régi ha­gyományon alapszik, mind jobban al­kalmazkodik korunkhoz. Rokonok, hoz­zátartozók, barátok, ismerősök mennek el az ismert „zarándokhelyekre”, mint például ahogy nemrég történt Horton is. Vásári forgatag, vidám mulatozás, sok színes látnivaló várta a kétnapos esemény résztvevőit. Családi idill fehér asztal mellett (Szabó Sándor felvételei) Alulról nézve... Horváth István Borsodba látogatott Horváth István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára szombaton Borsod-Abaúj- Zemplén megyébe látogatott. A megyeszékhelyen találko­zott Borsod megye és Mis­kolc párt-, állami és társa­dalmi szervezeteinek vezető­ivel, majd — Fejti György- gyel, a megyei pártbizottság első titkárával — ellátoga­tott a Miskolcon megrende­zett 13. országos ifjúgárda­szemle résztvevőinek mis- kolc-tapolcai táborába. Itt Varga.Sab ján László a KISZ KB titkára, a szemle vezetője adott tájékozta­tást a fiatalok programjá­ról, a tábor munkájáról, éle­téről. Horváth István esz­mecserét folytatott az ifjú­gárdista vezetőkkel, s az es­ti órákban részt vett az or­szágos ifjúgárda-szemle zá­róünnepségén, amelyet a di­ósgyőri várban rendeztek meg. Bezárta kapuit a 70. OMÉK Vasárnap, az OMÉK utol­só napján, már a kora reg­geli órákban hosszú sorok kígyóztak a vásárváros pénz­tárai előtt. Délelőttre meg­teltek a környék, autóparko­lói. Sokan érkeztek vidékről, hozzávetőleg 200 autóbusz állt a vásárváros környékén. A nagyközönség ezen a na­pon is színes, érdekes ese­ményeket láthatott; folyta­tódtak a divatbemutatók, a lovasparádék. a színpadokon pedig népi táncegyüttesek adtak műsort. Papócsi László mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, az OMÉK főbizottságának elnöke. az MTI munkatársának elmon­dotta: a kiállítás jó alkal­mat teremtett a nemzetközi kapcsolatok elmélyítésére. A látottakból is lemérhető volt. hogy hazánk élelmiszer- gazdasága az elmúlt tíz év­ben megháromszorozta for­galmát a KGST-országokkal Ezt a nagy fejlődést tükröz­te a nemzetközi együttmű­ködés megannyi látható eredménye a növénytermesz­tésben. az állattenyésztés­ben. a kutatásban és az ipa­ri munkában egyaránt. Az OMÉK a vállalatközi kap­csolatok korszerűsítését is lehetővé tette. Számos olyan, magas színvonalú együtt­működést népszerűsített, mint például az NDK-beli Robotron, a magyar MIGÉRT és a MÜSZI kapcsolata, amely lehetővé tette nem­zetközi színvonalú műszer- együttes gyártását. A kiállí­táson az informatika és az ügyvitelszervezés ezúttal már emberközelbe került; figyelemre méltó volt. hogy a vásári közönség milyen magától értetődően fogadta a modern információs esz­közök megjelenését, és mi­lyen rövid idő alatt kiala­kult a „párbeszéd” az em­ber és a gép között. Az élelmiszeripari vállala­tok 500 új terméket mutat­tak be. Ezek jó része az ol­csó áruk körét bővítheti. A jelek szerint az élelmiszer- ipari üzemek fölkészültek a nagyüzemi gyártásra, a piaci bevezetéshez azonban javí­tani kell a kereskedelmi munkát és növelni a bol­ti hálózat fogadókészségét. Kitűnően szerepelt a kiállí­táson a magyar mezőgép­ipar. a kistermelők bemutat­kozása pedig azt bizonyítot­ta: tudatában vannak annak, hogy a magyar élelmiszer- gazdaság hosszú távon szá­mol közreműködésükkel. Az üzletkötések szempontjából is sikeres volt a kiállítás. Az előkészítő munka az OMÉK idején hozott számos, konk­rét eredményt. Az Agrober 6.5 millió dolláros értékben, Egyiptom megrendelésére nyúlfarmot épít. A Monsan­to amerikai cég nagv telje­sítményű analitikai berende­zést szállít az Állattenyész­tési és Takarmányozási Mi­nősítő Intézetnek. A Műszaki Ügyvitelszer­vezési Iroda 1,3 millió már­ka értékben kötött szállítá­si szerződéseket. Magyar— finn együttműködéssel bo­gy ósgyümölcs-betak arí tó rendszert alakítanak ki. ezt harmadik országban is igye­keznek bevezetni. Francia vállalatok 50 hektárra kül­denek vírusmentes ősziba­rack-szaporítóanyagot. ma­gyar almaoltványok ellené­ben. A Meriklon GT kubai vállalattal tárgyaltak magyar burgonyatermesztési techno­lógia átadásáról. Körösvölgyi László. a HUNGEXPÓ vezérigazgató­ja. nyilatkozatában kifejtet­te: a hazai vásárlátogátók örömmel fogadták a kiállí­tást. érdeklődéssel tekintet­ték meg a nagyszabású be­mutatót. A külföldiek jó véleménnyel voltak az OMÉK-ról. a kiállításra ér­kezett 27 küldöttség vezetői­nek szavaiból arra lehetett következtetni: Európa bár­mely részév megállná a he­lyét ez a seregszemle. Az 1980. évi OMÉK-hoz képest egyébként jelentősen meg­nőtt a külföldi vállalatok ér­deklődése és legalább eny- nyire örvendetes, hogy csak­nem kétharmadával több magyar kiállító szereoelt a bemutatókon. Jeléül annak, hogy a hazai vállalatok erő­teljesen keresik az egymás­közti együttműködés bőví­tésének útját. Az új meg­oldások elterjesztését 15 ágazati tanácskozás és tu­dományos értekezlet segítet­te. Ezeken csaknem 250 elő­adás hangzott el. A rendez­vények felét ezúttal már a vállalatok szervezték, remél­ve. hogy a vásáron, illetve az azt követő időszakban, a kapcsolatok fölvételét üzleti megállapodások is követik. A kiállítás területé csak­nem fölbillent; az állatbe­mutatók hatalmas népszerű­sége jelzi, hogy nem lehet mezőgazdasági kiállítást tar­tani élőállat-bemutató nélkül. Az állatok jelenlétének gaz­dasági haszna is van. hiszen az árverésen elkelt a kiál­lított. nagy értékű ..geneti­kai anyag”. Az üzletkötések eredményét folyamatosan összesítik. Annyi máris bi­zonyos. hogy számos tárgya­lás járt eredménnyel. Az NSZK-beli Claas cég 8,5 millió márka értékben ren­delt magyar mezőgazdasági berendezéseket. Egyiptom öntözéses technológiát és gé­peket vásárolt. A termelő- szövetkezeteknek is sikerült bővíteni üzleti kapcsolatai­kat. például a Szilasmenti Tsz 15 millió forint érték­ben. kötött megállapodást ju­goszláv partnerekkel. fű­szernövények cseréjéről. A vezérigazgató elmondot­ta még. hogy a 70. OMÊK- ra több mint félmillióan lá­togattak el, a kiállítás te­rülete minden korábbinál nagyobb volt. mivel első íz­ben hozzákapcsolták az OMÉK-hoz a lóversenypá­lyát és az autóparkolók te­rületének egy részét is. Az OMÉK-kal együtt utol­só napjához érkezett a vele együtt megrendezett AGRO- MASEXPO és a Nemzetközi Technológiai és Licencvásár is. Az utóbbi különösen si­keres volt. A magyar vál­lalatok sok üzletet kötöttek, illetve üzleti megállapodást készítettek elő. Az Óbuda Tsz például saját fejleszté­sű csomagológépéből adott el. a Dunavarsányi Petőfi Tsz pakisztáni és zimbabwei partnerekkel készítétt elő szerződést nyúlfarmberende- zések szállítására, építésére, a Hidroexport pedig brazil vállalattal állapodott meg öntözőrendszer kiépítésében. A Vetőmagtermeltető és -Ér­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents