Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
I. wamrnm H&ÜüMMí GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 3., szombat MIT MOND A TUDOMÁNY A GOMBAMÉRGEZÉSRŐL Halálos ellenségünk? Magyarország erdeiben, mezőin mintegy 120 ehető gombafajta található. Ebből mindössze tizenkétféle okozhat súlyosabb mérgezést. Ismerünk még körülbelül harminc olyan gombát, amely az ember számára ártalmas, de nem életveszélyes. A legtöbb gombamérgezés ilyenkor nyáron, és ősz elején fordul elő. Ha sokat esik az eső, gyakran olyanok is kimennek az erdőbe gombát szedni, akik kiváló gom- baszakértőknek tartják önmagukat. Az utóbbi hetekben azonban a gombamérgezések túlnyomó részét a saját szedésű gomba okozta. Vagyis: családok élete mehet tönkre, mert valaki túlságosan és alaptalanul bízott önmagában! Ezért a szedett gombát minden esetben meg kell mutatni hivatásos gombavizsgálónak! Az országban majdnem minden piacon, vásárcsarnokban megtalálhatók, sőt egyes kirándulóhelyek közelében is. Szívesen és díjtalanul adnak tanácsot a hozzájuk fordulóknak. Hiedelmek, téveszmék Az ehető és mérgező gombák megkülönböztetésében nem igazít el bennünket sem a gomba színe, sem a szaga, sem az esetleg csípős íze. Téves az a régi háziasszonyi feltevés, hogy a mérgező gomba főzőlevébe helyezett ezüstkanál megfeketedik. Rosszul tudják egyesek azt is. hogy a csigarágott, kuka. cos gomba nem mérgező. A legsúlyosabb tévedés: a mérgező gomba ehetővé válik, ha leforrázzák, vagy fedő nélkül főzik. Sőt, a gomba húsának színváltozása sem dönti el. hogy ehető-e vagy sem. Ilyen, és ehhez hasonló hiedelem az oka annak, hogy nemegyszer az egyébként óvatos, de nem megfelelően tájékoztatott emberek is gombamérgezés áldozatai lesznek. Magyarországon a halálos- gombamérgezést többnyire a fehér, zöldessárga sőt zöldesbarna. olajsárga színű, zöld kalapos gyilkos galóca okozza. Súlyos mérgezést válthat ki a parlagi tölcsérgomba, a susulyka, a nagy döggomba, a vörhenyes őzlábgomba, a párducgalóca és a légyölő galóca. A gombát szedőknek tehát alaposan ismerniük kell az összes gombát, mert csak az egyes fajok sajátos jegyeinek ismeretében lehet megkülönböztetni az ehetőt a mérgezőtől. A vásárlás szabályai Csak ellenőrzött gombát vegyünk. Ne vásároljunk házalótól vagy a piacok környékén gyakran látható zugárustól. Ha ismerjük a góm- bafajtákat, akkor is csak szakértő által vizsgált gombát vegyünk. A piacokon ellenőrzőjegy igazólja a hivatalos vizsgálatot. A kuka- cos, penészes gombát leghelyesebb kidobni. A frissen szedett gombát száraz helyen terítsük szét. Ne tároljuk nedves, meleg vagy nyirkos helyen, ugyanis a gomba gyorsan magába szívja a vizet és könnyen megromlik. Ha gombát szedtünk, azt mindig tiszta kosárba. töretlenül vigyük haza. A gombából készített ételt még aznap együk meg, még egy napig se tároljuk hűtőszekrényben. Gyorsan romlik és ételmérgezést okozhat. És ha mégis rosszul lesz valaki? Az orvosok a gombamérgezéseket a tipikus tünetek alapján csoportosítják. A tünetekből arra is lehet következtetni. hogy milyen fajta gomba okozta a mérgezést. Gyilkos galóca mérgezés: nemcsak a gombamérgezések, hanem talán minden mérgezés között a legrettenetesebb, legtöbbször igen súlyos, számos esetben halálos kimenetelű mérgezés. A legalattomosabb mérgezések közé sorolható, mivel a lappan- gási, — tehát az étel elfogyasztásától a tünetek jelentkezéséig eltelt — idő hosszú: 6—24 óra. Rendszerint émelygéssel. ' hányingerrel kezdődik, majd gyorsan kialakulnak a mérgezés súlyos tünetei. Először a csillapíthatatlan hányás jelentkezik, amely nemcsak gyomorgörccsel, hanem a rekeszizom és a hasizomzat izomlázszerű fájdalmával is jár. A görcsök később a belekbe is kiterjednek és elkezdődik a napokon át tartó hasmenés. A mérgezett beteg viselkedése gyakran zavart, hasonló a részegséghez. Innen ered az a népi mondás, hogy bolondgombát evett. Ha ezeket a tüneteket észleljük, a beteget ne hány- tassuk, ne itassunk vele semmit, gyógyszert se adjunk neki. Azonnal hívjuk ki az orvost! A légyölő galóca, párducgalóca mérgezés tünetei: a bőr kipirul, a pupilla kitágul. a torok száraz lesz, görcsök alakulnak ki az evés után egy-két órával. A teendő ugyanaz, mint az előbbi esetben. Az enyhébben mérgező gombákban csak hányingert és hasmenést okozó anyagok vannak, amelyek a gomba megevése után rövid idővel hatnak. Ehető gombából készült étel is ártalmas lehet, és enyhe gyomorrontást válthatnak ki. Ennek az az oka, hogy a gombát vagy helytelenül tárolták, vagy nem megfelelően főzték meg. Ezért elszaporodtak benne a más ételben is esetleg megbújó kórokozók, tehát, egyszerűen megromlott. A fentiekből kiderül, hogy nem minden gomba halálos ellenségünk. Tőlünk függ, hogy árt-e? dr. Katona Edit Országos Egészségnevelési Intézet Kis műhelyben, régi mester (Tudósítónktól) : Eger belvárosában — Baj. csy-Zsilinszky utcai ház udvarában — van egy kis kárpitos műhely, ahol nemcsak ■bútorokat készítenek és javítanak, hanem életörömet, munkaszeretetet is „tanítanak”. Itt dolgozik Rózsa Miklós kisiparos, aki négy éve ugyan már nyugdíjas, mégsem tud munka nélkül meglenni. A megyeszékhelyen bizonyára sokan ismerik a mestert. aki ifjú korában a sport területén is otthonosan mozgott. Erős, jókötésű fiatalember volt, bokszolt, s a birkózásban is szép sikereket ért el. Életében azután nem várt fordulat következett be... Nevével nemrégen a Humanitás című lapban találkoztam. A mozgáskorlátozottak folyóiratában néhány sort tett közzé: „ ... ezúton szeretném felhívni valameny- nyi mozgássérült kisiparos kollégáimat, hogy sorstársainkon minél többen (térítés- mentesen igyekezzünk segíteni. A magam részéről vállaltam, hogy nemcsak a Heves megyében élő mozgás- korlátozottaknak végzem el a tolókocsik kárpitozását, autóülések alámagasítását díjtalanul, hanem ha az ország bármelyik részéből keresnek a sorstársak, azoknak is. Bízom abban, hogy felhívásomhoz kisiparos kollégáim minél többen csatlakoznak.” A felhívás kíváncsivá tett, felkerestem hát műhelyében Rózsa Miklóst. -Lgeinkább az érdekelt, mi késztette e nemes felajánlásra. — Nagyon sajnálom ezeket az embereket. Annál is inkább, mert sorstársaim. . . Szeretnék segíteni nekik, amíg megtehetem, ameddig dolgozni tudok. Ahogy beszél, kezei között elnyeri végső formáját egy kárpitozott szék. Szinte kérdezni sem kell saját betegségéről. készséggel elmondja történetét. — A II. világháború után, a béke első éveiben még vigyázni kellett a terményünkre. Éjjel-nappal őrködtünk az Eger melletti Tö- viskes-völgyben. Egy szál „leventepuskával” óvtuk a termést a szabotőröktől. Egy ilyen őrködés alkalmával alaposan megfáztam, ízületi gyulladást kaptam, amit sajnos az iszapkúrával-teljesen félrekezeltek. De nem hagytam el magam! A kárpitosság nekem olyan, mint egy munkaterápia. A falakon bekeretezve különféle elismerő oklevelek. A tanulók kiváló neveléséért, vizsgáztatásáért, a lakosság szolgálatáért. A mester a könnyűipar kiváló dolgozója, elnyerte annak idején a Kiváló kisiparos cím ezüst fokozatát, a KIOSZ pedig 25 évi munkájáért ezüst gyűrűvel tüntette ki. Ö volt az egri MTH első munkás igazgatója. 1947—1952-ig állt az intézmény élén. 1945-től a párt tagja. — A pártban is sok társadalmi munkát végzek. Jelenleg a 3-as pártkörzetben, a 4. számú általános iskolában iskolabizottsági elnök vagyok. A KIOSZ megyei titkárságánál pedig tizenöt évig voltam vezetőségi tag. Dolgozom a Hazafias Népfrontban is, a tanácsi választásokkor a szavazatszedő bizottság elnöke voltam. Nem tudok tétlenül ülni. Nem ismerem az unalmat. Elnézem a velem egykorúakat. de még inkább a fiatalabbakat a lakótelepen, ahol lakom, s bánt, ha egész nap a padokat „nyergelik” és semmi okosabbat nem csinálnak. Mi, a feleségemmel minden évben lefestjük a padokat, meg a gyerekek mászókáit. Mert nem bírom elnézni, milyen koszosak. , El ne felejtsem mondani! A feleségem az én nagy támaszom, segítőm. Még a műhelybe is bejár. Nélküle nem is tudom, mi lenne velem... Amikor arról érdeklődöm, milyen eredményt hozott a felhívása, leveleket tesz elém, tolókocsis mozgáskorlátozottak kérő sarait. Hogy mennyire nagy az igény a Rózsa Miklós-féle szolgáltatásra? Illusztrálja ezt az egyik levél keserű sorával: .......hiába fordultam már t öbbfelé segítségért, eddig még nem kaptam." Nos, a mester 24 órán belül elvégzi a kért munkát. Tavaly például 14 egri sorstársa gondjain tudott enyhíteni. Beszélgetésünk állandó vezérfonala a munka, ami biztosítja számára, hogy élni és örülni tudjon. Nincsenek megélhetési gondjai, mégis naponta 4—5 órát dolgozik. A hasznosság tudata a legfőbb éltetője. Ilosvai Ferenc Üdülő? Üzlei? Üdülőszövetkezetnek hívják, de ez is lehetne a neve: üdülőövezet. Alig évtizede született az első ilyen szövetkezés, kisemberek kis pénzén. Olyanok társultak, akiknek nem jutott zárt, önálló, netán fényűző nyári lakra, s a telek, a víz-, meg a villanyvezeték ára közösben sokkal olcsóbb lett. Olcsóbb lett a lak is, hiszen egy-egy üdülőlakrészt többen használnak, felváltva. Mert társtulajdonosok. Az első években nem volt elegáns dolog egy üdülőszövetkezeti tagsággal dicsekedni, hiszen a bármikor használható, bárki elől elzárható, saját telken saját üdülő — nyilván rangosabb dolog. Csakhogy fordult a kocka. Az üdülőszövetkezet látványos rangját pótolta a nem látványos, de egyre növekvő — haszon. A pénz. Megnőtt idegenforgalmunk ugyanis egyre több olcsóbb, de közművesített, modern szállást kívánt. Szükség lett az üdülőszövetkezetekre is. Hiszen ezeket addig sem ésak nyáron használták, akkor a tulajdonosok csupán töredékének jutott volna hely nyáridöben. Ezért inkább télen is „felkapott" helyen, gyógyfürdők közelében építették fel szinte valamennyit. Ami a lényeg: a magánüdülők többségével szemben az üdülőszövetkezetek minden lakása téliesített is, egész évben használható. A gyógyüdülő-idegenforgalom így kapcsolódhatott be. Mint a SZÖVOSZ egyik hivatalos iratából tudjuk: „Ezekben az épületekben egy-egy lakrész általában kilenc tag hozzájárulásából épül fel. A tagok a beruházáshoz adott pénz fejében évente az alapszabályban meghatározott általában kétszer kéthetes) üdülőhasználati jogot nyernek. Ennek megfelelően az üdülő befogadóképességének negyede felett a szövetkezet igazgatósága rendelkezik. De azzal a kötelezettséggel, hogy az idegenforgalmi hasznosításból származó bevétel lehetőleg fedezze az egész éves működés, fenntartás költségeit.” A lakosság, a szövetkezeti tagság érdeklődése az ilyen üdülőszövetkezetek iránt rendkívül megélénkült, hiszen viszonylag kevés pénzért jut rendszeres üdülési joghoz. Több üdülési jog is vásárolható, majd hasznosítható, tehát a tagsági viszony anyagi befektetése jövedelemszerzésre is alkalmas. Népgazdaságilag kedvező, hogy mindenféle állami támogatás nélkül, közös vállalkozással, az idegenforgalom céljára is felhasználható, magas használati értékű, egységes berendezésű, szálloda jellegű üdülők épülnek a gyógyüdülőhelyeken. Az eddigi tapasztalatok és a lakossági érdeklődés álapján a VII. ötéves tervidőszakban 20 épületben mintegy 1400 üdülőegység — 3200 férőhellyel — látszik megvalósíthatónak. Ezzel a tervciklus végén az üdülőszövetkezetek 4500 férőhellyel rendelkeznek majd. Az üzlet tehát megindult. Először is az üdülőrész fenntartása a tulajdonosnak szinte fillérekbe kerül. Aztán egyre többen jöttek rá: néha egy-egy külföldi üdülés ára is kijön abból, hogy az üdülőszövetkezeti lakrészt a tulajdonos a ráeső időben külföldinek engedi át. A szervezéshez társ is adódott: az ugyancsak a SZÖVOSZ keretében működő COOPTOURIST utazási iroda. Az üdülésből üzlet lett, a lakrészből könnyen eladható, „mozgatható” tőke, s ez a pénz az ország javára is kamatozik. Hiszen nemzeti jövedelmünk harmadik legnagyobb forrását az idegenforgalmat táplálja. Életképes, fontos gazdaságpolitikai tényező lett az üdülőszövetkezeti hálózat. Nemcsak megbecsülésre, hanem további fejlesztésre is alkalmas. F. D. Husölve — Gyöngyösön A mátraalji város strandját ilyentájt sokan keresik fel. A hús fák, s a víz hullámai között felüdülést jelent a gyöngyösieknek (Szabó Sándor felvételei) Naptiirdöző a mdenee szélén Fagyira várva A gyerekek örömére. . . Ulticsata, kibiccel. ..
