Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-24 / 198. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 24., szombat MINDENNAPI NYELVÜNK Hét ágra süt a nap A nyári, a kánikulai idő­járási jelenségek érzékelte­tésére és ábrázolására né­pünk több szólásszerű nyel­vi formát is felhasznál. Szű- kebb hazánkban, a palóc- nyelvterületen különösen gyakran halljuk ezeket a szólásváltozatokat: Eltátotta a nap a.szájdt (melegen, fé­nyesen süt a nap), hét ágra süt a nap (erősen, forrón süt), süt a nap tizedmagá- val (nagyon meleg van). A közleményünk címében megidézett szólásforma az eredeti valóságháttérre úta. lássál a sajtó hasábjain is nyelvi szerephez jutott. Hogy milyen alak- és jelen­tésváltozatokban, arról aláb­bi példatárunk bizonykodik: „A nap sütött hét ágra. ahelyett, hogy az eső esett volna" (Népújság, 1982. júl. 18.). — „A hőmérséklettel sem volt baj, száz ágra sü­tött a nap (Népsport, 1982. okt. 10.). — „Alaposan be- fűtöttek odafenn, hét ágra ragyog a nap” (Magyar Hír­lap, Képes Melléklet. 1983. okt. 1.).. — „Sokan akkor is emlékeznek majd az idei kemény télre, mikor már hét ágra süt a nap” (Magyar Nemzet, 1985. jan. 25.). Az idézett szólásváltoza­tok élettörténetéhez szolgál­tattak beszédes adatokat azok a versbeli szövegrészietek, amelyekben szólásaink új szerepkörben jelentkeznek. A példasort Arany János eposzának e szövegrészleté­vel nyitjuk: „Mély birodal­mába, hét ágra, betörvén, / Omlik hada. mint ár. ka­varog, mint örvény” (Arany: Buda halála 12.) A hét ág­ra szókapcsolat az eredeti beszédhelyzettől elszakad­va. s a teljes szólásformától függetlenül jut sajátos hasz- nálati értékhez. Ugyanez a folyamat je­lentkezik mai költőink egy- egy versében is. A . szóban forgó szólásváltozat szerves verselemmé válik: szövegé­vel is jól szervül bele az alábbi versmondatok nyel­vi szövetébe: „Ragyog a Nap hét ágra. /Fürdik a Föld fényárban" (Huh Ist­ván: Fényárban). — „El­mondom én, ha a szónak hétágú heve majd berob­banhat a szájba” (Osztojkán Béla: Kilencedik vers). Megértjük miért találkoz­hatunk szólásunkkal mai költőink verseiben is. Már az eredeti szólásformák a kánikulai időjárási jelensé­gek érzékeltetésében is a szabadabb és merészebb képzettársításra késztető ere­jükkel tűntek ki. s ehhez járult a hetes számnak kulcsszóként felfogható sze­repe is. Művelődéstörténeti örökségünk is tanúsítja, hegy a bűvös számmisztiká­ban a hetes, számnak elha­tároló értéke van. A hét számnév tehát nem véletle­nül jutott nyelvhasznála­tunkban igen nagy hatókö­rű használati értékhez. Kü- lönösen szólásainkban foko­zó szerepköre tágult. Erről tanúskodik ez a példatár: Olyan sovány. mint a hét szűk esztendő (nagyon so­vány), hét ördög lakik ben­ne (nagyon gonosz), hét or­szágra szól a híre (nagyon híres), hétpecsétes titok, hét- próbás gazember stb. A hét ágra süt a nap szólás­változat is e szólássorba tar­tozik bele. A hozzája tapa­dó érzelmi hangulati érté­kek miatt hétköznapjaink nyelvhasználatában ia kap­jon minél gyakrabban nyel­vi szerepet. ARANYESÖ YUCCÁBAN Búd Spencer és a Vadnyugat Amióta csak kitalálták a piff-puff filmeket, a közön­ség tódul, hogy megnézhes­se azokat a moziban. Bizo­nyára mélylélektani titka van a dolognak, hogy miért visít, hahotázik. csapkodja a térdét egy seregnyi, egyéb­ként normálisnak tűnő em­ber. ha azt látja: a filmvász­non hülyére, vagy laposra vernek valakit. Kijővén a moziból, ha ugyanezt az ut­cán látná, halálosan megré­mülne és fejvesztve rohanna 'rendőrért. No. %e egy te­remben ülve. színesben, „szé­lesvásznúban” mindez csak játék és remek mulatság. Már akinek... Mert az évti­zedek során futószalagon on­tották az ilyetén filmeket, s bizony nem kis ötletességre van szükségük az alkotók­nak. ha újszerűt, szelleme­set akarnak nyújtani. Mint ahogyan leleményes­nek kell lennie annak az al­kotógárdának. amely Búd Spencer számára talál ki történeteket, reá alapozva „csinál” mozit. Hiszen a vi­lágsztárt már oly sok szto­riban láthattuk, annyi ka­landban kísérhettük végig, hogy minden egyes filmje után óhatatlanul feltesszük a kérdést: mi újat nyújthat még? Az Aranyeső Yuccában ké­szítői bizonyára összetana­kodtak: lássuk csak. milyen jelmezben nem mutatkozott még. mit nem csinált még a közönség dédelgetett ked­vence? Nos. igen: nem öltött még díszes indiántoliakat, nem bújt zsakettbe, és még nem is lovagolt... Nos. mindez Búd Spencer- nek nem probléma: mert e filmben termetét meghazud­toló elegenciával siklik végig a szalonokon, hátborzongató indiánként kiáltoz, s mind­ennek tetejében még olyan lovat is találtak néki. amely megbirja. A vadnyugati környezet­ben játszódó film mindvégig fordulatos, izgalmas és ne­vettető. A rendező Michele Lupo külön érdeme, hogy ez­úttal westemparódiát csi­nált: a véresen komolyat harsányan kacagtatóvá tet­te. Még Enrico Morricone zenéje is remek humorú: a Volt egyszer egy vadnyugat kísérő dallamai köszönnek vissza, paródiatöltéssel. A történetet elmesélni balga­ság lenne hadd szórakozza azt végig mindenki, aki je­gyet vált. Mert talán fölös­leges is ezek után mondani : ezúttal sem csalódik a néző. Hozzájárul ehhez az is. hogy a szilfidnek nem mondható sztárnak olyan partnert ta­láltak. aki tökéletesen kiegé­szíti. és fokozza a humor for­rását. Egy kissé ütődött in­dián szegődik nyomába — akit nehezebb lerázni, mint egy kullancsot —. hogy akar- va-akaratlanul segítse híres társát egy töméntelen vad cowboy ellenében. Nem ne­héz kitalálni, hogy a vere­kedés valamennyi formulá­ját végigvomiltatják a vász­non. csak úgy röpködnek a levegőben a marcona ifjak. A film nyugalmasabb jele­neteit végigeszi jó étvágyú hő­sünk. hogy a néző. majd­nem gyomorrontást kap. és menten elhatározza, hogy szi­gorú fogyókúrába kezd. És persze mi sem természete­sebb annál, hogy a végén minden jóra fordul. Végül a film erényeként meg kell említeni: remek a magyar szinkron szövege. A szójátékok, a szlogenek nagy­ban hozájárulnak a film humorához. Mikes Márta Technikai okok miatt az előadás elmarad: lehet ol­vasni az értesítést. Mi az a „technika”, ami megakadá­lyozza az operettest meg­tartását? — Nagyon gyér volt az érdeklődés, elővételben ke­vés jegyet adtunk el — mondja Szívós József, a Mát­ra Művelődési Központ igaz­gatója Fontos körülmény: Gyön­gyösnek van szabadtéri szín­pada. Valamikor nemcsak a tény keltett érdeklődést, ha­nem az a program is. amely az „uborkaszezont” jelölte. Most pedig? Színpad van. program viszont. .. ? A huzavona ára Ennyi az ajánlat addig folyt az egyeztetés, amíg március lett. Innentől kezdve pedig már minden érthetővé válik. Nehéz a könnyű műfaj KORÁBBAN KELL KEZDENI Kultúra—nyáron Igazságtalanok lennénk, ha nem sorolnánk fel. hogy .jú­liusra és augusztusra mi­lyen műsort ígértek és nyúj­tottak. KFT-iconcert. ma- gyarnótaest Akácos út. .. címmel. Eldorádoll. könnyű­zenei est „Nincs szebb, mint a szerelem” címmel és a Hair megtekintése a Budai Parkszínpadon, színházi busz segítségével. Soknak ugyan nem mond­ható ez a sor. de. .. van. Volt. Kivéve, amikor „tech­nikai ok” miatt elmaradt. Az okot már megfejtettük. Engem azonban nem hagy nyugodni a kíváncsiság, és mondom, hogy valamikor so­rozatban lehetet*, színházi elő­adásokat látni a szabadté­rin. a szolnokiak, a debre­ceniek és a miskolciak is jöttek, aztán néptáncegyütte­sek és a helybeli műkedve­lők is előrukkoltak valami látványos háromfelvonásos- sal. — Tulajdonképpen az tör­tént. ami senkinek sem le­het meglepetés: ismét bebi­zonyosodott. hogy nem le­het egykét hónap alatt sem műsort összeállítani, sem közönséget szervezni. Ez csakugyan az a bizo­nyos spanyolviasz. Tehát... ? A szabadtéri színpadot jó harminc évvel ezelőtt úgy építették meg. hogy a szí­nészek öltözőjét és mosdóját a „háttér” kastélyban jelöl­ték ki. Ez is „jó volt” ak­ikoriban. ma már... kissé el­avult. Hát még. ha hozzá­teszem. hogy az épület a múzeumé. Így aztán addig­— Valamikor az egész or­szágban egyetlen szerv intéz­te a programok egyezteté­sét. ma már több is van. Va­lamennyi előre dolgozik. Má­jusban már csak a „mara­dékban” válogathattunk. Ha válogatásnak lehet nevezni azt. hogy ez van. kell vagy nem. Így jártunk.. . — pa­naszolja az igazgató. Aztán folytatja azzal, hogy a színházak is „nyaralnak”, a „hakni-brigádok” pedig főként azt nézik, hogy mi­lyen lehet a jövedelem. Pedig Gyöngyösre szíve­sen jön mindenki, mert „csak egy ugrás” a fővárostól az autópályán. De.. . erre is ké­szülni kell. Az idén mintha azt bizo­nyítaná minden, hogy a könnyed szórakozás vált csak ki érdeklődést a közönség­ből. A művelődési központ igazgatója ennek igazolására az Eldorádollt említi. Akkor „törték magukat” a nézők, hogy jegyhez jussanak. — Pénzügyileg hogyan ala­kul a terv? — Mint mindig, most is az egyik húzza maga után a másikat. A komolyabb elő­adásra ráfizetünk, a köny- nyűzenei koncertek pedig ki­egyenlítik a „kasszát”. Mindebből ugyan véletle­nül sem következik, hogy a kultúra üzlet lenne, de az igen, hogy anyagi háttér nél­kül egyetlen ilyen intézmény sem győzné a feladatát el­látni. Mert a mecénásra ma­napság is szükség van. csak most úgy hívják: az állam. Vagy: a költségvetés. Az emlékalbum is azt bizo­nyítja, hogy „volt jobb" — állapítja meg Szívós József (Zölei Magdolna felvételei) milyen jól megy a gyöngyö­sieknek. De. ha belegondol, ez a két fórum „követeli" az életben tartását, akkor a só­haja már a gondot fejezhe­ti ki. Merészség lenne azt felté­telezni. hogy mindent lehet ott folytatni, ahol tavaly abbahagytuk. Nem. A közön­ség változik és vele együtt változik az igény is. Igaz. a jó előadás még mindig tö­megeket vonz. De mi a biz­tosítéka a jó előadásnak? Egykét név? Az is. Egykét név azonban önmagában még csak ígéret, A végigjátszott előadás a perdöntő. Olyan ez. mint a puding, aminek a próbája az. hogy megeszik. Előre semmit sem lehet tudni. Ha most valaki azt mond­ja: baj van az elmondottak­kal. Az. hogy kultúra nyá­ron. nem szűkíthető le csak a színpadi produkciókra. Igaza van. Sorolhatnám még ebben a tárgykörben a klub- foglalkozásokat. a tanfolya­mokat, a kis közösségek te­vékenységét. de ezekkel együtt — az idei nyár egv kissé szegényesebbre sikerült Tanulságokkal Ha valaki csak azt nézi. hogy szabadtéri színpad és azt. hogy ifjúsági park. ak­kor irigykedve sóhajt fel: Gyöngyösön minden eddigi­hez képest. Jövőre fel kell használni az idei tanulságokat. G. Molnár Ferenc Szereztem birízgát Egy hónappal ezelőtt, egyik napról a másikra a babókos birizgánk felmondta a szol­gálatot. kipurcant. A szere­lő. miközben fontoskodó hümmögések közepette kö­rüljárta a meghibásodott ké­szüléket, közölte: a birizgát ki kell cserélni. Mivel nálunk a babókos birizga hosszú évek óta hi­ánycikk. elindultam birizgát keresni. Kutatóutam során megfordultam minden vala­mirevaló áruházban, bevá­sárlóközpontban, árusítással S egybekötött kiállításon, disz­kontáruházban. marketing­börzén. vevőszolgálatnál.. Ar­ra a kérdésre, hogy „tes­sék mondani, momentán kap­ható-e önöknél babókos bi­rizga”. volt aki kacagni kez­dett. többen megrökönyödve a fejüket csóválták, mások jóindulatúan mosolyogtak naivitásomon, cummogtak, jó­nevű idegorvost ajánlottak. közben vállon veregettek, és azt tanácsolták, hogy pró­bálkozzam máshol. Mivel kitartóan makacs természetű vagyok, nem ad­tam fel. Az elárusító pul­toknál ért kudarcok után az illetékesekhez fordultam. Igen. azokhoz, akik a sajtó hasábjain, a rádióban és a televízióban azokat a vonalas szövegeket nyomják keres­kedelmi életünkről. Fogadott panasziroda-referens, keres­kedelmi igazgató, sajtófőnök, titkárság vezető, előszobáz- tam vezérigazgatónál, marke­tingfőnöknél. menedzsertí­pusú főtanácsosnál, elosztó irodánál, főraktárosnál, hogy csak néhány fórumot említ­sek. Az illetékesek panaszomat megalapozottnak tartották, gondomat megértették, meg­erősítettek abban, hogy jo­gosult vagyok babókos bi- rizgára, elnézést kértek, nyug­tattak. a gazdaságpolitika számos alapvető kérdésében velem azonos nézeteket han­goztattak. a hiánycikket, mint jelenséget elítélték, le­szóltak. telefonáltak, szót emeltek, elhatárolták magu­kat. vállon veregetve biz­tattak. ösztönöztek, de babó­kos birizgát ők sem tudtak szerezni. — Nem kell olyan nagy feneket keríteni ennek az ügynek — mondta Jenő ba­rátom. miután elmeséltem lieki kálváriámat. — Szalad­gálsz itt összevissza, mint pók a falon, fölöslegesen. Fi­gyelj rám! Menj el a Ka­méleon Áruházba, az értéke­sítési osztályon keresd meg Harácsi Pista bácsit. Hivat­kozz rám. hagyd nála a név­jegyed egy ötszázas társasá­gában. és kész. Harácsi bá­csi három napon belül ér­tesít. hogy hol veheted át a birizgát. Különben jegyezd meg. ilyen buli csúszópénz nélkül nem megy. Világos? — Jenő. te egy cinikus, sok-sok keserű tapasztalattal terhelt vásárló vagy. En vi­szont hiszek kereskedelmi életünk tisztaságában, az il­letékesek szavában! — vála­szoltam. és faképnél hagy­tam ámuló barátomat. Két héttel ezelőtt össze­futottam Jenövei. — Na. mi van a biriz- gáddal? — Már minden hazai fó­rumot végigjártam, de biriz­gát nem tudtam szerezni. El­keseredésemben Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak ír­tam levelet. A magas utazá­si költségek miatt azt kér­tem tőle. ne kelljen New Yorkban. a szervezet székhe­lyén benyújtanom a panaszo­mat. találkozzunk valahol Európában. Azt írja. hogy jövőre Madridba látogat, s hajlandó ott fogadni. Kedves tőle. nem? Egy ilyen, két-há- romnapos spanyol út tízezer­ből még IBUSZ-szal is ki­futja. igaz? És Madridból biztosan hozok birizgát. Ha kis szerencsém van. kettőt is. — Én még mindig Harácsi bácsira szavazok! — mondta Jenő. — ö jóval olcsóbb, öt­száz forint meg egy névjegy, ne feledd! Érdekes, a családi tanács is elvetette a madridi uta­zás tervét, és úgy döntött, hogy Harácsi bácsit keressem fel. Mit mond jak? Négy nap múlva telefonált: megvan a birizga. átvehetem. A birizga azóta is kifogás­talanul működik. Megszerzé­sének történetéből azonban levontam a tanulságot. Az ENSZ-főtitkártól újabb levél­ben elnézést kértem. hogy Madridban nem leszek ott a találkozón, aztán rendel­tem kétszáz új névjegyet, és tegnap óta egy Csúszópénz fel­iratú dobozban gyűjtöm az ötszázasokat. Vásárlási cél­ra. természetesen. Ja. és izgatottan várom, hátha az illetékesek és in­tézkednek. Kiss György Mihály dr. Bakos József

Next

/
Thumbnails
Contents