Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-24 / 198. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 24., szombat 3» Választásokra készülnek a szakszervezetek Interjú Dorkó Józseffel, az SZMT vezető titkárával Belpolitikai életünk kiemelkedő jelentőségű, idei eseményeinek sorában számvetésre, tisztújításra készül a szakszervezeti mozgalom is. Miként országszerte, Heves megyében is öt esztendő eredményeit összegezik. Mérlegre teszik a tisztségviselők eltelt ciklusban végzett munkáját, s a szervezett dolgozók további képviseletére azoknak szavaznak bizalmat, akiket a következő feladatok megoldására is legalkalmasabbaknak találnak. A választásokkal kapcsolatban a Népújság munkatársa Dorkó Józseffel, az SZMT vezető titkárával készített interjút: — Dorkó elvtárs! Milyennek ítélhető az elmúlt mozgalmi időszak, a megyei fejlődésben mi a legszembetűnőbb? — A legsommásabban azt válaszolhatom erre, hogy megyénk 127 ezer tagot tömörítő mozgalma a legutóbbi öt évben is iparkodott megfelelni szerepének, elkötelezetten hajtotta végre az MSZMP XII. és a Magyar Szakszervezetek XXIV. kongresszusain meghatározott feladatokat. Sikeresen gyakorolta érdekvédelmi és érdekképviseleti funkcióját, nevelte a szervezett dolgozókat, s mozgósította őket kötelességeik teljesítésére. A munka középpontjába került a kiemelt társadalompolitikai program megvalósítása, így nem kevés a részünk abban, hogy a VI. ötéves terv lényegében megvalósul. Valamivel részletesebben is kitérve mindezekre elmondhatom, például, hogy az üzemekben, — vállalatoknál, szövetkezeteknél — szervezett társadalmi akciók, kommunista műszakok csaknem 400 millió forinttal bővítették a tanácsok fejlesztési lehetőségeit. Az elképzelt- nél előreláthatóan csak alig valamivel kevesebb lakás — az országosnál mérsékeltebb árnövekedés mellett — készül el, s az ott- honhoz-jutásban számottevő. érezhető segítség az 5200 építtetőnek összesen juttatott több, mint 300 milliós munkáltatói támogatás. Tovább fejlődött — már a mezőgazdaságban is megkezdődött — az üzemegészségügyi ellátás, az egyéb patronálásokon túl 6400 nyugdíjas jutott üdülőjegyhez, 4000 pedig szociális segélyben részesült. Megyénk 320 szakszervezeti aktivistája a kereskedelemben évi 1200 ellenőrzéssel járul hozzá a lakossági igények jobb kielégítéséhez. A szak- szervezetek kezdeményező, segítő, ellenőrző tevékenységével javult a munkabiztonság, fokozódott a környezetvédelem. Tovább nőtt az üzemi étkezésben részt vevők száma, s így arányuk már eléri a 39 százalékot. A ciklusban 61 ezerrel gyarapodott a mozgalom megyei hálózatának könyvállománya, s ezzel megközelíti a 300 ezer kötetet. Csupán 1984 végéig 400 ezer forintot biztosított az SZMT a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását szolgáló 240 szakkörnek, miközben 36 ezer felnőttnek tette lehetővé szakmai tanfolyamok elvégzését. S a SZOT-tal karöltve 40 üzemnél, intézménynél együttesen 60 sportlétesítmény kialakítása is sikerült —, hogy mindössze néhány jellemzőbbet említsek eredményeinkből. .. Sok más mellett feltétlenül örvendetesnek ítélem a munkahelyi demokrácia erősödését, amely a mindennapi szak- szervezeti munkában rendkívül jó eszköznek bizonyult a gazdálkodási célok kialakításánál és megvalósításánál. A fórumrendszerek működésében csökkentek az átfedések párhuzamosságok, testületeink a korábbinál jobban a tagság véleményére alapozva, érdemibb módon, racionálisabban és kritikusabban foglaltak állást a bonyolult, nemegyszer érdekösszeütközést is kiváltó kérdésekben. A kollektív szerződések előmozdították a munka hatékonyságának javulását valamennyi népgazdasági ágazatban, s minden bizonnyal további kedvező tapasztalatokhoz vezet a belső érdekeltségi, ösztönzési, jutalmazási rendszer egyes elemeinek megkezdett korszerűsítése is. Megelégedésünkre szolgál, hogy a kongresszusi, jubileumi verseny újabb minőségi változásokat hozott a munkamozgalmakban s reméljük, hogy a pozitív vonások a jövőben még inkább erősödnek, — Milyen gondok maradtak? — Nem hallgathatjuk el a gondjainkat sem. Meg kell vallani, hogy a legnagyobb erőfeszítéseink ellenére is romlott például az időskorúak életszínvonala, a szociális otthoni ellátást tekintve, a megyék között sajnos, csak az utolsó harmadban vagyunk. Még mindig nehéz a lakáshoz jutás, a sok mindenben segítő társadalmi munka egy főre eső értéke ma is csak az országos átlag mintegy háromnegyede. Máig sincs kellően elismerve a fő munkaidőben elért kiemelkedő teljesítmény. Nem elég vonzó az újítási mozgalom rücsökként a résztvevők szama. kisebb a fizikai dolgozók, a fiatalok aránya —, a szakszervezetek csak mérsékelten tudtak hatni például a termelési szerkezet átalakítására a megyén belüli kooperációk szélesítésére, a helyi adottságok fokozottabb hasznosítására. Holott ez utóbbiak kétségkívül serkenthetnék gazdasági életünk élénkítését, fejlődését, egész népünk további s nagyobb gyarapodását. Fokozódó ellenőrzéseink hatására sem következett be lényeges változás a fogyasztók közvetlen megkárosításában, a szabálytalan kereskedelmi munkában, nőtt az üzemi balesetek súlyossága. Egyszóval — ha csupán nagy vonalakban is érintettem — van még jócskán probléma, ami aggaszt bennünket, s a továbbiakban feltétlenül orvoslásra, megoldásra vár. — Mikor kezdődnek a választások? — A SZOT határozata értelmében 1985. szeptember 1. és 1986. március 30. között kerül sor a szakszervezeti választásokra. Ez év október közepéig lesznek a bi- zalmik, főbizalmik, illetve helyetteseik valamint az alapszervezeti vezető testületek s október 15-től november 15-ig tartanak az iparági-ágazati középszervek tisztújításai. November 30-án választják meg a küldöttek az SZMT-t, illetve ennek szerveit. Még januárban megalakulnak az iparági-ágazati szakszervezetek vezető testületéi, s legkésőbb február 20"ig pedig létrehozzák a szakmaközi bizottságokat is. A SZOT kongresszusát február 14—16-án tartják. — A választási rendszernek vannak-e újdonságai? — Igen. A legszembetűnőbb, hogy a tagság közvetlenebbül gyakorolhatja jogát a választásoknál. S erre néhány példát is hadd említsek mindjárt! A tisztségviselők megválasztását például nem kötik a tagsági időhöz, az eddigi előkészítő bizottság helyett jelölő bizottság — bizalmik, főbizalmik esetében nem a felsőbb szerv által megbízott személy, hanem a tagság soraiból választott szervezett dolgozó — végzi a jelölő munkát, s több javaslat is tehető egy-egy posztra. A korábbi nyílt szavazás helyett ezután titkosan is választhatók a bizalmik és helyetteseik, míg a főbizalmik, valamint ezek helyettesei kizárólag titkosan. Legalábbis ha a központi vezetőségek külön kérésre nem engedélyeznek eltérést ettől. További változás, hogy főbizalmit akár összevont csoporttaggyűlésen is választhatnak már. Figyelmet érdemlő újdonság az is, hogy a szavazólapokra való felvételnek a sorrendjét és magát a megválasztást is a szavazatok száma dönti majd el. Nem pusztán érdekesség — hiszen a tagság közvetlen részvételét növeli a tisztújításban — a kétszakaszos választási mód, amelynél előbb a bizalmi testület fogadja el a beszámolót, s dönt arról, hogy az szb-t, a számvizsgáló bizottságot, a küldötteket illetően kik kerüljenek a szavazólapokra, majd 48 órán belül a munkahelyen történik a tulajdonképpeni szavazás. Újabb eltérés az előzőekhez képest az is, hogy amíg idáig az aznap munkában lévők kétharmadának jelenléte is elegendő volt a határozatképességhez, a jövőben már a teljes tagság hasonló aránya szükséges. Végül, de nem utolsósorban: szakmai sajátosságok is érvényesülnek az új választásoknál. — Hol tartanak az előkészületek? — A SZOT határozatát követően az SZMT feladattervet, agitációs és propagandaprogramot adott ki a választások előkészítésére. illetve lebonyolítására, az alapszervezeti titkárok részére értekezletet tartottunk, a Szakszervez^ek Heves Megyei Tanácsa apparátusának pedig külön összeállítást készítettünk a tennivalókból. Ugyanekkor az iparági-ágazati szak- szervezetek központi vezetőségei, valamint megyei bizottságai szintén rögzítették már a cselekvés szükséges kérdéseit, ütemtervet dolgoztak ki a munkához miközben természetesen az alapszervezetek sem maradtak tétlenek. Jelenleg már a káderelőkészítések, egyeztetések, a személyes elbeszélgetések folynak. Készülnek a beszámolók, dokumentumok, sőt megkezdődött ezek véleményezése is. . — A már említett gondok ismeretében, melyek a szak- szervezeti mozgalom további legfontosabb feladatai, amiken már majd az új tisztségviselőknek kell osztozniuk? — A korában érintett problémák egyben a jövő feladataira is utalnak, s a párt —, illetve a soron következő szakszervezeti kongresszus állásfoglalásaiból még számos elvégzendőnk akad. Tennivalóinkat egyébként már az MSZMP KB 1983. október 12-i — a szakszervezeti munka továbbfejlesztéséről szóló — határozata is említette. Nos, több más mellett fontos az irányítás egyszerűsítése, az operativ munka növelése, kapcsolataink közvetlenebbé tétele. Ezt hivatott szolgálni az SZMT-nél — más megyékhez hasonlóan — már megtörtént, az iparági-ágazati középszerveknél pedig a majd most következő szervezeti átalakítás is. Az utóbbiaknál voltaképpen arról van szó, hogy például az egyes szakmákban (az ÉDOS^-nál. az építőknél, a HVDSZ-nél. a közalkalmazottaknál) megyei titkárságok veszik át a mostani megyei bizottságok szerepét, vagy (az egészségügy területén) a megyei bizottság mellett titkárság is működik. majd. S ahol megmarad az eddigi gyakorlat, általában csökken a testületek létszáma, s ugyanekkor nő a munka-, valamint rétegbizottságok jelentősége. A középszervek munkájában ezután még fokozottabban vesznek részt az alapszervezeti titkárok, így például a pedagógusoknál ők alkotják majd a megyei bizottságot, míg a közalkalmazottak megyei titkárságát az szb-titkárok testületé irányítja. Az alapszervezeteknél a szakszervezeti csoportokra épülő önálló mozgalmi tevékenység fejlesztése a cél. Máris napirenden lévő teendőink közül pedig, hogy mást ne mondjak, különösen fontos az új vállalatirányítási rendszer kialakításának, s a VII. ötéves terv felelősség- teljes kidolgozásának segítése. Bízunk benne, hogy társadalmi és függetlenített tisztségviselőink meg értik mindezeket, legjobb tudásukkal, igyekezetükkel munkálkodnak az elkövetkező öt esztendőben is: megteszik mindazt, amit a mozgalom, Heves megye és az egész magyar társadalom vár tőlük. — Köszönjük az interjút! Gyóni Gyula Van egy kitűnő kőművesünk ... — Nagyapák alapozta iskola — új kút, fó kenyér Pillantás a szihalmi nyárra Modern a mozi épülete is Házépítés kalákában Szihalmi nyári kép (Fotó: Szabó Sándor) A nyárnak jelen napjaiban Szihalom leginkább egy szép virágoskerthez hasonlít. Az utcák tiszták, rendesek, sok kerítést frissen mázoltak, az ablakok fényesen villogtatják a napsugarakat, és a házak előtti kertekben piros, sárga, kék, fehér virágok rengetege virít. Az utas, akinek útja ide vezet. először ezekkel a kellemes benyomásokkal találkozik. Ilyenkor támad azután olyan ötlete, gondolata az embernek, miszerint, ha a „belbecs” is olyan, mint a külcsín, akkor itt nagy baj nem lehet. — Nincs is — vallja egyértelműen Kiss Ferdinand tanácselnök és Albert Tibor, a vb. titkára. — Igaz — hangzik a folytatás —, nemrégiben még meglehetősen komoly iskolagondjaink voltak, de az új tanév kezdetére ez a problémánk már a múlté: augusztus 20-án adtuk át az új, 4 tantermes iskolánkat a Hunyadi úton, ott, ahol 1978-ban művelődési ház épült. így ezen a helyen komplex intézmény lesz, mert együtt található az iskola, az óvoda és a művelődési otthon. Mivel pedig időnk is van, és a szép nap is sétára csábít, elzarándokolunk az iskolához, ami egyáltalán nem esik messze a tanácstól. Míg odaérünk, a község vezetői elmondják, hogy eredetileg 13 milliós költséget terveztek az iskolára, de végül is sikerült tízmillió alatt tartani a költségeket, ami manapság valóságos bravúrnak számít. Sokkal inkább azt szoktuk meg, hogy egy-egy beruházásnál a végső összeg inkább több lesz, semmint kevesebb a tervezettnél. — Van nekünk egy kitűnő kőművesmesterünk, Jas- kó Béla a neve, ő rengeteget dolgozott az iskolán, nélküle bizonyára nem itt és nem ennél az összegnél tartanánk — magyarázzák a község elöljárói, majd kiderül, hogy sokat segített a füzesabonyi költségvetési üzem is, elsősorban a tető- szerkezeti munkákon, és az ajtók és ablakok jelentős részét is lefestették. És nem volt tétlen a lakosság sem, különösen azok vállaltak sokszor társadalmi munkát — melynek értéke félmillió forint körül alakult —.akiknek iskolás korú gyerekei, unokái vannak. Ök elsősorban az alapozásnál segítkez- tek, de kivették részüket az anyagmozgatásból és az aljzatbetonozásból is. Míg mindezt megtudjuk, elérkezünk a szép, új iskolához, amelyről már az első pillanatokban látszik: nagyon korszerű, a modern oktatómunkának szinte minden felételét biztosítani tudja. — A műszaki átadásra augusztus első felében került sor — magyarázza a részleteket is Albert Tibor. — Csupán az iskola előtti járdán van még egy kis munka, szeptemberben tehát a 214 iskolás korú gyerek nyolc tanteremben kezdjieti meg a munkát, és két előadói terem is rendelkezésükre áll. Visszatérve a munkálatokra és a költségekre, azt hiszem, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a munka oroszlánrészét a községi gazdasági-műszaki ellátó szerkezet, népszerű rövidítésén: GAMESZ végezte — teljes megelégedettségünkre. És erről szólva azt is meg kell mondanunk, nagy köszönettel tartozunk a megyei tanácsnak, amiért 567 ezer forintot adott bútorokra, iskolai berendezésekre, 700,000 forintot pedig az olajfűtés kiváltására. Az Állami Fejlesztési Banktól pedig — pályázatra — 460 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk. Az összeg többi részét a szihalmi tanács vállalta magára, és - csak egyet sajnálnak: tornateremre már nem tellett. De ami késik, nem múlik: a hetedik ötéves terv programjában már ez is szerepel, valamint az utak és járdák helyrehozatala. Feladat, tennivaló tehát bőven lesz még, erre az évre viszont véglegesen és megnyugtatóan rendeződtek a korábbi vízproblémák. A mintegy 2500 lakosú község ugyanis mindössze egy kútról nyerte a vizet, mígnem elkészült a második kút is, szintén a megyei tanács és a Vízmű Vállalat támogatásával: előbbi 1,2 millió forintot, utóbbi egymilliót adott, a további egymilliós kiadást pedig a tanács vállalta magára. — Sokba került, de megérte — hangoztatja a tanácselnök — így most már összesen 16 kilométer hosszúságú vezetékes vizünk van, nincs egyetlen olyan utcánk sem, ahol ne lenne vezetékes víz. A korábban meglehetősen magára maradt Szihalom tehát szép fejlődésnek, korszerűsödésnek indult, amit többek között az is jelez, hogy immár kenyérgondjaik sincsenek. Ezt pedig úgy kell érteni, hogy a régi minőségre sokan és indokoltan panaszkodtak, mióta azonban szerződéses alapón az Egri Sütőipari Vállalat üzemelteti a pékségét — mindenki dicséri a kenyér minőségét. Mindebből pedig bizonyára kitetszik: Szihalmon élni manapság — szép és kellemes lehetőség. B. Kun Tibor
