Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-22 / 196. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 22., csütörtök A meleg augusztusi napon zárva találjuk a komlói művelődési házat. De ki is keresné fel hétköznap délelőtt ezt az intézményt? Hiszen, akinek csak ereje engedi az a határban nyüzsög. Segíti az aratást. A vakációzó gimnazisták és főiskolások sem ülnek otthon ölbe tett kézzel. Hiába keresünk bárkit is közülük. Az egyik a háztájiban ássa a krumplit a másik építőtáborozik. a harmadik a Finom- szereivénygyár hevesi gyáregységében vállalt munkát a szünidőben. Tehát, ez idő tájt a kultúr- házat fölösleges lenne kinyitni. De mint kiderül, az év során sincs teljesen kihasználva ez a közelmúltban felújított, tiszta, korszerűen berendezett épület. — Két évig tartott a korszerűsítése — világosít fel bennünket Hangrád Lajos, az általános művelődési központ igazgatója. — A munkálatokat nemrég fejezték be a szakemberek. Központi fütéses lett. a nagyterem műanyag borítást kapott, s a bűtorok nagy része is új. Sajnos, a nagytermet régebben sem tudtuk igazán kihasználni. Előfordult, hogy egy-egy irodalmi estre, színházi előadásra öten ültek be. Az itt folyó közművelődési tevékenység a jól működő kiscsoportokra épül. Férfikórusuk országszerte ismert. Rendszeresen találkoznak az ifjúsági és a nyugdíjasklub tagjai is. Csak- ! úgy. mint a gyermekek irodalmi színpada, kisdobos já- | tékklubja és matematikaszakköre. — Mióta általános művelődési központtá váltunk, több pedagógus kapcsolódott be a népművelői tevékenységbe — így Jurányi István i igazgatóhelyettes. — Azonban jó lett volna, ha az agrárértelmiségre is jobban Hangrád Lajos: Az irodalmi estre öten ültek be támaszkodhatunk. De például. a Kertbarátklub élére nem kapunk szakavatott vezetőt. A téesz agrármérnökei közül — elfoglaltságra hivatkozva — senki sem vállalja ezt a tisztet. Megítélésem szerint, nagyon nehéz a lakosságot ..megmozgatni". A televízió — programjai révén — túl magasra teszi a mércét. Ezzel nehéz versenyeznünk. Nem is beszélve arról, hogy az emberek nagyon elfoglaltak. Nehezen szánják rá magukat. hogy ide betérjenek. A Kömlői Május 1 Termelőszövetkezet férfikórusa 1926-ban alakult. Igaz, akadt időszak, amikor hosszabb-rö' videbb ideig kényszerszünetet tartott, de 1962-től megszakítás nélkül újra létezik Az átlagéletkor egyre magasabb — A fiatalokat nem vonzza ez a műfaj — mondja elkeseredetten Vass Lajos, a csoport tagja. — Én tiszta szívemből szeretem az éneklést. Mindig nagyon várom a próbákat. Előtte ultizunk. de amikor eljön a hat óra. bemondják. hogy utolsó osztás, és megyünk be énekelni. Agitálok az ifjak között. Hívom őket. hiába. Nem tudják felfogni, milyen nagy élmény közönség elé állni. Legutóbb Tatán és A felújított művelődési ház (Fotó: Köhidi Imre) Jurányi István: Az emberek nagyon elfoglaltak Szolnokon fesztiválokon szerepeltünk. Olyan helyeken is megfordultunk. amelyekre csak az énekkar révén juthattunk el. Kapcsolatot tartunk a füleki kórussal. így gyakran utazunk Csehszlovákiába is. Az asszony néha megjegyzi, hogy már megint próbára kell menni de nem neheztel rám. hogy ez a hobbim. Éles Imre karvezetőnk kitalálta: a feleségeket is hívjuk el minden évben az évadzárónkra Ilyenkor mindegyiknek „elhúzzuk a nótáját". Ezzel kiengeszteljük őket a kimaradásokért. Amikor több napos útra indulunk, akkor hacsak tehetjük. mindennap hazajárunk. Legutóbb például Szolnokról jöttünk haza minden este. mert a tagok nagy része állatot tart. s azt meg kell etetni. De nagy az egyetértés, nagyon jó a hangulat. A közösség miatt járok a kórusba. Sztankovics Éva egy évig képesítés nélküli óvónőként Iák, Vass Lajos: Kapcsolatot tartunk a füleki kórussal dolgozott szülőfalujában Szeptembertől viszont a Szarvasi Óvónőképző Intézetbe jár majd. hiszen elöfel- vételis volt. ö az ifjúsági klub tagja. — Ez a közösség is nagyszerű — állapítja meg. — Minden szombat este találkozunk. mostanában sajnos, sok a diszkó. Korábban a vetélkedők és a klubtalálkozók voltak túlsúlyban. Ezekre jelenleg nincs pénz. Ha valaki egy komolyabb színházi előadásra vágyik. annak Hevesre kell utaznia. Azonban onnan este 9-kor eljön az utolsó busz. így ritkán lépjük át a falu határát. — Sajnos a pénzünkből tényleg nem futja sokra — veszi át ismét a szót Jurá- rtgi István. — Ezért az elkövetkezőkben igyekszünk kevesebbet tervezni, s többet elvégezni. Eddig is tartottunk rendhagyó irodalomórákat. író-olvasó találkozókat. Rendeztünk kiállításokat is. Az elkövetkezőkSztankovics Éva: Mostanában sok a diszkó ben is folytatjuk . ezeket a programokat. Sajnos, a mozitól sokan lassan elszoknak a sokszor goromba bekiabálások miatt. Ezért inkább egy filmklubot szeretnénk indítani. Ebben elsősorban igényesebb alkotásokat vetítenénk. Szándékunk, hogy a nőket is jobban bevonjuk a közművelődésbe. Számukra szabás-varrás tanfolyamot indítunk a télen. Bár sok itt az amatőr képzőművész. de a legtöbbjük nem kíván szakkörbe járni, mert nem viselik el u kritikát. Ettől függetlenül alkotásaikból tárlatot rendezünk majd. A cigány származásúakat is meg akarjuk nyerni. Közülük sokan csak a kötetlen foglalkozásokat, s a diszkót kedvelik. Meg kell velük is találni a közös nyelvet. Egyszóval sok a feladat, de azon leszünk, hogy ha lassan is. de minél több embert nyerjünk meg a köz- művelődésnek. Homa János KÖZMŰVELŐDÉS KOMLÓN Nehezebb körülmények között, utat keresve Örökzöld alkotások a Filmmúzeumban A közeljövőben az egri Filmmúzeum — a magyar Filmintézettel közösen — három nagy sikerű filmet mutat be. Augusztus 21"én, szerdán a Köszönöm, hogy elgázolt című filmet vetítették. A vígjáték főszerepeit a népszerű Jávor Pál és Kabos Gyula alakította. Augusztus 28-án a Bál a Sa- voyban című alkotást vetíti a Filmmúzeum. A látványos revűjelenetekkel tarkított filmben Alpár Gitta és Bársony Rózsi játssza a főszerepet. Szeptember 4-én az Egy éj Velencében látható. Johann Strauss operettjének filmváltozatában Gombaszögi Ella es Csortos Gyula jutalomjátékát élvezhetik a nézők. Készülő esti mesék A Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermeiben már elkészült a Magyar népmesék harmadik sorozata Várhatóan már az ősszel a képernyőre kerül. A szorgalmas és a rest lány története, a Mindent járó maimocska és még sok más régi mese feldolgozása. A 13 új rész vezető rendezője Jankovics Marcell, az egyes epizódokat pedig egy-egy fiatal kecskeméti alkotó rendezte Cakó Ferenc a rendezője a Sebaj Tóbiás! című gyurmafilmnek. A címszereplő nem ismeretlen a gyerekek előtt, hiszen a most készülő sorozat már a második Első ízben találkozhatnak a gyerekek a közeljövőben Kíváncsi Fáncsival, a kis- elefánttal. Fáncsi minden részben újabb és újabb kalandba keveredik, eljut például a flamingók, majd a pingvinek országába, megismeri és az ifjú nézőkkel is megismerteti az érdekes állatokat. A nagyobbak érdeklődésére tarthat számot az idén elkészülő Kérem a következőt! sorozat újabb 13 epizódja. A nagy sikerrel vetített történetek hőseivel, Doktor Bubával, Ursulával és a Csörmesterrel immár harmadszor találkozhatnak a tévénézők. A csillagfénylelkíí kenyér illata... Nagyapó minden napja kenyérvásárlással kezdődik. A családban senki nem mondja a másiknak: „Menj már el a boltba, hozz friss kenyeret..Mindenki tudja. hogy ez nagyapó, csakis nagyapó dolga. Hóban és fagyban. esőben és sárban. nyárreggeli napsütésben, vagy tavaszi kora órán. amikor homlokig ér a szél — nagyapó mindig kérés nélkül indul a boltba. Olyan vidám ilyenkor, mintha régi. kedves barátjához sietne találkozóra. A kenyérbolt eperfák övezte széles utcában van. a város alsó szélén, kis földszintes házacskák között. Mögötte húzódik meg a kenyérgyár. fényes lemeztáblákkal fedett raktártornya, kapcsos téglatörzsű kéménye szinte a felhőkig ér. Nagyapó már az utca közepén megérzi a friss kenyér illatát. Kitágult orrlyukakkal és teli száj jal szívja magába a meleg illatokkal párázó levegőt. Valósággal habzsolja a levegő illathullámait. A friss kenyér illatát — nem adná ezt nagyapó a világon semmiért... ! És eszébe jutnak a keserű emlékek. A háború már itt járt a városszéli házak között, egymást érték a be- lövések. a mennydörgető robbanások. a fegyverek ropogása. ágyúk dörrenései. Az emberek a pincékben szorongtak. Nem volt kenyér már több nap óta. De az emberek mitsem törődve a rájuk leselkedő halállal, mindennap a kenyérbolthoz siettek, reménykedve. hátha dolgozik a pékség és vihetnek friss kenyeret a pincében éhezőknek. Nehezen vergődött el ő is idáig. Napok óta nem volt a szájában egy morzsa sem. Gyakran meg kellett állnia. annyira szédült. És akkor. itt az utcán, hirtelen megcsapta a meleg kenyér illata. Belekapaszkodott a kerítések dróthálóiba, deszkáiba. hogy el ne essen az éhségtől. Ki tudja, mennyi ideig állhatott így. amíg életet öntött belé a kenyér semmihez nem hasonlítható illata, és ettől új erőre kapott. És eszébe jutnak a háborút követő évek sorállásai. Jegyes világ volt. órákig kellett sorban állni a falat- nyi barna kenyérért. Az a kenyér sületlen volt. ragacsos és szalonnás. de mégis milyen felséges ízűnek érezte. Az öttagú család any- nyi kenyeret kapott. hogy * azt egy gyerek is rögtön meg tudta volna enni. De azt a kenyéradagot be kellett osztani egy egész napra. ök hárman. gyerekek, azon is összeverekedtek, hogy ki söpri le a morzsákat az asztalról. Szent volt az emberek számára a kenyérnek a legapróbb morzsája is... Eszébe jutnak aztán azok a siralmas idők. gyötrelmes. szűkös esztendők. mikor nyaranta már ő is kenyér- kereső lett. A kötelező beadások. beszolgáltatások évei voltak azok. s őt felvették a Futurához begyűjtési adminisztrátornak. Két kis bükki faluban dolgozva élte át azokat az időket, amikor a cséplőgéptől egyenesen beadásba vitték a teli zsákokat. amikor a parasztok padlásait is tisztára lesöpörték. Mennyi szomorú férfit, menynyi könnyező asszonyt látott! Mennyi káromkodást és mennyi jajszót hallott! És hogy szégyellte magát a síró. elnyűtt emberek láttán. A kenyerüket siratták azok az emberek. és semmivel nem vigasztalhatta őket. Sokat mondták neki. hogy ezek mind a más zsírján élő kulákok. a rendszer ellenségei — nem hitte el. hiszen ismerte őket.. Nagyapó mindig megille- tődötten lép a kenyérboltba. Tekintetével végigsimogatja a dúcos hátú. szakajtókerek, pillekönnyű, nagy kenyereket a polcokon. Szeretné megkóstolni valamennyit: az aranyszínű, ropogós héjúa- kat. az illatukkal jóllakató cipókat, a felhasadt domó- jú. foszlós kalácsízűeket. Olyan nehéz választani közülük egyet is. És ő nem siet a választással. Jólesik elidőzni, hosszan megmártózva fürdőzni a meleg kenyér illatának anyaian simogató hullámaiban. Nagyapó igen büszke arra. hogy neki milyen kifinomult és érzékeny szaglása van. Órákat tud mesélni-be- szélni a gombák csodás, pompás illatáról. Kedvence ezek között is a vöröses-, sárgásbarna színű, tölcséres ka- lapú. tejelő kenyérgomba. Ha csak egy is van belőle az erdőben, ő megérzi, s addig nem nyugszik, amíg rá nem akad. Sokat regél aztán a szamócák illatáról, kivált arról a szamócacsokorról, amely egy faszenet égető öreg tót kormos kalapján jött elé Nagyvisnyó fölött, az Eskerenna borzas füvű erdei kaszálóján. A virágok illatáról senki sem tud any- nyit senki, mint nagyapó. Könyvekben nem olvashatni olyan borzongató históriát, mint amit ő mond a különös nevű vérontó fűről. És mennyit, de mennyit emlegeti gyermekkorának csodás illatait, azokat a falusi napjait, mikor friss szénaágyban aludhatott el. holdfényben. rőzsetűz füstjének illatában. De a kenyér illatát semmi más illatért oda nem adná! Két unokája van nagyapónak. Pár évesek csak. eleven tüzű lurkók. Térdére ülteti őket és úgy mesél nekik vég nélkül. hogy órákon át némán és moccanatlan hallgatják. A csil- lagfénylelkű kenyérről szóló történetét sokszor elmondta már. de mindig másként mondja, mindig szebben meséli. s ezért megunhatatlan. .. .A Bükk alján megtelepült kunpalóc néptörzsről szól ez a ' rege. A kunpalócokról, akik pogány istenüknek mutatták be áldozataikat, fenn. a Bélkő messzire fehérlő sziklaormának magasán. Kenyeret. húst és bort raktak máglyáik sorára, s arccal keletnek leborultan áldoztak pogány isteneiknek. a csillagok fénye mellett, szent fáik alatt... Mesél nagyapó arról, hogy a régi pogány szokások továbbéltek a kunpalócok kései ivadékaiban. Azt a vizet, amiben a frissen sült kenyeret lemosták, csak keletnek fordulva önthették ki. S a kovászt, a kenyér lelkét, a csillagok fénye mellett érlelték meg Nagyapó anyai nagyanyja. Rozália anyó, mindig csillagok fényével érlelt kovásszal dagasztott, s még boltíves téglakemencébe vetette be és sütötte meg a malomkerék nagyságú, jóízű óriás- kenyereket... És mesél unokáinak nagyapó arról is meghatottan. hogyan is volt. amikor először járhatott egy igazi kenyérgyárban. Máig sokat röstellke- dik akkori tiszteletlenségén, hogy a kenyér templomában sapkáját a fejéről nem vette le... Hát ezért kezdődik nagyapó mindennapja kenyér- vásárlással. A családban senkit nem kell noszogatni : „Menj már el a boltba, hozz friss kenyeret...” Mert min- denik tudja, hogy ez nagyapó. csakis nagyapó dolga Ne gondolja senki, hogy nagyapó öregember. ..időmilliomos”. hát ráér. A nyugdíjig is sok éve van hátra. Még csak ötvenéves. .. Ha meghozza a friss kenyeret nagyapó, munkába indul. Megkeresni másnapra is a mindennapi kenyeret. .. Patak.y Dezső
