Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 22., csütörtök J. SZOVJETUNIÓ Szibéria elláthatja önmagát A szovjet életet kevésbé ismerő emberek , tudatában Szibériáról eleve kialakult fogalmak uralkodnak: az ember bőrét égeti a hideg, hatalmasak és lengügözöek az erdők, s az egész óriási terület az örök fagy birodal­ma. Mindez, persze igaz. de mégsem egészen. Nyugaf- Szibéria Kazahsztánnal ölel­kező körzetei. a Bajkál— Amúr vonaltól délre eső hatalmas területek és a Tá­vol-Kelet jó néhány nagy- kiterjedésű földrajzi egysé­ge gazdag éléstár lehet, megvannak a feltételei az intenzív mezőgazdasági ter­melésnek. A szibériai pa­rasztember sokat bíró. szí­vós. munkaszerető és hozzá­edződött a zord körülmé­nyekhez. Jelentős beruházások Szibéria és a Távol-Kelet lakossága élelmiszer-szükség­letét a helyi termelés rész­ben már jelenleg is biztosít­ja. de az élelmiszer jelentős részét az európai és a közép­ázsiai köztársaságokból kell odaszállítani. Szovjet szak­emberek szerint Szibéria me­zőgazdasági potenciálja ele­gendő ahhoz hogy teljesen kielégítse a lakosság igénye­it tej- és tejtermékekből, to­jásból. burgonyából és zöld­ségfélékből. 1981—1985-ben a régió me­zőgazdaságának fejlesztésé­re 20.5 milliárd rubelt for­dítanak. Az igen jelentős be­ruházások révén olyan me­zőgazdasági termelési rend­szerek alakíthatók ki. ame­lyek révén lehetővé válik a fordulat a szántóföldek és legelők, a folyók gazdag ár­területeinek a kihasználásá­ban. A tervben az is szere­pel. hogy a nagyvárosok, a Bajkál—Amúr vasútvonal övezetében nagy termelékeny­ségű mezőgazdasági zónákat hoznak létre. Előtérben az állattenyésztés Megkülönböztetett figyel­met fordítanak a klimatikus viszonyokhoz jól alkalmaz­kodó acélos gabonafajták termesztésére, a távolkeleti szójabab nagymérvű elter­jesztésére. a melegházi gaz­daságok. valamint a méhé­szet és a lótenyésztés fej­lesztésére. Előtérben áll a húsállat-tenyésztés elsősor­ban a sztyeppés és erdős- sztyeppés területeken. Növe­lik a íélíinom és finomgyap­jas juhok állományát, mivel ezek a fajták kitűnő nyers­anyagot adnak bőr- és szőr­més bőrkabátok készítésé­hez. Állattenyésztő-telep Szibériában A jelenlegi ötéves terv­időszak finisében megálla­píthatjuk: különösen az utóbbi két esztendőben érez­hetően megnőttek a növény- termesztés és az állattenyész­tés eredményei. Figyelemre méltó azonban egy másik tény is: az eddigi beruházá­sok még nem hozták meg teljes mértékben a várt eredményeket. Erre a megállapításra ju­tottak az Uraiból. Szibériá­ból és a Távol-Keletről ér­kezett szakemberek, tudósok, mezőgazdasági vezetők Tomszkban tartott tanácsko­zásukon. Van-e reális lehetősége annak, hogy Szibéria mező- gazdasági terméshozamai a beruházások arányában nö­vekedjenek. az elkövetkező esztendőkben? A válasz: feltétlenül. Jelentős tartalé­kai vannak az állattenyész­tésnek. ami különösen fon­tos. Ennek az ágazatnak az eredményeitől függ a szibé­riai emberek teljesértékű és minőségi táplálkozása: ke­nyér. cukor, burgonya, zöld­ség jelenleg is kielégítő mennyiségben van. viszont nem elegendő a hús. és tej­termék. Vállalkozói munkacsoportok A szakemberek véleménye szerint változtatni kell a munkaszervezésen és a bér­rendszeren. Tervezik az úgy­nevezett vállalkozói munka- csoportok számának növe­lését az állattenyésztésben. Az ebben a munkarendszer­ben dolgozó emberek keve­sebb létszámmal jóval több állatot látnak el. bérezésük az elvégzett munka végered­ményétől. minőségétől, meny. nyiségétől függ tehát mind­azoktól a tényezőktől, ame­lyek az egyébként önálló gazdaságok eredményeit is növelik. Így megteremtődik a kollektíva, az egyén. a népgazdaság érdekazonossá­ga. kibontakozhat a vállal­kozókedv. A szibériai mezőgazdaság­fejlesztési gyakorlatból vett nagyszámú példa egyértel­műen bizonyítja, hogy a ve­zetésben a közgazdasági módszerek előtérbe kerülé­se. az anyagi ösztönzés al­kalmazása a legcélravezetőbb és leghatékonyabb útja a Szibériában és a Távol-Ke­leten létrehozandó magas fejlettségű mezőgazdaságnak. JUGOSZLÁVIA Tervek az ezredfordulóra A Vajdaságnak az ezred­fordulón várhatóan 2 millió 163 ezer lakosa lesz. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tartományban 128 ezerrel többen élnek majd. mint a legutóbbi népszámlá­lás idején. A lakosság évi szaporulata 0.3 százalék lesz. Ám az ilyen viszonylag las­sú ütemű szaporulathoz is szükség van aktív népesedés- politikára. valamint lénye­ges gazdasági, szociális in­tézkedésekre. A szakemberek számításai szerint az ezredfordulón a Vajdaság lakosságának már csak 10 százaléka foglalko­zik mezőgazdasággal — a fe­le annyi, mint most. Kétezerig tulajdonképpen szinte teljes egészében meg­szűnik a lakossáp városi és falusi megoszlása. Eltűnnek a tisztán ipari, illetve me­zőgazdasági leörzetek és öve. zetek. Az irányított, jól meg­tervezett városrendezéssel, a jelenlegi települések rekonst­rukciójával tovább fog csök­kenni a lakosság vándorlá­sa, a migráció. A foglalkoztatási politika legfontosabb célja a teljes foglalkoztatás megszervezé­se lesz — ez a legfontosabb tényezője a tartomány tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­nek. Ennek a feltétele évi 12 ezer új munkahely léte­sítése. A weimari Német Nemzeti Színház, ahol Goethe intendánsként működött. Itt adták elő elsőként Schiller drámáit NDK Az FDJ utazási irodája, a Jugendtourist az idén ün­nepli 10 éves fennállását. 1975-ben kezdte meg mun­káját. Utakat szervez az or­szághatárokon túlra: a Szov­jetunióba. Magyarországra. Lengyelországba és más ba­ráti szocialista országokba, de Ausztriába, Franciaor­szágba. Spanyolországba, Gö­rögországba és Mexikóba is. 1984-ben több mint 30 or­szágba utaztak fiatalok az A zenevárosként is ismert Lipcse egyik ne­vezetessége a késögótikus stílusban épült Ta­más-templom. Itt dolgozott Johann Sebastian Bach karnagyként 1723-tól 1750-ig vett részt, ebben az évben legalább 35 ezer. A barát­ságvonatok és testvérvárosi csoportok nagyon népszerű­ek. Vonzóak és hasznosak a nyelvtanuló utak. melyekre az NDK egyetemi és főisko­lai városaiban, mint példá­ul Berlinben. Drezdában. Halléban és Magdeburgban kerül sor. Napi 4 órás nyelv- oktatás mellett számos ki­rándulás keretében a nyelv mellett sok mindent meg­ismerhetnek a magyar fia­talok. Érdekes programokat tartogató útvonalak vezetnek Berlinbe Drezdába. Lipcsé­be Weimarba. Berlin köze­lében a Scharmützelsee mel­letti Ifjúsági Üdülőközpont­ba. Bad Schandauba — ahol a világhírű dóm áll — és a Keleti-tengerhez. Nagyon népszerűek a családi és az egyéni utazások is. A Ju­gendtourist és az Express július és augusztus hóna­pokban diákotthonokban adott szállást az így érke­zőknek. a programot pedig mindenki saját kívánsága szerint alakíthatta ki. NDK-ból. Az idén 1.9 mil­lió hazai és külföldi fiatal számára szervezett utakat a Jugendtourist. A látogatók számának állandó emelke­dése bizonyítja, hogy az NDK egyre nagyobb vonz­erőt gyakorol a külföldi fia­talokra. A Jugendtourist ná­lunk. sok év óta az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iro­dával dolgozik együtt. Uta­zási programjaikon 1975 óta több mint 258 ezer fiatal Az NDK fővárosa ven déglátásáról is híres. Képünk egy tősgyökeres berlini vendéglőben készült (Fotók — DER—KS) CSEHSZLOVÁKIA Hulladékfeldolgozás az iparban A modern gazdaságban alig ismerik a hulladék fo­galmát. Vagy hulladékmen­tes technológiát alkalmaz­nak. vagy másodlagos alap-, illetve nyersanyagként hasz­nosítják a visszamaradt hul­ladékokat. Ma már Csehszlovákiában is szilárd piaca van a má­sodlagos nyersanyagoknak. A kínálat, sőt a választék is állandóan növekszik, s ki alakult a megbízható és fo­lyamatosan bővülő vevőkör. Az országban egy tonna acél gyártásához 470 kilo­gramm fémhulladékot hasz­nálnak fel. Az acélgyárak évente 7 millió tonna fém­hulladékot igényelnek. En­nek a felét a kohóművek a saját portájukról nyerik, a másik fele a többi iparág hulladékaiból tevődik össze. Az iparvállalatok tavaly több mint 3.5 millió tonna ócs­kavasat és 155 ezer tonna egyéb, nem vastartalmú fé­met szállítottak a kohómű­vek részére. Kialakulóban var a fém­hulladékok gazdaságos be­gyűjtését és megmunkálását elősegítő telepek, gyárak há­lózata. A tovacovi begyűjtő­központban autóroncsok és más kimustrált tárgyak be- zúzására alkalmas berende­zést. valamint előzetes meg­munkálást végző gépsort ál­lítottak üzembe. Növekszik az ólom- és alumínium-hulladékok be­gyűjtése is. Jelenleg olyan üzem létesítését tervezik, amelyben évente 15 ezer ton­na konzervdobozt dolgozhat­nak fel. s ebből várhatóan 71 tonna ónt nyernek visz- sza az újrahasznosításhoz. Ahol csak lehet és mód van rá megkísérlik a drága ne­mesfémek visszanyerését is. A kizárólag ilyen célokra szakosított új üzemben pél­dául csak a fényképészeti előhívókból évente mintegy 18 tonna ezüstöt kap vissza a népgazdaság. Ez több. mint amennyit virágzása idején a közép-csehországi Kutná Hóra ezüstlelőhelyein bányásztak ki. Érdemes körülnézni a tex­tilgyárak háza táján is. Ezekben évente nagyjából 45 ezer tonna hulladék ke­letkezik aminek kétötödét maga a textilipar, valamint a vegyipar hasznosítja. Ki gondolná, hogy a hulladék egy részét exportálják? A textilgyárakban újabban to­vábbi feldolgozásra alkalmas berendezéseket szerelnek fel Évente közel félmillió ton­na papírt gyűjtenek, s ez több, mint amennyit a pa­pírgyárak képesek feldolgoz­ni. Ezért a hulladékpapir egy részét éppúgy exportál­ják. mint a textilmaradéko­kat. A sturovói papírgyárban tavaly olyan gépsort szerel­tek fel amely az eddiginél 20 ezer tonnával több ma­kulatúrát képes feldolgozni. 1985-ben újabb papírgyárak vásárolnak ilyen berendezést. A vranovi Bukóza Válla­latnál a közelmúltban kezdte meg a próbaüzemelést az a berendezés, amely a cellulóz főzése során fennmaradt hul­ladékból az élelmiszeripar részére — főként a cukor­betegek diétájához alkalmas — édesítőszereket állít elő. Ügy számítják, hogy az éves termelési elérheti a 300 ton­nát. Felhasználják a cellu­lózban keletkező szulfitot is. Ebből olyan betonadalékot készítenek, amelynek segít­ségével csökkenthető a ce­ment víztartalma. Brnó ban tavaly kezdték meg Csehszlovákia legna­gyobb hulladékégetőjének építését. Itt. a tervek sze­rint. évente 165 ezer tonna hulladékot dolgoznak fel. s a távfűtés, a melegvíz-szol­gáltatás egy részét is bizto­sítják. Prágában és Ostra- vában a városi szemetet ősz. tályozó és feldolgozó üzeme­ket építenek. Ezek mind­egyike 160 ezer tonnányi szemétből válogatja majd ki a papírt a műanyagokat, a fémeket, az ónozott pléh- konzervdobozokat és az üvegcserepeket. Az újrahasznosítás alap­anyaga lett az erőművi per­nye is. A hőerőművek szű­rőberendezései évente kö­rülbelül 15 millió tonnányit fognak ki belőle. Ezt az anyagot az építőiparban al­kalmazzák. a betonkeverék­hez adagolják, s részben a finom kőport helyettesítik vele. A kísérletek szerint né­hány pernyefajta a cement 5—10 százalékát pótolhatja a betonban. Felhasználják a pernyét a téglagyárak, s most próbálják ki az erő- művi hulladékot a mezőgaz­daságban is. BULGARIA Érzékeny robotok Bulgáriában a gazdaság­fejlesztés hosszabb távú stra­tégiáját négy főirányban jelölték ki. Ezek: a robot­gyártás. az automatizált gyártórendszerek előállítása, a biotechnika elterjesztése, valamint a programozó ipar kifejlesztése. A robotgyártás fejlesztésé­re ma minden feltétel adott a bolgár iparban. Magas színvonalat képvisel az elektronikai ipar. a gépipar, megkezdődött a hidraulikus elemek és rendszerek soro­zatgyártása. s megfelelő számban állnak rendelkezés­re a jól képzett szakembe­rek. Nem véletlen, hogy je­lenleg Bulgária koordinálja a KGST-országoknak az ipa­ri robotok alkalmazását cél­zó programját is. Az ország a program keretében roboto­kat. ipari manipulátorokat s robottechnikai gépeket, elemeket, technológiai fel­szereléseket exportál a Szov­jetunióba. Csehszlovákiába. Lengyelországba, az NDK- ba. s más államokba is. Je­lenleg Bulgária egyike azon kevés államoknak. amely kialakítja az úgynevezett harmadik generációs adaptív robotokat. Ezek az érzékeny robotok képesek ..látni, hal­lani. érezni, érzékelni” kör­nyezetüket. s ezért előállítá­suk igen magas fokú auto- matizációt igényel. A robotipar eredményei hozzájárulnak az automati­zált gyártórendszerek fejlesz­téséhez is. aminek követ­keztében reálissá, elérhetővé válik a népgazdaság vala­mennyi ágának teljes auto­matizálása. A szófiai Szredec gyárban már tavaly beve­zették azt a gyártórendszert, amely 32 fajta prizmatikus és forgótest jellegű alkatrész előállítására alkalmas. A gabrovói Podem gyárban pedig fogaskerekek hidrauli­kus megmunkálására tervez­tek hasonló gyártórendszert. Bár a biotechnológia nem egészen új iparág Bulgáriá­ban. ma arra törekednek, hogy alkalmazható legyen az érckinyerésnél. a kohászat­ban. az elektronikában. a gépgyártásban és az élelmi­szeriparban is ugyanúgy, mint például az enzim-, a katalizátor- és a műtrágya­gyártásban. Az országban újabban nagy jelentőséget tulajdoní­tanak azoknak a nyersanyag- féleségeknek. amelyekből elegendő készletek állnak rendelkezésre, de amelyeket régebben nem hasznosítot­tak. Ilyenek: a kalcedonho- mok. a folypát. a kaolin, a cirkónium. Ezekre nagy szükség van az űrkutatási és a robottechnika fejlesztésé­ben. valamint az elektroni­kában. Kibányászásukra szá­mos új technológiát dolgoz­tak ki a tudósok. A fiatalok utaztatója

Next

/
Thumbnails
Contents