Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-17 / 193. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 17., szombat ■h Politikai intézményeink (Xll/ll.) Hatvan éve történt Társadalmi szervezetek és mozgalmak A szakszervezeteken, az if­júsági szervezeten és a nép- frontmozgalmon kívül, még igen sok társadalmi szerve­zet és mozgalom működik hazánkban. Jellegüket, funk­ciójukat, szervezeti felépíté­süket tekintve. sokfélék. Vannak kimondottan politi­kai jellegűek, részben poli­tikai funkciókat is ellátók, és politikai jellegűnek nem minősíthetők. Vannak szer­vezett tagsággal rendelke­zők. s olyanok, melyeknek egyéni tagjaik nincsenek. Ez utóbbiak közt akadnak, me­lyeknek kollektíva tagjai vannak: vállalatok, intézmé­nyek. egyesületek. Némelyi­kük bizonyos állami felada­tot is ellát, amit többnyire társadalmi eszközökkel ás módszerekkel oldanak meg. A társadalmi szervezetek tagjai, aktivistái, tisztségvi­selői önként, saját elhatáro­zásuk alapján vesznek részt a szervezeti életben, a moz­galmi munkában. E szerve­zetek kötelező döntéseket csak saját tagjaikra hozhat­nak. A döntések valóra vál­tásában. a szervezeti tevé­kenységben. az alapvető sze­repet a tagok, az aktivisták önkéntes mozgalmi munkája játssza, a viszonylag kis létszámú apparátus ennek szervezésében, koordinálásá­ban működik közre. Bár 1970 óta a nőmozga­lom immár nem működik önálló Szervezeti keretek között, az általa képviseltek nagy száma — a lakosság mintegy fele — indokolja, hogy első helyen tegyünk említést a nőket kép­viselő. országos testület­ről. a Magyar Nők Or­szágos Tanácsáról. A testü­let ötévenként országos nő­konferenciát hív egybe, amely állást foglal a nőket, a családokat érintő legfon­tosabb társadalmi kérdések­ben. s megválasztja a MNOT tagjait. Az országos nőta­nács részt vesz a nőket és a családokat árintő jogsza­bályok kidolgozásában. Taglétszámát tekintve — a szakszervezeti mozgalom után — a legnagyobb ha­zai társadalmi szervezet a Vöröskereszt. Több mint 13 700 alapszervezetében csaknem egy és negyed mil­lió tagot számlál. A szerve­zet a demokratikus centra­lizmus elveire épül. alap­szervezeteit a területi veze­tő szervek és az országos ve­zetőség irányítják. A Vö­röskereszt fő feladata, hogy nevelő, felvilágosító mun­kával közreműködjék a la­kosság egészségének védel­mében. Ebből a célból éven­te mintegy 55—60 ezer elő­adást rendez az egészséges életmód kérdéseiről, továb­bá különféle tanfolyamokat szervez, amelyeknek a leg­utóbbi öt évben egymillió résztvevőjük volt. Fontos ak­ciója a térítésmentes vér­adás szervezése (erre éven­te több mint 600 ezer eset­ben kerül sor). Segítséget nyújt a hátrányos helyzetű családoknak, a bajba jutott embereknek, közreműködik az idősekről való társadal­mi gondoskodás szervezésé­ben. Aktív részese a 132 or­szágot tömörítő nemzetközi liga munkájának, közremű­ködik a természeti kataszt­rófák és a háborús konflik­tusok áldozatainak támogatá­sában. szerte a világon. Csaknem 300 ezer taggal és pártoló taggal rendelke­zik a Magyar Honvédelmi Szövetség. Mintegy 4100 klubjának és 7000 szakosz­tályának tevékenysége ki­terjed hazánk csaknem va­lamennyi településére és je­lentősebb munkahelyére. A tanintézetek 75—80 százalé­kában megtaláljuk szakosz­tályait vagy klubjait. A szervezet fő feladata a ha­zafias. honvédelmi nevelés és felkészítés. Keretei kö­zött évente mintegy százez­ren részesülnek honvédelmi elő- és utóképzésben. So­kan foglalkoznak klubjai­ban. szakosztályaiban a rádiós. könnyűbúvár, repülő, ejtőernyős, modelle­ző. lövész, sport- és szak­ágakkal. Az MHSZ munká­ját minden szinten kineve­zett vezetők irányítják, egy. személyi felelősségei, mun­kájukat véleményezési és javaslattevő joggal rendelke­ző tanácsadó testületek se­gítik. Egészen más módon épül fel a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság. Ennek a po­litikai tömegmozgalomnak nem egyéni, hanem kollek­tív tagjai, úgynevezett tag­csoportjai vannak. Ilyet azok a vállalati, üzemi, szövetke­zeti. iskolai, intézményi kol­lektívák alkothatnak, ame­lyek vállalják a két nép barátságának erősítésében való szervezett közreműkö­dést. A társaságnak jelenleg közel 1800 tagcsoportja mű­ködik (1200 termelőegységek­ben. 120 intézményekben. 420 tanintézetekben), melyek tevékenységét az országos értekezleten választott or­szágos elnökség és ügyveze­tő elnökség fogja össze. Az MSZBT politikai és kultu­rális rendezvényekkel, kül­döttségek cseréjével, kiállí­tások. vetélkedők. pályá­zatok szervezésével. barát- ságvonatck indításával, fó­rumok. előadások, nyelvtan­folyamok rendezésével já­rul hozzá a magyar—szov­jet barátság elmélyítéséhez. Az ismeretek terjesztésé­ben aktívan közreműködni kívánó értelmiségieket fogja össze a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat. Éven­te mintegy 150 ezer előadást tart a TIT 30 ezer tagja, akik szakosztályokba. vá­rosi és helyi szervezetekbe, csoportokba tömörülnek. Sokrétűen szervezett a fel­építése. amelyben fontos szerepet játszanak a szak­mai és módszertani irányí­tást és segítést végző vá­lasztmányok és országos bi­zottságok. A munkát minden szinten a küldöttek által vá­lasztott elnökség irányítja. Az értelmiség másik fon­tos társadalmi szervezete a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­sége. Keretein belül 32 mű­szaki. agrár, és természet- tudományi egyesület, társa- tág. társulás működik, me­lyek együttvéve 170 ezer tagot számlálnak. Az MTESZ tagegyesületei, he­lyi szervezetei 1200 intéz­ményben. gazdálkodó egy­ségben tevékenykednek. A szövetség fő feladata a mű­szaki fejlesztés előmozdítá­sa. a műszaki alkotómunka feltételeinek javítására irá­nyuló javaslatok, kezdemé­nyezések kidolgozása. Eb­ben a tevékenységi körben bizonyos érdekképviseleti, érdekközvetítő szerepet is betölt. Az egyesületek ás a szakmai bizottságok nagy­számú — évi 20 ezret meg­haladó — szakmai progra­mot rendeznek, köztük je­lentős nemzetközi kongresz- szusokat. konferenciákat is. Nem hagyható említés nélkül a hazánk mintegy 300 ezer nemzetiségi lakosát — délszlávokat. németeket, ro­mánokat és szlovákokat — képviselő négy nemzetiségi szövetség. Vezető szervük az országos választmány, amely­nek tagjait a szövetségek kongresszusain választják. Feladatuk az anyanyelv és a nemzetiségi kultúra ápo­lása. a nemzetiségek sajátos szükségleteinek, igényeinek képviselete, a nemzetiségi lakosság bevonásának előse­gítése a közös szocialista építőmunkába. A társadalmi szervezetek, a maguk területén, nélkü­lözhetett en tényezői a szo­cialista társadalom fejlesz­tésének. Százezrek számá­ra nyújtanak lehetőséget a közéleti cselekvésre, s en­nek révén a szocialista de­mokráciának nagy fontossá­gú kifejezői, megtestesítői. Gyenes László (Következik: Érdekképvi­seleti szervek, egyesületek) Pártkongresszus, illegalitásban A kongresszus igen sze­rény körülmények között egy bécsi munkáskerület könyvtárának keveset láto­gatott olvasószobájában ülé­sezett. Huszonkét magyar kommunista 21 férfi és egy asszony jött össze. hogy megtárgyalja az illegalitás­ban dolgozó kommunista mozgalom helyzetét és fel­adatait. Már öt esztendő telt el a Tanácsköztársaság meg­döntése óta. már öt eszten­dő küzdelmei, súlyos vesz­teségekbe fogant tapasz­talatok állottak á KMP mö­gött. Ideje volt tapasztala­tainkat összegezni, véle­ményt cserélni, egymással szót érteni. .. Az összejövetelt, amelyre 1925. augusztus 18—21. kö­zött került sor, jelentős gyakorlati és elméleti tevé­kenység előzte meg. S ma­ga a kongresszus arra töre­kedett, hogy záróakkordja legyen az eddig végzett munkának és egyúttal ki­indulópontja az immár sta­bilizálódott ellenforradalmi rendszer elleni küzdelémnek. Jelentések készülték a ha­zai pártépítés eredményei­ről. téziseket terjesztettek be, amelyek elemezték a nemzetközi és hazai politi­kai viszonyokat, előadások hangzottak el a feladatok­ról és minden napirendi pont körül élénk vita ala­kult ki. A küldöttek A kongresszusi küldöttek mintegy harmada 1919 au­gusztusa óta emigrációban élt. Kun Béla a Tanácsköz­társaság kimagasló vezető­je ebben az időben kime- ríthetetlennek tűnő energiá­ját megosztotta a hazai és a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom között. Részt vett a Kommunista Inter- nacionálé munkájában és fáradhatatlanul harcolt az illegális KMP megerősítésé­ért. Alpári Gyula, aki Le­nin régi harcostársai sorá­ba tartozott ekkor a nem­zetközi kommunista sajtó- orgánum, az Inprekorr fe­lelős szerkesztője volt. is­mert és elismert marxista. Rákosi Mátyás a Tanács- köztársaság és a Kommu­nista Internacionálé tisztség- viselője, Landler Jenő az emigráció és a hazai mun­kásmozgalom szeretett „öregje”. a magyarországi munkásmozgalom élő gya­korlatának legjobb ismerő­je. Hirossik János a tízes évek baloldali szociáldemok­ratája, a KMP egyik_ ala­pítója vett részt a vitában. És a fiatalabbak: Révai Jó­zsef, az éles szemű, jó tollú publicista. Vas Zoltán a Horthy börtöneit már . meg­járt bátor pártépítő, Szántó Zoltán a magyar Vörös Had­sereg volt politikai biztosa ezekben az években párt­munkás. osztozott a többi­ekkel a kongresszus mun­kájában. A hazai küldöttek többsé­gét is az orosz és a magyar proletárforradalom érlelte kommunistává. Gőgös Ig­nác. Fiala Ferenc. Németh Lajos Szovjet-Oroszország- ban voltak vöröskatonák, öry Károly, Szekér Nán­dor. Czeiner Ferenc, Kélin- ger Pál. Juhász Pál a ma­gyar Vörös Hadseregben vagy a Vörös Őrségben szol­gáltak. Kisebb-nagyobb tiszt­séget töltöttek be a forra­dalmakban Szabó Péter, Mitterer József, György Benedek. Váradi László is. Hamán Kató kapcsolata a forradalmi munkásmozga­lommal ugyancsak az 1918- as esztendőkhöz kötődik. A felsoroltak mindegyikére el­mondhatjuk. hogy forradal­mi magatartásuk miatt már megismerték az uralkodó osztályok elnyomó appará­tusát, volt akit rendőri fel­ügyelet alá helyeztek, volt akit internáltak, vagy bör­tönbüntetéssel sújtottak, de valamennyiük jellemző tu­lajdonsága. hogy kiszabadu­lásuk után ismét bekapcso­lódtak a legális munkás- mozgalomba és igen ha­mar „rátaláltak” az illegá­lis kommunista pártra. A forradalmi fellendülés kilátásai Az egybegyűltek tehát el­méletből és gyakorlatból egyaránt ismerték a fel­adatokat. Ezért a kongresz- szus lényegében reálisan ér­tékelte az illegális párt helyzetét és a politikai erő­viszonyokat, a sejtrendszer szervezési nehézségeit, a kommunisták társadalmi kapcsolatait és tömegbefo­lyását. Felfigyeltek az ille.- gáiis munka nehézségeire és az illegalitásból következő elzárkózottság veszélyeire is. Nagy reményeket fűztek a Magyarországi Szocialista Munkáspárt munkájához, de vitatták a legális és illegá­lis pártmunka összekapcso­lásának módszerét és ele­mezték a mozgalom egészé­re ható előnyét, illetve az esetleges hátrányokat. ve­szélyeket, amelyeket az il­legális párt számára jelent­het. Reálisan és sok összefüg­gésében nézték a nemzet­közi eseményeket is. A kérdés előadója Alpári Gyu­la. jól ismerte nemcsak a nyugat-európai, de a kelet­európai fejlődés tendenciá­it is. A kongresszus vala­mennyi, a nemzetközi mun­kásmozgalomban közvetlen tapasztalatokat szerzett résztvevője saját tapaszta­lataiból is megértette, hogy a kapitalizmus elleni harc az elkövetkező években hosszan tartó és elhúzódó folyamattá válik, gyors vál­tozásra. forradalmi fellen­dülésre nincsenek biztató kilátások. A kapitalizmus válságjelenségeit azonban súlyosabbnak. megújulási lehetőségeit jelentéktele­nebbnek ítélték a valóság­nál. A magyarországi társadal­mi és gazdasági kérdésekről szólva. Kun. illetve Landler előadása tükrözte a Horthy- rendszer a maga összetett, de az adott időszakban vi­szonylag konszolidált vi­szonyait. S bár a kongresz- szus nem szakított, és az adott időszakban nem is szakíthatott a forradalom, a proleárforradalom kon­cepciójával, az egybegyűl­tek azt is látták, hogy a forradalmi fellendülés út­jában Magyarországon is akadályok tornyosodnak. S a proletariátust, de más dolgozó és kispolgári réte­geket is csak a napi poli­tikai és gazdasági kérdések pontos megfogalmazásával lehet megnyerni. A mindennapi gazdasági feladatok középpontba állí­tása előtérbe helyezte a ma­gyarországi agrárviszonyok beható tanulmányozásának igényét, a munkás—paraszt szövetség tartalmának vizs­gálatát valamint a szakszer, vezeti munka érdemi elem­zését is. A kongresszus által meg­határozott feladatok összes­sége adta a kommunisták ál­tal folytatandó taktika ge­rincét. A kommunisták ál­tal folytatandó taktikai vo­nal kidolgozásában viszont benne rejlett a lehetősége olyan fontos elméleti-poli­tikai kérdések megvizsgálá­sának, mint a demokrácia és szocializmus egymáshoz való viszonya, a polgári de­mokrácia helye, szerepe és lehetősége Magyarországon. Új Központi Bizottság A KMP kongresszusa, pártunk történetében az első kongresszus, történelmi ese­mény volt. Lezárta a párt fejlődésének egy szakaszát, meghatározta a párt politi­kai feladatait, taktikáját, el­fogadta a párt szervezeti szabályzatát és választott tes­tületet állított a párt élére. Az új Központi Bizottság azonnal munkához látott, Tagjai sorából megválasztot­ta a magyarországi Titkár­ságot: Mitterer Józsefet, öry Károlyt, Rákosi Mátyást. A Külföldi Bizottság tagjai maradtak Kun Béla, Land­ler Jenő és Alpári Gyula■ A kongresszus hazai kül­dötteinek többsége a határt ismét illegálisan átlépve visszatért Magyarországra. Valamennyien azon voltak, hogy végrehajtsák a kong­resszuson hozott határozato­kat. Ezt a célt azonban nem sikerült hiánytalanul megva­lósítani. A kongresszus után nem egészen egy hónappal súlyos letartóztatási hul­lám kezdődött, melynek — árulás miatt — áldozatul esett az egész hazai pártve­zetőség. A kongresszus köz­vetlen hatásától várt lendü­let egy időre megtört. A kongresszuson elfoga­dott irányelvek azonban a magyarországi kommunista mozgalomban tovább éltek, s napjaink történetének is elválaszthatatlan részei Szabó Agnes történész Új gabonatároló Mélykúton Üj gabonatárolóban fogadhatják már az idei termést a Bárs-Kiskun megyei Mélykúton. Az intenzív gabonater­mesztési program keretében épített fémsilós rendszerű ga­bonatárolót 73 nappal a kitűzött határidő előtt készítette el a Kecskeméti Mezőgép Vállalat. Az új létesítmény ötezer tonnányi termés tárolására al. kalmas, és várhatóan jelentősen enyhíti a megye déli ré­szének tárolási gondjait. (MTI Fotó: Karáth Imre — KS) Nyolcezer kerti traktor A kiskerttulajdonosok örömére nemrég újabb univerzális benzinmotoros talajművelő kisgép jelent meg a szaküzle­tekben. A Csepel Művek Kerékpár és Konfekcióipari Gép­gyára, a Csepeli Duna MGTSZ és KOMOR Gazdasági Tár­sulás közös terméke a P—125-ös motorral működik és akár százhat centiméter széles talajművelésre is képes. Képün­kön: szerelik a kerti traktorokat a ROTA Gazdasági Társu­lás telepén (MTl'Fotó — Fehér József)

Next

/
Thumbnails
Contents