Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-15 / 191. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 15., csütörtök 3. Politikai intézményeink II szakszervezetek XII 9. Hazánkban a -dolgozók legátfogóbb tömegszervezetei a szakszervezetek. Tagjaik száma eléri a 4 400 000-et. vagyis a bérből és fizetésből élők 96.5 százalékát tömörítik soraikba. A szakszervezeteket érdekeik képviselete és védelme céljából hozták létre a munkások a kapitalizmus viszonyai között, s ezt a rendeltetésüket a szocialista társadalomban is megőrizték. A dolgozók kollektív és egyéni, távlati és napi érdekeinek képviselete ma. is egyik alapvető hivatásuk, nélkülözhetetlen funkciójuk. Ám éppen a dolgozók közös, átfogó és távlati érdekei igénylik, hogy a szakszervezetek a szocialista épitő- munka céljainak teljesítését is segítsék, a dolgozókat ebben a szellemben neveljék és mozgósítsák. Ilyen értelemben beszélünk a szakszervezeti mozgalom kettős (az építőmunka segítését és az érdekvédelmet egyaránt magába foglaló) funkciójáról. Hazánkban a szakszerveteket a törvényes rendelkezések széles körű jogokkal ruházzák fel. melyek biztosítják a jogi kereteket funk, cióik maradéktalan ellátásához. Így döntési joggal rendelkeznek a munkahelyi szociális és kulturális alapok felhasználásában; egyetértési joggal a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben; véleményezési, javaslattételi és kezdeményezési joggal a gazdasági tervekkel. a munkahelyi vezetők tevékenységének megítélésével kapcsolatban. A kollektívák képviseletében kifogásolási joggal is fel vannak ruházva, vagyis vétót emelhetnek a dolgozók érdekeit sértő, törvényeinkkel ellentétes lépésekkel szemben. s a törvényességi felügyeletet gyakorló, illetve a felettes szervek döntéséig megakadályozhatják a kifogásolt intézkedés bevezetését, végrehajtását. Bár ez utóbbi jogosultságnak is megvan a maga jelentősége (s az utóbbi években több alkalommal éltek vele a helyi szakszervezeti szervek), az érdekek érvényesítésében. összehangolásában a szakszervezetek fő módszere a vélemény kifejtése. még az intézkedések megszületése előtt, a döntések meghozatalában való részvétel. Országos jelentőségű kérdésekben ennek alapvető formáját o Minisztertanács és a SZOT vezetői között rendezett megbeszélések, valamint a kormányzati, minisztériumi szervek és az iparági-ágazati szakszervezetek képviselőinek tanácskozásai jelentik. Ezeken a megbeszéléseken az egyenrangúság elve az irányadó, vagyis az az elv. hogy egyik fél sínes alárendelve a másiknak. hanem egyenlő jogú partnerek. A szakszervezeti mozgalom Magyarországon az iparágiágazati szervezkedés elvei alapján épül fel. A mozgalom az egyes népgazdasági ágazatokhoz. foglalkozási ágakhoz való tartozás alapján tömöríti a szervezett dolgozókat. Ennek megfelelően. egy-egy vállalatnál, intézményben mindenki egyazon szakszervezethez tartozik, szakképzettségétől, munkakörétől. beosztásától függetlenül. A hazánkban működő szakmai szakszervezetek : Bányaipari Dolgozók Szakszervezete. Bőripari Dolgozók Szakszervezete. Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete. Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete, Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete. Helyi ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete, Kereskedelmi. Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete. Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete. Mezőgazdasági. Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete. Művészeti Szak- szervezetek Szövetsége. a a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szak- szervezete. Pedagógusok Szakszervezete. Ruházati Ipari Dolgozók Szakszervezete. Textilipari Dolgozók Szakszervezete. Vas-. Fémes Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete, Vasutasok Szakszervezete. Vegyipari Dolgozók Szak- szervezete. Az említett iparági-ágazati szakszervezetek tevékenységét a Szakszervezetek Országos Tanácsa fogja egybe. Ebben az országos hatáskörű irányító testületben taglétszámuk arányában képviseltetik magukat az egyes szakmai szervezetek. A SZOT tagjait az ötévenként összehívott, országos szak- szervezeti kongresszus küldöttei választják meg. A legközelebbi szakszervezeti kongresszus a jövő év tavaszán esedékes. A SZOT tevékenysége során határozatokat. állásfoglalásokat, irányelveket dolgoz ki a mozgalom egészét, a szervezett dolgozók összeségét érintő gazdasági, társadalmi, életszin vonal-politikai. szociális és más kérdésekben, a párt vagy a kormányzati szervek által véleményezésre előterjesztett témákban. A SZOT szőkébb, operatív vezető testületé az elnökség. Első számú vezető tisztség- viselője a SZOT elnöke, akinek a főtitkár a közvetlen helyettese. A szakszervezeti munka zömmel a munkahelyeken folyik, elsősorban az ott működő szervek mindennapi tevékenységében ölt testet. Legkisebb egysége a szan- szervezeti csoport, melynek élén a bizalmi áll. aki csoportjának választott vezetője és képviselője. A bizalmi képviseli a csoport tagjait a munkahelyi vezetők és a felsőbb szakszervezeti testüle. tek előtt, ellátja egyéni és kollektív érdekvédelmüket. Egyúttal, funkciójából adódóan. tagja a bizalmitestületnek. amely a szakszervezeti alapszervezet legfőbb vezető fóruma, s egyben a munkahelyi demokrácia meghatározott jogokkal felruházott képviseleti szerve is. A bizalmi éppen ezért kulcs- fontosságú személyisége a szakszervezeti mozgalomnak. mivel mozgalmi funkciójában összefonódnak az egyéni és a kollektív tevékenységi formák. Rendeltetésükből adódóan, a szakszervezetek belső felépítése igen változatos. A bizalmiakon kívül működnek főbizalmiak, vállalati, nagyvállalati, tröszti, intézményi szakszervezeti bizottságok. helyenként intéző bizottságok. továbbá szakmaközi bizottságok és a szak- szervezetek meeyei tanácsai. A szakszervezetekkel minden. bérből, fizetésből élő ember kapcsolatba kerül valamilyen módon, hiszen tevékenységi körük igen kiterjedt, a munkaverseny-moz- galomtól a munkavédelmen át az üdültetésig, a segélyezéstől a kulturális és sportélet szervezésén át. a politikai oktatásig húzódik. Mindezek szervezésében nagyszámú aktivista működik közre. A szakszervezeti mozgalom választott tisztségviselőinek száma jelenleg meghaladja a 620 ezret. Határainkon kívül is ismertek a magyar szakszervezetek. hiszen a munkás- szolidaritás szellemében. 118 ország 145 szervezetével tartanak rendszeres kapcsolatot. Aktív tevékenységet folytatnak a Szakszervezeti Világszövetségben, melynek elnöki tisztét — mint ismeretes — jelenleg a magyar szakszervezetek képviselője tölti be. 6 y en es László Következik: A Hazafias Népfront Emlékképek a fiatalok világfesztiváljáról A VIT mindenekelőtt az ismerkedés színtere: a cím., jelvény- csere kötelező! V/4. A Világifjúsági és Diáktalálkozó második napjára ébredtünk. Egyre inkább érezzük. vendéglátóink a kezdeti. magyaros ízek után, igyekeznek átvezetni bennünket saját konyhájuk zamatvilágába. A nyers zöldségféle előéletektől a jócskán sózott halfajtákan át. a folytonos marhahúsig és burgonyáig. Bőséges reggelink egyik fogása például a számunkra szokatlanul, vajban főtt !o- jás. Ize még a szánkban. de már kanyarodik buszunk a Gorkij-park irányába. Újabb gigantikus terület, ahol szabad idejükben minden jóval összefuthatnak a moszkvaiak. No bomb! — Peace! A fiatalok és a diákok a békéért, a nukleáris háború megelőzéséért, a leszerelésért! — e gondolat jegyében telik ez a nap a fesztiválon. A központi nagygyűlésre" a Gorkij-parkban gyülekezik kicsi és nagy. fehér és fekete. sárga és vörös bőrű. A transzparenserdővel szemben. az óriási tribünön, az elnökségben ott vannak a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség képviselői, továbbá szírek, mexikóiak, KNDK. sok. szovjetek. Elsőnek az afrikai kontinens nevében hangzik el felszólalás. Többszörös nyelvi fordításon keresztül — melyben nagy segítségünkre van igen készséges szovjet idegenvezetőnk, Dancsa Kati — ismerkedünk meg a gondolkodásmódjukat tükröző szavaikkal, amelyek mindenütt érvényesek a földön: ..az űrfegyverkezés elhárítása = militarizmus feletti győzelem!" „A béke nem más. mint lakás. nem más, mint élelem minden éhezőnek, felszabadulás Afrika népeinek!" Megtiszteli jelenlétével u politikai demonstrációt Viktor Misin, a Lenini Komszo- mol KB első titkára is. — A Komszomol születése óta biztosan tartja kezében az emberiség legfőbb céljainak megvalósitásá) — hangoztatja beszédében. — Megszabadítani valamennyiünket az éhezéstől, az 3gyen- lőtlenségektől ! Ehhez éppúgy szükség van a kis és nagy népek jó viszonyára, mint ahogy a különböző ifjúsági szervezetek egységes gondolkodására, fellépésélv. Az indiai küldött mondatai is figyelemre méltók: — Mi. fiatalok, akik bízunk a békében, a haladásban, nem engedjük, hogy az imperialista körök felrobbantsák a földet! Bolygónkat még szebbé kívánjuk tenni, az építésre felhasználni műszaki eredményeinket! — A világ összes fiatalja nevében követeljük a béke megteremtését, a militarista politika azonnali beszüntetését! — süvölti a mikrofonba Franciaország képviselője. S vele együtt harsogják mellettünk svájciak, dánok, amerikaiak. Szervezési botlások Kreol bőrű. copfos. fekete hajú kislány keveredik csoportunkhoz. Amint meghallja. hogy magyarokkal van dolga, már húzza is előnoteszét, hogy feljegyezze a körülötte levők címeit. A szép Alla Akonjan Azerbajdzsánból. a Nagodnaja- Karabahszkaja területről jött. Visszaérve szállodánkba, aggasztó hírek keringenek. Szinte nincs olyan rendezvény. amelyhez ne lenne szükség valamilyen belépőre. Igen ám. de azok megszerzésében expresszes stábunk nemigen jeleskedik. Eleddig csak-csak tudta az ember, mire számíthat a következő huszonnégy órában. Most viszont üres a hirdető- tábla. még az étkezések időpontja is külön értesülések révén jut el hozzánk. Egyre fogyóban a türelem, hiszen — érthetően — további találkozásokra vágyunk. Elvégre a VIT-nek ez a sa- va-borsa! Még az a szerencsénk. a kora reggeli megbeszéléseken Sós Tamás személyében olyasvalaki képviseli kis csapatunkat, aki sarkára tud állni, ha kell. A többi csoportnak — ahol nincs elég kardos vezető — legfeljebb a ..maradék” jut... Szolidaritás és jégbalett Tulajdonképpen az előbbiek érvényesek hétfői, nap közi programunkra is. Igaz. felséges — s kihagyhatatlan — látnivaló a Kreml, a Sándor-kert. a cárok imahe. lye, a Szpasszkij-torony. s persze, a Blazsennij székes- egyház. Délután azonban minden mesterkedés, próbálkozás hiába: sehol sem tudnak fogadni bennünket. A társaság nagyobbik része este imét a Gorkij-parkot veszi célba. Nyolc órakor kezdődik a központi téren a nap fő eseménye, a szolidaritási nagygyűlés Újabb felszólalások hangzanak el. a közös akaratot kifejezve: a világ fiatalságának támogatnia kell az elnyomás elleni küzdelmet, segítenie a megkülönböztetés miatt szenvedőkön! A monstre tanácskozást olyan nagyszerű művész műsora zárja, mint Bob -Dylan. A nevezetességek ezúttal sem hiányozhatnak: itt van a régi békeharcos Angela Davis; Alvaro Cunhal. a Portugál kommunista Párt főtitkára, szimultánt tart a résztvevőknek a sakkozás világbajnoka. Anatolij Karpov. Tény viszont, hogy mindezt csupán a televízióban követhetjük figyelemmel. Feltéve, hogy van készülékünk — es egy kis időnk . . . A békevágy az eszmei mondanivalója annak a jégbalett- elöadásnak is. amelyet a 35 ezer személyes fedett olimpiai sportcsarnokban tekintünk meg. A megdöbbentően ügyes mozgású. öt-hét esztendős gyermekek, a villogó fogsorú. szőke tinédzser lányok mellett olyan nevek emelik a műsor fényét, mint a sokszoros bajnok műkorcsolyázó Igor Bobrin és Ov- csinnyikov. A színpompás látványosságnak már csak azért is örülünk, mert így sikerült — ha nehézségek árán is — összetalálkoznunk szovjetunióbeli testvérterületünk, Csuvasia VIT-es delegációjának képviselőjével is. (Folytatjuk) Szalay Zoltán így festett a jégbalett az Olimpiai Sportcsarnok .'15 ezres nézőteréről (Fotó: Nagy István) A Lófuttató Társaság kezdete ... Az OMÉK-ek története Hazánkban a vásárok története évszázadokra nyúlik vissza, arra az időre, amikor az adásvételt még „sokadalomnak” nevezték. Ezt váltották fel idővel a kirakodó vásárok a vásár- tartási joggal rendelkező helységekben, elsősorban a szabad városokban. Az első mezőgazdasági jellegű állatkiállítást a gróf Széchenyi István által alapított Lófuttató Társaság rendezte. 1829-ben. Hercegek, gráfok ... Lapozgatva a vásárok krónikáját, megannyi ..premierre” bukkanunk. Az első külföldi kiállítót — egy osztrák juhtenyésztőt — 1841-ben üdvözölhettük hazánkban. Az első Gazdasági, Termény-. Állat- és Gépkiállítást 1857 júliusában rendezték, ettől számítja hivatalosan a tárca a mezőgazdasági kiállítások történetét. Az első — mai értelemben vett — tenyész- állatvásárt 1881 májusában tartották, a ferencvárosi Marhavásártéren. Első ízben itt tűztek kj pénzjutalmat a legjobb szarvasmarhák és juhok díjazására: 100, illetve 25 arany tízfrankost. Volt vásár tehát a Köztelken és a Marhavásártéren. a Városligetben és a Tattersalban. mígnem végleges helyére, a Pongrác úl és a Ligettelki-dűlő kereszteződéséhez került. A lázas gyorsasággal megkezdett építkezéseket azonban hosszú időre félbeszakította az első világháború. Csak 1921-ben sikerült itt megrendezni az első tenyészállatkiállítást és -vásárt. Hanem .mai szemmel nézve furcsa rendezvény lehetett! Volt jelmezes iovasjá- ték és nyeretlen lovak díjlovaglása. pólólovak bírálata — küllem, testalkat, gyorsaság és vágtamunka alapján —. kutyakiállítás és solymászati bemutató. jelen volt a teljes magyar nagybirtokosság és arisztokrácia, csak a mezőgazdasági dolgozó, a parasztember hiányzott. 1944-ben a rendezőknek már csak tenyészállatvásárra futotta az erejükből — mezőgazdasági kiállítás nélkül. A vásári katalógus első ízben tüntette fel az 1921—1942 közötti vásárokon nagydíjat nyert állat- tenyésztők névsorát. A listán ilyen nevek szerepeltek: gróf Esterházy Ferenc, gróf Apponyi Károly, herceg Festetics György és Tasziló. A felszabadulás persze e téren is gyökeres változásokat hozott. A vásárról eltűntek a nagybirtokosok és vereseny istálló- tulajdonosok. a rendezvény azzá vált, aminek a nép állama szánta: a ,mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, a legjobban bevált termelési módszerek seregszemléjévé. Olyan bemutatóvá, amely egyszerre adott hű képet dolgozó parasztságunk változó életéről és a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásáról. Már az első kiállítások is megmutatták, hogyan szabadított fel a gép egyre több embert a nehéz testi munka nyűge alól. 1958-ban már mutatkoztak a forradalmi munkásparaszt kormány politikájának eredményei. A kiállításon minden addiginál nagyobb helyet kapott az állattenyésztés. a fejlődő élelmiszeripar és a zöldségtermesztés. A nemzetközi gép- kiállításon a baráti országok 140-féle mezőgazdasági nagygépe érzékeltette parasztságunk előtt a nagyüzemi gazdálkodás járható útját. Később döntés született, hogy a kiállításokat ötévenként rendezik. Fél évtizedenként valóban volt miről számot adni, s megjelölni a további fejlődés irányát. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek évről-évre erősödtek; 1970-ben hazánk élelmiszerkivitele már 22— 23 százalékát adta az ország összes exportjának. A 68. OMÉK évében ünnepeltük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját Ezt az időszakot jellemzi az iparszerű termelési rendszerek széles körű elterjedése, s a magas színvonalú termelési szakosodás. Világcégek A vásáron egymást érték a szakember-találkozók és a komplex gépbemutatók Gazdagodott a kulturális és sportprogram: az egyre több nézőt vonzó lovas játékok és fogatbemutatók mellett műsoros karneválokra, ifjúsági és szövetkezeti napokra, kertbarát találkozókra várták gz érdeklődőket. A látogatók száma nőttön nőtt, s 1970-ben túlhaladta az egymilliót, öt évvel később már esv és negyed millió látogató között sorsolták ki a látogatók nagy- díját. a hízott disznót. A 68. OMÉK-on a hét. európai szocialista országon kívül, nyolc európai tőkés állam 42 kiállítója is elhozta termékeit. Aztán megjelentek és helyet kértek maguknak a világcégek: az NSZK-beli BASF vegyi gyár. a svájci Ciba—Geigy, a nyugatnémet Hoechst AG. a kanadai Holsteüi-Friesian Ass., és az angol Shell és mások. Ügy találták: érdemes. Nyíri Éva
