Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-14 / 190. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 14., szerda Nosztalgikus jegyzetek Felnémetről III 3. A ..hordógyár" sokak munkahelye volt, történetéről alighanem vaskos monográfia készülhetne, amelyben a tények, a gazdasági, ipar- történeti adatsor mellett helyet kellene szorítani az emberi tényezőknek is. Annak például, hogy Vencel bácsi, a gépész, óramű pontossággal szólaltatta meg reggel fél hétkor és hétkor, majd déli tizenkettőkor és egykor, végül délután ötkor a „gyár" szirénáját, amelyhez az órákat igazíthatták. „Fútt-e már a gyár?” — kérdezték napjában legalább kétszer, mert az időben való tájékozódás biztos alapja volt a nap három időszakában Vencel bácsi jóvoltából megszólaló gyári sziréna. A vonathoz reggel pl. mindig a fél hetes ..gyárfúváskor” kellett elindulnunk iskolaidőben. De meg kéne írni Mohácsi úr történetét is. aki Isten tudja, honnan vetődött a faluba, a faháncsot faragta le reggeltől estig a rönkökről. este pedig beült a „tetejetlen csárdába”, hogy napi alkoholszükségletét magához vegye. Itt érte a szomorú halál is. . 1944-ben a németek a Szarvaskő—Fel- sőtárkány útelágazást felrobbantották. a detonációtól néhány ház. köztük a tetejetlen csárda is, romhalmazzá lett. Mohácsit a csárda romjai alól szedték ki. a téli fagyban hetekig feküdt kék-zöld-lila-sárga holtteste a meszesgödörben. Ott van eltemetve a kert végében ma is. a vasúti pálya közelében . . . A „hordógyár” nyilvánvalóan az erdőgazdálkodástól s a fakitermeléstől függött, amelynek központja — mármint az érseki erdőgazdaságé — szintén Felnémeten volt. A ..majorban", a XVIII. században eredetileg kasz- nári laknak használt, kúria- szerűen kialakított épületben volt az erdőhivatal, s itt lakott a majd negyvenezer holdnyi erdőterület vezetője is. Urbánfy Ignác erdőfpta- nácsos. A falu férfilakosságának egy része „ölfavágóként” végzett itt idényjellegű fakitermelő munkát. a kitermelt fa jelentős részét pedig felnémeti fuvarosok szállították a ..hordógyárba" vagy a „rakodóba”. Az erdészet akkori épületét —- sajnos — ma már hiába keressük. Néhány éve lebontották. pedig műemlék voltához nem férhetett kétség. A pincebeomlások veszélyének elhárítása után. még szép tervekről hallottunk: művelődési otthon, meg könyvtár kapott volna helyet a felújításra váró épületben, amelyben a cserépkályhák éppúgy mütörté- neti értéket jelentettek, mint a mesterien megépített boltíves szobák. Aztán vandál kezek összetörték a kályhákat. a csillárokat kiszaggatták a mennyezetből, az ajtókat. ablakokat is összetörték. Emlékszem: a háború aknazáporát sértetlenül vészelte át ez a legrégibb felnémeti nagy ház. Három évtizeddel a front, s a hadak elvonulása után. békében, romhalmazzá lett. Könnyű lehetett kimondani rá az ítéletet: le kell bontani. Joggal hihetjük: ez a szomorú példa is a még meglevő értékek megőrzésére int. . . E sorokat fogalmazva, többször eltűnődtem azon is: mi tette az idegenből jöttek számára is oly vonzóvá ezt a háború előtti években mintegy két és fél ezer lelket számláló falut? Mert a migráció állandónak tűnt. Már a század elején, a vasútvonal megépítése után megindult a „bevándorlás", a ..hordógyár” prosperálása idején, majd a szarvaskői szénbánya megnyitásakor, csak fokozódott. S nem is csak foglalkozás szerint (tisztviselőkkel, iparosokkal, kereskedőkkel) rétegződött a falu. hanem nemzetiségi tekintetben is. Egy 1936-os állapotot tükröző adatsor szerint pl. 2479 lakosból 2473 magyar, kettő német. egy szlovák, három pedig hor- vát volt. De valamennyien felnémetiekké lettek. A paraszti foglalkozású őslakosság munkaszeretete, fegyelmezettsége, barátságos természete. sajátos. egyszerre liberális és hallatlanul szigorú morálja — amely az „íratlan törvények" fogalmával illethető — volt elsődleges forrása e megtartó erőnek. Aligha idealizált a kép. amelyet vázlatosan rajzoltunk. hisz innét rég elszakadt emberek szeme ma is felcsillan a falu nevének hallatán, s az emlékező párbeszéd során közös ismerősöket keres nyomban emlékezetében mindkét fél. Ez is az identitás, az azonosság- tudat jele. Ezért is zárnánk e nosztalgikus szálakkal színezett. emlékező és meditativ írást azzal, hogy ha gondolatsorunk másokban, mai és hajdanvolt felnémetiekben rezonanciára talált, úgy igaznak tetszik ma is az egykori falu megtartó varázsa . . . (Vége) Lőkös István H alló, üzemvezető elvtárs?! — Kolomp vagyok, a Harsona munkatársa. Üdvözlöm. Interjút szeretnék készíteni önnel az üzem eredményeiről. gondjairól. — Üdvözlöm, szerkesztő úr! Már megint maga? Szívesen látom egy kávéra, meg egy baráti beszélgetésre. Hangsúlyozom, baráti beszélgetésre. — Természetesen, ahogy szoktuk, üzemvezető elvtárs. — Már megint félreért, szerkesztő úr! Nagyon jól tudja, hogy írásbeli engedély nélkül nem nyilatkozhatok. Az elvtársról meg egészen leszoktunk az utóbbi időben. Mióta a dollárpiacra dolgozunk, már az igazgatói tanácsban is hölgyeim és uraim a megszólítási forma. Látná, hogy dagad a lányok melle... De maga megint lemaradt egv brosúrával. — Igen. .. ugyanis az igazgató tanács ülései zártkörűek. Éppen ezért szeretnék az üzem életéről hírt adni. Például arról, üzemvezető úr. hogyan érvényesül önöknél az üzemi önállóság. — Be van kapcsolva a magnetofonja ? — Nincs, de ha vár egv kicsit, bekapcsolom. Üzemi — Ha megteszi, letöröm a kezét. Érti?! Nálunk üzemi demokrácia van. nem lehet nyilatkozatra kényszeríteni a dolgozót. — Ez természetes, üzemvezető úr. Én csak kérem.. . — Maga csak ne kérjen semmit! A diri is csak kérte. hogy ha netán meg tudnánk oldani, terven felül kellene a japánoknak egymillió stucnidüzni extra minőségben, holnap reggelre tengeri csomagolásban. Mondtam, hogy megpróbáljuk. ötven gép, száz esztergályos. és két tonna extra minőségű anyag kell hozzá. Az mondta: rendben van. oldjuk meg. Felhívtam a munkaügyi osztályt. Létszámzárlat van. Felhívtam az anyagosztályt. Importkorlátozás. Felhívtam a csomagolót. Nincs láda. Felhívott a diri. és kaptam egy fegyelmit. mert riport nem teljesítettem az exporttervet. Aztán elvittek tőlem ötven esztergályost, két tonna anyagot, és megígérték. hogy holnapután leváltanak. Egy művezetőt kirúgtam, kettő szívinfarktust kapott. — Igen.. . Hát akkor a gépek karbantartásáról kellene írni valamit... — Nem az én asztalom, önálló csoport. Most irányították át őket a termelésbe, mert ahhoz úgy is kevesen vannak, hogy a gépeket rendbe tegyék. Ügy hallom, valami géemká alakul erre, de mée erről is korai lenne írni. — Tervteljesítés? — Most módosítják a tervet. Nem aktuális. — De az isten szerelmére. üzemvezető úr. nekem írnom kell valamit a következő számban a stucnidüzni üzemről! — Jogos, a dolgozók várják a korrekt tájékoztatást. Tudod mit, te Kolomp? Keresd fel a Futó Rózsit, és írjál arról, hogyan készülnek a PHILIPS elleni női focimec.csre ! Látod, ez a téma mindenkit érdekel. Rögtön szólok is a Rózsinak, hogy engedélyezem a nyilatkozatot. — Köszönöm, barátom! Tudtam, hogy számíthatok rád. Egész oldalas interjú lesz szalagcímmel: „A verhetetlen stucnidüzni.” Alcím: „A mi lányaink tudják. hogy kell.” Nos. hogy tetszik? — Zseni vagy. Kolomp! Ha még a jövő héten is meglesz ez a gyár, és én még mindig üzemvezető leszek, kapsz egv fél rumot is abba a kávéba! T. Ágoston László Palócokról, Mátrafüreden Szakács József né, népi iparművész kis múzeumát eddig több mint félszázezren keresték fel. A palóc népi életet bemutató tárlaton a Mátra és környéke népviseletének mintegy 250 legsikerültebb darabját láthatják az érdeklődők. . Á kiállítás egyik ékessége a vizslási űjmenyccskc fökötö (Fotó: Szabó Sándor) \ több mint százéves kazári szövőszék előtt a gyűjtő látogatók gyűrűjében Országszerte ismert: A Pécsi Szimfonikus Zenekar A Pécsi Szimfonikus Zenekar Baranya megye központjában — feljegyzések szerint — a városi polgárság igen korán megteremtette a maga zenei életét, főként az egykori betelepítéseket. az elnémetesítő törekvéseket követő években. 1811-ből már ismerünk tudósítást, amely szerint Haydn-szimíó- niák szólaltak meg Pécsett. ahol az első zenekar az özvegyek és árvák támogatásara alakult meg. A múlt század derekán már 50—60 tagú együttes is verbuválódott a város polgáraiból alkalmanként. amelynek szervezője a Pécsi Zenei Egylet volt. Ennek utóda a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete lett. amely 1950-ig fennmaradt. Beszédes adatok 1860-ban alakult meg hivatalosan a Pécsi Városi Zenekar. amely később együttműködött a Pécsi Dalárdával. ők már Verdi Requiem- jét is megszólaltatták, valószínűleg elsőként Magyarországon. kizárólag pécsi szereposztással. Az előadás kapcsán Verdi és a pécsi dalárda között táviratváltás jött létre. A háború előtti pécsi zenei élet éltetője mindig is a jó értelemben vett amatőr lelkesedés volt. amely a felszabadulás utáni években is éreztette jótékony hatását. 1952-ben megalakult a Pécsi Szimfonikus Zenekar, amelynek vezetője Antal György volt. Ennek élén már sok neves hazai és külföldi karmester is dirigált. Emlékezetes pécsi bemutatója volt ennek az együttesnek 1953-ban. amikor Melles Károly vezényletével megszólaltatták Kodály Psalmus Hungaricusát. A zenekar nagyrészt pécsi zenetanárokból és lelkes amatőrökből állt. kiegészülve alkalmanként katonazenészekkel és a színházi együttes muzsikusaival. Az Országos Filharmónia irányításával azután 1956-ban megalakult a város függetlenített zenekara, a Pécsi Filharmonikus Zenekar, amelynek karmestere Breitner Tamás lett. s amelyben már alkalmanként a város összes muzsikusa tömörült. A színházban ezalatt egyre növekedtek az igények a zenés darabok iránt. 1959-től már operaelőadások is elhangzottak az épület falai között. A színházi, zenekar ekkor még csak huszonnégy tagú volt. 1973-ban határozat született a színházi együttes továbbfejlesztésére. és ennek következményeként, 1977—78- ra ez a zenekar — amely gyakorlatilag a legutóbbi időkig azonos volt a Pécsi Filharmonikus Zenekarral — elérte a hatvanas létszámot. Ehhez 15—20 másodállás járult. 1983. január 1-én életbe lépett az újabb határozat, amely gazdaságilag függetlenséget biztosit az együttes(Cseri László felv. — KSf nek. s amely ezúttal felvet te a Pécsi Szimfonikus Zenekar nevel. Az új zenekai önálló testület, önálló költségvetéssel és szerződésben áll a Pécsi Nemzeti Színházzal. Eddigi, megközelítően hetven körüli létszámát a közeljövőben kilencvenhá- romra növelheti. Vezető karmestere — miként a színház zeneigazgatója is — Breitner Tamás, aki immár 15 éve áll az együttes élén A másodkarmesteri állás egyelőre betöltetlen. Elsődleges a sokszínűség A Pécsi Szimfonikus Zenekar a preklasszikus szer • zőktől a kortárs zenéig minden műfajt szinte állandóan repertoárján tart. Műsor politikájukban a sokszínűség az elsődleges cél, hiszen ma már nemcsak Pécsett, de az egész megyében, sőt Tolna és Somogy megyében, a fő városban, alkalmanként pedig külföldön is koncerteznek vagy előadásokat tartanak a színházzal. Szimfonikus zene, opera, operett, musical egyaránt szerepel a repertoárban, néha pedig kortárs zeneszerző művének hazai bemutatójára is vállalkoznak. Jövőre például Balassa Sándor Egy álmodozó naplója című kompozícióját mutatják be. Magyarországon először. 1984 decem bérében, az év utolsó három napján. Strauss operettjét. A denevért szólaltatták meg Nyugat-Berlinben. az ötezer személyes kongresz- szusi palotában. Ez volt talán eddigi legjelentősebb külföldi fellépésük. A zenekarnak immár saját székháza van. de koncertjeinek nagy részét a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem aulájában tartja. Bérleti hangversenyei sorában ebben az évadban 20 felnőtt és 44 ifjúsági hangverseny szerepet. Koncertjeik jelentős részét Pécs után Kaposvárott, Szék - szárdon. Szombathelyen, Dunaújvárosban. Siklóson megismétlik. — Zenekarunknak különösen a hegedűs és fafúvós gárdája kiváló — mondotta Breitner Tamás. — Mivel azonban az együttes tagjai között egyaránt megtalálhatók a sok éves múlttal rendelkező. idősebb muzsikusok, valamint a zenei tanulmányaikat éppen befejező fiatalok. így az együttes szakmai tudásban igen heterogén. A magunk érdekében, de a tágabb értelemben vett. zenei nevelés érdekében is. fontos feladatunk a fiatalok segítése, muzsikusok képzése és — az ifjúsági koncertek révén — a magas ízlésű. a zene jó befogadójának bizonyuló közönség biztosítása. Szomory György
