Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-12 / 162. szám
Csak szervezeflehk és hatékonyabb munkával pétalkatík a károk és a vesztesélek Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága NÉPÚJSÁG, 1985. július 12., péntek ILJuJÊÊÊÊÊ^ÊÊÊÊM (Folytatás az l. oldalról) Az írásos jelentés címe: a megye gazdasága fejlődésének év eleji tapasztalataira utal. Azonban a gazdasági egységeknél rendelkezésre álló becsült adatok alapján a jelentés értékelő részében kísérletet tettünk az első félév várható eredményeinek bemutatására — kezdte szóbeli kiegészítését Schmidt Rezső. Majd az alábbiakat hangsúlyozta: gazdasági egységeink 1985. évi terveikben legfontosabb célkitűzésként a külgazdasági egyensúlyhoz való hozzájárulást. valamint az életszínvonal-politikai feladatok végrehajtását fogalmazták meg. Mindezt a szigorodó, de egyben a gazdálkodásban nagyobb önállóságot, rugalmasságot lehetővé tevő. és meg is követelő új közgazdasági szabályozó rendszerhez igazodva kellett vállalniuk. Az éves tervek összeállítására ezért a korábbiaktól is nagyobb gondot fordítottak vállalataink, ami megfogalmazódott többek között az alternatív tervek szélesebi} körű kidolgozásában. a keresetszabályozási formák megválasztásának gondosságában, ehhez kapcsolódva a szükséges létszám felülvizsgálatakor a termelés minőségi tényezőinek előtérbe helyezésében. Többre, jobbra készültek Valamennyiünk előtt ismert. hogy az 1985-ös esztendő több szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír — mondotta a továbbiakban a pártbizottság titkára. Fontos belpolitikai események előkészítésére került sor az év eddig eltelt részében. Ugyanakkor 1985 a VI. ötéves tervidőszak befejező. utolsó éve. ezért mindent meg kell tennünk a középtávra megfogalmazott gazdaságpolitikai célok teljesítése, illetve, ahol ez már irreális célkitűzés, ott a tervhez közel álló teljesítmény elérésére. Egyben alapozó, előkészítő időszaka a következő, a VII. ötéves tervidőszak legfontosabb tennivalóinak. A továbbiakban a végrehajtó bizottság megbízásából az írásos jelentéshez kapcsolódva egyebek mellett a következőket emelte ki Schmidt Rezső: pártunk Központi Bizottsága április 29-i határozata alapján felhívással fordult a termelési kiesések pótlása, ellen- súlyozása érdekében, elsősorban a pártszervekhez, a párt-és tömegszervezetekhez, a termelő és nem termelő munkahelyeken dolgozó kollektívákhoz. Végrehajtó bizottságunk hozzájárulásával a határozat megvalósításának megyei kezdeményezését gazdaságpolitikai aktíván indítottuk el. erről a Népújság megfelelően hírt adott a lakosság számára. Kedvezőtlen feltételek A kedvezőtlen időjárás okozta termeléskiesések, károk és többletköltségek együttes összege május elején mintegy 500 millió forintra volt becsülhető. Természetesen ez a megye ipari. épitőipari. mezőgazdasági egységeit, a közlekedés egyes ágazatait nem azonos mértékben, hanem differenciáltan sújtotta. Az azóta eltelt két hónap rendkívül csapadékos. hideg időjárása sajnos tovább növelte a károkat, így még mindig nem végleges adatok szerint megyénkben eddig mintegy 1 —1,1 milliárd forintra becsülhető a termeléskiesés és a kár. Ebből kb. 800 millió forint a mezőgazdaságot érinti, figyelembe véve az elmúlt hetek jégesővel kísért felhőszakadásait és az ennek nyomán kialakult belvízkárokat is. Bélapátfalva. Gyöngyöspata. Ecséd. Heves, Pély. Tárnáméra mezőgazdasági kultúráiban összesen mintegy 15 000 hektáron okozott teljes körű vagy részleges kárt a jégverés. Az érintett gazdálkodó szervezetek felmérték a termeléskiesést. a költségtöbbleteket és a bekövetkezett kár nagyságrendjét. Többségük intézkedéseket tett a lemaradás pótlása. illetve csökkentésére. Reálisan úgy ítélhető meg, hogy ezek eredményeként a gazdasági egységek többségénél elérhetők év végére az eredeti termelési célkitűzések, ennek érdekében azonban szervezettebb, fegyelmezettebb. átlagon felüli munkateljesítményekre van szűk. ség. Néhány területen azonban. mint például a mező- gazdasági termelésben, elsősorban a szőlő és gyümölcs vonatkozásában a tervezetthez képest jelentős kiesésekkel kell számolni. Ezért kap különös jelentőséget a jól előkészített, jól szervezett betakarítási munka, a másodvetések szorgalmazása. a gazdaságos ipari tevékenység lehetőség szerinti fokozása, és a mezőgazda- sági üzemek termelési együttműködésének erősítése a betakarításban és a gazdasági társulások létrehozása révén. Gondolunk itt elsősorban közös eszköz-, gépvásárlásra és -használatra. karbantartási tevékenységre. tárolótér-hasznosításra. vagy ahol a piaci feltétel is biztosított. ott tevékenységbővítés. illetve minden egységre vonatkozóan nagyon szigorú, átgondolt költséggazdálkodás megvalósítása a feladat. Ahol mór aratnak Ezt követően arról adott számot a pártbizottság titkára, hogy a megfelelő előkészületek után az elmúlt hét második felében több gazdaság (Kerecsend, Kis- köre. Heves. Tárnáméra. Sarud, Visznek, Hort) kezdte meg az őszi árpa aratását, ma már a megye egész területén folyik ez a munka. A learatott termés víztartalma 18—23 százalék közötti. igy szárítani szükséges. A kalászos gabonák közül meghatározó részarányt képviselő búza állapota jó. a várható hozamok kedvező képet mutatnak. Az eddig learatott őszi árpa kevesebbet termett, mint aizt aratás előtt vártuk. A takarmányok betakarítása a csapadékos időjárás miatt lassúbb ütemű, minőségük gyengébb. Az őszi betakarítású növények közül jónak értékelhető a kiemelten nagy területen termesztett napraforgó és a kisebb területű cukorrépa helyzete. A kukorica állapota megfelelőnek minősíthető. Akik „fáztak” és akik nem Ipari üzemeink első féléves együttes teljesítése mind termelés, mind nyereség vonatkozásában elmarad a tervtől, de elmarad az elmúlt év hasonló időszakához képest is. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a teljesítmények rendkívül nagy szóródást mutatnak. Ha a három nagy gazdasági egységünk tevékenységét vizsgáljuk, megállapítható. hogy elsősorban objektív okok miatt a Mát- raalji Szénbányák termelése az 1984, I. félévinek 80 százaléka, a Gagarin Hőerőmű Vállalaté 78 százaléka. a Bélapátfalvi Cementgyáré nem egészen 70 százaléka. E három egységet nem számítva viszont megyénk ipara mintegy 5 százalékkal termelt többet 1984 első félévéhez képest. Továbbra is kiemelt feladat az energiatermelés, a Gagarin Hőerőmű I. félévéhez hasonló jó minőségű lignittel való ellátása. Ez a legnagyobb és legfontosabb terület, ahol megyénk gazdasága leginkább hozzá tud járulni az ország energiaellátásához. Elismeréssel kell szólnunk arról a kiemelkedő teljesítményről. amelyet az egri Finomszerelvénygyár és a Mikroelektronikai Vállalat munkáskollektívája ért el, ugyanis mind az első félévhez. mind a tervezetthez képest többet termelt és időarányos nyereségtervét is túlteljesítette. Néhány héttel ezelőtt nagy jelentőségű gazdaságpolitikai döntés született, miszerint az Egercsehi Bányaüzem 1985. július 1-től a Mátraalji Szénbányák irányítása alatt végzi tevékenységét. Az Eger városi, majd a megyei pártértekezleten a bányászok által felvetettek gondos mérlegelése után pártbizottságunk kezdeményezésére az Ipari Minisztériummal egyetértésben kerül sor erre a lépésre. Gondos műszaki fejlesztéssel. az ott dolgozó kollektíva becsületes, hozzáértő helytállásával reális lehetőség van arra. hogy több éven át gazdaságosan, évente mintegy 100 ezer tonna szenet termeljenek ki a népgazdaság és a lakosság tüzelőanyag-ellátásának javítása érdekében. Sok a pótolnivaló A kivitelező szervezetek az előző évihez hasonlóan készültek fel a téli munkavégzésre. a téliesített munkák aránya egy-két szervezetnél volt magasabb a megszokottnál. A szokatlanul hideg és hosszan tartó tél azonban ilyen feltételek mellett is 80 millió forintos termeléskiesést okozott. Ezen belül a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalatnál mintegy 30 millió, a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál 16 millió. az Egri Közúti Építőipari Vállalatnál 15 millió forint a termeléskiesés. A megnövekedett téliesítési költségek eredménycsökkentő hatása mintegy 10 millió forint. Például a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál a szén-. fa_ és kokszszükséglet az előző évi 97 tonnáról 213_ra növekedett. A hideg következtében a vállalatok a megszokottnál jóval nagyobb mértékben kényszerültek fagyszabadságot kiadni dolgozóiknak. összesen mintegy 1200—1300 dolgozó átlagosan másfél hétig vett igénybe fagyszabadságot. A lemaradások pótlására minden építőipari egységnél intézkedés történt. A termelés az elmúlt hónapokban ütemesebbé vált. de féléves szinten a vállalatoknak még nem sikerült behozni a kiesést. Jelentős (40—60 százalékos) termeléskiesést okozott a hideg a téglagyárakban és a kőbányászatban is. Ennek következtében az ÉSZAK- KÖ megyei üzemei nem tudják kielégíteni a megyei igényeket, ami külön árszínvonal-növekedést jelent a szállítási útvonal meghoszszabbodása miatt. A téli időszakban lassult a Mátra Gázbetongyár építési üteme. A magyar vállalatok nem tudták tartani a határidőket. emiatt a jelenlegi hidegüzemi próbákat követően a termékgyártás július közepén — mintegy egyhónapos késéssel — indult meg. összességében __ S chmidt Rezső ezután a gazdálkodó egységek bérgazdálkodását. az új vállalatvezetési formákra való áttérés eddigi tapasztalatait elemezte, majd részletesen szólt a foglalkoztatottak számának alakulásáról, a lakosság készpénzbevételeiről, a betétállományról. valamint a lakosságnak nyújtott hitelekről. Mint a végrehajtó bizottság írásos jelentése is megerősítette: a lakosság áruellátása összességében kiegyensúlyozott, folyamatos volt. A kiskereskedelmi áruforgalom az 1984. első félévihez hasonlóan alakult, folyó áron a növekedés hétszázalékos. Dinamikus az élelmiszer (8,5 százalék), kisebb mértékű a vegyesiparcikk és a vendéglátás '(6—6,5 százalék), és mérsékelt a ruházat (3 százalék) folyóáras forgalom- növekedése. A lakossági áruellátás kritikus pontja a szilárd tüzelőanyagok szűkössége. A szén iránti kereslet az év folyamán meghaladta a kínálatot. Különösen a jó minőségű szénből állandósult a hiány. Ennek fő oka a Borsodi Szénbányák Vállalat termelésének lemaradása. Ezt követően a pártszervek és a pártszervezetek gazdaságpolitikai munkájának vonta meg eddigi mérlegét a pártbizottság, és meghatározta a legsürgősebb tennivalókat is. Az írásban beterjesztett jelentés. valamint a szóbeli kiegészítés fölötti vitában többen kértek szót. Rajki Sándomé. a Gagarin Hőerőmű Vállalat pártbizottságának titkára az erőmű dolgozóinak példás helytállásáról szólt. Dr. Vtfsas Joachim, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója a politikai munka fontosságát hangsúlyozta és a szellemi értékek hatékonyabb kamatoztatását sürgette. Kaszab Balázs, a pétervásári termelőszövetkezet elnöke a kedvezőtlen földrajzi körülmények között gazdálkodó szövetkezetek munkájához kért az eddigieknél is nagyobb anyagi és erkölcsi támogatást. Zachar Gábor, a MÉSZÖV elnöke a megyénkben működő fogyasztási szövetkezetek munkáját elemezte, dr. Kovács Jenő, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója a vállalat eredményeiről és gondjairól szólt. Frecska Sándor, a nagyrédei termelőszövetkezet elnöke pedig arról tájékoztatta a pártbizottságot. hogy az eddigi károkat, hogyan, miként tudták. tudják majd pótolni. Eső utón kisüt a nap ... A felszólalók között volt Váncsa Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. Csatlakozva az előtte szólókhoz: köszönetét mondott a nehéz téli időszakban is példamutatóan dolgozók munkájáért, de gyorsan hozzátette: a tél valóban hosszú és szigorú volt. ugyanakkor a példák arra figyelmeztetnek: a kisebb termelés, a károk egy része korántsem csak a kedvezőtlen időjárási viszonyokra vezethetők vissza. Üzemeink — címezte egyaránt az országos és a helyi vezetőknek — kollektívái ne csak az objektív okokat keressék, hanem vonjanak le megfelelő konzekvenciákat a mindennapos munkában megtalálható szervezetlenségekből is. Mert tény, hogy a tél kemény volt. de semmiképpen sem írhatóak a veszteségek, a kiesések kizárólag csak a természet „számlájára”. Ezután konkrét példákon keresztül bizonyította a miniszter, hogy a mai világpiac — legyen az szocialista vagy tőkés — csak a jó minőségű terméket vásárolja meg és, hogy minél több ilyen termékünk legyen, az elsősorban azon múlik, hogy ipari és mezőgazdasági üzemeinkben mennyire igényesek a vezetők és a dolgozók egyaránt. Adottságaink jók, de a konkurenciával nap mint nap számolnunk kell itthon és külföldön egyaránt. Elismerően szólt a miniszter az ágazathoz tartozó vállalatok új vezetési formájáról. de megjegyezte: a vállalati önállóságot ne csak az elsőszámú vezetés kapujáig terjesszék ki, hanem vigyék tovább — igényeivel és követelményeivel együtt — a munkapadok, a szerelőszalagok és a legkisebb üzemrészekbe is. A magyar mezőgazdaság összességében az idén — az említett objektív és szubjektív okokkal együtt is — eredményes évet ígér, és biztató alapokra tervezheti a VII. ötéves tervét. Felszólalását azzal zárta a miniszter, hogy bár mezőgazdasági üzemeink a korábbinál nehezebb körülmények között kezdtek hozzá 1985 éves céljaiknak megvalósításához, a károk, a veszteségek azonban még mindig pótolhatók. Kizárólag hatékonyabb és szervezettebb munkával. A jövővel kapcsolatban hangzott el a miniszter szájából: a jogos társadalmi igényeket szolgáló, kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek ugyanúgy nagyobb központi támogatásra számíthatnak a jövőben, mint azok a kollektívák, amelyek hazai és a világpiaci mércével is jobbat, s többet alkotnak önmaguk, s az egész társadalmunk számára. Már csak azért is — jegyezte meg tréfásan —, mert igaz. hogy sokat „szenvedtünk a téltől, a sok esőtől, a belvizektől, de ahogyan egy bölcs mondás is tartja: eső után kisüt a nap.. Vágják a telepített gyepet a ludasi határban (Fotó: Szabó Sándor) Megyénk nagyüzemei közül első féléves tervét á legeredményesebben zárta az egri Finomszerelvénygyár. Az idén 390 ezer darab hűtőgépkompresszort gyártanak itt. Felvételünkön Antal Károly ellenőrzi a késztermékeket
