Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

1. I f: NÉPÚJSÁG, 1985. július 12., péntek Kádár János látogatása a Dabasi Fehérakác T ermelőszövetkezetben (Folytatás az 1. oldalról.) hérakác kollektívája megta- tálja számítását a tsz-ben; így nem csábít munkahely­változtatásra a főváros kö­zelsége. Kedvezőtlen termőhelyi adottságok — mostoha ta­laj- és éghajlati viszonyok — nehezítik a tsz munkáját. Ennek ellenére a termelési érték 1980 óta minden év­ben meghaladja az egymilli­óvá forintot. A növényter­mesztésen belül — az orszá­gos gabonaprogrammal össz­hangban — meghatározó je­lentőségű a gabonafélék ter­melése; így a szántóterület 40 százalékán őszi kalászo­sokat termesztenek. A leg­jövedelmezőbb növények kö­zé tartozik a napraforgó, je­lentős tétel a kukorica és a silókukorica. A gazdálkodás viszonylag kedvezőtlen természeti kö­rülményei arra késztették a tsz-t, hogy termelési fő pro­filja az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó feldolgozó tevékenység legyen. Így ke­rült a gazdálkodásban első helyre a szarvasmarha-ága­zat — emellett egyébként ser­tés- és juhtenyésztéssel is foglalkoznak —, s a jövedel­mezőség fő forrása lett a tej­termékek készítése. Az állattenyésztés jövedel­mezőségének javítása a leg­sürgetőbb napi teendők kö­zé tartozik, erre sarkallják a tsz-t a növekvő takar­mányárak, a közgazdasági szabályozók eseti szigorodá­sai is. Itt a megoldást — hangzott el a tájékoztatóban — nem siránkozással, a ked­vezőtlenebb lehetőségek mi­atti sajnálkozással, hanem a jobb hatékonyságra, a ter­melés fejlesztésére, a jöve­delmezőség ésszerű növelésé­re való törekvéssel kívánják megtalálni. Jócskán javított az eredményességén, hogy a szarvasmarha-ágazat 1978- tól kezdett intenzív fejlesz­tése során előbb saját kivi­telezésben egy növendéküsző- telepet, majd több mint hét és fél száz férőhelyes szakosított tehenészeti tele­pet létesítettek. A nagy­üzemi termelés mellett a tsz-tagok a háztájiban és a kisegítő gazdálkodásban a közös aktív támogatásával az utóbbi tíz évben ötszörö­sére növelték a termelést. Az elnök tájékoztatott ar­ról. hogy a gazdálkodáshoz szükséges anyagi bázis fon­tos forrása a melléküzem- ágakban végzett ipari tevé­kenység is. Újabban az ipari termé­kek exportja foglalkoztatja a tsz-t; nemrégiben autó­alkatrész-gyártó üzemet in­dítottak be. — Ügy érezzük — mondta tájékoztatója vé­gén az elnökasszony —, hogy az új körülményekhez való rugalmas igazodással mi is hozzájárultunk a ma­gyar mezőgazdaságnak azok­hoz az eredményeihez, ame­lyeket a felszabadulás 40. évfordulója esztendejében a Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusa is elismert. A tájékoztató után üzem- látogatással folytatódott a program. A házigazdák először a termelőszövetkezet korsze­rű szarvasmarha-tenyésztő telepét mutatták meg. ahol természetes környezetben alkalmazzák az állatok ne­velésének legújabb módsze­reit. Ezzel is csökkentették a termelési költségeket — mondta Králl Béla terme­lési főmérnök. Kádár János megnézte a gépesített fejő- házat, majd betekintett az elletőistállóba is. A tejüzem volt a követ­kező látnivaló. Itt Fogarasy Zsolt termelési elnökhelyet­tes szólt arról, hogy a Fe­hérakác számára a jövedel­mezőség egyik fő forrása lett a tejtermék — tejföl, túró, tejszín — készítése. A tejüzemnek napi 50 ezer li­ter a teljesítménye. Katonás rendben gördü­lő-dübörgő kombájnok — összesen 18 ilyen betakarító gépóriás — látványa fogad­ta a látogatókat a termelő- szövetkezet határában azon a búzatáblán, ahol csütör­tök délelőtt kezdték meg az aratást. Mire a párt főtit­kára ideérkezett, már 20 hektáron végeztek a nap­sütéses időben is embert és gépet egyaránt próbára te­vő munkával. Hogyan ha­ladnak? — kérdezte Inoka Pál kombájnost Kádár Já­nos. Minden erőnkkel igyekszünk, most jó az idő­járás is, reméljük jól fo­gunk haladni — hangzott a válasz. Jó legyen a ter­més. ez a lényeg — búcsú­zott ettől a munkáskollek­tívától Kádár János. Ez­után megtekintette a tsz fajtakísérleti tábláját, s itt is elismeréssel szólt a látot­takról. Kötetlen, baráti beszélge­téssel fejeződött be a láto­gatás. A párt főtitkára a tsz vezetőinek, a vendéglá­tóknak. a munkáskollektívák képviselőinek a körében szólt a látottakról. Mint mondotta, a közös gazdaság­ban szerzett tapasztalatok arról győzték meg, hogy ez a kollektíva szilárd alapokat rakott le az elmúlt eszten­dőkben és jól fejlődik. An­nál is inkább elismerésre méltó ez, mivel gyenge mi­nőségű földeken gazdálkod­nak. így minden lehetséges tevékenységet, amely a tag­ság boldogulásához segíthet hozzá, meg kellett honosíta­niuk, s ezt meg is tették. A termelésben elért sikerek mellett o legnagyobb ered­mény talán az — tette hoz­zá Kádár János —, hogy itt jó szellemű közösség jött lét­re. A jövőben is ez lehet erőfeszítéseik egyik legfőbb támasza, a másik pedig a mindennapok során végzett eredményes munka. A párt főtitkára ezután emlékeztetett arra, hogy az idén hazánkban kiemelkedő­en fontos eseménysorozat zajlott le: a párt XIII. kong­resszusa, felszabadulásunk negyvenedik évfordulójának megünneplése, s a képvise­lő- és tanácstagválasztások. Hangsúlyozta, hogy a kong­resszus egyik jelentős témá­ja volt pártunk eredményes mezőgazdasági politikája, amelynek töretlen folytatá­sára szavaztak a tanácskozás küldöttei. E politika alapján — mon­dotta — az elmúlt évtize­dek a mezőgazdaság lendü­letes fejlődésének időszaka volt. Ennek az előrehaladás­nak rengeteg munka, töp­rengés. parasztságunk áldo­zatos helytállása volt a mo­torja. A mezőgazdasági dol­gozók erőfeszítései mögött vi­szont ott volt, s ma is ott van munkásosztályunk se­gítő keze, az értelmiség mun­kája, dolgozóink összefogása. A fejlődés időközben újabb és újabb kérdéseket is fel­vetett — mutatott rá Kádár János. Eleinte a fő feladat az volt. hogy mind többet és többet termeljünk, itt és a gazdaság más területein — egyaránt. Azután egyre in­kább előtérbe került — ezen kell töprengeni ma is —, hogy mi mennyibe kerül. A mezőgazdaságban és másutt csak úgy boldogulhatunk, s csak úgy tudunk fejlődni, ha szem előtt tartjuk a gaz­daságosság követelményeit, hatékonyabbá tesszük a mun­kánkat. Az üzemekre és a dolgozó emberre egyaránt értendő ez; ma úgy kell dol­goznunk, hogy minőségileg jobban végezzük el felada­tainkat, amihez megfelelő ér­dekeltség is szükséges. Ehhez a programhoz kér­tünk támogatást a XIII. kongresszuson is. s célja­inkat — ahogyan a válasz­tásokon is kifejeződött — népünk egyetértéssel fo­gadta. Vendéglátóink is elmond­ták — folytatta a párt fő­titkára —, hogy a támoga­tások csökkenése, a fokozó­dó közterhek, és egyéb prob­lémák, köztük értékesítési gondok miatt a mezőgazda- sági termelés bizonyos! ága­zataiban nehezebbé vált a helyzet. Pártunk következe­tes, az agrárgazdaság ter­melési lehetőségeinek biz­tosítására törekvő politikát folytatott eddig is, &. ezt te­szi ezután is. Az a célunk — hangsúlyozta —, hogy megfelelő szabályozással a becsületes munka felté­telei mindenütt meg­legyenek. S azt kérjük minden dolgozótól, hogy a feladatot, amelyet csak ö, és most tud elvégezni. tisz­tességgel oldja meg. Ezen vágyunk a Központi Bi­zottságban, ez a dolga a kormánynak, a mezőgazda- sági üzemeknek, köztük en­nek a kollektívának is. Kádár János végül Gra­tulált a Fehérakác Tsz ne­héz körülmények között el­ért tisztes eredményeihez, sikeres aratást, további jó munkát kívánt a termelő- szövetkezet dolgozóinak, az ország valamennyi közös gazdaságának. Il XXXV. vasutasnapon (Folytatás az 1. oldalról.) be a népgazdaság életében. Egyre növekednek a szemé­lyi és az áruszállítással szem­beni igények, amit jól jel­lemez, hogy tavaly a vasúti, a közúti közlekedést, a fo­lyami és a tengeri hajózást, valamint a légi közlekedést és a csővezetékes szállítást is magába foglaló magyar közlekedési rendszer több mint 750 millió tonna árut és 4 milliárd utast szállított a belföldi és a nemzetközi forgalomban. Mindez tiszte­letre méltó és megfeszített munkát kívánt a közlekedé­si dolgozóktól. Emellett azon­ban nem hallgatható el az sem, hogy a vasút szállítá­si teljesítményei — jórészt az év elejei zord időjárás miatt — elmaradtak a ter­vezettől. A miniszterelnök-helyettes a vasút technikai fejlődésé­ről szólva kiemelte: a 17 év­vel ezelőtt elfogadott közle­kedéspolitikai koncepció alapján megkezdődött a köz­lekedés átfogó korszerűsíté­se, amelynek nyomán a ma­gyar vasút a korszerű tech­nikát egyre szélesebb kői­ben alkalmazó nagyüzemmé vált. Társadalmilag is számot­tevő és példamutató a Ma­gyar Államvasutaknak az a sok eredményes kezdemé­nyezése, amelyekkel ellensú­lyozza a gazdasági nehézsé­geket. Korszerűsítették pél­dául az energia-felhasználás szerkezetét, szigorították a költséggazdálkodást, javítot­ták az üzem- és a munka- szervezést. A helytállásra to­vábbra is szükség van. hi­szen a vasút fejlesztésének lépést kell tartania a ter­melés növekedésével, a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok bővülésével, a lakosság utazási szükségleteivel. Van­nak még feladatok a szolgál­tatások színvonalának javí­tásában is. A vasúti létszám- hiány egyhítéséről szólva Czinege Lajos utalt arra, hogy a központi támogatás mellett szükség van arra is, hogy a vasút fokozza mun­kaerő-megtakarító és munka- erő-toborzó tevékenységét, még jobban törődjön a szo­ciális és jóléti ellátás szín­vonalának emelésével. Végezetül kiemelte: pár­tunk, kormányunk, társadal­munk elismeri a vasútnál és más szállítási, közlekedési ágazatban dolgozók becsüle­tes helytállását, számít er­re a jövőben is. Mint ismert, Heves me­gye vasúti hálózatának je­lentős része a MÁV Miskol­ci Igazgatóságához, ezen be­lül a füzesabonyi körzeti üzemfőnökséghez tartozik. Ennek a területnek a köz­ponti vasutasnapi ünnepsé­gére tegnap délután került sor Füzesabony állomás új szociális létesítményének az éttermében. A Himnusz után Lázár János szb-titkár köszöntöt­te az elnökségben helyet fog­laló vasútigazgatósági. vala­mint a városi jogú nagyköz­ségi párt-, tanácsi és gazda­sági egységeinek vezetőit, 'képviselőit. Ezután Kriston Zoltán, üzemfőnök ünnepi beszédé­ben foglalkozott a területet érintő szolgálati helyek ered­ményeivel, a soron követke­ző feladatokkal. Többek kö­zött elmondta: — Üzemfő­nökségünk létszámban, illet­ve a mennyiségi teljesítmé­nyeket figyelembe véve a miskolci vasútigazgatóság te­rületén lévő öt üzemfőnök­ségen belül a harmadik he­lyet foglalja el; de a 307 ki­lométeres vonalhálózattal az egyik legnagyobb... Megyei viszonylatban nagy feladat hárul ránk a teher- és a sze­mélyszállításban. s a 81 szo­cialista brigád hatékony se­gítségével igyekszünk minél jobb teljesítményt elérni. A kitüntetések és jutal­mak átadása előtt dr. Bocsi József, a városi jogú nagy­községi tanács elnöke mon­dott ünnepi köszöntőt, mél­tatta a körzet vasutasainak helytállását. Vezérigazgatói dicséretben részesült Halász József, a KÜF személyszállítási veze­tője. Kiváló Munkáért Ér­demérmet kapott a makiári Kolozsvári Györgyné. Hatan részesültek vasútigazgatói di­cséretben, s 28-an lettek Ki­váló Dolgozók. Tízen Élen­járó Dolgozó kitüntetést ve­hettek át. összesen 210-en kapták meg a törzsgárda-jel- vény különböző fokozatait, a vele járó anyagi elismerés­sel. Fehér József, Gyöngyös állomás raktámoka és Tassy Sándor füzesabonyi ’ polgári védelmi törzsparancsnok 45 év után kapott szolgálati el­ismerést. Egyéni jutalom ke­retében 500 ezer forintot osz­tottak ki. Mint keddi előzetesünkben hírül adtuk, tegnap délután Hatvanban a MÁV-sportele- pen rendezték meg a hagyo­mányos vasutasnapi ünnep­séget. —( Külpolitikai kommentárunk )— Portugália újra választ EANES PORTUGÁL ELNÖK ma feloszlatja a parlamentet és — várhatóan októberre — kitűzi az idő előtti általános választások időpontját. De mi kényszerítette az elnököt erre a döntésre, hiszen alig több mint két éve járultak az urnákhoz a sza- vazópolgároik ? Akkor, 1983 áprilisában a Mario Soares vezette Szocialista Párt (PS) lett a legnagyobb politikai erő. a pártvezér pedig megkapta a kormányfői posztot. A PS azonban nem rendelkezett abszolút többség­gel a parlamentben, amiért is szövetségest kellett keresnie. Nos, amennyire nem volt könnyű feladat megfelelő kormánykoalíciót ácsolni, ennél nehezebb­nek csak maga a kormányzás bizonyult. Két esz­tendőn át volt képes együttműködni — ezernyi zök­kenővel — Portugália két legnagyobb pártja; a PS és koalíciós partnere, a nevében szociáldemokrata, politikájában azonban egyértelműen polgári, közép­jobb Portugál Szociáldemokrata Párt (PSD) volt. A FRIGY EZ EV JÚNIUSÁIG tartott, amikor is az újdonsült PDS-vezér, Cavaco Silva, mondhatni „beadta a válókeresetet” Soares ellen: a szociálde­mokraták bejelentették, hogy távoznak a kormány­ból. Az ok nyilvánvalóan az volt, hogy a jobboldali erők már nem érezték kielégítőnek ezt a félig bal, félig jobb kormánypolitikát. S bár a PS-t vitatha­tatlanul alaposan elvitték jobbra a koalíció két évé­ben, a szocialistáik nem voltak hajlandók teljesíteni a partner legújabb követeléseit. így következhetett be a szakítás. Most, hogy Portugália a Közös Piac tagja lett — a parlament mai feloszlatása előtti utolsó aktusként ratifikálta a csatlakozási egyezményt —, minden eddiginél fontosabb, hogy milyen kormányosok áll­nak a hajót irányító keréknél. A jobboldali pártok láthatóan hisznek abban, hogy a kikényszerített vá­lasztásból ők kerülnék ki győztesen. Annál is in­kább, mert a másik oldalon a baloldali pártok, a rendkívül konzervatívvá lett szocialista pártvezetés jóvoltából, nem képesek együttműködni. Ha tehát, amint feltételezhető, a szocialisták az őszi szavazá­son megfizetik az elmúlt két év rossz kormányzá­sának, a romló gazdasági helyzetnek az árát, s ve­szítenek néhány százalékot, a két jobboldali párt együtt (a PSD mellett a még inkább jobbra álló Demokrata Szociális Centrum, a CDS a másik erő)|. képes lehet akár a kormányzásra is — természete­sen a szocialisták nélkül. NAGY KÉRDÉS, hogy milyen szerepet játszhat a nemrégiben alapított úgynevezett „Elnöki Párt”? (ennek hivatalos neve, a Demokratikus Megújulás Pártja, PRD), azért használják az államfőre utaló elnevezést, mert ehelyett ez az új erő Eanes elnök személye körül tömörül. Nemcsak az elnök népsze­rűsége vonz sökakat ebbe az új csapatba, hanem az aggodalom is. A tömegek a további jobbratolódás- tól félnek, amellyel szemben a megosztott baloldal tehetetlennek látszik. Avar Károly Az ESA vezérigazgatója a szovjet űrkutatásról A szovjet űrkutatás ma­gas tudományos és techno­lógiai szintjét méltatta a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában Reimer Lüst. az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) vezérigazga­tója, aki a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia vendégeként két napot töltött a Szovjet­unióban. Lüst hangoztatta, hogy az olyan nagyszabású nemzet­közi tudományos programok nélkül, mint amilyen pél­dául a Vega-program, az emberiség jóval lassabban juthatna el a világminden­ség és bolygónk megisme­réséhez. Az ESA vezérigazgatója egyebek közt látogatást tett a Moszkva környéki Csil­lagvárosban, ahol megtekin­tette a laboratóriumokat és a kiképző berendezéseket. — Nyugaton — jegyezte meg a tudós — igen gyak­ran szubjektiven értékelik a szovjet technikát és tech­nológiát. Ez helytelen, ten­denciózus véleményekhez vezethet azzal kapcsolatban, lehet-e kölcsönösen előnyös együttműködést folytatni a szovjet szakemberekkel. Ezzel összefüggésben Lüst (hangsúlyozta, hogy nagy re­ményeket fűz a Phobos-kí- sérlethez (a Phobos a Macs egyik holdja). A kísérlet elő­készítéséhez a szovjet tudó­sok már hozzáláttak. — Távolabbi álmom — mondta Lüst — egy olyan kozmikus tudományos kí­sérlet, amely egyesíthetné a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Japán és az ESA tudományos és műszaki po­tenciálját. A résztvevők jó szándé­ka esetén azonban már a közeljövőben is ki lehetne dolgozni a pilóta által ve­zetett űrhajókon, illetve az orbitális állomásokon vég­zendő kutatások közös, konk­rét programjait.

Next

/
Thumbnails
Contents