Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 162. szám ÁRA: 1985. július 12., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Tegnap, július 11-én ülést tartott Egerben az MSZMP Heves Megyei Bi­zottsága. A pártbizottság tagjait, a meghívott vendégeket — közöttük Váncsa Jenőt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tag­ját, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert —, a városi pártbizottságok titkárait, valamint megyénk jelentő­sebb ipari és mezőgazdasági üzemei­nek, intézményeinek és szervezeteinek politikai és gazdasági vezetőit, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titká­ra köszöntötte. Külön üdvözölte a közelmúltban megválasztott országgyű­lési képviselőket, sok sikert, eredmé­nyes munkát kívánt számukra. Az ülés első napirendi pontjaként Barta Alajos, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának első titkára tartott tájékoztatót az MSZMP Központi Bi­zottsága 1985. június 26-i üléséről. Ezt követően a pártbizottság meg­vitatta „A megye gazdasága fejlődé­sének év eleji tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra” jelentést. A végrehajtó bizottság írásos jelentésé­hez Schmidt Rezső, a megyei pártbi­zottság titkára fűzött szóbeli kiegészí­tést. (A napirend részletes ismertetése lapunk 3. oldalán olvasható.) Ezután az országgyűlési képviselők és tanácstagok 1985. évi választásának ta­pasztalatairól készült jelentést vitatta meg a pártbizottság. A végrehajtó bi­zottság írásban előterjesztett anyagát Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára egészítette ki. Az említett két jelentést a pártbizottság egyhangú szavazattal elfogadta. Végezetül a pártbizottság tagjai tá­jékoztatást hallgattak meg a két párt­bizottsági ülés között végzett munká­ról, majd személyi kérdésekben dön­töttek. A pártbizottság ülése Kiss> Sándor­nak, a megyei pártbizottság titkárának zárszavával ért véget. OMÉK ELŐTT flz ipar és az élelmiszergazdaság együttműködéséről Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban A magyar gazdaságban meghatározó jelentőségű az ipar és a mezőgazdaság együttműködése. Egymásrautaltságuk, kölcsönös függőségük a gazdaság és a társadalom műkö­désének rendkívül fontos eleme. Mind a nemzeti jövedelem növelésében, mind a lakosság ellátásában, mind pedig a külgazdasági kapcsolatokban döntő, hogy ez a két terület egymással harmonikusan működjön, fejlődésük és tevékeny­ségük összhangban legyen. Az egymásrautaltság, az együtt­működés bemutatására jó lehetőséget kínál az augusztusban, Budapesten megrendezésre kerülő országos mezőgazdasági, élelmiszeripari kiállítás, valamint vásár. Erről tartott sajtó- tájékoztatót csütörtökön délelőtt az Ipari Minisztériumban Gábor András miniszterhelyettes. Áldozatkészség Hogy is szól az a régi­régi mondás? Hogy a gaz­da is mindig azt a lovát ostorozza, amelyik jobban húz. Arról már nem beszél az „írás”, hogy így csak a rossz gazdák tesznek. Azok. akik jószerivel a saját orrukon sem látnak túl, ákiik csak A mának élnek, s a jövővel aligha törőd­nek. Mert hiszen a derék paci küszködik, robotol inaszakadtáig, függetle­nül attól, hogy esténként már arra sincs ereje, hogy az eléje vetett szénát jó­ízűen elropogtassa. Miért jutottak eszembe ezek a gondolatok? Talán azért, mert mostanában egyre gyakrabban találko­zom panaszkodó emberek­kel. Olyanokkal, akik sze­retnek és tudnak is jól dolgozni. A becsületes, tisztességgel, szorgalom­mal végzett munka szá­múkra nem teher vagy éppen kínos kötelesség, hanem bensőből fakadó igény, s az örömszerzés egyik legfontosabb eszkö­ze. Dolguk pedig akad bő­ven. Sőt. rendszerint sok­kal több, mint amennyi kellen e... Természetes hát, hogy többen közülük elégedetle­nek. Joggal, mert érzik, hogy nagyobb tehertétel hárul rájuk, mint társaik­ra, nagyobb részt vállal­nak a közös feladatokból, tennivalókból. S mi a ju­talom? Csak ritkán a kivé­teles megbecsülés, avagy a vastagabb boríték. A há­lát. a visszaigazolást több­nyire az jeleníti, hogy plusz megbízatásokat kap­nák. így aztán rövidesen eljutnak erejük, teljesítő- képességük végső határáig. Mindig észrevétlenek ma­radnak, hacsak — még időben — fei nem figye­lünk rájuk. De éppen ez a legprob­lémásabb pont. Mert a fe­lettesek, vezetők, kollégák és barátok — bár látják, hogy egyesek vállát irdat- ilan nagy súly nyomja — némák maradnak. Egyfelől megértem őket, hiszen tud­ják, hogy az Igyekvőkre mándig. minden körülmé­nyek közepette lehet szá­mítani. Másfelől viszont csodálom a naivitásukat Tényleg nem ^ennének az­zal tisztában, hogy a húr csak egy bizonyos ideig fe­szíthető, s azután elpat­tan? Hát még az ember! Mennyivel becsesebb, fi­nomabb. érzékenyebb „mű­szer” ... Mit kellene hát tennünk? Semmi esetre sem azt, hogy tovább folytatjuk ezt a káros gyakorlatot. Sok­kal inkább arra lenne szükség, hogy a restebbe- ket, tunyábbakat ostoroz­zuk, őket serkentsük fo­kozottabb teljesítményre. Így kell cselekednünk, mert a közösség érdeke éppúgy ezt kívánja, minit azok védelme, akik még mindig segítség nélkül ci­pelik a mázsányi terheket. Egy pillanatra se feled­kezzünk el tehát arról a könnyen belátható alap­igazságról. hogy a kocsi bizony jotaban szalad, ha nem csupán egyetlen ló húzza. Sárhegyi István Elmondta, hogy az ipar- vállalatok, az iparvezetés szo­ros kapcsolatban a mezőgaz­dasági tárca vezetőivel, az agrárgazdaság egységeivel, hosszú évek óta a felismert érdekeknek megfelelően igye­keznek segíteni egymást. Az ipar mindent megtesz azért, hogy a maga sokféle termé­keivel az élelmiszergazda­ság jobb teljesítményét elő­segítse és a nagy értékű ter­mékek feldolgozásához hoz­zájáruljon. Amellett, hogy a cikkek nagy számát, meny- nyiségét az agrárgazdaság rendelkezésére bocsátja, ma­ga is használója, továbbfeldol- gozója a mezőgazdaság ter­mékeinek. A papír-, vegyi és textilipar, valamint a bútor­ipar aligha dolgozhatna ered­ményesen a mezőgazdaság­gal való szoros kapcsolat nélkül. A miniszterhelyettes aláhúzta: különösen az utób­bi években erősödött a két tárca és a hozzájuk tartozó vállalatok együttműködése. Ezért az Ipari Minisztérium fontosnak tartja, hogy a me­zőgazdaság munkájához való hozzájárulást, közreműködést, az agrárgazdasággal kialakí­tott sokoldalú kapcsolatát bemutassa az Országos Me­zőgazdasági Élelmiszeripari Kiállításon. Az ipar képviselete ennek megfelelően jelentős lesz, és a maga sokrétűségében szem­lélteti, hogyan vállal „részt az élelmiszer és a fagazda­ság fejlesztésében. Az idei OMÉK-en csaknem száz ipa­ri vállalat vesz részt. Kö­zülük több mint 70 önálló kiállítással rendelkezik. En­nek keretében rendezik meg az Agromasexpot, a mező- gazdasági és élelmiszeripari gépkiállítást is. Ezen a ha­zai mezőgépipar bemutatja gyártmányait, amelyek nem­csak a magyar gazdaság ki­próbált erő- és munkagépei, hanem a KGST-országok együttműködési rendszeré­ben is sikereket értek el. A bemutató másik, de nem kevésbé fontos része lesz a hazai műtrágya-, növényvé­dőszer- és gyógyszeripar ki­állítása. A vegyipar ugyanis kulcsszerepet mondhat ma­gáénak a mezőgazdaság eredményeiben. A nagy hatá­sú műtrágyák, növényvédő szerek, tápanyagok, állati tá­pok és gyógyszerek nagy sze­repet játszanak az inten­zív mezőgazdaság megvalósí­tásában. A két népgazdasági ág kapcsolatára jellemző, hogy az agrárgazdaság éven­te csaknem 90 milliárd fo­rint értékű ipari terméket használ fel. Az ipar ugyan­akkor egy esztendőben 21 milliárd forint értékű me­zőgazdasági eredetű termé­ket dolgoz fel. Gábor András végezetül bejelentette, hogy a VII. öt­éves tervidőszak várható prognózisát elkészítették a mezőgépipari vállalatok. En­nek alapján a hazai érté- ikesítés nagysága 35—40 szá­zalékkal növelhető, a szocia­lista export 15—17, a tőkés export pedig 50 százalékkal bővülhet. A prognózis sze­rint az ipar belföldi szállí­tásaival nagyban segítheti a magyar élelmiszergazdaság fejlődését. Ezzel egyidóben csökkentheti a tőkés gépim­portot, javítva az ország kül­kereskedelmi mérlegét. Az idei OMÉK egyik érdekessé­ge lesz a mezőgazdasági hul­ladékok. melléktermékek energetikai hasznosításának nemzetközileg is sikeresen, alkalmazott módszereinek be­mutatása. Emellett az ener­giatakarékos technológiák fejlesztési eredményeit is szemléltetik a nedves táro­lási módok, az új szárítók bemutatásával. Az ipar ugyanis ezekkel is a mező- gazdaság rendelkezésére áll. Kádár János látogatása a Dabasi Fehérakác Termelőszövetkezetben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön, a Pest megyei Dabasra, a Fehér­akác Termelőszövetkezetbe látogatott. Munkaprogramja során a part főtitkára felkereste a tsz több üzemegy­ségét; találkozott brigádok tagjaival, akik egész évi munkájuk fontos állomásához érkeztek: ezen a napon indultak meg a kombájnok a gazdaság földjein, hogy betakarítsák az idei gabonatermést. Kádár János kora délután érkezett Dabasra; elkísér­te Petrovszki István, a KB osztályvezetője és Kovács. Imre, a KB osztályvezető-helyettese. A vendégeket Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titká­ra, Balogh László, a megyei tanács elnöke, Ádori Ká­roly, a dabasi pártbizottság első titkára és Petiké Já­nosáé, a nagyközség tanácselnöke, valamint a gazdaság vezetői fogadták: A dabasi pártbizottság székházában kezdődött a program. Kádár János — mi­után megismerkedett a há­zigazdákkal — meghallgatta Kakucsi Gabriella elnök tá- tájékoztatóját a Dabasi Fe­hérakác Termelőszövetkezet munkájáról, terveiről az ott dolgozók életéről. Ez a termelőszövetkezet a megyében a legnagyobb te­rületen, 11 ezer hektáron gazdálkodik. Tagságának szá­ma meghaladja a 3 ezret, s — a több száz nyugdíjas mellett — az aktív dolgozók átlagéletkora 35 év. A Fe­(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—szovjet keres­kedelmi megbeszélések Marjai József miniszterel­nök-helyettes csütörtökön fo­gadta Viktor Ivanov szov­jet külkereskedelmi és Ivan Davidov belkereskedelmi mi­niszterhelyetteseket, akik de­legáció élén, a Szovjetunió­ba irányuló magyar köny- nyűipari fogyasztási cikkek és élelmiszeripari termékek minőségéről, exportjáról folytattak tárgyalásokat a Belkereskedelmi Miniszté­rium, az Ipari Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisz­térium, valamint a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékeseivel. A XXXV. VASUTASNAPON Nagygyűlés Budapesten, ünnepség Füzesabonyban és Hatvanban Harmincöt év után kapott szolgálati elismerést Acs József (Fotó: Szántó György) Több mint 4 ezer vasutas részvételével vasutasnapi nagygyűlést tartottak csü­törtökön a MÁV Északi Jár­műjavító Üzem nagycsarno­kában. Az ünnepségen ott volt Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. XJrbán Lajos közlekedési miniszter és Koszorús Fe­renc, a Vasutasok Szakszer­vezetének főtitkára is. A Himnusz hangjai után Bajusz Rezső, a MÁV vezér- igazgatója nyitotta meg a nagygyűlést, majd Czinege Lajos mondott ünnepi beszé­det. Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsá­ga. a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, valamint a Kormány üdvözletét a ma­gyar vasút több mint 130 ezer dolgozójának. Czinege Lajos ezután arról a meg­különböztetett szerepről szólt, amelyet a vasút tölt (Folytatás a 2. oldalon.) Megalakult a megyei képviselőcsoport Csütörtökön délelőtt Eger­ben, alakuló ülésre gyűltek össze Heves megye ország- gyűlési képviselői. Az ünne­pi eseményen részt vett Mar­kovié* Ferenc, a megyei ta­nács elnöke és Mészáros Al­bert, a HNF megyei bizott­ságának titkára is. A megyei népfronttitkár — más társadalmi, politikai szervezetekkel történt, elő­zetes megbeszélés alapján — a képviselőcsoport elnöki tisztére Kovács András, selypi cukorgyári főmérnö­köt, a 10. számú országgyű­lési választókerület képvise­lőjét javasolta. A résztvevők elfogadták az előterjesztést, s megállapodtak abban, hogy rövidesen újra összeül­nek, s a legfontosabb tenni­valóikat is megbeszélik.

Next

/
Thumbnails
Contents