Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Export A gyöngyösi KAEV-ből A KAEV gyöngyösi ava­rát sem kímélte meg az el­múlt kemény tél. Ugyanis, szénhiány miatt több mint két hónapig kényszerültek szüneteltetni a felületkiké­szítő üzem munkáját. A termeléskiesés pótlását, az éves terv teljesítését ráadá­sul szakemberhiány is ne­hezíti. A gyöngyösiek mégis bizakodnak. A 199 milliós árbevételből ugyanis az idén <10 millió tőkés, illetve 45 millió forintos szocialista exporttal számolhatnak. Ne­héz helyzetükön javítottak körültekintő piackutatói te­vékenységükkel. valamint új termékajánlatukkal. Er­re egy közeli példa Teherán. illetve az NSZK. ahol mint eladók részt vettek terméke­ikkel egyegy vásáron. A vásári sikereiket bizonyítja, hogy Irán új piaci lehető­ségként napjainkban már vásárlója is a gyöngyösiek­nek. S ezenkívül a hagyo­mányos NSZK piac is' bő­vült — ahová továbbra is cipőipari kivágógépeket szállítanak. Közművelődés a Mátra fővárosában A könyvtár a felújított hajdani ferences kolostorba költö­zött ... Szövetkezetek Júl'us első vasárnapja hatvanhárom esztendő óta a szövetkezetek nemzet­közi ünnepe. Hosszú, s meg­lehetősen küzdelmes út vezetett idáig, hiszen a szövetkezés gondolata vol­taképpen már az utópista szocialistáknál felvető­dött, s foglalkoztatta a tör­ténelem későbbi kiemelke­dő személyiségeit is. Ma­gát pedig a hivatalosan el­sőnek számító — fogyasz­tási — szövetkezetei még 1844-ben alapította az angliai Rochdaleban az a 28 takács, akiknek emléke előtt tiszteleg mindmáig a világ, amikor a múltat idé­zi. Hazánkban is többnyire : a fogyasztási szövetkezetek vertek gyökeret, s terjed­tek el. jóllehet más terüle­teken. s úgyszólván a leg- ; különbözőbb szakmákban — hogy mást ne mond­junk: ez újságíróknál — voltak hasonló próbálkozá­sok több vagy kevesebb I sikerrel. Am, a mozgalom voltaképpen csak a felsza­badulás után indult igazi I fejlődésnek. S ezekben az : évtizedekben a célja is : megváltozott: a kisáruter- i melók számára könnyíti j meg az átmenetet a szó- ' cialista nagyüzemi gazdái- j kodásba. Amikor jelenleg már csaknem 70 ország mint­egy 360 millió szövetkező­jével köszöntjük, ünne­peljük a jeles napot, el­mondhatjuk, hogy a moz­galom nálunk meghatáro­zó jelentőségűvé vált. Nem kevesebb, mint 1285 1 tsz, 53 társulás. 62 szak- ; szövetkezet dolgozik me­zőgazdaságunkban, s az összes . földterület har­madán munkálkodó gaz- j daságok átlagos, hektáron­kénti termelési értéke a j világátlag ötszöröse. Az j áfészek 26 ezer üzletben szolgálják a vásárlót, a ..falusi bankokként” is­mert takarékszövetkezetek kezelik a betétállomány 13.8 százalékát. a lakás- szövetkezetek 220 ezer ott­honról gondoskodnak. Az ipari szövetkezetek pedig — sok más tevékenységük mellett — például az egyes munkaigényes ágazatok­ban a termelés több mint felét is végzik. Szűkebb hazánkban — Heves megyében — mint­egy 130 szövetkezet kötő­dik ezer szállal minden­napi életünkhöz. Terme­lésük, változatos szolgálta­tásuk nagymértékben hoz­zájárul a lakosság ellátá­sához, ió közérzetéhez. Mindennapi munkájuk­ról — növekvő exportjuk révén — a világ is érte- , sül. A teljesítményeikről | önmaga helyett beszél, hogy évről évre tucatnyi­an kerülnek az ország él­vonalába. A nemzetközi szövetke­zeti napon különösen szí­vet melengetőek az efféle számvetések. Jóleső vala­mennyiünk számára az eredmények, sikerek ösz- szegzése, — hiszen me­gyénkben talán nincs is család, amelyik valame­lyik tagján keresztül nem tartozna a kiterebélyese­dett mozgalomhoz vagy valamilyen formában nem állna kapcsolatban a szö­vetkezetekkel. S reméljük, hisszük, hogy lesz még na- • gyobb örömben is részünk! Gyóni Gyula Nehéz eldönteni, mi le­gyen a mérce, ha egy tele­pülés helyzetének általános érvényű vonásait kell meg­ítélni. Egyetlen fogódzó kí­nálkozik ilyenkor: milyen lehetőségekkel rendelkez­nek mások, ezt kell alapul venni. Gyöngyösön tulajdonkép­pen az elmúlt év kulcssze­rephez jutott a közművelő­dés szempontjából. A Ne- mecz téri épületet, a hajda­ni ferences kolostort meg­kapta a könyvtár. A Fő tér 10. számú házba beköl­tözött a Gyöngyösi Galéria. Felújították a „viharvert” szabadtéri színpadot, felsza* badult a Petőfi utcai épület­ben néhány terem, amelyek­be a múzeum rendezkedett be. Az egykori Orczy-kas- télyt teljesen átvehette a Mátra Múzeum. Még régé­szeti szempontból is jelen­tős esemény történt: a hajdanvolt Benevár romjai napfényre kerültek. Ami változatlan maradt: csak a Volán kezelésében működik szakszervezeti művelődési ház, és csak a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövet­kezet rendelkezik klubkönyv- tárral. Korábban az volt a véle­mény, hogy a népművelők száma aligha változhat ked­Az idén több mint 120 ezer fiatal vállal első íz­ben munkát azok közül, akik az általános iskolák, illetve a közép, és felsőfo­kú- oktatási intézmények végzős diákjai voltak. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint el­helyezkedési Lehetőségeik az elmúlt évekhez képest ösz- szességében valamelyest szűkültek: a múlt évinél mintegy 7 százalékkal ke­vesebb állás várja a végző­söket. Ezen belül azonban vannak olyan szakmák, ame­lyekben akár tíz munkahely között is válogathatnak a fiatalok. Mindinkább észlelhető, hogy a vállalatok dolgozóik hatékonyabb foglalkoztatá­sára törekednek, termelési feladataik elvégzéséhez a ko­rábbinál mérsékeltebben kívánják növelni a létszá­mot. Ennek következtében a munkaerő kereslete és kí­vezően. A tények erre rá­cáfoltak. A technikai dolgo­zók száma hattal, a közmű­velődésieké pedig hárommal emelkedett. Ha, ez nem is hozott lényeges bővülést, mégis kedvezően befolyásol­ta a munkavégzés lehető­ségeit. A jubileumi év során a történelmi szemlélet erősö­dött a városban. Ennek nyomán fokozódott a mű­emlékvédelem, szobrot állí­tottak Károly Róbertnek, díszkutat építettek a város központjában, elhelyezték Hermann Lipót hagyatékát és a kastélykertben művész­sétányt hoztak létre. Egyre több helyet kért és kapott magának a színházművészet is, így az országos mono- drámaszemle, kórustalálko­zó és néptánc fesztivál is. A városban és a környé­kén mintegy 150 kisegyüttes tevékenykedik a különböző művészeti szakkörökben, csoportokban. Rangot kap­tak olyan programok, mint a múzeumi hangversenyek, és az amatőr képzőművészek kiállításai. Sajátos gyöngyösi kezde­ményezés az úgynevezett „egyeztetett munkás köz- művelődési program”, amely a szocialista brigádoknak nyújt segítséget önként vál­zeledik egymáshoz az állásit keresők szakmai összetétele azonban továbbra is eltér a munkáltatók igényeitől. A vállalatok mind kevesebb szakképzetlen munkatársat keresnek, »mi a fiatalok szé­les rétegének nehezíti meg a munkába állást, hiszen az elhelyezkedők majd egy- harmada nem rendelkezik semmiféle szakmával. Az idén mintegy 25 ezer fiatal nem folytatta tanul­mányait az általános iskola befejeztével. A számukra felajánlott álláshelyek szá­ma 28—29 ezer. Bőséges a választási lehe­tőségük a szakmunkáskép­zőt végzetteknek. Az idén csáknem 48 ezer ifjú szak­munkás áll munkába, szá­mukra 62 ezer állást jelen­tettek be a vállalatok. A volt szakközépiskolások közül mintegy 13 ezren kí­lalt kötelezettségeik teljesí­téséhez. Amíg az első év­ben, 1980-ban csak hetven. az elmúlt évben már 110 szocialista brigád élt a/, adott lehetőséggel. Nagy figyelmet fordíta­nak a fiatalok közművelő­dési tevékenységére. Ezt segíti, hogy a Sástónál ifjú­sági tábor működik, és bő­vült a városi úttörőház. Az iskolákban is mind többet tesznek a tanulók szabad idejének szervezéséért. Eb­ben széles a skála: a kezde­ti útkereséstől a kiemelke­dő teljesítményekig ível. Az utóbbira a Berze Nagy János Gimnázium jubileumi évfordulójának rendezvé­nyei kínálnak jó példát. Hasonló eredmények érté­kelhetők a 7-es Számú Álta­lános Iskolában és 214. Szá­mú Ipari Szakmunkásképző­ben. Ezekben az intézmé­nyekben, nemcsak a fiata­lokkal foglalkoznak, hanem bevonják a szülők egy ré­szét is. Az Ifjúsági és az üzemi klubok mozgalma lanyhul­ni látszik. Bár alakult új klub is a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Intézetben, a va­lamikori pezsgő klubélet­nek már csak az emléke él inkább. Magyarázni lehet a jelenséget az anyagi erő­források csökkenésével is. A Mátra Művelődési Köz­pont évente 15 ifjúsági és gyermekszínházi előadást szervez. A jegyek eladásá­ból még 1980-ban az összes költségeket fedezni tudták, két évvel később ezeknek már csak a felét, mára pe­dig még ennél is rosszabb lett a helyzet. A tanintéze­tek és az iskolai könyvtá­rak együttműködése • kezd egyre erőteljesebbé válni. Egy sor sikeres rendezvény jött már létre ezen az ala­pon az elmúlt évben is. A nagy vonalakban felvá­zolt összkép kedvező. de a törekvés nem csökken ar­ra, hogy Gyöngyösnek és környékének közművelődési eredményeit tovább fokoz­zák az érdekeltek együtt­működésével. vánnak munkaviszonyba lép­ni. Ezeknek a fiaitaloknak sok állást ajánlanak a fő­városi és a Pest megyei vál­lalatok. A vízügyi, a nyom­daipari és az útépítési szak­mákban néhány megyében — általában az iskolák szék­helyén — nagy a túlkínálat, másutt viszont jelentős a hiány ezekből a szakembe­rekből. A gimnáziumot végzettek kilátásai különösen kedve­zőtlenek, amennyiben a Iro­dai munkához ragaszkod­nak: a vállalatok, intézmé­nyek bejelentései alapján ailig egyhanmaduk számít­hat eredeti elképzelésének megfelelő munkakörre. A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatain csaknem 14 ezer hallgató fejezte be az idén tanulmá­nyait. Munkavállalási lehe­tőségeik az elmúlt évekhez képest alig változtak. Pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei A tavalyinál kevesebb munkahely nálata mennyiségében kö­Pillanalkép a szerelőcsarnokból Tari László forgácsoló, a szabászgép állványának megmun kálásán dolgozik Az összeszerelt szabászgépen Dobos János, az utolsó simítá­sokat végzi A cipőiparban használt sarokformázó gép kezelője Bárttai Sándor (Perl Márton képriportja)

Next

/
Thumbnails
Contents