Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

4. ‘ V” i ÉÉsÉ Ä . f i J ÆÂfF# IsiWB sfife = NÉPÚJSÁG, 1985. július 4., csütörtök Lőkös István Száznegyven év a felnémeti „tanítói állomáson*’ VII/3. Balássy nyilván igenlő vá­lasszal tért vissza e javaslat előterjesztése után falujába, mert a következő napon — a formai előírásoknak meg­felelően — maga Boross Alajos is benyújtotta kérel­mét Bartakovics érsekhez. Érdekes, nem csupán a Boross- család históriája szempontjából fontos írás ez. azzá teszi dokumentum volta is. Noha a kor hivata­los „folyamodványainak” fordulatait használja (pl. a megszólításnál stb.), mégsem lesz törleszkedő. sőt! Né­hol nagyon is határozottan fogalmazza meg: mit vár el jogosan ennyi évi szolgálat után faluja és iskolája kegy- urától. „Nagyméltóságú és Főtisztelendő Érsek Űr. Leg­mélyebb alázattal tisztelt Kegyelmes Uram!” — kezdi kérelmét a hetveneszten- dős Boross Alajos, majd így folytatja: „Minekutána Isten kegyelméből életemnek hetvenedik évét töltöm. s öregségem és gyakori bete­geskedésem miatt már nem igen vagyok képes szolgálni: kénteleníttetem hivatalom­ról leköszönni. é:s Excellen- tiád kegyes színe eleibe azon alázatos kérelemmel járulni: hogy méltóztatnék főpásztori és kegyúri jogá­nál fogva Boross József fiamat, ki négy év óta ná­lam — mint kántor és taní­tó segéd — szolgál, helyem­be a felnémethi kántortaní­tói állomásra kegyelmesen kinevezni. Mely alázatos ké­relmemet a következő in: dokokkal bátorkodom támo­gatni. Iször. Nagy családdal és szorult körülmények között vagyok; ugyanis az Isten második házasságom folytán több gyermekekkel áldott meg, kik közül kettő még neveletlen: a közelebbről el­múlt mostoha időkben öreg napjaimra, magam és csa­ládom biztosítására mitsem szerezhettem, kevés jövedel­memből semmit sem tehet­vén félre: s ígv Isten után minden reményemet egyedül említett fiamban helyheztet- hetem, ha ti. állomásomon maradhatna: én nálla nőm­mel és gyermekeimmel együtt megvonhatnám maga­mat. s ezáltal valamennyi­re biztosítva leendenék. Amihez. Excellentiád kegyes engedelmével bátorkodom némi igényt is formálni; mert 2szor. Negyvenkét év óta itt helyben, a Méltóságos Uradalomhoz tartozó község­ben. az Excellentiád kegy­úri joga alatt álló egyház­ban. szolgálok: az öreg szol­gát pedig nemigen szokták minden jutalom vagy kenyér nélkül hagyni. Alázatosan esedezem Excellentiád előtt, mint az említett egyház nagylelkű Kegyura előtt, méltóztassék ezen hosszas szolgálatomat is kegyesen tekintetbe venni, és szegény elöregedett szolgáját fiá­ban és fia által megvigasz-, talni. Amit is annál telje­sebb bizadalommal kérek és Excellentiád kegyességébe bizakodva. megnyerhetni reményiek; mert 3szor nevezett fiam. ki négy év óta hivatalomban segédem és házi bajaimban hő támaszom vala. ezen idő alatt jó magaviseletével és szolgálatában tanúsított pontos készségével, vala­mint a Nagytisztelendő Plé­bános és helybéli uradalmi tiszt Uraknak ajánlatát, úgy a híveknek teljes megelége­dését is kinyerte ugyanany- nyira. hogy azok egyhangúlag őtet ajánlják és óhajtják utódomul, amint ezt a Nagytisztelendő Plébános és uradalmi tiszt Uraknak... és a községnek . . . ajánlataik és nyilatkozataik eléggé iga­zolják. Ugyanazért alázatosan ese­dezem Excellentiád kegyes Színe előtt, méltóztassék az én alázatos kérelmemet s ab­ban elsorolt indokaimat a fenntisztelt Urak ajánlatával és a község óhajtásával együtt tekintetbe venni, és nevezett fiamat az én lekö­szönésem folytán üresség­be jövő felnémethi kántor­tanítói állomásra kegyelme­sen kinevezni, s ezáltal egy elöregedett szolgát és egy szegény családot megvigasz­talni és boldogítani. Mely alázatos esedezésem után nőmmel és gyermeke­immel együtt Excellentiád kezeit csókolva legmélyebb tisztelettel maradok Felné- methben 1866iki Augusztus hó 31-én. Excellentiádnak alázatos szegény szolgája Boross Alajos mk: kántortanitó" Az állásáról leköszönő apa kérelméhez az örökébe lép­ni kívánó fiú. Boross Jó­zsef is csatolta a maga rö­vid. becsületes munkát ígé­rő folyamodványát: ..Bo­ross Alajos édesatyámnak alázatos kérelmét bátorko­dom a magam részéről is megújítani és Excellentiád kegyes színe előtt alázatosan esedezni: hogy- méltóztatnék édesatyám öregségét és gyámoltalanságát tekintet­be venni, és az ő leköszöné­se folytán ürességbe jövő felnémethi kántortanítói ál­lomásra engemet kegyelme­sen kinevezni. ígérvén: hogy teljes erőmből igyekezni fo­gok Excellentiádnak ezen kegyességét mind magam jóviseletével és hivatalom pontos teljesítésével, mind pedig elöregedett Szülőim­nek hűséges gyámolásával megérdemelni. Ki is . . . Ma­radok Felnémethben 1866. Augusztus hó 31-én Excellentiádnak legalázatosabb szolgája Boross József mk. al-tanító”. (Folytatjuk) No sző Ifi vesszővel Domenico Purificato alkotásai a Budapest kiállítóteremben Erasmus bácsi képmása (Foto: Hauer Lajos — KS) Asszony kakassal Nő barna háttérrel Aszman Gasznuri: Egy ügyész viszontagságai Dzsafar • Nasziri ügyész hazafelé tartott Dzsellud bírótól. Meleg este volt és így elhatározta, hogy nem veszi igénybe szolgálati au­tóját. „Néha hasznos dolog sé­tálni — állapította meg. — Az ember úgyszólván is­merkedik: az élettel.” Késő volt. Már jóformán csak néhány lépés válasz­totta el házától az ügyészt, amikor üvegcsörömpölés ütötte meg a fülét. Észrevette, hogy két fér­fi, aki betörte a mellék­utcában levő üzlet kiraka­tát. kihúzott egy próbabá­but és éppen nekilátott, hogy lerángassa róla a ru­hát. A rablók, amikor észre­vették az ügyészt, szinte felszívódtak a sötétben, akár a kísértet. Az ügyész odalépett a kirakathoz. A próbabábu, amelyről félig lerángatták a ruhát, a há­tán feküdt, és porcelán sze­mével szomorúan bámult a csillagos égre. Az ügyész háta mögött hirtelen köze­ledő gépkocsi zúgása hal­latszott. — Végre, hurokra kerül­tél! — mondta a kövér rendőr. — Már egy hónap­ja vadászunk rád... A ti­zenharmadik próbabábu megpecsételte a sorsodat. Add csak ide a mancso­dat .. . A rendőr felemelte a kézi. bilincset, s az élettelen, kék színnel csillant meg a hold­fényben. — É ... é . .. én nem va­gyok rabló. Nasziri ügyész vagyok — habogott az ügyész. — Akkor igazolja magát! — követelte a kövér rendőr. Az ügyész a zsebeiben kutatott. Kiderült, hogy ira­tai otthon maradtak. — De hát tökrészeg! — jelentette ki fitymálóan a másik rendőr. — Akadozik a nyelve. Csak úgy dől be­lőle a szesz! — U ... u .. uraim ! Mindössze egyetlen koktélt ittam. Én a . . . azt mond­tam: ügyész vagyok — s megpróbálta ellökni a ké­zibilincset, amelyet rá akartak húzni, de megsér­tette a rendőr orrát; ezért gyilkos erejű ütést kapott a gyomorszájára, ettől vé­giggurult a járdán, fejével felborított egy szemeteslá­dát és a tartalma bősége­sen hullott rá. Az őrszobán tért maga­hoz. — Reggel tisztázzuk a dolgot — mordult zordan a hadnagy. — Hadd aludja ki magát. — É... é ... én n-n-nem v-v-vagyok részeg. N.. .Na­sziri ügyész vagyok. E.. .en­gedjék meg, hogy t-t-tele- fónáljak ... — örült! — mondta a kövér rendőr. — Vagy tet­teti magát a barom ... A cellában üldögélő két, baljós ábrázatú alak szem­látomást megélénkült, ami­kor megpillantotta az ügyészt. — Itt a harmadik! — mondta nyájasan az egyik. Azzal rácsapott a szomo­rúságtól szinte kővé der­medt ügyész kalapjára, s az egészen a szemére csú­szott. — Hé, te madárijesztö! — mondta mosolyogva. — Kártyázunk egyet? Éppen harmadikra vártunk. — N .. . nem — dünnyög- te az ügyész. — No, ülj csak le! — mondta a másik. — Ne is próbálj szabadkozni. Fasir- tot csinálok belőled! Reggelre Nasziri ügyész a szivárvány minden szí­nében játszó, óriásira da­gadt orral állt a nyomozó elé. — Nasziri vagyok, Naszi­ri ügyész — rimánkodott. — Félreértésből kerültem ide.. < — Hozzánk mindenki fél­reértésből kerül — egye­zett bele jólelkűen a nyo­mozó. — Az ügyészek is. a bírák is. Azt tanácsolom, valami eredetibbet találjon ki. Nos hát, mi a neve? — Telefonáljon Dzsellud bírónak! — Azt képzeli, hogy min­den csavargó miatt, akinek nincsenek iratai, minden rabló miatt, aki ráadásul még alkoholista, amiről az or­ra is tanúskodik, hajlandó vagyok a tiszteletre méltó Dzsellud bírót zaklatni? Maga pimasz, kedves ba­rátom. Mi a neve? — Már mondtam: Naszi­ri. — Hé, rendőr! — kiáltotta a nyomozó. — Kísérje ezt az alakot a magánzárkába ! Hadd csücsüljön ott né­hány napig, akkor majd eszébe jut a neve. Huszonnégy óra múlva Nasziri maga kérte, hogy vezessék a nyomozó elé. — Ahmed Muhamednek hívnak — közölte. — Már tíz éve csavargók. Vala­mennyi kirakati próbabá- buról én húztam le a ru­hát . .. Azt kérem, hogy Dzsellud bíró ítélkezzék fö­löttem. ő szigorú és igaz­ságos. Méltóképp megfizet mindazért a gazságért, amit elkövettem. Nasziri ügyész hamarosan Dzsellud bíró elé került, s ekkor viszontagságainak vé­ge szakadt. Azóta mindig fekete „Plymouth” gépkocsin jár. előtte és mögötte pedig ék­telenül szirénázó rendőr­autó száguld. Nasziri úgy véli, hogy így mégiscsak kényelmesebben ismerked­het az élettel. A szudáni író írását oroszból fordította: Gellért György Megszépülnek az iskolák Költözik a levéltár Felújítások a nyári szünetben Heves megye iskoláiban és közművelődési intézmé­nyeiben ezen a nyáron is jelentős felújításokra és kar­bantartásokra kerül sor. Így a megyei tanács művelődési osztályához közvetlenül tar­tozó tizenhat intézmény nagy részében is most szé­pítik meg az épületeket, végzik el a szükséges gé­pészeti és higiéniai munká­kat. Amint Dávid Árpádtól, a művelődési osztály műszaki ellenőrétől megtudtuk, eze­ken a helyeken karbantar­tásra 5.3 millió forintot, fel­újításra pedig 20,2 milliót szánnák. A megyeszékhelyen a Si­ketek Általános Iskolájára 780 ezer forintot fordítanak, s ebből elsősorban a zu­hanyzókat és a mosdókat hozzák majd rendibe, s bő­vítik is ezeket. A Gyermek- város már nagyabb össze- • get. 6 millió forintot kap. I tt a nevelőotthon mellék- helyiségeinek, mosdóinak, konyhájának és mosodájá­nak tatarozásán fáradoznak majd a szakemberek, s az óvoda tetőzetét is újjávará­zsolják. A pénzből marad még meszelésre és táblafes­tésre is, sőt a fűtés rekonst­rukciójára is sor kerül: ez­után nem olajjal tüzelnek, hanem a távfűtőműtől kap­ják a meleget. Az átállást, mint energiaracionálási be­ruházást az Állami Fejlesz­tési Bank is támogatja ' 8,4 millió forinttál. Kevesebb pénzt terveztek a néhány éve épített Kise­gítő-, Fogla/koztatóiskolára és Nevelőotthonra, a Füzes­abonyi Postaforgalmi Szak­közép iskolára és az Egri Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetre. Ezeken a helye­ken általában csak apróbb javításokat kell elvégezni Hasonló a helyzet a hatva­ni József Attila Nevelőott­honban is. Egyébként Sely­pen. a 215. Számú Szakmun­kásképző Intézet épületét, a vörösmajori kastélyt is meg­szépítik. Augusztusban ad­ják majd át az egri Széche­nyi utcában a Pedagógus Továbbképző Kabinetet. Az oktatási intézmények­hez hasonlóan a közműve­lődésiek egy része is új kön­töst kap. Mint ismert. jó ütemben halad a Megyei Művelődési Központ rekonst­rukciója. így a jelek szerint júliusban megtörténhet a műszaki átadása, s augusz­tustól újra megnyithatja ka­puit. Felújítási költsége mintegy 17 millió forint lesz. A közelmúltban újjávará­zsolt Gárdonyi Géza Szín­ház idei karbantartására ért­hető okok miatt csak 380 ezer forintot ütemeztek, de ebből is telik a legfonto­sabb munkáiatókra. Az eg­ri vármúzeumnak szánt. 1 millió 381 ezer forintot a főépületek szépítésére, a te­tőzet kijavítására és parko­sításra fordítják az év so­rán. Mint elmondta, új helyre, a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet hajdani épüle­tébe költözik át a VII. öt­éves tervben a megyei le­véltár, mivel az a régi há­zat már kinőtte. Az előké­születek már megkezdődtek. Az idén a rendelkezésre ál­ló 5,2 millió forintból a he­lyiségek átalakítását és a falak szigetelését végzik el. (— homa *—)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents