Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-30 / 177. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 177. szám ÄRA: 1985. július 30., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A rohanás A napokban harminc- nyolc éves korában meg­halt az egyik ismerősöm. Két gyermeket hagyott ma­ga után. A felesége, a te­metést . követően zokogva fogadta a részvétnyilvání- tásokat. Folyton magát hi­báztatta : miért hagyta, hogy férte éjt nappallá té­ve dolgozzon. Munkaidő után a vállalati gmk kö­vetkezett. sőt. még haza is vitt magával tennivalót. Amikor pedig ideje enged­te. hogy családjával fog­lalkozzon. rohant a telek­re. mert fontosnak tartotta, hogy minél több zöldséget termeljen piacra. Az asszony soha . nem szólt egyetlen rossz szót sem. mert megértette, hogy párja értük tesz mindent. Mert szerettek volna a két­szobás lakótelepi otthonuk­ból kitörni. Családi há­zat vásárolni. Meg a régi Trabantot is ki akarták cserélni egy márkásabb autóra. Aztán a „szimpla hétköznapi ügyek: két leá­nyának is mindig újabb és újabb ruhát kellett ven­nie nehogy — divat dol­gában —. lemaradjanak az osztálytársaktól. Summa summárum. „agyonhajszolta” magát. Legalábbis minden jel ar­ra mutat. hiszen szívin­farktus vitte el. A törté­net. sajnos, lassan minden­napinak számít. A közel­múltban nyilvánosságra hozott magyar statisztikai kimutatásból egyebek kö­zött az is kitűnik, hogy to­vább nő a 30—40 éves korban elhalálozó férfiak száma. Csak az agyonhajszolt- ság. az erőt meghaladó feladatok miatt? Aligha. Évtizedekkel, évszázadók­kal ezelőtt is dolgoztak ennyit az erejük teljében levők, akkor mégsem vitt el ennyit közülük az in­farktus. Az igazi okot a rohanás miatti egészségte­len,, életmódban találhat­juk meg. Mert a hajsza so­rán futva isszuk meg a Teggel i teát és még hét vé­gén sincs idő a nyugodt ét­kezésre. Állva, s à legjobb esetben is kapkodva fo­gyasztjuk el az elemózsiát. S bizony a növekvő mér­tékű cigarettázás és alko­holfogyasztás is szerepet játszik abban, hogy a szervezet teherbíró képes­sége egyre csökken. A megoldás egyszerű­nek látszik. Túlzottan is. Mindenki a fő munkaidejé­ben törje magát, ezért fi­zessék meg a, mostaninál jobban, hogy ne kelljen ennyiré szétapróznia - a . pefceit. Akkor jut idő min­denre. még pihenésre is. Egyesek szerint' azonban ez sem hozhatna gyors változást hiszen sokan to­vábbra is ugyanígy a pénz után rohangászva élnék napjaikat. Mert a lakáscse­rét vagy az új kocsit ki kellene valamiből fizetniük. Mindezek ellenére még­iscsak ez hozhat lényeges javulást e téren. Ha nem is azonnal, de előbb-utóbb rá kellene döbbennie mindenkinek, hogy a ké­nyelmes életkörülménye­ket így is meg lehet te­remteni. A mostaninál las­sabban haladva .. . Homa János XII. VILÁGIFJÚSÁGI ÉS DIÁKTALÁLKOZÓ Az antiimperialista szolidaritás napja A XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó díszvendégei közül naponta többen is tar­tanak tájékoztatókat a nem­zetközi sajtóközpontban. Hétfőn, az antiimperialista szolidaritás jegyében meg­rendezett napon Sam Nujo- ma, a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet — SWAPO — elnöke és Alfred Nzo az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) főtitkára találkozott a sajtó képviselőivel. Délután került sor Juan Antonio Samaranchnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság VB elnökének nagy ér­deklődéssel kísért sajtóér­tekezletére. A VIT résztvevői hétfőn külön nagygyűlésen fejezték ki szolidaritásukat Ázsia népeinek az imperialista be­avatkozás politikája ellen vívott harcával. Az Afrika népeivel vállalt szolidari­tás nagygyűlésének részt­vevői elítélték a gyarmati rendszer maradványainak fenntartását a fekete konti­nensen. s azokpt a tőkés or­szágokat, amelyek az újgyar­matosítás politikájával kíván­ják uralmuk alá hajtani Af­rika országait. Á Gorkij parkban annak a harcnak ac támogatása mellett tettek hitet a fiatalok, amelyet La- . tin-Amerika és a karibi tér­ség országai vívnak a nép­elnyomó rezsimek ellen. A közel-keleti szolidaritási nagygyűlés résztvevői kö­vetelték az Izrael által meg­szállva tartott arab területek felszabadulását. Hétfőn is sokan keresték fel a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó magyar nem­zeti klubját. A nap kiemel­kedő eseménye volt az a fórum, amelyet Berecz Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a fesz­tivál díszvendége tartott „Négy évtized a szocializ­mus építésének útján’' cím­mel. ' Bevezetőben áttekintette az elmúlt negyven év ma­gyarországi fejlődését, majd azt elemezte: mU jelent, mi­lyen feladatokat ad ma ha­zánkban a szocializmus épí­tése. Berecz János szólt a vá­lasztási rendszer reformjá­ról. az idei országgyűlési és tanácsválasztásokon elő­ször alkalmazott kötelező kettős jelölés tapasztalatai­ról. A téma élénk érdeklő­dést váltott ki a jelenlevő szovjet fiatalokból — ez ki­derült kérdéseikből. Nógrádban ... Országszerte aratnak Végre kedvez az ara­tóknak az időjárás. Ezt kihasználva, a gépek és az emberek azon fá­radoznak, hogy a jövő évi kenyerünk biztosí­tott legyen. Nagyüzem van most országszerte a földeken. Hevesben és Borsodban (MTI-fotó: Szabó Sándor összeállítása) Ma kezdődik az Európa-találkozó Nagy várakozás előzi meg a Helsinkiben, ma kezdődő külügyminiszteri találkozót. A finn fővárosban harminc­három európai ország, az Egyesült Államok és Kana­da vezető diplomatái emlé­keznek meg a helsinki • zá­róokmány aláírásának 10. év­fordulójáról. Bár a jubileumi összejö­vetelnek nem lesz feladata konkrét határozatok elfoga­dása, újabb európai bizton-, sági és együttműködési ak­ciók azonnali elfogadása, a találkozót a jelenlegi hely­zetben rendkívüli fontosságú­nak tartják: egyrészt , a hel­sinki záródokumentum ér­vényességének megerősítését várják tőle, másrészt azt, hogy a kétoldalú megbeszé­léseken alkalom nyílik szá­mos nemzetközi probléma megvitatására. A kétoldalú megbeszélések sorából kiemelkedik a szer­dára tervezett szovjet—ame­rikai külügyminiszteri talál­kozó. Eduard Sevardnadze és George Shultz várhatóan a novemberi szovjet.—amerikai csúcstalálkozóról és a két or­szág kapcsolatainak javításá­val összefüggő kérdésekről tárgyal majd. ★ Várkonyi Péter külügymi­niszter hétfőn, az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet záróokmánya aláírásának 10. évfordulója alkalmából rendezendő ta­lálkozóra Helsinkibe utazott. Várkonyi Pétert Mikko Jo- kela. a Finn Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője búcsúz­tatta a Ferihegyi repülőté­ren. A népi építészet jegyében Megnyílt az egri nyári egyetem műemlékvédelmi tagozata Rangos esemény immár az egri nyári egyetem, amelynek műemlékvédelmi tagozata hétfőn dél­után nyílt meg az Egri Ifjúsági Házban. Tizenegy országból hatvanhárom hallgató érkezett, hogy megismerkedjen az ez évi témakörrel, a népi épí­tészet értékeinek megőrzésével. Szovjet, lengyel, csehszlovák, NDK-beli, jugoszláv, osztrák, finn, görög, francia, olasz és NSZK-beli néprajzkuta­tók, s más szakemberek mélyednek el e kérdés ben. A TIT megyei szervezete, Eger Város Taná­csa és az Országos Műemléki Felügyelőség szer­vezte másfél hetes kurzust előadások, kirándu­lások, szakmai tapasztalatcserék avatják értékes szakmai fórummá. A nyári egyetem program­ját Békési József, Eger Vá­ros Tanácsa általános elnök­helyettese nyitotta meg. Mint hangsúlyozta: a tizen­ötödik alkalommal megren­dezett esemény megtisztelő a város számára, különösen azért, mert ilyenkor szakmai tanácsokkal, bíráló vagy el­ismerő megjegyzésekkel, a nemzetközi összehasonlítás lehetőségével járulnák hoz­zá az itteni törekvésekhez a vendégek. Barátként, segítő­társként érkeznek, de új ar­cok új érdeklődők is fel­tűnnek köztük. Általuk szé­lesebb körben válik ismertté — hazánkban és a.z ország­határokon kívül — a barokk lakóhelyet formáló elképze­lés: a születendő új harmo­nizáljon a régivel, a hagyo­mányos is korszerű (egyen, s a különböző korok talál­kozása együttesen szolgálja az évszázados értékek meg­őrzését. Az eltelt húsz év alatt két és fél milliárd fo­rintot áldoztak erre a célra. A látvány már tükrözi az eddig végzett munkát. Eger központja újjászületett, a tör. ténelmí városmag összhatá­sát sok apróbb-nagyobb részlet erősíti. Az általános elnökhelyettes szólt a ter­vekről is, a céhmesterek utcájáról, a Valide Szyltana fürdő feltárásáról, az új piaccsarnok átadásáról. A köveljövőben kezdődik a kis Dobó tér és a Dobó utca fel­újítása. A megnyitó után Palcsó Pál, az MSZMP Eger Váro­si Bizottságának titkára tar­tott előadást Magyarország és a vendéglátó város cím­mel. Váaolta hazánk föld­rajzi helyzetét, népességének kialakulását. Áttekintést nyújtott e régió történelmi fejlődéséről. Mint hangsú­lyozta. a nyugat-európaitól eltértek a körülmények, gaz­daságilag háttérbe szorult Magyarország. A társadalom szerkezete is másként ala­kult. Hosszú távra kedve­zőtlen feltételeket teremtett ez a modern fejlődés szá­mára. A szocialista társa­dalom építése során gyöke­resen megváltozott a struk­túra. Ez azonban nem tün­tethette el a korábbi sajá­tosságokat, Természetesen ezek részben átalakultak, részben eltűntek. részben viszont erősödtek. A két vi­lágháború közötti agrár-ipa­ri jelleg megváltozott, külö­nösen 1950-től 1978-ig terje­dő időszak volt dinamikus. Az ipari termelés csaknem nyolcszorosára emelkedett. Ezután az előadó beszélt jelenlegi helyzetünkről, a la­kosság életkörülményeinek változásairól, javulásáról. A külső gazdasági körülmé­nyek nehézségei ellenére si­került eredményeket felmu­tatni. A lakosság fogyasztá­sát jól jellemzi az az adat, hogy az 1980-as évek elején több mint háromszorosa volt az 1950. évinek. Nemzetközi összehasonlításban seni val­lunk szégyent. Sok feladat áll azért előttünk mind a gazdálkodásban, mind pedig az oktatásban és a művelő­désben. Előadása végén Palcsó Pál Egert mutatta be a hall­gatóságnak. beszélt arról a barokk városról, amelynek a lakossága az elmúlt negy­ven esztendőben megduplá­zódott; Azelőtt alig létezett .itt ipar., ma már tizenkét és fél ezer embert foglalkoztat­nak az üzemek. A termé­keik egyre jobban állják a hazai és a külföldi versenyt. Az ország egyik legnagyobb egybefüggő szőlőterülete a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás nyomán korszerű módon őrzi az évszázados tapasztalatokat. A város 1977-ben megkapta a Bild Emlékérmet annak az igye­kezetnek elismeréséül, amely élő, fejlődő regionális köz­ponttá tette a települést. Mától elkezdődött a szak­mai előadások sora. amely közel hozza az érdeklődők­höz a népi építészet érté­keit. •-

Next

/
Thumbnails
Contents