Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-27 / 175. szám
; v.-,> f 5 J x~x - , 'ri, A- i>■*. % a wL sJËsi raf & ar ?» NÉPÚJSÁG, 1985. július 27., szombat 1 POROSZLÓN MEGOLDÓDNAK A GONDOK — KEVÉS A HŰTŐGÉP — HIÁNYZANAK A SZAKEMBEREK — ÜGYELNEK A TÁBOROKRA — ŐRJÁRAT A STRANDOKON A KÖJÁL a nyárról Míg az emberek nagy részének a nyaralást, fürdőzést, gondtalan pihenést jelentik ezek a hónapok, addig a KÖJÁL dolgozóinak a meg- növekedett terheket, a soksok munkát. Mindezt per-' sze értünk teszik. Azért, hogy — ha "lehetséges — egyikünk nyári örömeibe se vegyüljön üröm. S hogy mit hoztak számukra az eddig eltelt hetek? Erről kérdeztük dr. Záray Gabriellát, a Heves Megyei KÖJÁL igazgatófőorvosát. Tájékoztatóját azzal a gondolattal kezdte, hogy az idén — évekig tartó szárazság után — nagy esőzések voltak, s ennek következtében erősen romlott a vízminőség. Ez különösen a talajvízrétegre települt kutaknál szembeötlő: ez okozta a poroszlói tömeges megbetegedést is, amely négyszázegy személyt érintett. Itt az a helyzet, hogy lényegében a teljes ivóvízhálózat talajvízben fekszik. amely — ha bekerül a hálózatba — igen veszélyes. Az intézkedések egész sorát valósították meg: értesítették a lakosságot, hogy csak. forralt vizet igyanak. Ezen túlmenően Egerből és Sarudról indított lajtikocsik segítségével igyekeznek kielégíteni az igényeket. Sőt, jelentős meny- nyiségű zacskós vizet szállítanak a községbe Borsod megyéből. Mindezeknek köszönhető, hogy június közepe óta nincs újabb megbetegedés. Igaz, viszont, hogy ezekre a rendszabályokra még vagy másfél hónapig szükség lesz, azaz addig, amíg a vízmű vállalat el nem végzi a hálózat mechanikai tisztítását, illetve egy új, fúrt kút beállítását. Ezek a munkálatok már elkezdődtek. Sajnos, még jó pár helységnél fennáll ez a veszély a magas talajvízszint miatt. A legfőbb baj az. hogy a lakossággal olykor nagyon nehéz megértetni, hogy óvatosabbnak kell lenni, hiszen a víz bakteorológiailag nem mindig megfelelő. Korábban az egészségügynek sok álmatlan éjszakát okozott a fagylaltszezon. Pár év óta viszont — s ezt mondhatjuk é! mos: is — nem volt ilyen jellegű mérgezés. Ez részint azzal magyarázható, hogy szigorúbbá tették az ellenőrzéseket. Másrészt viszont az is közrejátszik, hogy ma már főként konzervból készítik ezt a csemegét, és nem főzik. Súlyos gondokat idéznek elő ugyanakkor az egyes vendéglátóipari egységek. Ezek igencsak túlzsúfoltak. Ha például II. osztályúra minősítenek egy- egy éttermet, az pusztán a vendégre vonatkozik, de a konyhákra aligha. S itt a higiéniás feltételek sokszor kdfogásolhatóak. Általános vonás, hogy — energiatakarékossági szempontokra hivatkozva — csak egyetlen hűtőgépet üzemeltetnek, s ebbe válogatás, szortírozás nélkül mindent bepakolnak. Máshol pedig a hűtőkapacitás egyáltalán nem elegendő. A problémák másik forrása, hogy sok helyütt kevés a szakember. Így fordulhat elő. hogy például olyanok készítik el a különféle ételeket, akik az egészségügyi követelményekkel kevésbé vannak tisztában. Gyakori ez a jelenség a szerződéses üzleteknél, ahol a jövedelmet az is növeli, ha minél kisebb számú a személyzet. A KöJÁL munkatársai évente legalább egy alkalommal minden vendéglátóhelyre eljutnak, de a veszélyesebb területeket gyakrabban keresik fel. A nyári táborozóhelyeket már tavasszal végigjárták. Ma még nehéz végérvényes következtetésekről beszámolni — mert éppen az üdüléseik közepén vagyunk —, de annyit megállapíthattunk, hogy a, legfőbb nehézségeket a vízelláfás kérdései és a szeméttárolás feltételei adják. Az sem éppen üdítő tény, hogy néhol a főzést is sátrakban oldják meg. Szerencsére a kullancsmentesítést szinte mindenütt végrehajtották, így legalább ezekre az apró élősködőkre nem kell külön ügyelni. Az időjárás rendkívül kedvez a gombák szaporodásának. így nemigen várható, hogy az idei összkép jobb lesz a megelőző esztendőknél. Enyhébb lefolyású mérgezések már voltak, de a gyilkos galóca még — szerencsére — nem „jelentkezett”. Nagyon lényeges lenne. hogy a saját szedésű gombákat mindenki vizsgáltassa meg a szakértőkkel, a házalóktól pedig egyáltalán ne vásároljon senki. Ettől az évtől a KÖJÁL már két gombatoxikológust is alkalmaz, így a gyógyítást végzők számára itt is elkészíthetik a szakvéleményt, s nem kell ezért külön Budapestre menni. A strandok helyzetét az határozza meg alapvetően, hogy a források vízhozama kisebb a szükségesnél, így a csere nehézkes. Ezért például a megyeszékhely fürdőjének hat medencéjéből csak ötnek a működtetését engedélyezték. Gyakori, hogy már a töltés ideje alatt is fogadják a közönséget, s ez melegágya lehet fertőzéseknek. Az igazi megoldást a víz- visszaforgatásos módszer jelentené, de ez nagyon költséges, így csupán egynéhány intézményben valósult meg. A KÖJÁL véleménye szerint a nyár eddig eltelt időszaka átlagos képet mutat. S remélik, hogy ez így is marad: jóllehet, ez nem pusztán rájtuik múlik, hanem mindannyiunkon. Azon, hogy mennyire vagyunk fegyelmezettek, mennyire hallgatunk az okos szóra. . . Sárhegyi István A moszkvai Gum Áruház gazdag dekorációja a világifjúsági találkozót köszönti (Népújság- telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Köszöntünk fesztivál! A világifjúsági találkozók csaknem négy évtizedes történetében ma tizenkettedszer szólalnak meg a harsonák, hogy hírül adják nemcsak a jelenlevőknek, hanem az egész világnak: a moszvai Luzsnyiki Stadionban ismét összegyűltek a világ békét és barátságot szerető ifjúságának képviselői. Az öt földrész mintegy másfél száz országából húszezer küldött érkezett a szovjet fővárosba, hogy nukleáris veszélyek fenyegette korunkban kifejezze békevágyát, az emberi élet megőrzése iránti óhaját. A fesztiválok történetének ismeretében mondhatjuk, hogy minden korábbinál szélesebb körű a világ ifjúságának képviselete. A hagyományosan aktív kommunista, szocialista és szociáldemokrata szervezeteken kívül jelen vannak a liberális, radikális, középpárti, kereszténydemokrata, konzervatív és ifjúsági mozgalmak is. Különböző világnézetű fiatalok ezrei igyekeznek megismerni egymás gondolkodását, hogy megteremtsék a további együttműködés lehetőségeit. Az eltérő eszmék és az együttműködés között nincs feloldhatatlan ellentét, s különösen fontos erre emlékeztetni, amikor megszakadt a hetvenes években kialakult enyhülési politika. AZ 1978-as havannai találkozó után sok minden megváltozott földünkön. A világ- gazdasági válság, a nemzetközi feszültségek éleződése, a fegyverkezési verseny fokozódása, és egyes ..szocialista országok ellen irányuló politikai és gazdasági intézkedések lefékezték a nemzetközi kapcsolatok fejlődését; ennek „köszönhető” az is, hogy a XII. VIT-re minden eddiginél hosz- szabb ideig kellett várni. A hatalmas előkészítő munka eredményeként a következő nyolc napra Moszkva politikai vitafórummá alakul át: a béke és a leszerelés, az antiimperialista szolidaritás, az ifjúság jogai,' a gazdasági együttműködés formái — szinte lehetetlen felsorolni a témaköröket. Ha a vitákban nem is jut mindenki mindig közös nevezőre, napjaink legsorsdöntőbb kérdésében, földünk jövője megóvásának szükségességében bizonyára egyetértés lesz. Meghatározza a találkozó politikai arculatát az is. hogy a fesztivál éve milyen komoly évfordulók esztendeje: negyven éve győzték le a fasizmust, ugyanekkor alapították az Egyesült Nemzetek Szervezetét, s éppen tíz éve írták alá a helsinki záróokmányt. A magyar küldöttség — megbízatásához híven — népünk üdvözletét vitte útipoggyászában a fiatalok e nagyszabású seregszemléjére: hazánk társadalmi rendje, a szocializmus igaza, és a béke ügye mellett érvel Moszkvában, szavainak hitelt ad mindaz, amit gazdasági, politikai, és kulturális életünkben, országunk gyarapodásában felmutathatunk. Küldötteinkre, és valamennyi résztvevőre nemcsak szórakozás és a baráti találkozások öröme vár. hanem felelősségteljes munka közös céljainkért. Mindannyian, akik világszerte szurkolunk a fesztivál sikeréért, bízunk abban, hogy a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó méltó lesz elődeihez. D. L. VENDÉGMUNKÁSOK A KISALFÖLDÖN Mindig lesznek jelentkezők Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a legtöbb summás Borsodból, Nyitra és Trencsén megyéből, illetve Heves megyéből ment le dolgozni az alföldi, meg a dunántúli nagybirtokokra. A summásság intézménye a múlt század vége felé kezdett kialakulni, ösz- szefüggésben a mezőgazdaság kapitalizálódásával, a paraszti kisbirtok elaprózódásával. A hegyvidékeken kevés volt a művelhető földterület, nem bírta kellőképpen eltartani a szaporodó családokat, a nagybirtokok pedig — a magasabb hozamokért való küzdelemben — valósággal éhezték a munkáskezet. Mindkét oldalon ott hát a szükség a summásvilág kivirágzásában. A felszabadulás után a földosztás szüntette meg a summásság alapjait. A kutatók feljegyezték, hogy az utolsó banda 1948-ban indult útnak a síkság felé. Aztán teltek-múltak az évek, újra hallani kezdtünk a ..summásokról”. Igaz, nem így nevezték őket, bár egymás között a könnyebb érthetőség kedvéért gyakran elhangzott ez a kifejezés. Hivatalosan azonban a vendég- munkás dukált. S ez áz élnevezés végtér.e is pontosabb. mert a Vendégmunkások dolga, élete ugyan alapvetően hasonlít a régihez, mégis egészen más — például szellemében, tartalmában. formáinak javában is. Istenmezejéről Szederkénypusztáról é? természetesen a többi környező faluból rendszeresen jártak le az emberek idénymunkára, például a hatvani, a Kecskemét környéki, a somogyi uradalmakba. A mezőgazda- sági munka ma sem idegen az itt élőktől. A közeli, már a szomszédos Nógrád megyéhez tartozó Szilaspogony- ban lakik egy Vállalkozó, aki a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát alkalmazottja, ő szervezi rendszeresen csoportba az említett két község embereit. A szőlőben kell munkálkodni az évszaknak megfelelően. Tavasszal metszenek, kötöznek, . nyáron zöldéinek, előhajtatott vesz- szőket telepítenek, pontosabban pótolnak a kiszáradtak helyén, ősszel szüretelnek. Az idén, február közepén — még a tizenöt-húsz fokos fagyok idején — kezdődött a metszés, s tartott húsvá- tig. A csoportok kéthetenként váltották egymást. s mindegyikben akadt Heves megyei.. A harmadik turnusban dolgozott Szederkénypusztáról Nagy H. Gábor, Istenmezejéről Bíró István, Földi Mátyás, Suszter István, Utasi Gábor és Utasi János. Valamennyien igyekeztek jól ellátni a feladatot, ami nem jelenített csekély erőfeszítést, hiszen naponta 11 és fél órát kellett kinn tölteni a földeken. Esőben. metsző szélben, halve ny napsütésben megállás n.' ■ csattogtak a kis és nag' ollók, formálódtak széppé, szakszerűvé a búr: jánzó szőlőtőkék. Éjszakánként sokan arra ébredtek, hogy karjuk hasogat a megerőltetéstől, ujjaik elnehezülnek; sajognak az ollózástól. Földi Mátyás jobb kezének ujjperceit tapogatja: — Már kezdi megszokni. .. — Érdemes vállalni ezt a sok megpróbáltatást? — kérdenem az inas, barázdált arcú, hatvanéves férfitól, akin az eltelt idő alaposan rajta hagyta bélyegét. — Hogyne lenne az! — szegezi rám fáradt tekintetét. — A pénzért ugyan nem, de itt a Komáromi Mezőgazda- sági Kombinátban terményt adnak, most kukoricát. Odahaza ritkán kapni, drága kincs. A ház körül ott vannak az állatok, róluk is gondoskodni kell. Földi Mátyás az egerçsehi szénbányától ment nyugdíjba egészen fiatalon, tizenöt évvel ezelőtt. Sok helyütt olyan szűkek voltak a vágatok. hogy térden állva, meg ülve lehetett csak a szenet fejteni. A térde és az ízületei sínylették meg, rokkantsági nyugdíjba tették. Felesége pótlékával együtt ma 3500 forintot kap. Fia és lánya már önálló családot alapított, helyben dolgoznak: az agyagoányában, illetve a márkazi tsz tekercselőjében. Három unoka teszi boldoggá az idős eveket. — Említette, hogy a harmincas években is rendszeresen járt mezőgazdasági munkára. Hogyan emlékszik erre az időre? — Akkoriban hat hónapra szerződtünk, sokkal kevesebb járandóságért. Istállókban, szalmára terített pokrócokon aludtunk, egyik oldalon a férfiakv másikon a nők. Állandó ételünk a bab volt, minden változatban. De csütörtökön és vasárnap húslevest és húst kaptunk. Vasárnap a pihenésa tisztálkodás ideje volt,. így már szombaton este elkezdődött a „cuháré”. — Mi az? — Éneklés, táncolás, muzsikálás. Főleg mi. fiatalok jártunk ebben elöl. A mai „summások” televíziót néznek, s a „cuháré”, úgy tűnik, végleg a múlté lett, mint az istállóban alvás, az örökös babevés. a lavórozás is. A szőlőmunkások a kombinát' boldogasszonypusztai szállásán laknak, pehelypaplannal takaróznak a kényelmes heverőkön. meleg vízzel zuhanyoznak, és naponta kapnak húst az ételükben. ■*— Nekem 2 ezer 160 forint volt a nyugdíjam, amikor 1969 tavaszán aknászként abbahagytam a bányászkodást — mondja Utasi János, az alacsony, vékony don- gájú ember. — A faluban csak a Suszter Pistáé volt nagyobb, aki egy időben tanácselnök is volt. Ma az együttélési pótlékkal nem jövök ki négyezerre. Utasi János szintén negyvenöt évesen döntött a nyugdíj mellett. Akkoriban fejlesztették vissza a nógrádi bányákat — ő Mjzserfa— Gusztáv aknán dolgozott —, s akinek megvolt a 25 év föld alatti szolgálata, nem volt köteles elfogadni az áthelyezési ajánlatot. S neki csaknem 30 évet igazoltak. — Itt voltam az első turnussal, meg most, a harmadikkal. Most már érzem, hogy fáradok, szükség lesz a pihenésre. De a kukoricáért megéri. Tavaly-, is két nagy disznót vágtam... A szilaspogonyi bandagazda. Sátér János emberei 8 mázsa 40 kilogramm kukoricát, valamint csaknem ezer forintot kapnak. Ne irigyeljük őket. Tizenhárom napon át valósággal „robotolnak” érte. önként, szabad akaratból. Hajdan a szükség hajtott, később a többetaka- rás, végül a kivívott élet- színvonal megtartásának igyekezete. ★ Miért szülét (hét) ett újjá a hatvanas évek közepén a mezőgazdasági idénymunka? Ezúttal is összefügg a társadalmi, gazdasági változással. Befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. közösségi tulajdonú nagyüzemek alakultak. Nagyot nőtt a mezőgazdasággal szemben támasztott társadalmai követelmény. amelynek kielégítéséhez kevés volt a helyi munkaerő, s ezt pótolni így kellett. Vendégmunkásra ma is szükség van a mezőgazdaságban, s lesz továbbra is. És, ha megéri,, mindig lesznek jelentkezők... Sulyok László Ipari Zsebkönyv, 1984 A Központi Statisztikai Hivatal, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában adja közre az Ipari Zsebkönyv, 1984 című népszerű statisztikai kiadványt. Az évenként megjelenő kiadvány gazdag számanyaggal színes grafikonokkal mutatja be a magyar ipar eredményeiben az elmúlt évben bekövetkezett változásokat, visszatekintve a több évtizedes fejlődésre. . Ismerteti az ipar szerepét és helyét a népgazdaságban, majd összefoglalja a legfontosabb mutatókat. Ezután részletesebb, az ágazat szerkezetére, termelésére és termelékenységére, valamint az árak alakulására vonatkozó táblák következnek. Külön fejezet foglalkozik az anyag- és energiafelhasználással. a műszaki-technikai színvonallal, ezen belül is a beruházásokkal. A munkaügyi adatok között helyet kapott a munkaerőhelyzet, a bérek és a keresetek alakulása. A kötet számot ad a pénzügyi és jövedelmezőségi mutatókról. alágazatonként elemezve az exportjövedelmező- zőséget is. A legfontosabb eredményeket területi bontásban is közli a zsebkönyv. A nemzetközi adatokat tartalmazó rész lehetőséget nyújt iparunk összehasonlítására a világ és a KGST országainak eredményeivel.
