Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

. Csutakol a turista lovasnemzet Pegazusék szervezkednek A fiataloknak lehetőségük van arra. hogy Budapesten, a Nemzeti Lovardában megtanuljanak lovagolni. Egyelőre csak barátkoznak a négylábúakkal. de ez a lovaglás alapja (Fotó: Záhonyi Iván — KS) A magyarokkal kapcsola­tos közhelyek talán leggya­koribb változata: ..Lovas nemzet a magyar..." Lehet Ivogv hajdan igaz volt. De az utóbbi évtizedekben, amióta a szekerek elöl is „kikopnak" négylábú bará­taink. azóta legfeljebb a ló­versenypályán látjuk őket. Vagy egy-egy öttusa­versenyen. díjlovaglás al­kalmából- Azt az emberi pedig igencsak megbá­mulják. aki hobbiból tart lovat, ne adj isten,* lakott területen még lovagolni is próbál. . . . Pedig világszerte újra „di­vat" a ló. Nyugat-Európában is. Ez pedig már bennünket is érint, különösen idegen­forgalmi szempontból. Er­ről beszélgettünk Varga Istvánnal, a PEGAZUS TO­URS igazgatóhelyettésével Mint az utazási iroda neve is jelzi: lovakkal, lovasprog- ramokkal is foglalkoznak, még ha nem is a névben jel­zet; szárnyas paripával. . . — Nyugaton sokan sze­retnek lovagolni — mondja Varga István — csak néha nincs hol. A lovastúrára alkalmas területek többnyire magánkézben vannak. és sok földtulajdonos nem szívesen járul hozzá birto­ka ilyen célú használatá­hoz. Nálunk más a helyzet: találunk olyan hangulatos, nagy szabad területeket, nhol ilyen túrák megszer­vezhetők. A PEGAZUS TO­URS az IBUSZ mellett az egyetlen utazási iroda, amely a lovasturizmussal is fog­lalkozik — Mióta? — Hat-hét esztendeje villant az ötlet: nem ártana a kiaknázatlan lehetősé­geket ilyen célra feltárni Ehhez, persze előbb építeni is kellett. Lovas fogadó­kat, lovas üdülőket, kiszol­gáló létesítményeket. A Kiskunságban. Bakonyban. Balatonfelvidéken. Szent- békállán már sokan jártak, de újabb lehetőségeken is törjük a fejünket. — Például? — Az idegenforgalmi szezonban háromféle na­gyobb programot próbá­lunk szervezni. Az egyik: egy teljes héten át tartó lo­vastúra Négy „állomáshe­lyet" érint ez. s a tanyavi­lág hangulatát a Horto­bágy romantikája ötvözi. Akár ezt a nevet is adhat­nánk neki: piknik a pusz' tán. Ha valaki csak néhány órát kíván, vagy tud lova­golni. azt olyan üdülőprog­ram várja, amelyben a paci­háton utazás mellett teni­szezés. úszás, vagy más. a résztvevők által kedvelt szórakozási lehetőség is benne foglaltatik, — A komolyabb túrázók? — Rájuk speciális prog­ram vár: ennek keretében a lovak tisztán tartása, gon­dozása is a résztvevők fel­adata. akik tanyáról indul­nak lóháton, sátorozással egybekötött túrára. Egy­egy ilyen úton megszeret­heti egymást ló és lovasa. — Mindez azt is jelenti, hogy a hajdani huszárlovak, vagy Kincsem és Imperial ivadékai népszerűek a kül­földiek között? — Legyünk őszinték a lehetőségeink, az „infra­struktúránk" ma jobb, mint a lóállomány minőségi jel­lemzői. Pedig ez utóbbi ja­vítására is szükség lenne ahhoz, hogy „lovas nemzet" hírnevünket visszanyer­hessük­(Sz. J.) Növekedett az újítások haszna Milliókat érő elgondolások a Fémműveknél (Tudósítónktól:) A Mátravidéki Fémmü­veknél tavaly a korábbi évekhez viszonyítva növeke­dett az újításokból szárma­zó vállalati haszon. Mindez Dienes Sándor műszaki-tá­jékoztatási irodavezető véle­ménye szerint arra utal. hogy a műszakiak és a bri­gádtagok fokozottabb bekap­csolódása révén körültekin­tőbb javaslatok kerülnek benyújtásra. A dolgozó kol­lektívák teljesítették anyag- takarékossági vállalásaikat, de nem sikerült ugyanezt elérni az energiafelhaszná­lásban. Együttvéve ugyan­akkor hárommillió hétszáz­ezer forint értékű az újítá­sokból származó eredmény Kiemelt jelentőségének megfelelően a szocialista brigádok nagy figyelmet fordítottak az importanyag megtakarítására. A kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny 1984. évi sza­kaszában 138 újító. 95 elgon­dolást nyújtott be. amely­ből hasznosítottak 60 dara­bot. Kedvező a javaslatok elbírálásának átfutási ideje, de az alkalmazás ütemével még nem lehetnek elégedet­tek. A cég alapítása óta összesen hetven kiváló újí­tót avattak, az elmúlt évben pedig két feltalálót: Révész Ernőt és Boskó Jánost. Az utóbbi időben sajnos nem növekedett a mozga­lom tömegessége, kedvezőt­len az ezer dolgozóra jutó újítók számának alakulása A mind gyakoribbá váló újítási hetektől, hónapoktól azonban előrevivő ötleteket, hatékony versenyt várnak. Mika István Régi harcostársak ßarani/i József szervezkedésében vett részt magyar ellenállás szerény eredmé­nyei kétszeresen is indokolttá teszik. hogy számba vegyük és számon- tartsuk a legkisebbet is. Ezért szólaltattuk meg Ba- ranyi József hatvani vízve­zeték-szerelő munkást, aki a háború utolsó időszakában fegyvert fogott a fasiszták ellen. 1917. február 2-án szüle­tett Hatvanban, vasutas csa­ládból. öt testvére volt, mi­előbb munkát kellett vállal­nia. ezért tanulta ki a víz­vezeték-szerelő szakmát. Nem sokáig dolgozhatott a szabadulása után. mert be­vonult katonának. OU volt a Felvidék, Kárpátalja. Erdély visszacsatolásánál, aztán a szovjet fronton a Donnál 1942 43 telén. Sze­rencséje volt, életben ma­radt. hazakerült. Idehaza sokat beszélgetett későbbi apósával Varga Istvánnal. aki a vasutasok szocialista ö tanácsolta neki: „Fiam ha legközelebb bevisznek, az első adódó alkalmat ra­gadd meg és állj át az oro­szokhoz." Amint az várható volt. 1944. február 2-án ismét be­hívót kapott.« Októberben a nyilas hatalomátvétel után nem tette le az esküt Szála- sira, ezt azért is tehette meg. mert a parancsnoka Fehér- pataki főhadnagy ugyancsak utálta a nyilasokat. A Vö­rös Hadsereg megkezdte Magyarország felszabadí­tását. Bárány iék parancsot kaptak, hogy vonuljanak vissza. Szlovákiában Zó- lyomlipcséig vonultak, ami­kor alkalom adódott a szö­késre, illetve az átállásra. A házigazda lányának ud­varlója vállalta, hogy elve­zeti őket a szlovák partizá­nokhoz Ez meg is történt, bár nem minden veszély nélkül. A következő hó­napokról így mesél: „Miután átszöktünk a par­tizánokhoz. ők ugyanúgy bántak velünk, mint a szlo­vák társakkal. Balázsiban volt a központunk, de a németek megtámadtak ben­nünket. felgyújtották Ba­lázsit. visszaszorítottak bennünket Prihodig. Itt egy vadásziakban rendezked­tünk be. Körülbelül há­romszázan voltunk az egy­ségben. Legtöbben szlová­kok, de voltak oroszok és magyarok is. A parancsno­kunk. egy Venda nevű szlo­vák hadnagy volt. aki ma­gyarul is. oroszul is jól be­szélt Felszerelésünk csak a magunkkal hozott ruhák­ból és a régi fegyverekből állt Élelemmel a közeli fal­vak lakói láttak el bennün­ket. Minden második, harma­dik nap került sor arra. hogy őrségbe. felderítésre, vagy bevetésre menjünk. Számomra két feladat ma­radt emlékezetes mindmáig. Egy vasúti hidat kellett felrobbantania csoportunk­nak az Ipolyon. Mi ketten, magyar katonai égyenruhá- ban megközelítettük a né­met őröket, közelükbe érve rájuk fogtuk a fegyvert és lefegyvereztük őket. Akkor társaink, elhelyezték a rob­banóanyagot. és felrobban­tottuk a hidat Egy másik alkalommal Besztercebá­nya mellett támadtunk meg német teherautókat. Volt itt egy nagy erdő. azon ke­resztül haladt az országút a völgyben. Mi az út két ol­dalán helyezkedtünk el. Úgy terveztük, hogy az el­ső kocsira adjuk a tüzet, így is történt. Kilőttük az első kocsit, utána elmene­kültünk. Eredményes volt az akció 1945 februárjától márci­us végéig voltam a partizá­nok között. Amikor felsza­badult ez a vidék, a pa­rancsnokunk azt mondta „Maguk már megtették a magukét, ha akarnak. ha­zamehetnek" Mi így . dön­töttünk. Szovjet és román katonai gépkocsik hoztak bennün­ket Miskolcig. Itt egy iga­zolást kaptunk arról, hogy tagjai voltunk a Szlo­vákia területén működő „Halál a fasizmusra!" nevű partizáncsoportnak." (Ez az igazolás megvan a mai na­pig is'.) Baranvi József elete a továbbiakban együtt ala­kult a demokrácia történe­tével' 1946-ban tagja lett a kommuuista pártnak. Visz- szament régi munkahelyé­re. a Hatvani Cukorgyárba. 1950-ben behívták tartalé­kos tiszti iskolára, ahol hat hónap után sikeresen le­vizsgázott és mint tartalé­kos hadnagy szerelt le. 1953- ban háromhónapos tovább­képzés után azt javasolták, hogy maradjon benn, de ő szívesebben dolgozott to­vább a cukorgyárban. Az el. lenforradalom leverése után nem vállalt vezetői beosz­tást. visszament vízveze­ték-szerelőnek, de amikor megalakult a Munkásőr­ség, az elsők között jelent­kezet; fegyveres szolgálat­ra. Ma már nyugdíjas. Mun­kája elismeréseként ka­pott sztahanovista oklevelet, kétszer kiváló dolgozó, két­szer Élmunkás jelvényt, vé­gül a Munka Érdemrend ezüst fokozatát- A közel­múltban vették fel a Ma­gyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetségének tagjai sorába. Németi Gábor Megéri, nem éri? Az Állami Biztosító kérdőjelei Kár lenne nélkülünk — dalolják a televízióban, mondják a rádióban, ír­ják a plakátokra az Álla­mi Biztosító legismertebb jelmondatát. Avagy: biz­tosítás — biztonság. Vajon ugyanígy éreznek az ügy­felek is? E célból készített reprezentatív felmérést az Állami Biztosító a közel­múltban. Pontos adatok bi­zonyítják: az ÁB éves díj­bevételének 56 százalékát lakossági biztosítások al­kotják. Azaz. országunk minden negyedik lakója, vagy. ha úgy tetszik, min­den egyes család kapcso­latban áll valamilyen mó­don az intézettel. A bizto­sítási formák közül a leg­gyakrabban a lakásbizto­sítást, a Cascó-t, a CSÉB- et. és az egyéni életbizto­sítást választják. Ez meg­lehetősen szűk a biztosítá­si választék széles skálájá­hoz viszonyítva. Vajon elégedettek-e az ügyfelek meglévő biztosítá­saikkal? A felmérésben megkérdezettek közül a többség általában igen. ami úgy is értelmezhető, hogy igen, mert nincs jobb. Érdekes, hogy a lakásbiz­tosításra vonatkozó kérdé­sek esetében a válaszadók kevesebb mint fele véleke­dett úgy. hogy az minden lényeges, lehetséges kárra kiterjed. Sokan kifogásol­ták viszont, hogy ez a for­ma nem vonatkozik az ele­mi csapások okozta kár­esetekre, a mennyezet- és tetőbeázásokra, a berende­zésben keletkezett károkra, a lakásból történő lopásra és betörésre. a háziállatok­ban és a ház körüli kisker­tekben bekövetkezett ká­rokra. Megjegyzendő: a ha­vi díj itt meglehetősen cse­kély. A CASCO biztosításnál többen kifogásolták, hogy nem terjed ki az ismeret­len személy által okozott veszteségre, ha a tettest a rendőrség elfogja, a gép­kocsifeltörésre vagy ello­pása esetén a bennelevő tárgyak megtérítésére, ele­mi csapás okozta károkra, műszaki hibából vagy túl hosszú átfutási javításból adódó hátrányokra. A CSÉB-nél inkább a biztosítási módozat hiá­nyosságait kifogásolták. Például, hogy a kártéríté­sek összege nem fart lépést az árakkal, keveset térit betegség esetén, nincs dif­ferenciálás az életkor alap­ján, nem terjed ki házas sági és beiskolázási sege Ivekre, a nyugdíjazás után nem marad érvényben az aktív dolgozókkal azonos feltételek mellett. A legkevesebben, (a meg­kérdezettek 31 százaléka csupán), az egyéni életbiz­tosítással elégedettek. A leg­gyakoribb kívánságok: k kellene terjednie a beteg ség és a baleset esetére is nyugdíjasokra, s a nem ha­lált okozó betegségekre illetve csonkulásos bal. esetekre is. A biztosítások megkötő sének körülményeiről szin­tén megoszlanak a vélem* nyék. Az egyik csoport ki elégítőnek véli az ügymt- netet, az irodák rendjét, a- üzletkötők modorát. A má­sik csoport túl körűimé nyesnek, olykor hosszadat masnak. bürokratikusnai találja az ügyintézés: A közelmúltban a Haza­fias Népfront székhazába: a Fogyasztók Országos Ta­nácsa tárgyalta az Állam Biztosító lakossággal kap­csolatos tevékenysége! Felmerült az is, vajon használ-e, ha több hasonló intézetet hoznának létre szélesítené-e a választékul a konkurrenciaharc, s ez „harc" teremtene-e kedve­zőbb feltételeket? Szóba kt rültek a biztosítási dijai is, amelyek bizony jó ne­hány esetben meglehetősen' alacsonyak. így néha nem­csak szervezeti. hanem anyagi okokból sem min­dig felelhetnek meg a la­kossági igényeknek. Min­denképpen szükség lesz egy új biztosítási rendszét kidolgozására, ami a la­kosság széles rétegeit érint­heti. Az Állami Biztosító — pénzintézet. Igaz. nem nye­reségre dolgozó pénzinté­zet. hiszen a ráfordítások elszámolása után a fenn­maradó összeget az álla­mi költségvetésre fizeti be Ám egy pénzintézet ügy­felei mindenképpen „megéri — nem éri meg" szempontok szerint mérle­gelnek. A szolgáltatásokat s az esetleges új biztosítá­si rendszert a lakosság esetében csak ilyen ala­pokra érdemes építeni. (Ai. Sz.) Ribizliszüret—géppel Gép szedi a tolcsvaí Béke­harcos Tsz 45 hektáros ri- bizliültetvényének termé­sét. A Finnországból vásá­rolt ribiszkekombájn a bokrok kímélésével mind­össze 8 százalékos szem- veszteséggel szüretel, és na­pi 16 órás műszakban ; 4 hektár termésé* szedi le. a termést pedig ládákba rak­ja. A fekete ribizlit felvá­sárló Debreceni Konzervgyár — amely anyagilag is támo­gatta a gép beszerzését — igen elégedett a leszedeti gyümölcs minőségével. (MTI — Fotó: Kozma István felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents