Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. július 20., szombat 1. Négy éve egyre kevesebben vagyunk Miért fogy hazánk népessége? Kongresszus után a megyeszékhelyen és körzetében Interjú Németh Lászlóval, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkárával A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa is — mint ezt megelőzően a többi — számos kérdésben hatá­rozott további munkánkat, életünket illetően. Vajon milyen a visszhangja, hogyan értelmezik a tennivalókat, s mit tesz nek a feladatok megoldásáért a megyeszékhelyen? — Er­ről beszélget a Népújság munkatársa Németh Lászlóval, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkárával: Az 1985-ös év első nap­ián 10 millió 658 ezer voll iliazánk lakossága, Magyar- ország lakóinak a száma ; 55 ezerrel kevesebb, mint négy évnek előtte. A népes­ségcsökkenés — ami egyéb­ként pontosan annyi, mint Sopron város teljes lakos­ságszáma — ismét ráirá­nyította a kormányzat fi­gyelmét a népességpolitikai intézkedésekre, azok korsze­rűsítésére. Mielőtt e téren bármi­lyen új intézkedést hozott volna a kormány — éppen, mert az utóbbi húsz év ilyen jellegű intézkedései csak ideiglenes sikert ered­ményeztek — reálisan fel kellett tárni az okokat. A szociológiai vizsgálatok a felmérések elkészítésében, és az elemző, jelentés meg­szövegezésében egyaránt részt vettek az Egészség- ügyi Minisztérium, az Or­szágos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hi­vatal illetékes intézményei — a népességcsökkenés ere­dőjéül három fő okot je­löltek meg. Érdemes né­hány mondat erejéig mind­egyikkel foglalkozni. Első — és a statisztika szerint legszembetűnőbb ok — a születésszám csök­kenése. Az utóbbi hat év­ben érezhetően megnöve­kedtek hazánkban a meg­élhetés költségei, s ezzel párhuzamosan — az átla­gosnál jobban — megnöve­kedtek a közös életet kez­dő ifjú párok otthonte­remtési kiadásai. Különö­sen a bérből és fizetésből élők önálló lakásmegszer­zésének lehetőségei romlot­tak. A kevesebb gyermek- születés okaként most je­lentkezik a negatív „re­kord" is. Nevezetesen, hogy a ma szülőképes korban lévő 20—35 év közötti nők nagyobbik hányada már akkor született, amikor — ,a 60-as évek elején — or­szágosan is a legkevesebb gyermek jatt világra eddi­gi történelmünk során. Te­rsét: kevesebb a gyermeket szülni képes nők száma — következésképpen ezért is kevesebb a születő gyer­mek. Ez az ok viszont sem­miképpen sem fő ok! A csökkenő gyermekszületés legfőbb okaként továbbra is azt kelt számontarta- nunk, hogy a megnöveke­dett civilizációs igények, és a megnövekedett létfenn­tartási költségek között a vártnál nagyobb szakadék keletkezett. Az ország népességét te­kintve a második fő oka még a halálozások — szak­nyelven szólva: mortalitás — enyhe, de jól érzékelhe­tő megnövekedése is. El­szomorító tény: a mortali­tás az elmúlt öt évben a legproduktívabb 40—55 éves. korosztályban növeke­dett, e korosztályon belül is elsősorban a férfiak ese­tében. A produktív korosz­tályok mortalitásában ma már vezető halálok az ér­rendszeri betegség, a szív többféle betegsége. Az a tény. hogy ebben a kor­osztályban növekszik a ha­landóság, valamint az, hogy szintén kissé ugyan. de növekszik a daganatos be­tegségekben elhalálozottak száma — hazánkban vala­melyest az átlagéletkort is csökkentette az utóbbi években. Harmadik fö ok a kora­szülések számának növeke­dése. illetve ezzel szoros összefüggésben a csecsemő­halandóság csekély. de je­lenlévő növekedése. E har­madik fő ök szinte kizáró­lag személyekre vezethető vissza! A manapság gyer­meket szülő anyák nem ké­szülnek fel a magasztos cél­nak megfelelő módon anya voltuk kiteljesítésére. Az egészségügyi _ statisztika szerint Európa'szerte ná­lunk a legmagasabb a rend­szeresen dohányzó terhes­anyák száma. Ugyancsak szép számmal akadnak kö­zöttük alkoholt rendszere­sen fogyasztók is! E két tényből természetesen kö­vetkezik a koraszülés — a koraszülésből pedig a cse­csemők életképtelensége, ez utóbbiból a csecsemőhalan­dóság növekedése. Magyarországon terve­zett, a szociálpolitikai ked­vezményrendszerével tá­mogatott népesedéspoliti­ka mintegy 25 éve létezik. A 60-as éveik elején — ami­kor a születések száma ag­gasztóan, 11—13 ezrelékre lecsökkent! — ki kellett dolgozni egy hosszútávú népesedéspolitikai kon­cepciót amelynek vezérel­ve a három'gyermekes csa­ládmodell lett. Akkoriban még folyamatosan csökkent hazánkban az évente elha­lálozottak száma. Így a be­vezetett szociálpolitikai in­tézkedésektől nemcsak a népesség újratermelődése, hanem annak jelentékeny számbeli növekedése is vár­ható volt. A hatvanas évek végétől fokozatosan beve­zetett gyermekgondozási se­gély — az akkoriban oly népszerű GYES — új je­lenség volt a szociálpoliti­kában. Mintegy négy évig éreztette is hatását a szü­letésszám növekedésében A fent már említett okok — a stagnáló életszínvonal, a növekvő megélhetési költ­ségek, a megnövekedett ci­vilizációs igények, és a jö­vedelem közötti szakadék mélyülése viszont azt ered­ményezték. hogy újból csök­kenni kezdett a születés­szám. A nyolcvanas évek­ben eddig minden esztendő­ben kevesebb gyermek szü­letett az országban. mint ahányan meghaltak. Ameny- nviben a jelenlegi helyzet aiapján számítjuk az ország népességszámának alakulá­sát — tehát kevesebben szü­letnek. mint ahányan elha- láloznak! — az ezredfordu­lón 10 millió 300 ezer kö­rüli ember élne hazánkban. közel 400 ezerrel kevesebb, mint jelenleg! Az okoknak és a jelen­leg fennálló helyzetnek reá­lis elemzése arra késztette kormányzatunkat, hogv fe­lülvizsgálja. új alapokra he­lyezze a népesedéspolitikai intézkedéseket. Le kellett mondanunk arról az — amint azóta kiderült, irreá­lis — mintegy két évtized előtti célról, hogy legyen minden új családban há­rom gyermek. A mostani, sokkal reálisabb elképzelés családonként két (!) gyer­mekkel számol, szemben a jelenlegi, tényleges helyzet­tel. amikor családonként 1,7 gyermekkel kell számolnunk. A családonkénti két gyer­mek nem jelent mást. mint a népesség egyszerű újra­termelését. A Német Szövetségi Köz­társaságban. Norvégiában, Dániában hasonló gondokkal küzd a kormányzat. Ezek­ben az országokban is ke­vesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak A más társadalmi körülmé­nyekből adódó másfajta szo­ciálpolitika a fenti országok­ban eleddig talán a mi szerény eredményeinknél ke­vesebb babérral dicsekedhet. Gazdasági helyzetük. ajmi a közeljövőben remélhetően mindannyiónk megnyugvá­sára javul, számunkra ilyen szociálpolitikát enged meg­valósítani. A kormányzat azt reméli, hegy az elkövetke­ző öt-tíz évben új kedvez­ményekben részesítheti a gyermeket nevelő családo­kat. s ezáltal előbb megáll a születések számának csök­kenése. majd növekszik s Magyarországon általános­sá lesz a családonkénti két gyermek. Amennyiben ez a remélt 3 tized százalékos családonkénti gyermeklét- szám-emelkedés bekövetke­zik. — a halálozási számok csökkentésével ismét elérhe­tő a népességszám igen sze­rény növekedése. Hegyes Zoltán — Kedves Németh elvtárs’ Szükebb hazánk legjelentő­sebb településén, körzetében milyenek a tapasztalatok a kongresszus fogadtatásáról? — Mind az irányelvek­kel, mind pedig magával a kongresszussal, egyszó­val az előkészületekkel, a tanácskozással és a határo­zatokkal kapcsolatban azt mondhatom, hogy váro­sunkban, illetve körze­tünkben egyaránt élénk érdeklődés kísérte e mun­kát. Tapasztalataink sze­rint kétségtelen az egyet­értés pártunk politikájá­val. Ami azonban a célki­tűzések megvalósítását il­leti — úgy tűnik — nem egészen egyértelmű a bi­zakodás. Az optimizmus mellett — meg kell vallani — bizonyos kételyekkel is találkoztunk. S ez utóbbi­ak alighanem abban gyö­kereznek, hogy a lakosság nem azonos körülmények között láthat a feladatok hoz. Bizonyos feszültsé­gek mutatkoznak nem­csak az egyes társadalmi rétegek között, hanem még az azonos kategóriákon belül is. Sajnos még nap­jainkban sem tehetünk egyenlőségjelet például a pedagógusok, a műszaki ér­telmiség. vagy éppenséggel az orvostársadalom közé; nincsenek azonos helyzet­ben a nyugdíjasok, a fiata­lok türelmetlenségét úgy­szólván a legnagyobb igye­kezet ellenére is csak ke­vésbé sikerül csökkenteni. Tények ezek, amelyekkel szembe kell néznünk. A gondok enyhítését feltét' lenül napirenden szüksé­ges tartanunk. Hiszen a programunk valóra váltása csakis hasonló közérzetben, egységes akarattal, közös cselekvéssel sikerülhet. Ami — reméljük — meg is lesz majd! — Hogyan halad a terüle­ten a határozatok feldolgozása? — Még az év eleji mun­katerv-készítési időszak­ban kértük ailapszerveze- zeteinket, hogy május— június havi taggyűléseiken kerítsenek sort a teendők megbeszélésére Most el­mondhatom, hogy többsé­güknél már túljutottak a témafeldolgozáson. Sokat jelentett ebben, hogy a titkároknak egyhetes turnu­sokban idejében megtar­tottuk a felkészítő tanfo­lyamokat. A továbbiakban pedig minden bizonnyal az apparátus tagjai számára jelenleg is tartó előadás- sorozat szolgál újabb se­gítségül, hogy a pártoktatás ősztől helyet kapó hasznos útmutatásról már ne be­széljek. — Milyenek voltak a tag­gyűlések? — Feltétlenül kedve zö' eknek ítélhetjük az eddigie­ket. Ügy találtuk: a kom­munisták őszintén. felelős séggel vitatták meg a kong­resszusi határozatokat. s több helyen igazán jó ér­zékkel fogalmazták meg a helyi feladatokat is. Bi­zakodásuk mellett azon­ban. mint korábban utal­tam már rá: aggodalmaik­nak is hangot adtak. Az üzemi alapszervezeteknél nem titkolták például, hogy ma még ellentmondást látnak a beszűkült fejlesz­tési lehetőségek és a terme­lés indokolt bővítése, kor; szerűsítése között. A la kóterületi. a közéégi alap­szervezeteknél pedig azt hangsúlyozták, hogy az élet- színvonal megőrzéséhez az elosztható javakat na­gyobb bőségben kellene előállítani, viszont a kilá­tások szerint a vártnál csak lassúbb előrelépésre lehet számítani Ugyan­ekkor valamennyi helyen egységes álláspontra jutot­tak abban, hogy tovább kell növelni a pontos, fe­gyelmezett munka tekinté­lyét. — A városi bizottság mi­lyen javaslatokat kapott, kap az alapszervezetektöl a nagyobb közösségeket — a településeket, városrészeket, az egész Egert is — érintő feladatok megoldásához? — Nemcsak az alapszer­vezetektől, hanem egyéb fórumokról is. — mind kongresszusi felkészülést megelőző egyéni elbeszél­getésekről, mind pedig az országgyűlési képviselői, vagy tanácstagi jelölő gyűlésekről — egyaránt sok javaslatot kaptunk. Főleg a pazarlást, a lelketlen ügyintézést, a rossz minő­ségű munkát. a határidő- csúszásokat, az ellátási za­varokat szeretnék csökken­teni a felvetésekkel. Ki­fogásolják. hogy az infra­strukturális fejlesztések­nél egyre nagyobb terhet kell vállalnia a lakosság­nak. ami az életszínvonal stagnálása miatt mind ne­hezebben elviselhető. Szí­vesen végeznek ugyan még mindig társadalmi munkát, de nem lehet pusztán ez a megoldás a továbbiakban. Élénken foglalkoztatja az embereket a kisközségek sorsa, a megyeszékhely peremkerületeinek hiányos közműellátása, az északi la­kótelep szegényes tele­fonhálózata. beszűkült ga- rázsépítési lehetősége, a centrum kevés parkolóhe­lye, a közterület rongálá­sa. Bosszankodnak a 25- ös út mellett mindmáig beépítetlen szanált terület, a fürdőkörnyék, vagy a Szépasszony-völgy lassan haladó rendezése, a zöld­ség-gyümölcs kirívóan magas ára, a gondokkal terhes városi vízellátás és. a haszontalanul elfolyó egerszalóki gyógyvíz miatt. Csak úgy, mint azért, aho­gyan például kulturális értékeinkkel gazdálko­dunk. Megszívlelendő meg­jegyzések ezek. s a jobbí­tó elképzelések vitatha­tatlanul komoly figyelmet érdemelnek. Azon vagyunk hát, hogy mindennapi munkánkban felhasználjuk az „üzeneteket" s helyesen rangsoroljuk a velük kap­csolatos teendőket — Miként bontakozik a kör­zeti program a cselekvésre? Vannak.e határozottabb el­képzelések például az Eger­ben jelentős számú értelmiség nagyobb megbecsülésére, a nők egyenjogúságának meg­felelőbb érvényesítésére, a dolgozó asszonyok, az idős emberek vagy éppenséggel a fiatalok fokozottabb segítésé­rt* ? — Például az alapellá­táshoz tartozó zöldség­gyümölcs kereskedelem je­lenlegi helyzetén úgy pró­bálunk javítani, hogy az indokolatlanul magas ma­szekjövedelmek visszaszo­rítására. a mindennapi ..piac" olcsóbbá tételére ABC-áruházak. szakboltok létesítését, magánkereske­dők és a ZÖLDÉRT-áru- sok egymás melletti elhe­lyezését szorgalmazzuk. Költségkímélési céllal a - Csebokszári-lakónegyed új 16 tantermes középiskolá­ját az eredetinél ésszerűbb telepítéssel iparkodunk megvalósítani. A fiatalok első lakáshoz jutását nem csak Egerben, hanem az agglomerációhoz tartozó 13 másik településen is támogatjuk már; a három­éves programban az ifjú házasok telekárkedvez­ményt. állami támogatást, tanácsi OTP-hitelt kapnak a fészekrakáshoz. A lakás­építések más jellegű köny- nyítésére általánosságban is kezdeményeztük az ed­digi tilalmak feloldását, sür­getjük az egri északi és déli vízbázis fejlesztését, s alapszervezeteink segí­tenek például a megye­székhelyen nagyon hiányzó tanuszoda mielőbbi felépí­tésének szervezésében. Egerben az eddiginél mar­kánsabb értelmiségi po_ litika kialakításán is fára­dozunk, s különösen az ér­tékteremtő szférában pró­bálunk változtatni a gaz­daságvezetek szemléletén a nagyobb elismerésért. Egyidejűleg pedig főleg a főiskolán oktatók meg­felelőbb dotálására is ke­ressük a módot. Vélemé­nyünk szerint nincs már különösebb egyenlőtlenség a nők és férfiak megbe­csülésében. A dolgozó asz- szonyok nyugodt életkö­rülményeiért meglehetősen sokat sikerült tenni az im­már teljes körűvé vált böl­csődei, óvodai elhelyezés megoldásával. a vásárlási feltételek javításával, in­kább csak a peremkerületi ellátásra kell még na­gyobb gondot fordítanunk. Az idős emberek számára kétszáz személyes szociális otthont tervezünk, s több más mellett figyelemmel leszünk arra hogy például ez ne a temető mellé ke­rüljön. — Társadalmunk jövője szempontjából nagyon lé­nyeges a gazdasági élet fej­lesztése, a termelés korszerű­sítése. gazdaságosságának ja­vítása. Mennyiben szolgálják ezeket is a tervek? — Máris jelentős ered­ményekről szólhatok a Finomszerelvénygyárban. a Mátravidéki Fémművek­ben a Csepel Autó egri gyárában tapasztaltak alapján miután ezeken a helyeken igazán kimagasló technikával, technológiák­kal a világszínvonalhoz közel álló termékek készül­nek. A könnyűipar terüle' tén azonban még vannak gondjaink! Csak részben lehetünk elégedettek a me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari üzemeinkkel, válla­latainkkal — szövetkezete­inkkel —. hiszen ha a ho­zamokkal. a termelés meny- nyiségévei vagy minősé­gével általában nincs is különösebb baj, jövedel' mezőségük még nem min­den esetben kielégítő. A hiányosságokba természe­tesen nem törődünk bele. határozottan fáradozunk a kielégítőbb helyzet ki­alakításán. — Mii tesznek az ideológiai élet fejlesztéséért, a közműve­lődés javításáért, a művészet- politikai határozatok végrehaj­tásáért'.’ — Hangsúlyoznom sem kell. hogy mivel városunk­ban működik a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága. megraga­dunk minden alkalmat „helyzeti előnyünk" ki­használására. Emellett fo­kozottabban. igényeljük a TIT munkáját, a tanintéze­tekkel kialakult régi jó kapcsolataink alapján le­hetőségeinkhez képest fej­lesztjük a közoktatást minden szinten. Azon va­gyunk, hogy újjászervezett színházunk. jobb körül­mények közé jutott Megyei Művelődési Központunk. eddig igazán remekül mű­ködött Ifjúsági Házunk még inkább szolgálják el­képzeléseinket. Követésre ajánljuk a különösen pél­dásan dolgozó 7-es körzeti pártszékház hasonló irányú tevékenységét. Törökvése- inkben számítunk a meg­újult városi klubtanács segítségére, közművelődé­si feladatokat is kap a Cse- bokszáriba tervezett /fi tantermes középiskola. Nem utolsósorban pedig komoly szerepet szánunk a felújítandó Vitkovits-, il­letve Panakoszta-háznak is programunk megvalósí­tásában. Területünk mű­vészeti életében meghatá­rozó jelentőségük van az alkotóműhelyeknek, első­sorban talán a tanárképző főiskola művésztanárai­nak, hallgatóinak. Az in­tézet pártbizottsága — úgy véljük — kellő ideoló­giai és politikai érzékeny­séggel irányítja tevékeny­ségüket. Így munkáikban szocialista humanista ér­tékekkel járulnak újra meg újra hozzá területi kultú­ránk gazdagodásához. a művészieskedés káros el­hajlásai, a kiforratlan kí­sérletezgetések pedig visz- szaszorulnak — Az eddiginél nagy óbb fi ­gyelmei kapnak-e a pártmeg- bizatások? Gondolnak-e a még jó egészségnek örvendő, mun kabíro és lelkes nyugdija-« párttagok aktívabb foglalkoz­tatására. s elsősorban mely területeken számítanak az ed­diginél gyümölcsözőbb munká­jukra? — Úgy érezzük a kong­resszus után is. hogy a pártmegbizatások rendsze­rének alapvető megváltoz­tatására nincs szükség na lünk. A testreszabott fel - adatmeghatározast és a kol­lektíva előtti személyes ér­tékelést kell ezután is foly­tatni. Viszont az általáno­san megfogalmazott párt- feladatok (például a szoci­alista brigádmozgalom patronálása. a gazdasági te vékenvség figyelemmel ki­sérése) helyett az eddigi­nél nagyobb arányban keli alkalmazni az egyszeri párt megbízatást. Nyugdí­jas elvtársainkat a továb­biakban is elsősorban az alapszervezetek segítésére kívánjuk igénybe venni, gazdag tapasztalataik át­adásával. Munkájukra azonban nyilvánvalóan másutt is számítanak. S hogy mennyire így van. mi sem bizonyítja jobban, mint például a választási munkában juttatott s be­csülettel ellátott szerepük is. — Hogyan gondolják erősí­teni a párt kapcsolatait mát politikai szervezetekkel, a szakszervezettet. a KISZ-szet a népfronttal? Elsősorban mi­ben és hol tervezik az együtt­működés hatékonyabbá téte­lét? — A hatékonyabb együtt­működést ezután is az em­lített szervek önállóságá­nak korlátozása nélkül igyekszünk megteremteni A testületi állásfoglalá­sok előtt változatlanul vé­leményt cserélünk mások­kal is, s igényeljük közre­működésüket apparátu­sunk felkészítésében min­den feladatnál. Régi gya­korlat a közös megbeszé­lés. amilyen például leg­utóbb a KlSZ-szel volt Pá­rádon. éppen a kongresszu­si határozatokkal kapcso­latban. Újat legfeljebb az jelent, hogy ezután a szak- szervezetekben. a KISZ- ben. vagy éppenséggel a népfrontnál dolgozó kom­munistákkal külön is rend­szeresebben találkozunk A szakszervezettel egyéb­ként a dolgozók érdekei­nek felszínre hozásánál', a KISZ-szel a pályakezdés, az önálló élet megkezdé­sének segítésénél, a nép­fronttal a lakóterületi po­litikában. a kulturált kör­nyezet, az egészségesebb életmód kialakításánál igyekszünk hatékonyab­ban együttműködni. S természetesen valamennyi szervezettel közösen kivá nunk tenni politikánk erő­sítéséért, a közéleti demok ratizmus szélesítéséért, fejlesztéséért. — Köszönjük az interjút! Gyóni Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents