Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. július 20., szombat 1. Négy éve egyre kevesebben vagyunk Miért fogy hazánk népessége? Kongresszus után a megyeszékhelyen és körzetében Interjú Németh Lászlóval, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkárával A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa is — mint ezt megelőzően a többi — számos kérdésben határozott további munkánkat, életünket illetően. Vajon milyen a visszhangja, hogyan értelmezik a tennivalókat, s mit tesz nek a feladatok megoldásáért a megyeszékhelyen? — Erről beszélget a Népújság munkatársa Németh Lászlóval, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkárával: Az 1985-ös év első napián 10 millió 658 ezer voll iliazánk lakossága, Magyar- ország lakóinak a száma ; 55 ezerrel kevesebb, mint négy évnek előtte. A népességcsökkenés — ami egyébként pontosan annyi, mint Sopron város teljes lakosságszáma — ismét ráirányította a kormányzat figyelmét a népességpolitikai intézkedésekre, azok korszerűsítésére. Mielőtt e téren bármilyen új intézkedést hozott volna a kormány — éppen, mert az utóbbi húsz év ilyen jellegű intézkedései csak ideiglenes sikert eredményeztek — reálisan fel kellett tárni az okokat. A szociológiai vizsgálatok a felmérések elkészítésében, és az elemző, jelentés megszövegezésében egyaránt részt vettek az Egészség- ügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal illetékes intézményei — a népességcsökkenés eredőjéül három fő okot jelöltek meg. Érdemes néhány mondat erejéig mindegyikkel foglalkozni. Első — és a statisztika szerint legszembetűnőbb ok — a születésszám csökkenése. Az utóbbi hat évben érezhetően megnövekedtek hazánkban a megélhetés költségei, s ezzel párhuzamosan — az átlagosnál jobban — megnövekedtek a közös életet kezdő ifjú párok otthonteremtési kiadásai. Különösen a bérből és fizetésből élők önálló lakásmegszerzésének lehetőségei romlottak. A kevesebb gyermek- születés okaként most jelentkezik a negatív „rekord" is. Nevezetesen, hogy a ma szülőképes korban lévő 20—35 év közötti nők nagyobbik hányada már akkor született, amikor — ,a 60-as évek elején — országosan is a legkevesebb gyermek jatt világra eddigi történelmünk során. Tersét: kevesebb a gyermeket szülni képes nők száma — következésképpen ezért is kevesebb a születő gyermek. Ez az ok viszont semmiképpen sem fő ok! A csökkenő gyermekszületés legfőbb okaként továbbra is azt kelt számontarta- nunk, hogy a megnövekedett civilizációs igények, és a megnövekedett létfenntartási költségek között a vártnál nagyobb szakadék keletkezett. Az ország népességét tekintve a második fő oka még a halálozások — szaknyelven szólva: mortalitás — enyhe, de jól érzékelhető megnövekedése is. Elszomorító tény: a mortalitás az elmúlt öt évben a legproduktívabb 40—55 éves. korosztályban növekedett, e korosztályon belül is elsősorban a férfiak esetében. A produktív korosztályok mortalitásában ma már vezető halálok az érrendszeri betegség, a szív többféle betegsége. Az a tény. hogy ebben a korosztályban növekszik a halandóság, valamint az, hogy szintén kissé ugyan. de növekszik a daganatos betegségekben elhalálozottak száma — hazánkban valamelyest az átlagéletkort is csökkentette az utóbbi években. Harmadik fö ok a koraszülések számának növekedése. illetve ezzel szoros összefüggésben a csecsemőhalandóság csekély. de jelenlévő növekedése. E harmadik fő ök szinte kizárólag személyekre vezethető vissza! A manapság gyermeket szülő anyák nem készülnek fel a magasztos célnak megfelelő módon anya voltuk kiteljesítésére. Az egészségügyi _ statisztika szerint Európa'szerte nálunk a legmagasabb a rendszeresen dohányzó terhesanyák száma. Ugyancsak szép számmal akadnak közöttük alkoholt rendszeresen fogyasztók is! E két tényből természetesen következik a koraszülés — a koraszülésből pedig a csecsemők életképtelensége, ez utóbbiból a csecsemőhalandóság növekedése. Magyarországon tervezett, a szociálpolitikai kedvezményrendszerével támogatott népesedéspolitika mintegy 25 éve létezik. A 60-as éveik elején — amikor a születések száma aggasztóan, 11—13 ezrelékre lecsökkent! — ki kellett dolgozni egy hosszútávú népesedéspolitikai koncepciót amelynek vezérelve a három'gyermekes családmodell lett. Akkoriban még folyamatosan csökkent hazánkban az évente elhalálozottak száma. Így a bevezetett szociálpolitikai intézkedésektől nemcsak a népesség újratermelődése, hanem annak jelentékeny számbeli növekedése is várható volt. A hatvanas évek végétől fokozatosan bevezetett gyermekgondozási segély — az akkoriban oly népszerű GYES — új jelenség volt a szociálpolitikában. Mintegy négy évig éreztette is hatását a születésszám növekedésében A fent már említett okok — a stagnáló életszínvonal, a növekvő megélhetési költségek, a megnövekedett civilizációs igények, és a jövedelem közötti szakadék mélyülése viszont azt eredményezték. hogy újból csökkenni kezdett a születésszám. A nyolcvanas években eddig minden esztendőben kevesebb gyermek született az országban. mint ahányan meghaltak. Ameny- nviben a jelenlegi helyzet aiapján számítjuk az ország népességszámának alakulását — tehát kevesebben születnek. mint ahányan elha- láloznak! — az ezredfordulón 10 millió 300 ezer körüli ember élne hazánkban. közel 400 ezerrel kevesebb, mint jelenleg! Az okoknak és a jelenleg fennálló helyzetnek reális elemzése arra késztette kormányzatunkat, hogv felülvizsgálja. új alapokra helyezze a népesedéspolitikai intézkedéseket. Le kellett mondanunk arról az — amint azóta kiderült, irreális — mintegy két évtized előtti célról, hogy legyen minden új családban három gyermek. A mostani, sokkal reálisabb elképzelés családonként két (!) gyermekkel számol, szemben a jelenlegi, tényleges helyzettel. amikor családonként 1,7 gyermekkel kell számolnunk. A családonkénti két gyermek nem jelent mást. mint a népesség egyszerű újratermelését. A Német Szövetségi Köztársaságban. Norvégiában, Dániában hasonló gondokkal küzd a kormányzat. Ezekben az országokban is kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak A más társadalmi körülményekből adódó másfajta szociálpolitika a fenti országokban eleddig talán a mi szerény eredményeinknél kevesebb babérral dicsekedhet. Gazdasági helyzetük. ajmi a közeljövőben remélhetően mindannyiónk megnyugvására javul, számunkra ilyen szociálpolitikát enged megvalósítani. A kormányzat azt reméli, hegy az elkövetkező öt-tíz évben új kedvezményekben részesítheti a gyermeket nevelő családokat. s ezáltal előbb megáll a születések számának csökkenése. majd növekszik s Magyarországon általánossá lesz a családonkénti két gyermek. Amennyiben ez a remélt 3 tized százalékos családonkénti gyermeklét- szám-emelkedés bekövetkezik. — a halálozási számok csökkentésével ismét elérhető a népességszám igen szerény növekedése. Hegyes Zoltán — Kedves Németh elvtárs’ Szükebb hazánk legjelentősebb településén, körzetében milyenek a tapasztalatok a kongresszus fogadtatásáról? — Mind az irányelvekkel, mind pedig magával a kongresszussal, egyszóval az előkészületekkel, a tanácskozással és a határozatokkal kapcsolatban azt mondhatom, hogy városunkban, illetve körzetünkben egyaránt élénk érdeklődés kísérte e munkát. Tapasztalataink szerint kétségtelen az egyetértés pártunk politikájával. Ami azonban a célkitűzések megvalósítását illeti — úgy tűnik — nem egészen egyértelmű a bizakodás. Az optimizmus mellett — meg kell vallani — bizonyos kételyekkel is találkoztunk. S ez utóbbiak alighanem abban gyökereznek, hogy a lakosság nem azonos körülmények között láthat a feladatok hoz. Bizonyos feszültségek mutatkoznak nemcsak az egyes társadalmi rétegek között, hanem még az azonos kategóriákon belül is. Sajnos még napjainkban sem tehetünk egyenlőségjelet például a pedagógusok, a műszaki értelmiség. vagy éppenséggel az orvostársadalom közé; nincsenek azonos helyzetben a nyugdíjasok, a fiatalok türelmetlenségét úgyszólván a legnagyobb igyekezet ellenére is csak kevésbé sikerül csökkenteni. Tények ezek, amelyekkel szembe kell néznünk. A gondok enyhítését feltét' lenül napirenden szükséges tartanunk. Hiszen a programunk valóra váltása csakis hasonló közérzetben, egységes akarattal, közös cselekvéssel sikerülhet. Ami — reméljük — meg is lesz majd! — Hogyan halad a területen a határozatok feldolgozása? — Még az év eleji munkaterv-készítési időszakban kértük ailapszerveze- zeteinket, hogy május— június havi taggyűléseiken kerítsenek sort a teendők megbeszélésére Most elmondhatom, hogy többségüknél már túljutottak a témafeldolgozáson. Sokat jelentett ebben, hogy a titkároknak egyhetes turnusokban idejében megtartottuk a felkészítő tanfolyamokat. A továbbiakban pedig minden bizonnyal az apparátus tagjai számára jelenleg is tartó előadás- sorozat szolgál újabb segítségül, hogy a pártoktatás ősztől helyet kapó hasznos útmutatásról már ne beszéljek. — Milyenek voltak a taggyűlések? — Feltétlenül kedve zö' eknek ítélhetjük az eddigieket. Ügy találtuk: a kommunisták őszintén. felelős séggel vitatták meg a kongresszusi határozatokat. s több helyen igazán jó érzékkel fogalmazták meg a helyi feladatokat is. Bizakodásuk mellett azonban. mint korábban utaltam már rá: aggodalmaiknak is hangot adtak. Az üzemi alapszervezeteknél nem titkolták például, hogy ma még ellentmondást látnak a beszűkült fejlesztési lehetőségek és a termelés indokolt bővítése, kor; szerűsítése között. A la kóterületi. a közéégi alapszervezeteknél pedig azt hangsúlyozták, hogy az élet- színvonal megőrzéséhez az elosztható javakat nagyobb bőségben kellene előállítani, viszont a kilátások szerint a vártnál csak lassúbb előrelépésre lehet számítani Ugyanekkor valamennyi helyen egységes álláspontra jutottak abban, hogy tovább kell növelni a pontos, fegyelmezett munka tekintélyét. — A városi bizottság milyen javaslatokat kapott, kap az alapszervezetektöl a nagyobb közösségeket — a településeket, városrészeket, az egész Egert is — érintő feladatok megoldásához? — Nemcsak az alapszervezetektől, hanem egyéb fórumokról is. — mind kongresszusi felkészülést megelőző egyéni elbeszélgetésekről, mind pedig az országgyűlési képviselői, vagy tanácstagi jelölő gyűlésekről — egyaránt sok javaslatot kaptunk. Főleg a pazarlást, a lelketlen ügyintézést, a rossz minőségű munkát. a határidő- csúszásokat, az ellátási zavarokat szeretnék csökkenteni a felvetésekkel. Kifogásolják. hogy az infrastrukturális fejlesztéseknél egyre nagyobb terhet kell vállalnia a lakosságnak. ami az életszínvonal stagnálása miatt mind nehezebben elviselhető. Szívesen végeznek ugyan még mindig társadalmi munkát, de nem lehet pusztán ez a megoldás a továbbiakban. Élénken foglalkoztatja az embereket a kisközségek sorsa, a megyeszékhely peremkerületeinek hiányos közműellátása, az északi lakótelep szegényes telefonhálózata. beszűkült ga- rázsépítési lehetősége, a centrum kevés parkolóhelye, a közterület rongálása. Bosszankodnak a 25- ös út mellett mindmáig beépítetlen szanált terület, a fürdőkörnyék, vagy a Szépasszony-völgy lassan haladó rendezése, a zöldség-gyümölcs kirívóan magas ára, a gondokkal terhes városi vízellátás és. a haszontalanul elfolyó egerszalóki gyógyvíz miatt. Csak úgy, mint azért, ahogyan például kulturális értékeinkkel gazdálkodunk. Megszívlelendő megjegyzések ezek. s a jobbító elképzelések vitathatatlanul komoly figyelmet érdemelnek. Azon vagyunk hát, hogy mindennapi munkánkban felhasználjuk az „üzeneteket" s helyesen rangsoroljuk a velük kapcsolatos teendőket — Miként bontakozik a körzeti program a cselekvésre? Vannak.e határozottabb elképzelések például az Egerben jelentős számú értelmiség nagyobb megbecsülésére, a nők egyenjogúságának megfelelőbb érvényesítésére, a dolgozó asszonyok, az idős emberek vagy éppenséggel a fiatalok fokozottabb segítésért* ? — Például az alapellátáshoz tartozó zöldséggyümölcs kereskedelem jelenlegi helyzetén úgy próbálunk javítani, hogy az indokolatlanul magas maszekjövedelmek visszaszorítására. a mindennapi ..piac" olcsóbbá tételére ABC-áruházak. szakboltok létesítését, magánkereskedők és a ZÖLDÉRT-áru- sok egymás melletti elhelyezését szorgalmazzuk. Költségkímélési céllal a - Csebokszári-lakónegyed új 16 tantermes középiskoláját az eredetinél ésszerűbb telepítéssel iparkodunk megvalósítani. A fiatalok első lakáshoz jutását nem csak Egerben, hanem az agglomerációhoz tartozó 13 másik településen is támogatjuk már; a hároméves programban az ifjú házasok telekárkedvezményt. állami támogatást, tanácsi OTP-hitelt kapnak a fészekrakáshoz. A lakásépítések más jellegű köny- nyítésére általánosságban is kezdeményeztük az eddigi tilalmak feloldását, sürgetjük az egri északi és déli vízbázis fejlesztését, s alapszervezeteink segítenek például a megyeszékhelyen nagyon hiányzó tanuszoda mielőbbi felépítésének szervezésében. Egerben az eddiginél markánsabb értelmiségi po_ litika kialakításán is fáradozunk, s különösen az értékteremtő szférában próbálunk változtatni a gazdaságvezetek szemléletén a nagyobb elismerésért. Egyidejűleg pedig főleg a főiskolán oktatók megfelelőbb dotálására is keressük a módot. Véleményünk szerint nincs már különösebb egyenlőtlenség a nők és férfiak megbecsülésében. A dolgozó asz- szonyok nyugodt életkörülményeiért meglehetősen sokat sikerült tenni az immár teljes körűvé vált bölcsődei, óvodai elhelyezés megoldásával. a vásárlási feltételek javításával, inkább csak a peremkerületi ellátásra kell még nagyobb gondot fordítanunk. Az idős emberek számára kétszáz személyes szociális otthont tervezünk, s több más mellett figyelemmel leszünk arra hogy például ez ne a temető mellé kerüljön. — Társadalmunk jövője szempontjából nagyon lényeges a gazdasági élet fejlesztése, a termelés korszerűsítése. gazdaságosságának javítása. Mennyiben szolgálják ezeket is a tervek? — Máris jelentős eredményekről szólhatok a Finomszerelvénygyárban. a Mátravidéki Fémművekben a Csepel Autó egri gyárában tapasztaltak alapján miután ezeken a helyeken igazán kimagasló technikával, technológiákkal a világszínvonalhoz közel álló termékek készülnek. A könnyűipar terüle' tén azonban még vannak gondjaink! Csak részben lehetünk elégedettek a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari üzemeinkkel, vállalatainkkal — szövetkezeteinkkel —. hiszen ha a hozamokkal. a termelés meny- nyiségévei vagy minőségével általában nincs is különösebb baj, jövedel' mezőségük még nem minden esetben kielégítő. A hiányosságokba természetesen nem törődünk bele. határozottan fáradozunk a kielégítőbb helyzet kialakításán. — Mii tesznek az ideológiai élet fejlesztéséért, a közművelődés javításáért, a művészet- politikai határozatok végrehajtásáért'.’ — Hangsúlyoznom sem kell. hogy mivel városunkban működik a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága. megragadunk minden alkalmat „helyzeti előnyünk" kihasználására. Emellett fokozottabban. igényeljük a TIT munkáját, a tanintézetekkel kialakult régi jó kapcsolataink alapján lehetőségeinkhez képest fejlesztjük a közoktatást minden szinten. Azon vagyunk, hogy újjászervezett színházunk. jobb körülmények közé jutott Megyei Művelődési Központunk. eddig igazán remekül működött Ifjúsági Házunk még inkább szolgálják elképzeléseinket. Követésre ajánljuk a különösen példásan dolgozó 7-es körzeti pártszékház hasonló irányú tevékenységét. Törökvése- inkben számítunk a megújult városi klubtanács segítségére, közművelődési feladatokat is kap a Cse- bokszáriba tervezett /fi tantermes középiskola. Nem utolsósorban pedig komoly szerepet szánunk a felújítandó Vitkovits-, illetve Panakoszta-háznak is programunk megvalósításában. Területünk művészeti életében meghatározó jelentőségük van az alkotóműhelyeknek, elsősorban talán a tanárképző főiskola művésztanárainak, hallgatóinak. Az intézet pártbizottsága — úgy véljük — kellő ideológiai és politikai érzékenységgel irányítja tevékenységüket. Így munkáikban szocialista humanista értékekkel járulnak újra meg újra hozzá területi kultúránk gazdagodásához. a művészieskedés káros elhajlásai, a kiforratlan kísérletezgetések pedig visz- szaszorulnak — Az eddiginél nagy óbb fi gyelmei kapnak-e a pártmeg- bizatások? Gondolnak-e a még jó egészségnek örvendő, mun kabíro és lelkes nyugdija-« párttagok aktívabb foglalkoztatására. s elsősorban mely területeken számítanak az eddiginél gyümölcsözőbb munkájukra? — Úgy érezzük a kongresszus után is. hogy a pártmegbizatások rendszerének alapvető megváltoztatására nincs szükség na lünk. A testreszabott fel - adatmeghatározast és a kollektíva előtti személyes értékelést kell ezután is folytatni. Viszont az általánosan megfogalmazott párt- feladatok (például a szocialista brigádmozgalom patronálása. a gazdasági te vékenvség figyelemmel kisérése) helyett az eddiginél nagyobb arányban keli alkalmazni az egyszeri párt megbízatást. Nyugdíjas elvtársainkat a továbbiakban is elsősorban az alapszervezetek segítésére kívánjuk igénybe venni, gazdag tapasztalataik átadásával. Munkájukra azonban nyilvánvalóan másutt is számítanak. S hogy mennyire így van. mi sem bizonyítja jobban, mint például a választási munkában juttatott s becsülettel ellátott szerepük is. — Hogyan gondolják erősíteni a párt kapcsolatait mát politikai szervezetekkel, a szakszervezettet. a KISZ-szet a népfronttal? Elsősorban miben és hol tervezik az együttműködés hatékonyabbá tételét? — A hatékonyabb együttműködést ezután is az említett szervek önállóságának korlátozása nélkül igyekszünk megteremteni A testületi állásfoglalások előtt változatlanul véleményt cserélünk másokkal is, s igényeljük közreműködésüket apparátusunk felkészítésében minden feladatnál. Régi gyakorlat a közös megbeszélés. amilyen például legutóbb a KlSZ-szel volt Párádon. éppen a kongresszusi határozatokkal kapcsolatban. Újat legfeljebb az jelent, hogy ezután a szak- szervezetekben. a KISZ- ben. vagy éppenséggel a népfrontnál dolgozó kommunistákkal külön is rendszeresebben találkozunk A szakszervezettel egyébként a dolgozók érdekeinek felszínre hozásánál', a KISZ-szel a pályakezdés, az önálló élet megkezdésének segítésénél, a népfronttal a lakóterületi politikában. a kulturált környezet, az egészségesebb életmód kialakításánál igyekszünk hatékonyabban együttműködni. S természetesen valamennyi szervezettel közösen kivá nunk tenni politikánk erősítéséért, a közéleti demok ratizmus szélesítéséért, fejlesztéséért. — Köszönjük az interjút! Gyóni Gyula
