Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-18 / 167. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. július 18., csütörtök 3. Nem mehet a minőség rovására Olcsóbb árukat Azt tartja a közmondás, hogy olcsó húsnak híg a leve, pedig a háziasszonyok jelentős része tudja, hogy abból is lehet tartalmas ebédet főzni — no, persze, csak akkor, ha a pénztárcánkat kímélő húsféle kapható! Az, hogy elég olcsó élelmiszer és más áru van-e a boltokban, nem csupán kínálati, belkereskedelmi kérdés. A megélhetési költségek növekedésével nemcsak a nyugdíjasok és sokgyermekesek akarnak kevésbé drága holmikat vásárolni, hanem például azok is, akik, bár nem keresnek rosszul, de havonta sok ezret törlesztenek lakásukra, vagy még csak gyűjtenek rá. A kulcs: az érdekeltség Minden, nagyobb arányú áremelés után ismét napirendre kerül az olcsó áruk ügye. A Belkereskedelmi Minisztérium fokozott figyelmet fordít erre. de a gazdasági szabályozás mai korában nem várható el egy tárcától, hogy erre utasítgas- sa a vállalatokat, szövetkezeteket. Iga«, a minisztérium a kereskedelempolitikai irányelvekben minden évben kiemelt heiyen tesz említést az olcsó cikkek kínálatának fontosságáról, és rendszeresen közli aZöknak az élelmiszereknek a listáját, amelyek árucsoportjukban a kevésbé drágák közé tartoznak. Legutóbb a Gazdasági Bizottság is foglalkozott ezzel a témával. Rendszeresen ellenőrzik az ilyen áruk bolti kínálatát. A fő kérdés azonban, hogy érdekeltek-e a kereskedők és a termelők az olcsóbb húsfélék és más élelmiszerek kínálatában. Nos, erre ma még nem válaszolhatunk egyértelmű igennel. A belkereskedelmi tárca egyik vezetője a közelmúltban adott interjújában úgy fogalmazott, hogy mind a húsiparban, mind a kereskedelemben olyan érdekeltségi viszonyokat igyekeznek kialakítani, amelyek erre ösztönöznek. Bár nem lehet mondani, hogy magas lenne a kereskedelmi árrés, de azért a drágább áru hamarabb hozza a forgalmat. Ezért dolgozni kell az érdekeltség további javításán. Egy vállalat nem élhet meg csak a drágább áru forgalmazásából. így nem lehet A statisztikai adatok szerint a bolti élelmiszer-forgalom egynegyedét teszik ma ki az alacsonyabb árú cikkek. Az árak változásával azonban módosulnak a fogyasztás szerkezete ás arányai. A sajtfélék drágulásával mind többen vásárolnak párizsit, virslit vagy májast, hurkát. Bár a tejtermékeknek meghatározó a szerepük és pótolhatatlanok, de olykor felválthatok. Megérdeklődtük a Belkereskedelmi Minisztériumban, hogy felké- szült-e az élénkebb keresletre a húsipar? Nos, az ilyen készítmények gyártásához rendelkezik megfelelő alapanyaggal. De legalább ilyen fontos, hogy a húsipar javítsa az olcsóbb készítmények minőségát (például a párizsi ne legyen jellegtelen. vízízű), és tegye gyakoribbá szállításait a falvakban, valamint más településeken is. a hét végén és a hét elején. Nagy jelentőséget tulajdonít a tárca annak szintén, hogy baromfiból, növényevő halakból elegendő legyen az üzletekben. Ezeket az élelmiszerfajtákat mind inkább keressük — 1984-ben az előző évhez képest baromfiból 11—12, növényevő halból 17 százalékkal nőtt a forgalom. Ha olcsó termékekről' beszélünk. mindjárt eszünkbe is jut egy tanulságos eset. Évekkel ezelőtt már nagy sikert arattak külföldön a fehér vagy sárga, márkajel nélküli. egyszerű csomagolású termékek. Nálunk perselyes malac emblémával próbáltak hasonló szériát bevezetni — tegyük hozzá, sikertelenül. Az ilyen (egyébként alig pár tucatnyira tehető) élelmiszer minősége jócskán hagyott maga után kívánnivalót. Nálunk sajnos csomagolása nem tekinthető luxusszínvonalúnak. ezért az egyszerűbb külcsín a vásárlók számára alig érzékelhető árcsökkenéssel jár együtt. Ugyanakkor a szerényebb kivitelű, minőségű csomagolóanyag gyakran nem védi meg jól az árut. Ezért a termelők nálunk úgy igyekeznek lefaragni a fogyasztói árból, hogy technológiát változtattak, sőt olykor anyagösszetételt is, így aztán egyes áruk nem feleltek meg a szabványoknak. Szabvány szerint Az alacsonyabb árnak nem szabad egyet jelenteni a gyengébb minőséggel. Az olcsóbb készítményeknek is el kell érniük a szabványokban meghatározott minőséget. Néhány húsipari ter_ méknél ez gyakran csak kívánalom. A minőség javítására a Belkereskedelmi Minisztérium több ízben felhívta a MÉM, illetve a Húsipari Tröszt figyelmét. Ebből már kirajzolódik a jövő képe. Annyi mindenképpen biztos, hogy az olcsó áruk egyre népszerűbbé válnak. Sajnos a zöldségféléknél a termelők megélhetési költségeinek emelkedése, a hosszú tél, a magasabb energiaárak miatt, nem várható csökkenés, különösen a fóliás primőröknél nem. Ügy tűnik, az ennivalóval való pazarló korszakunknak mindenképpen vége. E. L. Adóegyeztetés A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának Adóelszámolási Irodája az elmúlt hetekben megküldte a kisvállalkozásoknak (polgári jogi társaságoknak, gazdasági munkaközösségeknek, vállalati gazdasági munkaközösségeknek. szövetkezeti szakcsoportoknak, sportegyesületeknek stb.) 1984. évi adófolyószámlájukat. A múlt évi adófolyószámla mellett az érdekeltek az adatok értelmezésére részletes tájékoztatót is kaptak. Az adófolyószámlák tartalmazzák. hogy a kisvállalkozók múlt évi jövedelmeik után, bevallásaik alapján, február 15-ig mennyi adót fizettek, s kialakult-e többletük vagy van-e adóhátralékuk. Az adóelszámolási iroda szakemberei kérik a kisvállalkozókat, hogy az ügyintézés gyorsítása és egyszerűsítése végett részletesen tanulmányozzák át a megküldött tájékoztatót. Amennyiben saját nyilvántartásuk, s az adófolyószámla adatai között eltéréseket tapasztalnak, ezt levélben közöljék az irodával. Ha személyesen fel kívánják keresni az adóelszámolási irodát, ezt hétfőn és kedden 15.00 és 18.00 óra, szerdán 8.00 és 13.00 óra, csütörtökön 13.00 és 16.00 óra között tehetik meg. Azok a kisvállalkozók, akik nem kapták meg az adófolyószámlát, szintén keressék fel az Adóelszámolási Irodát Budapesten, a VI. kerület, Eötvös utoa 23. szám alatt. Postafiók: 315. Irányítószám: 1393. Rekordok esztendeje Eredmények és új feladatok az flgroplánnál Az Agroplán pilótája, Barkóczi Kálmán, az elmúlt hét végén a Tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet, mintegy 320 hektár repceföldjét permetezte lombtalanító vegyszerrel. Képünkön: felszálláshoz készülődik a légi „szitakötő” (Fotó: Szabó Sándor) Aligha kell bárkinek is bizonyítani az idei csapadékos időjárás után, milyen rendkívül nagy jelentősége van mezőgazdaságunkban a légi növényvédelemnek, hisz a repülők. helikopterek nagy teljesítménye nélkül lehetetlen lett volna az ázott földek műtrágya-utánpótlását idejében megoldani, s nemigen sikerülhetett volna a védekezés a burjánzó gyomok ellen sem. Az Agroplán Vállalatnál — amely elsősorban szűkebb pátriánkban, de kisebb mértékben Borsodban, Szolnokban és Pest megyében is ellátja e fontos feladatot — nemrég készítettek összegezést az eddig végzettekről. Mint Kiss István igazgatótól megtudtuk, az első fél évben minden eddiginél többet dolgoztak a gépek. A három merevszárnyú repülő és a három helikopter összesen hetven termelőszövetkezet és állami gazdaság földjei fölött tevékenykedett. A feladatok hasonlóak voltak az elmúlt esztendeiekhez. Februárban a gabonafélék fej- trágyázásával kezdtek, közel ötvenötezer hektáron. Ezt követte a gabona vegyszeres gyomirtása április közepéig, az eredetileg tervezett negyvenhatezer hektár helyett ötvennyolcon. A nyár elején a zöldségfélékre kellett nagyobb figyelmet fordítani, de természeAutóbuszok — svéd utakra Budapesten az Ikarus gyár egyedi gyáregységében svéd exportra is készítenek luxus autóbuszokat. Az IK 396-os Volvo és Scania alvázra Ikarus karosszériával készülő autóbuszok egy részét már az első negyedévben átvehették a megrendelők. (MTI-fotó: Dióst Imre) tesen folytatódott a kalászosok védelme is. Az elmúlt esztendőben e területen rekordot értek el. mivel het- venháromezer-ötszáz hektárt tudtak megóvni. Az idén azonban úgy tűnik, még ezi is túl fogják szárnyalni, hiszen már az első fél évben túl vannak a hetvenkétezren. A föntebbiekkel egyidőben persze, nem hanyagolhatják el a történelmi borvidékek szőlőkultúráinak kezelését sem. Eger és a Mátra környákén húsz-huszonkét gazdaságban vendégeskednek majd időről időre a légi segítők. augusztus közepéig. Szeptemberben a napraforgó következik, illetve a lombtalanítás — legalább húszezer hektáron. Mindez azt jelenti, hogy az idei évre tervezett 230 ezer hektáros tervet alaposan túlteljesíti a fiatal, alig kilenc- esztendős vállalat. A szép eredmények elérése — mondani sem kell — nem könnyű feladat, hisz ugyanakkor, amikor kedvezőtlen időjárás miatt megszaporodnak az igények, a szél. az eső gátolja a fölszállásokat is. A tizenegy tagú igazgatóságnak gyakran szinte percnyi pontossággal kell megtervezni, mikor, melyik pilóta. hova induljon, melyik munka rangsorban az első, mi az. ami még valameddig várhat. A pontosság, fegyelmezettség nemcsak a légi személyzet alapvető erénye kell. hogy legyen — gondoljuk csak meg, nem tízezer méteres magasságokban, hanem három-négyméternyi földközelben lavíroznak —. hanem a szervezőké is. Csak így érhető el. hogy nyújtott műszakokkal, negyven-hatvan ' felszállással elvégezhetők legyenek a teendők. A tervösszeállítók munkáját nehezíti még, hogy meglehetősen elavult a géppark; Hevesben éppúgy, mint szerte az országban. Így aztán nem kis figyelmet kell fordítani a szerelők koordinálására sem. A hevesi székhelyű Agroplán — melyhez hasonló, közös alapítású vállalat mindössze három van hazánkban — tavaly negyvenmillió forint értéket termelt. Mint az igazgató elmondja. ebből talán jut arra is, hogy az idén ősztől huszonöt százalékos kedvezményt kínáljanak a gazdaságoknak, ezzel ösztönözve őket arra. hogy a viszonylagos holtidényben többet foglalkoztassák a növényvédőket, s a korábbinál is jobb legyen a repülőgépek, helikopterek kihasználása. Az eredményeket így aztán érthetően fémjelzi az az elismerő oklevél, amelyet tegnap adott át a kollelÿti- vának a termelőszövetkezetek területi szövetségének képviselője. (németi) Fiúk, lányok, kutyák Vita a közterületek ügyében Állandó a vita a szülők és a kutyatartók között. Láthatóan mindkét fél kiépítette a maga védelmét, és a jó idő beálltával még inkább elmérgesedik a helyzet. A szülők csillapíthatatlan haraggal követelik az ebek elzárását, mondván: a szabadon rohangáló négylábúak csemetéiket rémisztgetik. Volt aki tudni vélte, a kutya gyakran olyan rémületet vált ki a gyerekből, hogy az beszélni is elfelejt!? Kétségtelen viszont: az ebek „névjegye" hovatovább mindenütt látható, parkban, játszótéren. A homokozókat időnként fér. tőtlenítik, hogy a kutyák miatt ne szoruljanak ki a gyerekek. A szomszéd tábor is mondja a magáét. Szerintük kegyetlenség örökösen pórázon tartani az ebet, neki is kell mozgás, egyebekről nem is beszélve. így replikáznak az ebpártiak: az a baj, hogy megszakadt a gyerekek kapcsolata az élővilággal. Ez pedig érzelmi szegénységet okozhat. Való igaz, mindenre szükség van, szabad, fertőzés- mentes játszótérre, rémületet nem ismerő gyerekre, barátságos kutyákra, tiszta ápolt parkokra, a természettel való együttélésre. Bármennyire is szomorú, a szülők kontra ebtartók harca, jól jellemzi környezetünkhöz való viszonyunkat. Lassan két táborra szakad jóformán minden település. Az egyik csoport hangosan követeli a rendcsinálást, a környezetvédő megoldások bevezetését, s maguk is készek tenni azért, hogy tiszta, rendezett, megóvott parkok, épületek, erdők, játszóterek között, igazán emberi környezetben élhessünk. Míg a másik csoport azt gondolja: a szabadságot jelenti a hanyag viselkedés, az akárho- va-dobhatom.szemét meg a többi, holott az emberi együttélés íratlan törvényeit szegi meg. Melyik tábor a nagyobb, az erősebb? Lényegtelen. Sokkal fontosabb az, hogy a természet felfedezésére ösztökéljük az embereket. Birtokolják a parkokat, a játszótereket és minden mást, de közben ne tegyék tönkre, viselkedjenek kulturáltan. Ebben viszont segíteni kell őket. Sokféleképpen. Például úgy, hogy elegendő szemét- gyűjtőt állítanak a közterületekre. Vagy: legyen végre természetes, hogy az építők eltakarítják maguk után a törmelékhalmokat, hogy a járdát újjáépítik felbontás után. Két esztendővel ezelőtt jelentek meg az utcákon, tereken a közterület-felügyelők. Egerben az idén minap összesítették tapasztalataikat. A kép nem biztató. Csupán Budapesten 11 000 esetben szabtak ki helyszíni bírságot tavaly, az ebből befolyt ösz- szeg eléri a 2,6 millió forintot. Több ezerszer figyelmeztettek környezetrongáló- kat, a feljelentések száma is meghaladta az ezret. Jólle- he számos önkéntes segítette a felügyelők munkáját, a jövőben újabb közterületfelügyelők, hatósági személyek lépnek munkába. Az eddiginél szélesebb körben lesznek képesek hatósági feladatokat ellátni. Következésképpen: várhatóan emelkedik a büntetésből, bírságból befolyó összeg. De a gondokat bírságolással nem lehet megszüntetni. Először a feltételeket kell megteremteni a tisztasághoz, azután lehet megkövetelni a kulturált környezetet, övjilk értékeinket, vigyázzunk a körülöttünk élő természetre, fűre, fára, virágra. Egymás iránti megértéssel. H. T.
