Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. július 18., csütörtök Gyakorlatilag Bush irányítja az államiigyeket Noha az összes washing­toni hivatalos közlemé­nyek és nyilatkozatok alá­húzzák. hogy Reagan elnök felépülése zavartalan, s a rákos daganat eltávolítása után eddig semmiféle szö­vődmény nem jelentkezett. George Bush, az Egyesült Államok alelnöke kedd óta gyakorlatilag átvette az ál­lamügyek irányítását Wa­shingtonban. Az elnököt a kórházban rendszeresen csak felesége látogatja, s a fehér házi hi­vatalos személyiségek közül csupán Donald Regan sze­mélyzeti főnök tartózkodott nála 25 percig. Bush alel- nök úgy vélte, hogy a szi­gorú diétára utalt, s mozgá­sában egyelőre korlátozott elnöknél teendő látogatás most csak zavarná a gyó­gyulást. Bár a hivatalos orvosi je­lentések a^ derűlátást igye­keznek erősíteni, nemhiva­talos keretek között a Fe­hér Ház kedden azt is tud- tul adta. hogy az elnök fel­épülése a pillanatnyi el­képzelések szerint hat-nyolc hetet fog igénybe venni, s előre láthatóan Reagan a későbbiekben is „könnyí­tett munkarendben" fog dol­gozni. A Fehér Ház bizalmas sajtótájékoztatón kényte­len volt válaszolni azokra a vádakra is, hogy az elnök orvosai túlságosan későn fe­dezték fel a bélrákot, mi­után egy kisebb műtétet már 14 hónappal ezelőtt vé­geztek rajta, s fel kellett volna figyelniük a daganat­képződés veszélyére. Erre a vádra azt a választ ad­ják. hogy a vastagbélrák ál­talában rejtett, s Reagan­nál az elváltozást ,.a szo­kásosnál korábban” fedez­ték fel. A közös űrrepülés jubileuma ? Ünnepség Washingtonban A szovjet—amerikai kö­zös űrrepülés tizedik évfor­dulója alkalmából kedden Washingtonban ünnepséget rendeztek az amerikai tu­dományos akadémia székhá­zában. A megemlékezésen részt vett a Szojuz—Apolló program öt űrhajósa: Alek- szej Leonov, Valerij Kubá- szov, Thomas Stafford. Do­nald Slayton és Vance Brand. Frank Press, az ame­rikai tudományos akadémia elnöke nagyszerű tudomá­nyos és műszaki teljesít­ménynek nevezte a közös űrrepülést. Az ünnepség után sajtóér­tekezletet tartottak. Thomas Stafford hangsúlyozta: az akkori összekapcsolás meg­mutatta. hogy a két ország együtt tud működni a nehéz, bonyolult feladatok megoldásában. Alekszej Leonov azt hangoztatta, hogy a tíz év­vel ezelőtti, kimagasló űr­kísérlet csak az enyhülés közepette mehetett végbe. A kozmosznak békésnek kell lennie, szögezte le nyomatékkai Valerij Kubá- szov, majd hozzáfűzte: az űrfegyver óriási tehertétel lenne az egész emberiség számára, s ezt nem sza­bad megengedni. Thomas Stafford és Alekszej Leonov, tíz évvel ezelőtt A sajtóértekezleten részt vevő űrhajósok, tudósok és szakemberek egyetértettek abban, hogy összefogással további közös űrprogramok valósulhatnának meg. Szó­ba került, hogy a két or­szág együttműködése a szá­zadfordul óra lehetővé tenné a Marsra történő utazást is. A közös programok végre­hajtásához azonban feltét­lenül szükség van az ame­rikai—szovjet kapcsolatok javítására — mondta Vance Brand. Sajtótájékoztató a VIT előkészületeiről A moszkvai XII. Világif­júsági és Diáktalálkozó előkészületeiről tartottak sajtótájékoztatót szerdán, a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség székházában, A július 27-én kezdődő fesztivállal kapcsolatban Valid Maszri, a DÍVSZ el­nöke egyebek közt elmon­dotta: mintegy 130 ország­ból 20 ezer fiatal érkezik Moszkvába, hogy nyílt, de­mokratikus légkörben vitas­sa meg azokat a fontos kér­déseket. amelyeket a VIT Nemzetközi Előkészítő Bi­zottsága a találkozó politi­kai programjába foglalt. Emlékeztetett arra: a világ­ifjúsági és diáktalálkozó lehetőséget ad, hogy a kü­lönböző nemzetek képvi­selői megismerkedjenek egy­mással, és kifejthessék vé­leményüket az ifjúságot érintő problémákról. A fesztivál politikai program­ja sok eseményt foglal ma­gában. szolidaritási ülé­sek, országok, földrészek közti eszmecserék egy-egy konkrét téma körül cso­portosuló tanácskozások egészítik ki a fő téma. a béke és a leszerelés je­gyében szervezett megbeszé­léseket — mondotta a DÍVSZ elnöke. Li Hszien-nien Kanadában Kína és Kanada kereske­delmének bővítését és egyensúlyba hozását sürget­te Ottawában Li Hszien- nien kínai államfő. A kínai elnök háromna­pos kanadai látogatásának befejezéseként sajtóérte- letet tartott, amelyen el­mondta. szerinte „nagy le­hetőségek vannak a kétol­dalú kereskedelem bővíté­sére”. Rámutatott: „a két félnek nagyobb figyelmet kellene szentelnie a keres­kedelmi forgalom kiegyen­lítésére” és a kereskedelmet a technológiák cseréjével is lehetne bővíteni. Li Hszien-nien szerdán Quebec-be, majd Torontó­ba látogatott, s vasárnap az Egyesült Államokba utazik tovább. A kínai államfő az eredeti program szerint kedden találkozna az ame­rikai elnökkel, de a prog­ram még Reagan műtétje előtt készült. —( Külpolitika^ kommentárunk )— Afrikai aggodalmak ALIG ÉRT VÉGET a 42., s máris kezdődik a 21. A rejtvény megfejtése nem túl nehéz, csak éppen a fe­kete kontinens. Afrika ügyeit kel) figyelemmel kísérni. Kedden este fejeződött be Addisz-Abebában az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának ülése, szám sze­rint a 42. ilyen esemény. Ma reggel pedig kezdetét ve­szi a szervezethez tartozó országok állam- és kormány­fednek részvételével zajló 21. csúcsértekezlet. Mindez párosulva a Kenyában zajló női világkonfe­renciával, Afrikára irányítja a világ közvéleményének figyelmét ezekben az amúgy is forró napokban. A politi­kusoknak azonban csak akkor lesz igazán melegük, ha arra az irdatlan munkára gondolnak, amely előttük áll a földrész problémáinak megoldásában. A kontinens több országában tovább tart az éhínség és a jótékony célú koncertek, az . állami segélyek ellenére ezrek és ez­rek esnek áldozatul az alultápláltságnak. Az élelmiszer­szállítmányok most életeket mentenek ugyan, ám aka­ratlanul is hozzájárulnak a válság konzerválásához: el­vonják a figyelmet a hosszú távú fejlesztési programok­ról. Az éhínségtől leginkább sújtott országoknak kevés reményük van arra, hogy akár több évtizedes távlat­ban is megnyugtató perspektívát mutathassanak föl a gazdasági fejlődés terén. Persze, nem csupán ezeknek az országoknak vannak gondjai. Az afrikai aggodalmak másutt is jogosnak tűnnék, hiszen a gazdasági lemaradás más országok esetében is nyomasztó tényező. Az elhúzódó válság szinte az egész földrészt érinti, és nagyon nehéz len­ne olyan országot találni, ahol nincsenek égető problé­mák. Mindehhez hozzájárul, hogy a fekete földrészt is átszelik a világnézeti, politikai törésvonalak, törzsi el­lentétek. FOKOZZA A HELYZET SÚLYOSSÁGÁT a kontinens déli részén kialakult helyzet is. A Dél-Afrikai Köztár­saság által megszállva tartott Namíbia, és az egész apartheid problematikája immár akut kérdésnek szá­mít. A frontállamok elleni sorozatos dél-afrikai táma­dások a közelmúltban is folytatódtak, és semmiféle ga­rancia sincs arra, hogy a jövőben nem ismétlődnek meg. A mostani miniszteri tanácsülés egyik fontos ered­ménye, hogy megállapodás született a Dél-Afrikával szembeni egységes stratégia kidolgozásáról. Természetes, hogy pusztán az óhaj kevés: a frontországok mind a mai napig rá vannak utalva a fajüldöző rezsimmel fenntartott gazdasági kapcsolatokra, fegyveres erejük is kevés a hatásos védekezéshez. ib Kevés esély van tehát az igazi áttörésre Afrikában, pedig talán sehol máshol nem lenne ennyire szükség a gyökeres változásokra, mint éppen itt. Csak remélni lehet, hogy a világ közvéleményének támogatásától, szo­lidaritásától kísérve Afrika végre elindul a felemelke­dés útján, és csökkenti lemaradását. Ha az etióp fővá­rosban csak egy lépést is sikerül tenni ebben az irány­ban, már nem volt hiábavaló a 21. csúcsértekezlet. Horváth Gábor Barátok, rokonok — Suomiban Helsinki szelleme IV/4. A finn főváros neve jel­kép sok európai számára. Jelkép számunkra, magya­rok számára is. A nemzet­közi enyhülés jelképe, leg­szebb reményeink megtes­tesítője. Augusztus első nap­ján lesz tíz éve, hogy föld­részünkről 33 ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada vezetői aláírá­sukkal itt szentesítették az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záró­okmányát. Július elején a VII. finn —magyar barátsági hét fin­neknek és magyaroknak lehe­tőséget nyújtott arra, hogy kö­zös példájukkal bizonyítsák: elkötelezett hívei az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési folyamatnak. Ezen a héten szinte nem múlt el nap, óra, hogy ne került volna szóba a béke. az eny­hülés ügye, hiszen mind­annyian tudtuk, tudjuk, ez barátságunk, együttműkö­désünk legfőbb feltétele. Paavo Väyrynen külügy­miniszter Dr. Eeva Kuuskoski-Vikat- maa finn egészségügyi mi­niszter a barátsági hét zá­róünnepségén elmondta), hogy előzőleg Budapesten részt vett a nukleáris há­ború megelőzéséért küzdő orvosok kongresszusán. Mint mondta, az a tény is. hogy ennek a tanácskozásnak a magyar főváros volt a szín­helye, jól tükrözi azt az el­ismerést. amelyet a Magyar Népköztársaság vívott ki külpolitikájával. A magyar küldöttség vezetőije azt hangsúlyozta, hogy szá­munkra, magyarok számá­ra Helsinki nem csupán ba­rátaink országának főváro­sa, hanem a béke fővárosa is. „Mindenkit arra buzdí­tanék, hogy ezután is mun­kálkodjék ezért a barátsá­gért, közös érdekeinket, kö­zös céljainkat, a béke ügyét, az emberiség legnemesebb törekvéseit szolgáljuk ez­zel” — mondotta Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter. Ezek után talán mon­dani sem kell már, a barát­sági hét 250 magyar részt­vevője számára Helsinkiben természetes volt, hogy meg­nézze a Finlandia-palotát, a történelmi jelentőségű európai biztonsági és együtt­működési értekezlet színhe­lyét. A helyszínen láthattuk, .tapasztalhattuk, hogy a fin­nek milyen nagy igyekezet­tel készülnek a tizedik év­forduló méltó megünneplé­sére. Paavo Väyrynen finn külügyminiszterrel a barát­sági hét ötödik napján si­került találkoznom Alig tért vissza szabadságáról, sok. tennivaló várta tehát, mégis szemmel láthatóan szí­vesen szakított időt erre az interjúra. — Hogyan értékeli a hel­sinki záróokmány aláírása óta eltelt tíz évet? — A helsinki záróokmány aláírása óta eltelt tíz esz­tendő a nemzetközi politiká­ban problémákkal terhes időszak volt. Éppen ilyen körülmények között dombo­rodik ki az európai bizton­sági és együttműködési fo­lyamat jelentősége. Megala­pozottan állíthatjuk. hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nélkül a kapcsolattartás Nyugat és Kelet között még nehezebb, az általános hely­zet még rosszabb lett vol­na. Az európai biztonsági és együttműködési értekez­let az elmúlt években szé­les körű együttműködési kereteket kínált, amelyeket aktívan ki is használtak. — Véleménye szerint a szovjet—amerikai viszony miként befolyásolja az eu­rópai biztonsági és együtt­működési folyamatot? Mi­lyen szerepet játszhatnak a kis országok ennek a folya­matnak az előrevi te lében? — Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatai alakulásának természete­sen közvetlen hatása van az európai biztonsági és együtt­működési folyamatra. Ez a folyamat nem légüres tér­ben létezik. Az enyhülés idején átélt csúcspontok és hullámvölgyek ennek kéz­zelfogható példái. A vezető nagyhatalmak azonban so­ha, egyetlen fázisban sem akarták elutasítani az eu­rópai biztonsági és együtt­működési folyamatot, és a záróokmány minden részte­rületét felölelő utófolyamat szakértői konferenciáival és ajánlásaival élő bizonyíté­ka a részt vevő államok akaratának, hogy elősegítsék az európai biztonság és együttműködés megvalósu­lását. Az európai biztonsági és együttműködési folyamat le­hetővé teszi, hogy a kis or­szágok a nagyabbakkal azo­nos feltételek között fejtsék ki nézeteiket. Az elmúlt tíz év tapasztalatai azt bizo­nyítják hogy az európai biztonsági és együttműködé­si értekezleten részt vevő kis államoknak központi és jelentős feladata, szerepe van földrészünk biztonságá­nak és együttműködésének fejlesztésében. — Mit vár Finnország a július végén, augusztus ele­jén Helsinkiben tartandó ünnepi tanácskozástól ? — Az ünnepi ülés meg­tartásáról 1983-ban a mad­ridi értekezleten döntött az európai biztonsági és együtt­működési folyamat 35 részt­vevője. Ez a döntés konk­rét bizonyítéka annak a je­lentőségnek, amelyet az ér­dekelt államok a záróok­mánynak tulajdonítanak, cé­Veress Péter a magyar küldöttek körében lui tűzve ki rendelkezései teljes megvalósítását. Azt várjuk, hogy az ünnepi megemlékezés elősegíti e célkitűzés elérését. Finnország biztonsága és jóléte szorosain kötődik egész Európa biztonságához és az európai államok együttmű­ködési készségéhez. Alap­vető nemzeti célkitűzésünk, hogy az európai biztonsági és együttműködési folya­mat továbbfejlesztéséért és a vívmányok megőrzéséért dolgozzunk minden erőnk­kel. Hisszük, hogy ez a kö­zös cél vezérli a többi részt vevő államot is. — Köszönöm az interjút. Kocsi Margit A Finlandia-palota (Fotók: Archívum — A szerző felvételei — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents