Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-17 / 166. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. július 17., szerda J. Nem termelő beruházások Igazodási pontok laikus ismereteink betájolására. Egy gyógyintézeti betegágy — persze, a kellő háttérrel egyetemben kell érteni ezt — beruházási költsége most már 1,3 millió forintot tesz ki átlagosan, egy középiskolai osztályteremé 7,2 milliót. Azaz fogyott, fogy a forint, de a naturáliák teljesítése — ennyi és ennyi lakás, kórházi ágy, iskolai tanterem — egyre nehezebbé, sőt több részterepen lehetetlenné vált. Látszatra távolra kalandozva: egy vasúti személykocsi 1,7 millió forint fejében került a MAV-hoz, 10,7 millió forint volt 1983-ban egy kilométer közút átlagos építési költsége. Néhány mondat erejéig messzire kel| visszanéznünk. A két világháború közötti húsz évben a vezető nyugat-európai országok egy lakosra számított beruházásai hatvan százalékkal növekedtek. ugyanakkor Magyarországon mindössze három, nem tévedés, három százalékkal. A tempókülönbség hatásaival, következményeivel máig sem tud- ; tűnik megbirkózni. Ezt a nagy súlyú adósságot hord- : juk váltunkon még most is. A múl! adóssága Vélemények viták össze- gezője — és a hogyanra adandó válasszal újabbak ' serkentője — a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. 'kongresszusának határozata, amely kimondja: „Fejleszteni és bővíteni kell a lakosságot szolgáló nem termelő beruházásokat.” Tagadhatatlan, erősödnek a kétségek, mi a termelő, mi a nem termelő beruházás, mert egyre nehezebb ezekét elválasztani egymástól. Legyen példái 1- lusztrációrfk a telefon külföldön sök helyen már a tetefônia. A hang-, a kép-, az adatátvitel azonos idejű lebonyolítására, az utazás nélküli táívlkonferenciák köznapivá válása, a postázás helyetti azonnali irattovábbítás egyre természetesebbé válik, hazai viszonyaink között pedig még mindig nem tartható el- döntöttnek a vita, melyik csoportba sorolható — és ennek megfelelően, milyen anyagi forrásokra alapozható — a telefonhálózat korszerűsítése. Megítélésünk szerint gyakran nem magával az ilyen célra jutó összegekkel van a baj — bár sokszor azoktól is. Inkább a beruházások rendkívül lassú, mind a hazai lehetőségeinkhez, mind a nemzetközi tapasztalatokhoz mérten hosszú kivitelezési idejében, rendkívül magas abszolút és fajlagos költségeiben keresendő a magyarázat a nagy a kiadás — kicsiny kamat gondjának ismétlődő visszatérésére. Ráfizetéses beruházás a fejlesztéseknek ebben a körében nem létezik, csak fölösleges — rosszul megválasztott — célú lelhető, igaz, korántsem kivételként... Ilyen a jól megépített, de a semmibe — a szántóföldekre — vezető út, közben ugyanis a tervezett lakótelep máshová került, ilyen a felépülése idejére már félig üresen maradó gyermekintézmény. Ezek valóiban veszteségek, de nem jellegükből, hanem hibás döntési folyamatból következően azok. Halmozódó feszültségek A beruházásoknak e nagy csoportjánál nem a megtérülési időt kell nézni, mérlegelni elsősorban, hanem a fejlesztés híján bekövetkező kárt, elkerülhetetlenné váló hátrányt. Voltak időszakok, amikor ezek sokat számítottak a döntések meghozatalánál. más időszakokban a mellékesség címkéje került rájuk; rendkívül hullámzó a nem termelő beruházások sorsa, mint általában az infrastruktúráé, hol elő-, hol háttérbe állítás a jussuk, évtizedeken át ez a jellemzőjük. A szakaszosság viszont azzal jár, hogy felhalmozódnak a feszültségek, enyhítésük, megoldásuk tehát — a szükséges folyamatos fejlesztések költségeivel összevetve — már-már előteremthetetlen összegeket követel. Ez a helysiet elkerülhetetlenül feliidézteti velünk az első magyar lapszerkesztő, Ráth Mátyás intelmét, ö így vélekedett: „Azt tartom, hogy jobb lészen, a rendet a dolgokhoz, mintsem a dolgokat a rendhez szabni.” A szavakat 1780-ban írta le ... A rendet a dolgokhoz ... Egy évtizedre visszatekintve azt láthatjuk, az összes beruházáson belül a nem anyagi ágak részesedése 18 —19 százalékot ér el. Mivel azonban a beruházások összege csökkent, a kommunális fejlesztések céljára jutó pénzhalom is zsugorodott; 5,7 milliárddal lett kevesebb négy év alatt. A legszembetűnőbb a lakásépítési állami források mérséklődése volt, ám még mielőtt azt gondolnánk, fillérek maradtak erre a területre. leírjuk, a visszaesés ellenére is például 1983-ban 9,8 milliárd forintot költöttek el az országban kulturális beruházásiokra. Jelentős területi eltérések vannak az ellátottsági színvonalban mind a nagy köz- igazgatási egységek — a megyék —. mind az egyes szakágazatok között. Ezért veszedelmes haladási irány lenne — holott ismétlődően fel-felbukkan lakossági fórumokon éppúgy, mint testületi üléseken — az általában és mindent fejleszteni követelése, mert ez nemcsak lehetetlen, hanem felesleges is lenne. Arra azonban, hogy miféle eltéréseik kisebbítéséről van szó, fényt vetnek a következő adatok. Az egy lakosra jutó tanácsi beruházás — 1983-ban — 2442 és 4302 forint szélső értékek között helyezkedett el a megyék esetében, a fővárost nem számítva bele ebbe a rangsorba, ott ugyanis ez az összeg 9108 forintot ért el. Csökkenjenek a távolságok Ami az előbbiekkel azonos fontosságú : nemcsak a megyék között, hanem az egyes területrészeken belül is lényegesek az ilyen különbségek. Vannak olyan tapasztalatok is, amik szerint nem hogy mérséklődne az ellátottság színvonalban meglévő távolság hanem növekszik! Persze, nem létezik tökéletesen kiegyensúlyozott beruházási munka, ám hosszú távon ki kell egyenlítődnie az átmeneti — rövid távú — eltérésieknek. Ha nem ez történik, akikor ott baj van a szemlélettel, a belőle következő gyakorlattal, tehát szavak és tettek egységével. Ennek az egységnek — némely területen — a megteremtése, illetve — más területeken — az erősítése most már a kongresszusi határozaton, az említett egyetlen, de nagy politikai horderejű mondaton nyugszik. Csupán az szükséges, hogy a végrehajtás ugyanolyan egyértelmű legyen, mint az, amit a határozat idézett része közöl. M. O. Ha nyár — ak strand! Lányok, viz, napfény Ha nehezen is — szinte tavasz nélkül —, lassan mégis újra nyár van. Ismét meleg a sör. és csöpög a fagylalt. A lányok, úgy mondják, ilyenkor kicsit szebbek, leginkább persze a levetett ruhadarabok jóvoltából. Nyár... Az emberek szinte egész évben ezt az évszakot várják. Aligha csak a szabadság vagy a szünidő mdátt. Főleg azért. mert úgy gondolják, ez alatt a három hónap alatt bepótolhatják az elszalasztott, elodázott dolgokat. A pihenést. az ismerkedést, új k&pasoliaitak, létesítését, az utazást, miegyebet. Reméljük, sokuknak sikerül is. És talán éppen az egri strandon ... ★ Mint általában, most is nagy a tömeg. Szinte már csak a focipályán és az öltözők tetején van nagyobb hely. Dehát ott „nem az igazi”. Van, áki a bekor tövében olvas, készül vizsgára. A gyerekek játszanak, vagy éppen palacsintáért állnak sorba. Sokan a büfék körül töltik a napot, és csak tisztes távolból figyelik a .medencékét. Szerintük: a júniusi verőfényben — ha kifogja az ember a hűsebb nedűt — sört inni egyszerűen csodálatos. Többen családjukkal együtt jöttek el. Kürti Pál — feleségével — Debreceniből érkezett. — Miért éppen Egert választották? A nagyerdei strand is szép környezetben ran, és hát a mai utazási árak ... — Az az igazság, hogy mindkettőnknek vasúti szabadjegye van, így a kirándulás nem jelent gondot. — Azért közelebb is találhattak volna strandot. Ott van például Hajdúszoboszló. — Itt lakik egy nagyon jó barátunk. így egyúttal őt is meglátogathatjuk. Egyébként magát a várost is nagyon megkedveltük. Az utcáknak hangulata van, a bikavérnek pedig kitűnő za- máta. Am, sajnos, elég nagy a tömeg és ez olykor egy kicsit zavaró. A strand házigazdája Sütő Szilárd fürdővezető. — Az idén további létesítményekkel gyarapodtunk, és ez természetesen növeli a kényelmet. Jó hír az is, hogy megnövekedtek a kutak hozamiai. Ennek folytán elképzelhető, hogy a 6-os medencében, népszerű nevén a ,.gombáknál" — egész szezon alatt lesz már víz. Egyébként nem változtak a belépők díjai, viszont meg kell jegyeznem azt is. hogy a strand maximum 6200 embert fogadhat. Ha kitesz- szülk a „megtelt” táblát, arra kérjük a látogatókat — ne is kísérletezzenek a be(Fotó: Kóhidi Imre) jutással. Ebből ugyanis tavaly már problémák adódtak. Sustyák Zoltán úszómestertől arról érdeklődtünk, milyen is „a vendjég”. — A skála nagyon változatos. A legtöbbjükkel nincs itt semmiféle baj-, de néhd- nyan nem tartják be az elemi higiéniás követelményeket sem. Estére úgy néz ki a terület, mint egy csatatér: kukoricacsutkák, üvegek, papírzacskók mindenütt. A meleg víz használódik el a leggyorsabban. Az ittas vendég — érdekes módon — ebbe a medencébe jön józanodini, a fázós melegedni, hogy már más szükségletekről ne is szóljak ... Rengeteg gond van a serdülő korosztállyal. Bár. idebent nem szolgálják ki a srácokat szeszes itallal, de kintről azért becsempészik azt. Aztán persze ők a legerősebbek ! ★ A hangosbemondó udvariasan ..megköszöni a részvétéit”, záróra van. Egy fiú divatos napszemüvegben sűrűn kattogtatja fényképezőgépét. A célpont most is a gyengébb nem. Lehetséges, hogy emlékalbumot készít. Nem tudni mi lesz a címe, de van egy jó tippünk. Mondjuk ez: Nyár, Egerben... Havas András Hídépítés Ferihegyen A Hídépítő Vállalat a Ferihegyi repülőtér bővítése során egy ún. előtéri hidat épít. Az érkező s induló forgalom elválasztására szolgáló híd hossza 280, szélessége 22 méter lesz. (MTI-fotó — Fehér József felv. — KS) Munkakerülők, lumpok, lógók Aki nyitott szemmel és füllel jár, lépten-nyomon tapasztalhatja az emberek érzékenységét, felháborodását a társadalom élősködői, a munkakerülők, lumpok, lógók iránt. Nyugtalankodunk, mert sokasod, nak körülöttünk azok, akik lázas semmittevésükkel a serény munka látszatát keltik, akik rendszertelenül vagy egyáltalán nem hajlandók dolgozni, de nyitástól zárásig a szórakozó, italmérő helyeken dagonyáz, nak, s gondtalanabbul és jobban élnek azoknál, akik napi fárasztó munkával keresik fizetésüket. Az utóbbi időben taggyűléseken, értekezleteken, an. kétokon sürgetik élesen és kemény szavakkal az erélyesebb intézkedéseket a munkakerülők, lumpok, lé. zengők ellen. Különböző fórumokon hallhatjuk a kollektív vélemények megfogalmazását: „Dolgozóink egyre inkább elítélik a kispol. gári erkölcsöt, magatartásformát; elítélik a harácso- lást, a munka nélküli jőve. delmeket, az önzést, a szocializmustól idegen jelen, ségeket.” Szóvá tesszük, ahol csak lehet, hogy keményebb módszerekre van szükség az állampolgári fegyelem megszilárdításában. Nyilvános helyeken, fényes nappal szégyenkezte- tik és botránkoztatják a jó. érzésű embereket a munkakerülők, lumpok, lézengők arénázásai. S egyre több az olyanok száma is, akik nem vesznek részt az értékterem, tésben, de alaposan kiveszik a maguk részét, a maguk zsíros sápját a nem. zeti jövedelemből. Ott tar. tunk, hogy a közveszélyes munkakerülők megélhetnek a semmittevésből, mert rend- szeresen kap a nagy létszámú családjuk szociális segélyt, amit jórészt italra költenek. Sokan sürgetjük : más módszerekkel segítsék a nagycsaládosokat. Ne kapjanak pénzt azok, akik nem becsülik a forintokat, s még a családi pótlékot is ivóhelyeken herdálják el, és nem a gyermekeikre köl. tik. Szenvedélyes támadások érik azokat a mozi- és tévéfilmeket is, amelyek a munkakerülő, lump, lógó és semmittevő életmódnak csinálnak reklámot, az igazságszerető embereket ütődöt. teknek ábrázolják, s szinte lejáratják a tisztességes, becsületes életforma becsületét. Minden vélemény egységes abban a közös érdekben és határozott akaratban, hogy vissza kell szerezni a tisztességes munka hitelét, becsületes rangját. Január elseje óta érvény, ben van egy új, a Büntető Törvénykönyvet módosító törvényerejű rendelet a munkakerülők ellen. A semmittevők munkára szoktatása, sőt, munkára kényszerítése immár helyhez kötéssel, magatartásuk, életvitelük szorosabb felügyeletével, szigorúbb ellenőrzésével lehetséges. Űj büntetési formulával kell megismerkedniük a munkakerülőknek, lumpoknak és lógósoknak, ez. a büntetés pedig a szigorí. tott javító-nevelő munka. A Büntető Törvénykönyvet módosító törvényerejű rendelet fogalmazása világos és egyértelmű, minthogy „az elítélt személyi szabadságának korlátozásával együttjáró munkára kötelezést je. lent.” Ne vegye bát senki jóérzésű ember zaklatásnak, ha szórakozóhelyeinken a nap bármely órájában, gyakrabban megjelennek a rendőr- hatóság emberei és kérik a személyi igazolványokat. A munkakerülőket, lumpokat, lógókat, a semmittevés „lord- jaif' és „hercegeit” keresi a rendőrség. Személy szerint azt kívánom — a napi mun. kában fáradó, becsületes emberekkel együtt —, hogy az élősködők mind horogra akadjanak. Pataky Dezső
