Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-16 / 165. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. július 16., kedd STÍLUS Hivatalos levelet kaptam, de hivatalos levelet mindenki kap, ez tehát önmagában, nem volna említésre méltó. A hivatalos levél mögött udvarias, sőt nyájas embert sejdítek, aki szívélyes ugyan, de a stílusa hivatalos. Nem tud tőle szabadulni. és ez az, amiért a dolgot szóba hoztam. Egyetlen mondatot idézek csak. hogy az úgynevezett hivatalos stílust érzékeltessem. A mondat így hangzik: „A Vállalat munkájával való ellenőrzés kérdése a Tanács Műszaki Osztályának feladata, ahol jelzésének felvetését folyamatba tettem.” Mi jutott eszembe erről a mondatról? Hát először persze, a nagy szegedi író közismert kar- colata, amely szerint egy bizonyos tanyai Mihály értesítést kap a városi elöljáróságtól. hogy azt mondja: „ügye folyamatba tétetett.” Minthogy pedig Mihály nem ért hivatalosul, úgy képzeli: valami folyamatba teszik most őt, amivel nemcsak szégyen sújtja, hanem — úszni nem tudván — csúfos halál is. Másodszor persze az, hogy én magam — jobban értvén hivatalosul — nem félek ugyan a vízbe fullasztástól. sőt. magamat semmiféle hivatalos levéltől nem féltem, de féltem a hivatalt. Igenis: a hivatalt féltem. Attól féltem, hogy önnön dolgát nehezíti meg, ha ezt a stílust eluralkodni hagyja magán. Mert nem fog szót érteni ügyfeleivel. Azt tudniillik. amit a mondat eleje közöl, hogy „A Vállalat munkájával való ellenőrzés kérdése a Tanács Műszaki Osztályának feladata”, rossz ragiozású, homályos szósza- porításnak találja az ügyfél, és csak ha jóakaraté, akkor kérdezi meg magától, vajon nem azt akarták-e közölni. hogy „A vállalati munka ellenőrzése a tanács Műszaki Osztályának feladata”. vagy még egyszerűbben: ,vA vállalat munkáját a tanács Műszaki Osztálya ellenőrzi ?” Azt pedig, amit a mondat második fele közöl a „jelzéssel”, a „felvetéssel” meg a „folyamatba tétellel”, olyan szaknyelvi zsargon-közleménynek találja az ügyfél, amely köznyelvi egyszerűséggel érthetőbben is. szebben is hangzana. Harmadszor persze, az az ismert mondás jutott eszembe, amely szerint „a stílus — az ember”. Más szóval: „Mutasd meg, hogyan beszélsz és írsz — megmondom, ki vagy." Ismét más szóval: „Minden stílus mögött egy magatartás, egys jellem, egy személyiség érhető tetten”. Csakhogy én ez esetben nem találom ezt érvényesnek. Nem hiszem, hogy aki ezt a levelet ilyen stílusban írta — ilyen ember is. Nem hiszem, hogy levele alapján megmond hatnám — ki is ő. Azt sem hiszem, hogy levelének stílushibái jellemhibák volnának. Mert ember így nem beszél és ír. Bizonyos, hogy családi körben, baráti asztalnál nem így beszél, távoli szerelmesének nem így ír. Csak akkor, ha hivatalosan nyilatkozik, mert egy munkamegosztás okozta tudathasadás Hibás ajtók Megtiltották A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézett a Dél-Pest Megyei Áfész felkérésére megvizsgálta négyfelé belső ajtó minőségét. Megállapította, hogy a Dabiasi Ag- roép Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál gyártott N—90X210 centiméteres hevedertokos ajtó és az N—73X210. N—100X210 centiméter névleges méretű, 12 cm-es falha szerelhető palló - tokos ajtók minősége súlyos anyag- és kivitelezési hibák miatt nem felel meg következtében azt hiszi, hogy igy kell nyilatkoznia. Bizonyos, hogy édesanyja nem ilyen nyelvre tanította, az iskola nem ebben a stílusban nevelte, s aki a levelet írta. az sem ő. Csak valami szereptévesztés vezethette a tollát. És bizonyos, hogy sohasem határozta el: márpedig ő nem akar szót érteni ügyfeleivel. Hiszen — mint írtam már — udvarias, sőt nyájas embert sejdítek benne. Csak arra gondolhatok, hogy egy téveszmének esett áldozatul: azt hiszi, éppen akkor nem értünk szót, ha másként ír; vagy attól fél, nem veszem komolyan, ha természetes nyelvérzékre hallgat. — Mielőtt bármi vád ér. ne, gyorsan elmondom, hogy eszem ágában sincs tagadni a stílusrétegek létezését. Tudom, hogy van — és kell, hogy legyen — köznyelvi stílus, irodalmi stílus, szakmai stílus, hogy a rétegeken belül is ezernyi az árnyalat. Van — és kell, hogy legyen — hivatali stílus is. A bajom azzal van, ha ez a stílus zsargonná satnyul. Ha tolvajnyelvvé romlik. Ha szó- és formulakészlete, mint az aranka, befonja az élő nyelv szervezetét és pusztítani kezdi. Vagy ha maga is kiüresedik, szárazon zörög, és már rétegnyelvi elemként sem jelent semmit. A nyilatkozó a rádió. a televízió vagy új<ság munkatársának (derék ember különben, és szakmája is tisztes) azt mondja, hogy: „Biztosítjuk nyolcvanöt évben is a burgonyaellátás lehetőségét.” Ezt mondja, minthogy ő krumplit árul nagyban. De minthogy ‘krumplit árul. azt kéne mondania : „Lesz elég krumpli az idén is.” Vagy: „Tele a 'raktár, tele lesz a piac is.” Vagy: „Annyi krumpli lesz, örülünk. ha el tudjuk adni.” ö azonban „biztosít”, holott semmi köze a biztosítási ügyekhez, ő vesz és elad. ö „ellát” bennünket gondos atyaként, mintha ellátatlan gyermekek volnának, holott ő egyszerűen ■kereskedik, hiszen régen vége már a háborús és hadikommun isz ti kus időknek, amikor a kereskedelem áruelosztássá, hivatali közellátássá szegényedett. És a „lehetőség”. A munkaerőt kereső cégek nem jó keresetet, hanem „jó kereseti lehetőséget” ígérnek, nem vállalati üdülőt, hanem ,üdülési lehetőséget, és nem továbbképzést, hanem „továbbképzési lehetőséget". Mintha a jó kereset „lehetősége” több volna a jó kereset bizonyosságánál. A „tehetőség” nemcsak értelmetlen és fölösleges, hanem a célnak is ellene dolgozik. Csábítás helyett elriaszt. Am ez a stílus — mondtam mér — nem az ember. De egy emberi (vagyis tár-- sadalmi. politikai, hatalmi) magatartás látszatát kelti. Egy ircssz magatartásért. Egy leküzdendőét. Gondolom, (Legjobbkor emlékeztetek erre: nemrég választottunk. Előtte pedig jelöltünk. Gyakorlatlanul még, de már új stílusban. Halvány a remény, mégse mondjunk le róla: hatnia kell ennek a hivatal stílusára is. Faragó Vilmos az árusítást a követelményeknek. Az ajtók alapanyaga és a famegmunkálása nem kielégítő, a késztermék minősége rendkívül silány. A KERMl a hibás ajtók további árusítását megtiltotta, s felhívja a forgalmazó kereskedelmi vállalatok figyelmét arra, hogy a vásárlók reklamációját — a termékek minőségének újbóli ellenőriztetése nélkül — megalapozottnak kell tekinteni. Új töltőüzem Kékkúton Nagy teljesítményű töltőüzem kezdte meg működését Kékkúton. A Bada- csany-vidéki Pincegazdaság Ásványvízpalaekozó Üzemében, az üvegekbe töltött ásványvíz mellett óránként 3600, másfél literes műanyag palackot töltenek meg a híres Theodora-forrás vizével. Élvente 45 ezer hektolitert palackoznak és a hazai igények kielégítése mellett jelentős mennyiséget expor- itálnak. Az NSZK-ba például 2 millió, másfél literes flakon kerül, de szállítanak a tengerentúlra, Kanadába is a híres Kékkútiból. A képen: Üvegbe kerül az ásványvízzel dúsított Kékkúti. (MTI-fotó: Arany Gábor felv. — KS) BKR-show ’85 Cél: a nemzetközi Hagyományteremtő törekvések vezették a Bajai Ku. koricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat vezetőit és munkatársait, amikor harmadik alkalommal rendezték meg a Duna-parti városban a BKR szakmai napokat. Ennek mottóját a magyar élelmiszergazdaság központjában álló gabonatermelés és feldolgozás adta. Baja ezúttal is sok érdeklődő vendéget, közöttük jó néhány Heves megyeit fogadott. A háromnapos show a vevők és az eladók valóságos színterévé vált. Otthont adtak minden olyan külföldi és hazad vállalatnak. amelyek újdonságokat hoztak, hogy bemutassák azokat az érdeklődő szakemberek széles táborának. Ennek megfelelően számos, világszerte ismert cég mutatkozott be, mintegy rangos nemzetközi fórummá emelve a mezőgazdasági szakemberek bajai találkozóját. Ezáltal betekinthettek a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok néhány újdonságálba. Nem csu- ipán európai, hanem amerikai és japán világcégek is elhozták termékeiket, reprezentálva vele a több mint félszáz kiállítót. A bemutatkozók közül kiemelkedett a mezőgazdaság ipari hátterét biztosító vegyipari cégek közül a nyugatnémet Schering, a japán Sumitomo Corporation, a Nipon Soda. A hazai gyárak közül pedig ott volt az Eszak-magyarországi Vegyiművek, a Chinoin Rt. az Alkaloida Vegyészeti Gyár és a Eűzföi Nitrakémia Ipartelepek. A mezőgazdasági gépgyártóik közül kiállított az amerikai John Deere, az NSZK-beli Claas, a Rau, a Mengele, az olasz Fiatagn, az angol Servo és az NDK- beli VEB Kombinat Forschrift. A hazaiak közül a Mezőgép vállalatok, így például a szolhoki MEZŐGÉP egri gyára, továbbá a Fi- nomszerelvénygyár, a Rába Magyar Vagon, és Gépgyár, a Durvái Vasmű, a Medicor hozta el újdonságait, hogy csak a nagyobbakat említsük. Másfél hektárnyi területen nyílt mód aura. hogy a szántóföldi termelés korszerű erő- és munkagépeit ‘bemutassák. Hogy mindez megvalósulhatott, azt jól bizonyítja a Irendező. Heves megyében is tevékenykedő Bajai Kukoricatermelési Rendszer csaknem másfél évtizedes története. 1972-ben még 9 gazdasággal tízezer hektár területen kezdték munkájukat, addig ma 161 tag- és ipartnergazdaságnak 200 ezer ‘hektáron 14 növény termelését irányítják. Az országban 11 alközpont — közöttük egy Egerben is — működük, ezen kívül 16 megyei érdekeltség, valamint 10 kihelyezett központ jelzi fejlődését. Ezek mellett 16 ezer 500 hektár területre szóló komplex rendszerexporttal érdekelték Csehszlovákiában, továbbá szellemi kivitellel Mexikóban és 35 szakemberrel a Német DeA Claaskombájnokra szerelhető szecskázó adaptert csomagolja osztrák exportra Tóth Vltusz és Szőke László, a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat egri gyárában. Ezt nemrég a bajai szakmai napokon is bemutatták (Fotó: Szabó Sándor) élvonal mokratikus Köztársaságban is. Természetesen mindezek a BKR sajátos termelési és műszaki technológiáján alapulnak. Elsődlegesen a szocialista országokból beszerezhető gépekre épülnek, igény- és szükség szerint kiegészítve ezeket a fejlett tőkés országokban gyártott technikai eszközökkel is. ‘Mindezekhez párosulnak a jó minőségű vetőmagvak, valamint a hatékony kémiai szerek is. A termelési rendszer 1983. január 1-től önálló közös vállalatként tevékenykedik. Fzt figyelembe véve alakították ki szervezeti formáját, önkormányzatát és végzik szervező, fejlesztő munkájukat. Ennék eredményeként 1983- 'ban 18, .tavaly pedig több mint 22 milliós nyereséget értek el. miközben elsősorban a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemeknek nyújtanak segítséget. A BKR életében újabb állomást jelentett az idén, január 1-tői a fejlesztő közös vállalat létrehozása a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával. Ez további lehetőséget kínál a megújulás, az innováció adta lehetőségek szélesebb körű fejlesztésére. Lehetővé teszi a szellemi tevékenység kibontakoztatását. a kutatás, fejlesztés, eredményeinek gyorsabb gyakorlati megvalósítása f Így válik igazán valósággá az elmúlt évi kimagasló gabonatermelés eredményeinek ismételt elérése, illetve túlteljesítésének lehetősége. Ehhez kívánják a bajaiak megszervezni azt az Információs rendszert, amelyben valamennyi tag- és partnergazdaság bekapcso 1 - ■ható. Ez átfogja a kutatás, a termelésfejilesztés, a feldolgozás és értékesítés, valamint az irányítás területét. Ebbe az elképzelésbe jól illeszkedett az idei BKR- show, amely hasznos tapasztalatokkal szolgált. A résztvevők láthatták azokat az erőfeszítéseket és törekvéseket, amelyeket élelmiszer- gazdaságunk továbbfejlesztéséért tesznek. Bemutatták azokat a találmányokat, műszaki-technológiai megoldásokat, termékeket, amelyek hozzájárulnak a kapcsolatok bővítéséhez és elmélyítéséhez, a partneri együttműködés szélesítéséihez. Új gondolatokat ébresztett a közös célok eléréséért. Mentusz Károly Üzleti házasság Az új üzlet csakugyan szép. csakugyan bőséges késztettél rendelkezik, és. a vevők is nagy örömmel vették birtokukba Gyöngyösön, a Róbert Károly utcában. A neve: Elektron. Két „fél” egymásra találása hozta létre. Olyan ez így. mint egy házasság. Csak ennek kimondottan anyagi alapja van. az üzlet. így, minden mellébeszélés nélkül. Üzlet, amelynek lényege a haszon. De a haszon csak akkor lehet igazi, ha jó a forgalom. A forgalom pedig attól függ, hogy miféle árut kínálnak megvételre. A Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállaltat és a RAVÍLL „lépett frigyre”. fogadott örök hűséget egymásnak abban, hogy ettől kezdve pedig mindig és mindem, együtt tesznek meg a — vevőként. De minden házasságban előfordulnak konfliktusok Mi lesz, ha egy ilyen nézeteltérés után azt mondja a RAVTLL: fogom a kalapom, és ... ? — Mi .^hűséges” társ akarunk maradni — válaszolta a kereskedelmi főosztályvezető. — A boltnak egyébként adva van a lehetőség, hogy onnan szerezzen be árut, ahonnan tud — toldotta meg az előbbi megjegyzést a megyei kiskereskedelmi vállalat igazgatóhelyettese. De honnan tud? Hiszen, ha a KONTAKTA nem szállít, melyik céghez mehet még? — Sajnos1, előfordult most is ilyen helyzet — hallottam a választ —. amit úgy oldottunk meg, hogy kaptunk pénzt importbeszerzésre. Importból villanykapcsolót — mondjuk? Esetleg pont azt vesszük meg dollárért .odakint”, amit a KONTAKTA állított elő „idebent”? Még rágondolni és rémálom. Hát — ilyen ez a mi „kereskedelmünk”. Ügy álltaiéban. Hátha ez a gyöngyösi üzlet lesz az élő cáfolat? Ezért szorítok. (— ár)
