Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-16 / 165. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. július 16., kedd Nairobi Megkezdődött a nők világkonferenciája Béke nélkül nincs tartós fejlődés. Mindannyian jól tudjuk, hogy a nemzetek közösségének erőfeszítései ellenére, amelyekkel a békét és a biztonságot kívánják elősegíteni, konfliktusokkal találjuk szemben magunkat a világ számos térségében. Nyilvánvaló, hogy a nők helyzetének javítása, a teljes női egyenjogúság elválaszthatatlan a béke kérdésétől — mondotta többek között Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kár, a nők évtizedét lezáró nemzetközi értekezlet hétfő délelőtti megnyitóján, a nairobi Kenyatta konferencia- központban. A 27 emeletes, impozáns konferenciaközpontban, amelyet a független Kenya első elnökéről, Jomo Kenyat- táról neveztek el, afrikai népviseletbe öltözött lányok színpompás, táncoló és éneklő forgataga fogadta hétfőn reggel a több mint 140 ENSZ-tagállam kormánydelegációit, a vendégeket és a csaknem 1000 újságírót, a világ minden részéből. A magyar kormányküldöttséget Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke vezeti. A szovjet küldöttség élén Valentyi- na Tyereskova, a Szovjet Nőbizottság elnöke, az amerikai élén Maureen Reagan, az elnök lánya áll. Miniszternők, képviselőnők, a női egyenjogúság problematikájának szakértői érkeztek a föld legkülönbözőbb tájairól. A biztonsági intézkedések rendkívül szigorúak. csak többszörös rendőrkordonon, elektronikus ellenőrzőberen- dezáseken át lehet bejutni a konferenciaközpontba, de még a túlzsúfolt szállodákba is. Az ENSZ-főtitkár beszédében az utóbbi tíz év eredményeinek felmérésére és a 2000-ig érvényes „stratégia” kidolgozására szólította fel a küldöttségeket és figyelmeztette őket arra. hogy ügyrendi kötélhúzás helyett a megértés útját keressék. Erre a külön figyeLmeztetésre azért volt szükség, mert az amerikai küldöttség, amely már a konferencia előkészítő szakaszától kezdve a konferencia depolitizálására és a kényes politikai kérdések megkerülésére törekedett, még az utolsó percen túl is akadályozta a konferencia ügyrendjének elfogadását. Az ENSZ főtitkárának üdvözlő szavai után Daniel Arap Moi, kenyai elnök nyitotta meg a konferenciát, amelynek elnökévé Margaret Kenyattát, a néhai elnök lányát, neves közéleti személyiséget választották meg. Az ENSZ-konferenciá- val párhuzamosan folyik a nem kormányzati szervezetek Fórum ’85 elnevezésű találkozója, amely klubokban, iskolákban, de még a főváros parkjaiban is több száz munkacsoportban vitatja meg az egyenjogúság legkülönbözőbb vonatkozásait, a politikai problémáktól kezdve, az egészségügyön és a népesedésen keresztül, egészen a prostitúció problematikájáig. A nairobi egyetem kertjében felállított békesátorban a világ békeszervezetei, közöttük a magyar békemozgalom tevékenységével ismerkedhetnek az érdeklődők. Javult Reagan állapota A szombat este végrehajtott műtét óta javult Ronald Reagan állapota — állítják az amerikai elnök kezelőorvosai. Csupán az ilyenkor fellépő enyhe hőemelkedés tapasztalható nála, de ez nem akadályozza abban, hogy rövid időre fölkeljen ágyából. Egyelőre nem készült el az eltávolított daganatról szóló laboratóriumi jelentés, így az orvosok még nem tudják, hogy az rosszindulatú vagy sem. Mint harry Speakes fehér házi szóvivő megfogalmazta, az elnök „bizonyos mértékig már viszi az ügyeket”. Szovjetellenes balti provokációk A moszkvai VIT és Helsinki évfordulója ünnepségeinek idejére a Balti-tenger térségében tervezett nyugati provokációkról számolt 'be hétfőn a TASZSZ szovjet hírügynökség. Két amerikai állami in. tézmény: a Központi Hírszerző Hivatal (C1A) és a Tájékoztatási Hivatal (USIA) szervezésében erre az időre tervezik az úgynevezett „Balti törvényszéket” és a „Béke és szabadság hajó- utat”. A „Balti Törvényszék” színhelyén, a dán fővárosban már előkészítettek egy 'szállodát a különböző nacionalista. emigráns szerve, zetek vezetőinek fogadására. A szervezők zajos tüntetésekre, sajtóértekezletek sorára készülnek, hosszú petíciókat akarnak eljuttatni a nyugat-európai kormányokhoz, és mindezzel a Szovjetunió békeszerető külpolitikáját igyekeznek majd befeketíteni. Folynak az előkészületek a „Béke és szabadság hajó- útra,. is. Stockholmban — a CIA égisze alatt — gyülekeznek a .szabad emigráns ifjúság” csoportjai. Innen indul el — panamai lobogó alatt — az a svéd hajó. amely a VIT idején, közvetlenül a szovjet területi vizek határán elhaladva. vízen úszó konténerek és léggömbök segítségével szovjetellenes propaganda - anyagokat próbál majd eljuttatni a balti szovjet köztársaságokba. Helsinki évfordulójának idejére azt tervezik, hogy a finn főváros kikötőjében partra száll az „emigráns fiatalok” egv csoportja. Az lesz a feladata. hogy provokatív -fellépéseivel lehetetlenné tegye áz ünnepségen résztvevő szovjet küldöttség helyzetét. A nyugati sajtó már most megkezdte ezeknek a „vállalkozásoknak” a propagálását. —( Külpolitikai kommentárunk Újabb kézfogás AZ UTÓBBI IDŐBEN igencsak megszaporodott Korea-közi megbeszélések újabb eseményéről számoltak be hétfőn a nagy hírügynökségek. A KNDK és Dél-Korea Panmindzsonban munkatalálkozón vitatták meg a jövő hónapra tervezett cserelátogatások technikai részleteit. A mostani tárgyalások előzményeként tavasszal a két ország Vöröskeresztes szervezetei — tizenkét évi szünet után — Szöulban elvben megállapodtak abban: engedélyezik a koreai háború során szétszakított családok rakonlátogatását. Az ilyen humaritánus kérdések megoldása mellett nem tétlenkednek a gazdasági szakemberek, sőt a politikusok sem. Panmindzsonban többfordulós tárgyalások után megegyeztek egy közös gazdasági munkabizottság létrehozásában, amely a gazdasági- kereskedelmi kapcsolatok koordinálására lenne hivatott. Bár sok még a vitatott kérdés — Szöul inkább a saját fogyasztási javainak exportját támogatná —, maga a tény azonban reményt keltő. Igaz, nem annyira, hogy ne lássuk tisztán: a politikai közeledési kísérletek tartalmiiüag még meglehetősen távol állnak egymástól. A népi Korea következetesen képviselt nézete szerint a tárgyalások végcélja az ország egységének helyreállítása, a délen állomásozó amerikai katonák kivonása. Ehhez szükséges lenne az észak-koreai— amerikai viszony rendezése, vagyis az 1953-as fegyverszünet felváltása tartós békeszerződéssel. Phen- jannal ellentétben Szöul — amerikai támogatással — csak a kétoldalú viszony normalizálására törekszik, s még egy észak—déli csúcstalálkozóra is kész lenne. Északon ezt érthető módon az alacsonyabb szintű párbeszéd sikerétől teszik függővé. A sikerre máris lehetőség kínálkozik az alacsonyabb fórumokon, hiszen a két ország törvényhozóinak képviselői már a közeljövőben a tárgyalóasztalhoz ülnek. NYILVÁNVALÓ, hogy illúzió lenne latolgatni a békés újraegyesítés lehetséges időpontját, az azonban mindenképpen kedvező, hogy a felek egyre szélesedő fórumokon keresik a megoldást. Ez pedig kedvezően kihathat nemcsak a Koreai-félsziget, hanem egész Ázsia békéjére is. Daróczi László Barátok, rokonok — Suomiban Csodák nincsenek ember él. Betekinthettem mindennapjaikba, építészetükbe. A finnek szeretik, óvják környezetüket. építészetük hihetetlenül egyszerű, mégis kiváló. Nekem a gyermekintézmények tetszettek a legjobban, nem ok nélkül. A játékház. amit Kecskeméten terveztem, nagyon a szívemhez nőtt. S ami még feltűnt: a finnek n^m ismerik a hierarchiát, viszont nagyon nagyra tartják a mesterségbeli tudást. Németh Béla asztalos Debrecen küldötte volt. Negyven évi munkáját jutalmaz, ta ezzel az úttal az Asztalosipari Kisszövetkezet. — Hogy mi tetszett a Legjobban? Nagyon nehéz erre válaszolnom, először járok külföldön. De ha mégh is haza lehetne vinni valamit mindabból, amit itt láttam — tapasztaltam, hát a tisztaság lenne az. amit én elvinnék. Aztán az itteni emberek önzetlenségét, nyugalmát. És a külön kerékpárutakat. Nagyon figyeltem a bútorokat is: szépek, egyszerűek, praktikusak és aránylag olcsók. Béla bácsi hosszasan beszélt még a járdákról, amelyeket minden gyalogátkelőhelynél az úttest oldalán úgy alakították ki. hogy a gyerekkocsit megemelés nélkül könnyen fel lehessen tolni. A finn gyerekek ér. de kei nem szenvedhetnek csorbát sehol, sőt mindenek, előtt valók. Hány helyen találkoztunk háborítatlanul játszadozó gyerekekkel — az éttermekben. az áruházakban. a postán, és soha senkinek sem voltak útban! Dr. Balogh Miklós, a salgótarjáni városi tanács elnökhelyettese szintén nagy elismeréssel szólt a finnek gyermeknevelési módszereiről: — Vantaában az óvodában öröm volt látni, ahogy a gyerekekkel foglalkoznak. De a gyógypedagógiai határok is máshol húzódnak. Nem sorolnak egy gyermeket sem könnyen ebbe a kategóriába. Vantaa és Salgótarján között egyébként megállapodás van. hogy minden évben kölcsönösen nyolc gyereket üdültetünk az úttörőtáborokban. Amit itt a helyszínen láttam, annak alapján is azt mondhatom: jó dolog, hogy van ilyen lehetőségünk. Jártunkban-kel tünkben sokszor töprengtünk azon, hogy mi lehet a finnek gazdasági sikereinek titka? Talán a szorgalmuk. Talán a szerencséjük? A 250 magyar többsége nem közgazdász fejjel nézte a dolgokat, mégis az előbbire tippelt. Az üzemlátogatások, egy-egy család otthona, a kirakatok, az egész városkép, amerre jártunk, minden arról tanúskodott, hogy a finnek szorgos emberek. Dr. Lórin, cze Péter, a Kereskedelmi Kamara főtitkára a szakember szemével figyelte mindezt. — Először járok Finnországban, és sok olyan dolgot láttam, amit én is szívesen elvinnék Magyarországra. Tudjuk, hogy a finnek a második világháború után egy nagyon szűk területen láttak hozzá az ipar- fejlesztéshez. Mindenekelőtt A barátsági hét során akadt látnivaló bőven. Akik nyitott szemmel jártak, sok mindent felfedeztek, megismertek Finnországban. Látták, milyen gyönyörű egy ország. „Gyógyít. elringat. megnyugtat, megsimogat és megcsókol a finn táj, mint az édesanyád. Nem beszél hangosan. de abban, amit mond. éppen az van. amit hallani szeretnél”. Kodolányi János írt így Suomiról — elmesélni nem lehetne szebben, de az érzést, ami e szavak mögött rejlik, immár 250 magyarral több ismeri. — Finnországban nincsenek csodák, az itt élő emberek saját lehetőségeikkel jól szolgálják saját céljaikat — ezzel kezdte mondandóját Kerényi József építész. az Országos Béketa- nács tagja, amikor benyomásairól kérdeztem. — Vantaa városában a salgótarjániakkal jártam. A legspeciálisabb finn települést ismerhettem meg benne. Itt magyar megyényi területen mintegy 150 ezer A helsinki piac a fafeldolgozó ipart és a faipari gépgyártást fejlesztették természeti adottságaik alapján. Ezután kezdték el keresni a világpiacon azokat a réseket, amelyek megszüntetésére igény mutatkozott. Ezekre a területekre a legfejlettebb technológiával és igen magas termelékenységgel települtek rá. Valami hasonló most a magyar szelektív iparfejlesztési koncepció is. Ezért számunkra nagyon tanulságos, amit a finnek a gazdaságban elértek. A magyar—finn gazdasági kapcsolatok ígéretesen fejlődnek, azonban sok még a kiaknázatlan lehetőség bennük. Eredményesen működhetnénk együtt például az elektronikában, a biotec- nikában. a csomagolástecht, keskiviiUöflá A Omäkuuta 19í Milyen gyönyörű egy ország! nikában, az anyagmozgatásban. Hogy ez meg is valósuljon, ahhoz a vállalatoknak kölcsönösen aktívabbaknak kellene lenniük. Hangsúlyozom: a lehetőség adott, most már élni kéne vele. (Következik: 3./Helsinki szelleme) Kocsi Margit is&rtííw Y r : m ÏWI s* Íi-V kmSf*«ur Cikk az egriekről a helyi újságban
