Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-13 / 163. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1985. július 13., szombat MINDENNAPI NYELVÜNK Felemás szóláshasználatunk Megesik olykor az emberrel, hogy felemás cipőt húz a iébára. Az eltérő forrna vagy szín feltűnően jelzi a tévedést, a melléfogást. Nem ilyen egyszerű a tévedés érzékelése a felemás szólások használatában. Elsősorban azért nem, mert nemcsak a szólás alakja válik másfélévé, illetőleg felemássá. hanem a jelentése és a használati értéke is. Hogy külön cikkben íruruk erről a sajnálatos nyelvhasználati jelenségről, annak az az oka, hogy a sajtó hasábjain feltűnően gyakran jelentkeznek a felemás szólások: s nemcsak a mondanivaló egyértelműségét veszélyeztetik. hanem szólásfor- máinlk nyelvi épségének is ártalmára vannak. A Vasárnapi Hírlapban megütötte a szemünket ez a kiemelt cím: „Bekötötték Döme fejét”. Vajon, miért, milyen alkalomból? Erről a tudósítás szövegrészletei adnák tájékoztatást: „A magyar válogatott új csillagának bekötötték a fejét... A kispesti közönség kedvence, Détári Lajos, becenevén Döme házasember lett” (1985. jún, 16.). A tudósítás megfogalmazója mondanivalójának színesítésére egy régi, népi jellegű szólást használt fel, sajnos, helytelenül: a szólásforma alakjához felemás használati értéket párosított. Tudott arról, hogy a bekötik a fejét szókapcsolatot átvitt értelemben is szoktuk felhasználni sajátos szólásként. de az már kiesett emlélkezettárából. hogy ehhez a szóláshoz csak ez a beszédhelyzet és jelentéstartalom kapcsolható : Bekötik a fejét: férjhez megy; be-, köti a fejét valakinek: feleségül vesz. A felemás szó- láshasznóilát itt már nem tekinthető egyszeri nyelv- használati figyelmetlenségnek, hanem egyre belterjesebbé váló stílushilbámák. A felemás szólás használat jellegzetes formája, módja, ha nem kívánatos mértékben módosítjuk a szólások alakját, s ezzel kárt teszünk szóláskészletünk nyelvi formájában, szövegének megszerkesztettségéhen. Figyeljük meg ezeket a szöveg- részleteket: „Tavasz Ecsé- den. Ahol várhatóan nem lesz baj a kréta körül. Ha a szőlő beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor nem lesz baj a kréta körül” (Népújság, 1985. máj. 8.). A riport szerzője mondanivalója színesítéséire kívánta felhasználni egyik szólásunkat. Sajnos, éppen az ellenkezőjét érte el vele. A szólás eredeti alakját jól ismerő olvasókat csak megzavarta a felemás szólásnak a fölhasználásával. A szólást ugyanis ebben a formájában ismerjük és szoktuk felhasznállni : Hiba van a kréta körül, azaz valami nincs rendjén, nem úgy van, ahogyan lenni kellene. A felemás szóláshasználatnak eredőjét abban is kereshetjük. hogy felhasználója nem ismerd a szólás keletkezésének körülményeit. A megismerésben jó vezetőt kapunk Babits személyében, illetőleg egyik versének e részletében: „Rosszul fogott a kréta, / sok a rovás” (Szegény különc poéta). Hiba van a kréta körül akkor is, ha, mint a kocs- mároisnak, duplán fog a krétája: s többet ír fel. Az idézett riport mondataiban tehát nem megfelelő szerepvállalásra kárhoztatta a szólást a szerző. Orrára buktatta a szólás alakját és használati értékét egyaránt, dr. Bakos József Immár hagyomány, hogy műemlékeink védelmének érdekében kétévenként az illetékesek megvitatják, ösz- szegzik az elért eredményeket, meghatározzák a további feladatokat. Így történt ez a közelmúltban is Egerben: a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium képviselői, valamint az Országos Műemléki Felügyelőség illetékes szakemberei ültek az asztalhoz. hogy számba vegyék a Heves megyei műemlékek helyzetét, a tennivalókat. Ez annál is inkább célszerű és hasznos, mert hazánk e táján igen nagy számban vannak a védelmet érdemlő, régi épületek. A tanácskozás főbb megállapításairól. tapasztalatairól Zámbori Ferencet, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjét kérdeztük. — Elöljáróban el kell mondanunk, hogy valamennyi résztvevő véleménye szerint továbbra is szükségesek a rendszeres találkozók e témában — szögezte le az osztályvezető. — A VII. ötéves terv előkészítésének időszakában különös jelentőséget kapott e tanácskozás. Az eredmények összegzése mellett számba vettük a pénzügyi feltételeket, a lehetőségeket. — Érmek értelmében megyénkben melyek a legjelentősebb tennivalók? Egy Heves megyei kezdeményezés országos visszhangja Számvetés műemlékeink védelméről sodik üteme. Csupán a főépület készül majd el a VII. ötéves terv időszakában. Az elhatározás szerint ez a szép épület közművelődési célokat szolgál a későbbiekben. A Hatvani Városi Tanácsnak valóban szívügye e feladat. többek között téglajegyeket is bocsátottak ki a mielőbbi befejezés érdekében. Maga a terv magas színvonalú, igényes. — Tudomásunk szerint megújul a boconádi Szelecz- ky-kastély és a gyöngyöshalászi Hannis-kúria is... — Az előbbi rekonstrukciója a VI. ötéves terv időszakában kezdődött, s áthúzódik a következő évekre is. Szintén közművelődési célokra lesz alkalmas. Eddig mintegy hatmillió forintba került a helyreállítás, a VII. ötéves terv végrehajtásának éveiben a községi tanács több mint másfél millió forintot tervez a befejezésére. A gyöngyöshalászi kúria újjávarázsolására a helyi Győzelem Tsz vállalkozott, központi segítséget is kapnak, hogy mihamarabb befejeződjenek a munkálatok. — A fennállásának 650. éves fordulóját ünneplő Gyöngyös is sokat tett a műemlékiek megmentéséért... — Nemecz téri kollégium gyönyörű épületében kapott helyet a városi könyvtár, s meg kell említeni a volt Orczy-kastély felújítását, amelyben a Mátra Múzeum működik. Odafigyeltek a köztéri szobrok helyreállítására, s a belváros környezetének rendezésére. A nagy erőfeszítések ellenére a következő évekre is lesznek feladatok, hogy csak a Szent Er- zsébet-templom restaurálását, vagy a Szent Orbán- templom környezetének rendezését említsük. Jól halad az egri vár rekonstrukciója (Fotó: Szabó Sándor) — A két legnagyobb területet. a várak helyreállítását és az úgynevezett kastély- programot említeném. Készítettünk egy előterjesztést az ÉVM számára, amely az egri vár további rekonstrukciójának feladatait tartalmazza. Az elmúlt időszak eredményei is számottevőek: a megyei tanács tervosztályának beruházásában megújult a Dobó-bástya, és jól haladtak a feltárások. A tanácskozás során megállapítást nyert, hogy az utóbbi években meggyorsult --a vár rendbehozatalának üteme, ám a VII. ötéves terv időszakára is jut még tetemes tennivaló. Bízunk benne, hogy az ÉVM, az OMF méltányolja a megyei vezetés kérelmét. Konkrét tanulmány készült a vár további műemléki helyreállítására, a régészeti feltárások folytatására, a falak megerősítésére és a közművek felújítására. — A kastélyprogram keretében mire számíthatunk? — A Grassalkovich-kas- télyon végzett munkálatok már a VI. ötéves terv időszakában megkezdődtek. A központi támogatás mellett igen sokat vetett a latba a Hatvani Városi Tanács pénzösszege és a város lakóinak segítsége. Most megállapodás született: a megyei tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség összpontosítja pénzügyi feltételeit és a következő négy évben befejeződik az építkezés első és máAz Eger- pataktól keletre eső rész első, megújult épülete a Megyei Művelődési Központé — Hogyan értékelték a tanácskozók Eger történelmi belvárosának rekonstrukcióját? — Egyértelmű megállapítást nyert, hogy az elmúlt húsz évben tervszerűen. a műemléki érdekeket figyelembe véve történt a belváros rendezése. A „tömbrehabilitációs” eredmények országosan is figyelemre méltóak. A 165 védett épület és építmény felújítása — huszonhárom kivételével — ez év végéig befejeződik. Most a soronlévő feladat a belváros további részének megújítása. A VII. ötéves terv időszakában így az Eger-patak környéke, a Kis* Dobó tér, a Dobó utca és a Kossuth utca műemléki épületeinek rekonstrukciója kerül sorra. Jelentős fejlesztés a Panakoszta-ház szakszerű restaurálása: az épület közművelődési és színházművészeti célokat szolgál majd. A Török-fürdő renbehozata- la mellett kiemelt feladat lesz az úgynevezett Céhmesterek utcájának kialakítása, itt több szakma, régi mesterség számára nyitnak majd boltot. Idegenforgalmi szempontból is érdekes ez az ötlet. Az Országos Műemléki Felügyelőség tervezésében és kivitelezésében 1987-re fejeződik be a Kispréposti-palo- ta felújítása, ás jelentős beruházás lesz a Ráctemplom és környékének rendezése. — Egerben már hagyománya van az „Egy üzem. egy műemlék” akciónak.. . — Immár tíz éve, hogy megindult e mozgalom. Tulajdonképpen a szocialista brigádok felajánlásával kezdődött. s azóta igen szép eredmények születtek. A Csepel Autó egri gyáregysége mág a hetvenes években felhívással fordult az üzemekhez, s azóta az egész megyében csatlakoztak a munkahelyi közösségek a cél megvalósításához. Hogy csak néhányat említsünk: az egri öntöde elkészítette a vár egykori ágyúit, a belváros világító lámpatesteit. A Csepel Autó egri gyáregysége a csillagvizsgáló acélszerkezetét újította meg. az Egri KAEV az Ady kollégium előtti kaput öntötte új formába. Az egri városgondozási üzem vállalta a régi utcatáblák elkészítését, s ugyancsak számíthatunk arra, hogy hangulatos, eredeti postaládák kerülnek az utcákra. S hogy ne feledjük: Gyöngyösön nem kevesebb, mint 480 szocialista brigád vett részt városuk szépítésében. — Nem kis elégedettséggel vettük tudomásul, hogy országossá terebélyesedett a Heves megyei kezdeményezés: a székesfehérvári Ikarusz Gyár „Egy üzem — egy műemlék” jelmondatával fémjelzett mozgalom az itteni gyakorlathoz való csatlakozást jelenti. Mikes Márta BUSMAN-KOKTÉL A filmesek a fejükre estekf?) Milyen a botswanai film? Ha valaki egy esztendővel ezelőtt szegezi nekem ezt a kérdést, azt hiszem, viccel, de most már a választ is megkísérlem : hollywoodi. Legalábbis Az istenek a fejükre estek című alkotás az. Nagystílű proflmunka. Olyan mesterien szabták a közönség igényeire, hogy túllőttek a célon. Belekevertek mindent, „amitől döglik a légy”: afrikai misztikumot, westernromantikát. bandi- tásdit. terrorizmust, autó- rodeót. helikopteres üldözést, vért, s (igaz csak a végére) még szerelmet is. Élvezettel figyeltük. néha a hasunkat fogtuk a nevetéstől. de nem tudtuk, hogy mit nézünk — a végére sem jöttünk rá. A kezdés: Afrika, dzsungel, banánfürtök, kígyók, ri" nocéroszok. oroszlánok és hozzá aláfestésként egy narrátor száraz. tárgyilagos hangja, akárcsak a televízió Delta című műsorában. Tehát természetfilm — gondoltuk akkor, de nem! Jött az ember, vagyis jöttek a busmanok. akik a Kalahári- sivatag földjén, (homokján), elzárva a civilizációtól, évezredek óta olyan harmóniában éltek, hogy bármely ősemberi horda megirigyelhette volna őket. — A busmanok nem tudják, mi az a rossz — mondja a narrátor a gyengébbek kedvéért, majd valahogy így folytatja: — Számukra a mérgeskígyó is jó. csak a jó végét kell elkapni, mielőtt szétloccsantjuk a koponyáját. A húsa finom eledel. a bőréből pedig szép erszényt lehet csinálni. (Minek egy busmannak erszény?) — Bezzeg hatszáz mérfölddel arrébb! — emeli fel hangját és a kamera' már egy felhőkarcolókkal sűrűn beépített világváros képeit mutatja. Mint kasban a méhek tolonganak az emberek, autók százai zümmögnek, füst. zsivaj és’ rohanás — az utóbbit gyorsított felvételek hangsúlyozzák (túl)... — Mégsem a természetről, hanem a civilizáció embert pusztító gyötrelmeiről lesz szó — állapítjuk meg ekkor, s irigyelni kezdjük a busmanok életét. De megint „új film kezdődik”! Egy pilótát látunk, amint gépe ablakán kihajít egy „konfliktust”, vagyis egy kó- lásüveget. ami a sivatagban éppen a főbusman feje mél- lett landoL hogy mint Erisz almája, viszályt szítva megtörje a paradicsomi nyugal- mat s elindítson egy vígjátékot. vagy egy burleszket, de leginkább eűy cirkuszt. Kereteit a cselekmény némileg behatárolná, de a szereplők ezzel mit sem törődve „szólószámokat” is bemutatnak. Marius Weyers poénjait ugyan már Chaplin elődei elkoptatták. ő mégis boldogan ismételgeti újra és újra. bizonyára a némafilmek kedvelői számára. Tagadhatatlanul mulatságos. Legalább annyira, mint a botswanai rendőrök Bunkó-sheriffre emlékeztető bárgyúsága, s a banditák texasi kiscsokmák törzsven' dégeit idéző kártyaszenvedélye. Közben a Rover cég reklámozására egy Safari nevű dzsipp „felakasztja magát” egy fára. börtönbe kerül Xi, a tiszta lelkű busman. és egy tanítónőről (közelképek bizonyítják be, hogy melltartóban a keblei még feszesebbek és bugyiban a feneke még kerekebb, minit előzőleg, fehér ruhácskájával letakart testét figyelve hittük volna. Jaime Uys, aki egysze- mélyben író. rendező és operatőr. (s aki még véletlenül sem botswanai) rengeteget • dolgozott e filmen. A busmanok között forgatott jeleneteket például nem rendezte meg. Rejtett kamerával leste meg azokat. A bennszülött szereplők a felvételkor valóban az isten ajándékának hitték a kólásüve- get! Viselkedés-lélektani kutatások tudományos értékű dokumentumai lehetnének képei. amiből végül is „show* műsort” csinált. Megérte? Ha a kasszasikert nézzük, feltétlenül, a többit meg döntse el a néző! Szabó Péter
