Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-11 / 135. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. június 11., kedd MEZŐGAZDASÁG Több gép — növekvő gondokkal A gazdaságokban keveslik a beruházásra fordítható összegeket, mondván, hogy a szűkös fejlesztési alap gátja a termelés bővítésének. Javulására most nem is számíthatnak. hiszen az idei népgazdasági tervek szerint a beruházási lehetőségek megegyeznek a tavalyival, ebből következően hasonló anyagi-műszaki ellátás várható. Jó néhány gazdaság az átlagosnál is nehezebb helyzetben van. mert a kedvezőtlen időjárás, és a közgazdasági szabályozás elvonása miatt megcsappant nyereségük. tehát csökkentek saját forrásaik, s ezzel egyidőben az állami támogatások is mérséklődtek. Igaz, banki hitellel pótolhatnák a szűkös saját erőt, ám a hitelek magas kamatai miatt ez a megoldás nem vonzó a gazdaságoknak. Érthető is magatartásuk. hiszen a bank 13—14 százalékos kamatra adja a hitelt, ugyanakkor az állat- tenyésztésben ennek harrna- da-negyede az elérhető eszközarányos jövedelem. Számottevő fejlesztéssel ezért jórészt csak a gabonatermelésben számolnak a gazdaságok. ott ugyanis a gépvásárláshoz kedvezőbbek a feltételek. Csalóka statisztika A mostaninál többet kellene tehát beruházásra költeni. ám azt is tudomásul kell venni, hogy a népgazdaság teherbíró képessége mit tesz lehetővé. Ebből az is következik: a jelenlegi helyzetben különös jelentősége kan annak, hogy a szűkös forrásokkal a lehető legész- szerűbben gazdálkodjanak a mezőgazdasági nagyüzemek. A szakemberek ismerik is az összefüggéseket, s a fejlesztéseket összehangolják a felhasználható forrásokkal. A beruházásra fordítható összegnek több mint a felét a gépesítés fejlesztésére költik. ott van rá ugyanis a legégetőbb szükség. Statisztikailag bizonyítható, hogy a gépek száma az elmúlt évtizedekben nőtt, s a fejlődés nem is csak ebben mutatkozik, hanem a gépesítés hatékonyságának növekedésében, és a komplex géprendszerek összeállításában is. Jelenleg a mezőgazdaságban dolgozó gépek értéke meghaladja a 120 milliárd forintot, A fejlődést leginkább a traktorok és a saját motorral rendelkező gépek motorteljesítményének változásával mérhetjük. E- szerint 1970-ben 3,8 millió kilowatt volt az összes motorteljesítmény, tíz év múlva 7,4 millió, az idei esztendő végén várhatóan 8,5 millió kilowatt lesz. Növekedett a tehergépkocsik száma, a korábbinál nagyobb a kombájnok motorteljesítménye is. Öröm — ürömmel Ha számszerűen vizsgáljuk a fejlődést, akár imponáló adatokról is beszélhetnénk. Ám ha a gazdaságokban használt gépeket a világszínvonalhoz hasonlítjuk, már ellentmondásos képet festhetünk. A kertészeti és az állattenyésztési ágazatok gépesítésénél a hazai ipar elmarad a mezőgazdaság szükségleteitől, ezért e gépek beszerzésénél az import a meghatározó. A takarmányozással kapcsolatos hazai gépgyártás ugyan megkezdődött, de a gépek minősége, üzem- biztonsága nem kielégítő, ezért a gazdaságok nem szívesen vásárolják ezeket. A mezőgazdasági gépellátásban mintegy 40 százalékos arányban számíthatnak a gazdaságok a hazai mezőgép-iparra, hasonló nagyság- rendű a szocialista országokból származó import, a gépeknek csak ' kis hányadát vásárolják a legfejlettebb mezőgép-iparral rendelkező országokból. A hazai ipar növekvő aránya ugyan kedvező a külgazdasági egyensúly javításában, ám e változásnak nem örülnek maradéktalanul a mezőgazda- sági gépeket felhasználók. Kétségtelen, javult a hazai termékek műszaki színvonala, de még mindig sok a fogyatékosságuk. Túlsúlyosak a gépek, műszaki, üzem- biztonsági mutatóik nem a legkedvezőbbek, üzemanyag-felhasználásuk indokolatlanul magas. A gyártók hivatkoznak alapanyaghiányra. a gépépítő elemek ellátási zavaraira, de a gyengébb műszaki színvonalban része van a gyártástechnológiai hiányosságoknak is. A közelmúltban változott a mezőgép-ipar szervezete, remélhetően az önállóvá vált vállalatok mezőgazdasági kapcsolatai erősödnek, a gyártók a korábbiaknál jobban alkalmazkodnak a felhasználók igényeihez, s javul az eszközök műszaki színvonala és minősége. Matuzsálem korban Sok gazdaságban persze nem az új gépek műszaki színvonala okoz fejtörést, hanem a meglevő eszközök állapota. A traktorok és kombájnok állományában évről évre nő a nullára leírt gépek aránya: jelenleg ez a traktoroknál 47 százalék, a kombájnoknál 33 százalék Az új eszközök hiányában ezekkel is kénytelenek dolgozni, feljavításukról gondoskodni, s ez mérhetetlenül megnöveli a gazdaságok költségeit. Ráadásul ezek az adatok csak az átlagot mutatják, néhány gazdaságban ennél is rosszabb a géppark állapota. Különösen az aszálykárt szenvedett ■ üzemekben kilátástalan a helyzet, mert pénz hiányában a kiutat sem látják. Igaz, kaptak segítséget. zárolt fejlesztési alapjuk egy kis részét felszabadították. s ezt a pénzt gépvásárlásra fordíthatták a nehéz helyzetben levő gazdaságok. Ezzel persze nem oldódtak meg a gondjaik, s főképpen nem hozhatta be hátrányát a mezőgazdasági nagyüzemek többsége. V. F. ./. Kiváló és szépséghibás szigetelőszalagok Újdonságok, érdekességek a POLIMER egercsehi telepén Megyénk lakosai közül sokan nem tudják: 157 millió forint értékben állít elő elektromos szigetelőszalagot, valamint reklámfeliratos és sima ragszalagot a POLIMER Műanyagfeldolgozó Szövetkezet egercsehi telepe. A nem megfelelő tájékozottságnak tudható be, hogy az egri vásárlók közül is sokan csak nagy kerülőúton, nem kevés utánjárással — ami mind plusz pénzbe és időbe kerül! — jutnak csak hozzá ezekhez a termékekhez. Pedig a szövetkezet kínálata jelentős, és az sem elhanyagolható tény, hogy termékeik nagy többsége első osztályú minőséget képvisel. Gyártás közben természetesen kikerülnek méret-, illetve szépséghibás szigetelő- szalagok is, ezeket a POLIMER kilós tételben kínálja megvételre, ami természetesen lényegesen olcsóbb. mint az eredeti ár. Hogy mi mindenre használhatók fel ezek a — tetszés szerinti méretre vágható — szigetelőszalagok, azt nehéz lenne felsorolni, de példaként a szövetkezet vezetői elmondották, hogy a Tanácsi Építőipari Vállalat vakolás előtt ezzel takarja le és védi a nyílászáró épületelemeket tehát az ajtókat. ablakokat a károsodástól. Érdekességként megemlítették még, hogy termékeik — nem is olyan régen — a GELKA egri, Széchenyi utcai alkatrészboltjában mutatkoztak be. Méghozzá olyan sikerrel, hogy azóta az ország valamennyi GELKA alkatrészboltja bekapcsolódott a POLIMER-minta- bolthálózatba. és ezekben már nemcsak az Egereseikben készült elektromos szigetelőszalagokat árusítják, hanem a budapesti telepen A dohánygyár részére készült a feliratos csomagoló ragasztó- szalag. Felvételünkön: Beraxa Józsefné. a nyomdagép kezelője, munka közben A daraboló gépen Demcsik Józsefné a szigetelőszalag méretre vágása közben gyártott AUDIÓ-kazettákat. valamint az újdonságnak számító komputerkazettákat és VIDEO-kazettákat is forgalmaznak mind fogyasztói. mind közületi vevők számára. Újdonság még. hogy tavaly felújították az üzemet, ennek során központi fűtést szereltek be, és korszerűbb előkészítő berendezésekkel dolgozhat azóta a POLIMER nyomdája Az orsós magnószalag-üzemben jelenleg éppen a kiváló minőségű BASF DP 26 Super típusú szalag orsóra tekercselésével foglalkoznak az asszonyok (Fotó: Perl Márton) KÁRPÁTONTÚU TISZTELGÉS (II 1.) Páncélos — a nagy győzelemről A szokásból időközben hagyomány teremtődött, így májusban is koszorúzott — a győzelem napján — az ungvári hősi temetőben, az emlékezés virágos ünnepén egy csoport a Mátra Volán szakszervezeti bizottsága szervezésében. Az eredményes évközi munka jutalmaként került ser a dolgozók háromnapos Kárpát-aiji társasutazására. Tulák István főbizalmi vezetésével. Pirkadat előtt volt az indulás Egerből, a busznyi létszám menetközben vált teljessé. A megyehatártól sem borult azonban csend az utastérre, pálinkás jó reggelire virradt a kedélyes társaság. A nyíregyházi pihenőt már csak a határon követte újabb cigarettaszünet. Az áradó Tisza innenső partján a magyar, a híd másik oldalán a szovjet határőrök és vámosok végeztek gyorsan a formaságokkal. A Szovjetunió délnyugati, autóúti kapuját hamar elértük. Fél óra sem telt belé, Ungvár — vagy ahogy itt hívják: Uzsgcrod — körvonalai kirajzolódtak. A 103 ezer lakosú várost (Ukrajna Kárpáton túli területének központja) északról karéj- szerűen öleli a Kárpátok hegyalja. — és részben dombokra épült. A jó néhány kolléga között a „szolgálatban” lévő pilóta. Meleg Ferenc biztos kézzel vezetett a szálláshely elé. Igaz. a Zakarpatye szálló a maga 14 emeletes mivoltával hangsúlyosan ki is emelkedik környezetéből. Zakarpatya — ízlelgettük a nevet, miközben hamar otthonosan érezte magát mindenki. Már csak annak okán is, hogy — mint kiderült — a szabolcsiak építették. Nem beszélve arról a gesztusról, hogy két étterme közül az egyik a magyar terem nevet viseli, ahol kora délutántól cigányzene szól. Nem lehetett tehát akk- limatizálódási gondja senkinek, bár a programegyeztetésnél azért akadtak bizonytalanok: az otthoni vagy az itteni moszkvai idő szerint? — kérdeztek rá a plusz kétórás eltolódás kapcsán. Az esti 9 órás vacsorakezdés mindenesetre szokatlannak tűnt. Addig pedig bőven maradt ismerkedni való lehetőség a várossal, legfőképp a központtal és annak üzleteivel. Ungvár alighanem mindennapi arcát mutatta, zajos forgalmával, a sétáló és bevásárló emberek sokaságával. És még valami tartozik elmaradhatatlanul az utcaképhez: a város gazdag zöld köntöse. Az akkor csodaszínben pompázott japán cseresznyefa, magnólia és szivarfa. A szőlő pedig a lakótömbök erkélyeit hálózza be. lugasszerűen tör egyre magasabbra.. . A hírlapárusoknál többen bukkantak rá a magyar nyelvű helyi újságra; a Kárpáti Igaz Szó egyebek mellett képes tudósításban számolt be arról az eseményről, amelyet Kisvárdán a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulóján és a békehónap kezdete alkalmából tartottak. Ezen felszólalt Dolgopjatov Olekszandr. az Ukrajnai Kommunista Párt kárpátontúli területi bizottságának a titkára.' Az ünnep előestéjén — keresve az alkalmat — csoportunk is korhű beszámolót hallgathatott meg a nagy győzelemről. A Szovjet— Magyar Baráti Társaság ajánlására — Puglik János' nak, az Inturiszt szovjet utazási iroda ungvári vezető munkatársának segítségével — a körünkben üdvözölhettük a II. világháborús veterán Igor Konsztantinovics Razint. Vendégünk fiatal páncélos tisztként részt vett a sztálingrádi csatában is, majd egysége számára a lengyelországi felszabadító harcokkal nyílt meg az út Berlin felé. Asztaltársaságunkat elfogadva Igor Razin még a vacsora alatt is idézte élményeit, a Liktor házaspár ajándékkal kedveskedett az egykori harckocsi- zónak. Később a kikapcsolódásra vágyókat a szálloda bárja vonzotta, pezsgős koktéllal és kaviáros szendviccsel. A jó diszkózene mellett a bárpultnál feltűnt egy klubzászló. az FC Magdeburg 1974-es labdarúgó KEK-győ- zelmét idézve. Néhányan már ‘ odaképzelték a Videoton „lobogóját” is — ám jött, s láthattuk a kijózanító 0—3-at. Hogy erre kellett csak igazán a vodka?... Budavári Sándor (Folytatjuk) Igor Razin, az egykori fiatal páncélos tiszt — balról a második — a nagy győzelemről beszélt. Képünkön a csoport vezetőinek társaságában (A szerző felvétele)
