Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. június 8., szombat Mozgalmi eszközökkel A sokszínűbb, igazságosabb lakásgazdálkodásért A hároméves program félidejében Megadni minden lehetséges támogatást a rászorulóknak! Ez a kulcs­mondata annak a MSZMP KB és a kormány által elhatározott prog­ramnak, amelynek révén a két-, vagy többgyerekes családokat, illetve a fiatal házasokat igyekeznek előnyös helyzetbe hozni a lakáshoz jutás­ban. Közülük is elsősorban azokat, akiknek leginkább sürgető szükség e gond megoldása. A döntést tettek követték, s — akárcsan, országszer­te, úgy megyénk városaiban is — elkészültek az igényfelmérések, a tervek. A megszabott hároméves — 1984—86. közötti — időszak je­lenleg csaknem a felénél járunk. Ezért is aktuális egy helyzetkép, amelynek megrajzolásában Maróti Sándor, Heves Megye Tanácsának általános elnökhelyettese volt segítségünkre. A párt XIII. kongresszu­sának határozatában ismétel­ten megfogalmazódott az a követelmény, hogy erősítsük a pártmunka mozgalmi jel­legét, szorítsuk vissza és számoljuk jel a pártmunka gyakorlatában a hivatali fel' fogást és stílust. a formaliz­must. Rokonszenves köve­telmény ez, amely bizonyá­ra minden pártaktivista, minden kommunista helyes­lésével találkozik. Mégis az érzékelhető — a Központi Ellenőrző Bizottságnak a kongresszus elé terjesztett jelentése szó szerint is meg­fogalmazta —, hegy noha már körülbelül egy évtizede törekszünk e célt valóra váltani, mégsem tudtuk a pártmunka mozgalmi jelle­gét a kívánt mértékben gaz­dagítani, s változatlanul sok a felesleges előírás és sza­bályozás, a bürokratikus, formális jelenség a párt életében. Új követelmények Ha egy bajt orvosolni akarunk, mindenekelőtt az okait kell felderítenünk. Nos, a szóban forgó eset­ben meglehetősen összetett és ellentmondásos a közre­játszó tényezők sora. Ugyan­is bizonyos mértékig éppen a fejlődés, az előbbre lépés erősített fel — mellékha­tásként — egyes nemikívá­natos jelenségeket. Másfe­lől nem kis részben a fej­lődés következménye az is, hogy ma kevésbé érzünk eltűrhetönek, elfogadható­nak némely negatív vonást a pártmunkában, mint ahogy régebben éreztük. Ez érthe­tően felerősíti a változtatás igényét. Társadalmi életünkben ma az egyik legjelentősebb és leginkább kitapintható folyamat a szocialista de­mokrácia kiszélesedése, va­lóságos érvényesülése, a he­lyi szervek, a vállalatok, in­tézmények önállóságának fokozódása és döntési jog­körük kibővülése, a köz- ügyekben részt vevők szá­mának gyarapodása, a rész­vétel minőségének fejlődé­se. Ez a folyamat a párt- munkában is új követelmé­nyeket támasztott és ' tá­maszt. Ilyen követelmény, hogy a pártszervezetek a helyi döntéseknek hozzáér­tő részesei legyenek, s ne csak politikai felelősséggel, de az ügy érdemi részét il­letően elmélyült alaposság­gal, mondhatnánk szaksze­rűséggel munkálják ki ál­lásfoglalásukat. Ez a törek­vés azonban helyenként eddig olykor túlzásokba torkollott: a politikai meg­közelítést elhomályosítot­ták a szakmai szempontok, az eleven meggyőző és szer­vező munkától pedig elvon­ták az erőt a buzgó adimi- niszlrálgatások. Ráadásul némely alapszervezetben úgy gondolták : munkájuk attól lesz magasabb színvo­nalú. ha mechanikusan a magasabb szinten' helyén­való munkamódszereket utánozzák. Ennek következ­tében azután olyan munka­formákat igyekeztek meg­honosítani. amelyeket egy irányító pártbizottság siker­rel alkalmazhat, de egy alapszervezet munkáját job­bá nem, csupán bürokrati­kussá tehetik. Érdemi vitákat! Persze,, ne hallgassunk az irányítás felelősségéről sem. hiszen — a pártkong­resszuson is bírált — túl­zott szabályozás a dológ jel­legéből adódóan magasabb­ról indult ki, „lent” legfel­jebb még megtoldottak Így szaporodtak el azután a formális, csupán a „rend kedvéért" megtartott párt- rendezvények. duzzadt a papírtenger, s gyengült meg több helyütt a készség az eleven politizálásra. Az utóbbi évek azonban nemcsak szaporították, erő­sítették ezeket a jelensége­ket. hanem érzékenyebbé is tettek bennünket irántuk, fogékonyabbá a formális, bürokratikus jelenségek ká­ros kihatásainak felismeré­sére. A helyi önállóság fo­kozódása ugyanis együttjár a döntések meghozatalában részt vevők körének kiszé­lesedésével. az érdekek és az azokat kifejező vélemé­nyek nyíltabb és világosabb megfogalmazásával. Egy­re kevésbé vezethet célhoz, ha a pártszervezet megelég­szik a nézeteknek a veze­tők irodáiban történő egyez­tetésével. Nem elégséges a tanácselnökkel, az igazgató­val, a szakszervezeti titkár­ral egyetértésre jutni: a ta­nács. a vállalati tanács, a bizalmi testület tagjainak állásfoglalására is hatni kell, s ehhez a politikai, mozgalmi eszközök a leg­megfelelőbbek. S nem is élég hozzá egy-két pártve- zető: ehhez a pártaktivis­ták, a párttagok széles, tá­borát kell felsorakoztatni. A választók/ a vállalati dol­gozók, a szakszervezeti ta­gok meggyőzéséhez és véle­ményük kikéréséhez, a két­irányú, széles körű eszme­cserékhez pedig a teljes párttagság közreműködése szükséges. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a párt­szervezeten belül is folya­matosan tisztázódnak a vi­tatott kérdések, ha a párt- fórumok minden hozzáértő bekapcsolásával tartott ér­demi vitáiban formálódik ki a közös álláspont. A pártmunka stílusa A már bevezetett vagy rövidesen életbe lépő intéz­kedések a társadalmi élet számos területén növelik a valóságos, érdemi demokra­tizmust, az érdekek és vé­lemények összevetését, oly­kor összecsapását. Ez a fo­lyamat nem nélkülözheti a •tudatos politikai irányítást, s erre — politikai rendsze­rünk lényegéből adódóan — a párt hivatott. Jól ori­entálni, befolyásolni, irá­nyítani azonban ezt a fo­lyamatot csak politikai, mozgalmi eszközökkel lehet. Kell az elmélyült és szak­szerű elemzés (akár tucat­nyi papírlapon), de nem ön­magáért, hanem a közös állásfoglalás kialakításá­nak szolgálatában. Kellenek a rendezvények, gyűlések '(időnként felülről meghatá­rozott napirenddel is), de témakörüket ne a gépies ru­tin diktálja, hanem az élet által felvetett problémák, s ne csak tájékozdatás történ­jék ott, hanem legyen mód a kollektíva tapasztalatait összegző érdemi döntésekre. Kellenek a vezetők megbe­szélései és megállapodásai, de ezek ne akarják helyet­tesíteni a kommunisták meggyőző munkáját, a dol­gozókkal való együttes gon­dolkodást. Konkrétnak len­ni, de óvakodni a részle­tekbe való aprólékos bele- merüléstől, hozzáértőnek •lenni, de a szakmai kérdé­seket emberi oldalról meg­közelítve — az élet ma ilyen stílust igényel a párt- munkában is. S persze — nem kevésbé — azt is, hogy a politizálás ne váljék vé­get nem érő szófecsérléssé, hanem az emberek jó ér­zékkel kiprovokált kezde­ményezéseinek eredmé­nyei az emberek termékeny cselekvéseiben öltsenek tes­tet. Gy. L. Alapelv: a rászorultság — S«k szó esett már a hároméves lakáshoz jutási program elveiről, feltételei­ről. Arról azonban csak ke­veset hallottunk, mi tette szükségessé ennek kialakítá­sát? — A lakásgazdálkodás új rendjét szabályozó 1982-es központi bizottsági és mi­nisztertanácsi határozat sok­színűbbé. igazságosabbá kí­vánta tenni a lakáshoz jutás feltételeit. Rá kellett döbben­ni ugyanis, a tanácsok anya­gi szűkössége, a tervezettnél gyorsabban növekvő építési költségek nem teszik lehető­vé. hogy elegendő számú ta­nácsi bérlakás épüljön. Eh­hez társult az építőanyag­ellátás elmaradása a keres­lettől. illetve, hogy a csökke­nő összegekből a területelő­készítésre is gondolni kell a magánlakásokhoz. társashá­zaikhoz. Így a fiatal háza­sok és a nagycsaládosok esé­lyei az önálló otthon meg­teremtésére bizony megcsap­pantak. Életkörülményeik folytán külön támogatás nél­kül sokan nem tudják meg­oldani problémájukat. — A célkitűzéseknek is nyilvánvalóan az imént el­mondottakhoz keli igazodni­uk. .. — Az alapelv: a rászo­rultság! Azt is tudni kell. azok számítanak a támoga­tandók körébe, akik 1983. június 30-ig benyújtották, illetve megújították igényü­ket. A városainkban kiala­kított programok 1984—86. évekre 1218 család lakás­gondjának rendezését irá­nyozzák elő. tehát majd­nem valamennyi jelentke­zőét. A tervek szerint a há­Hosszúra nőtt. nyurga fia­talember fogad a gödöllői egyetem hajdanvolt diák­szállásán, amelynek homlo­kán kék betűkkel telepin­gáit cégtábla jelzi, hogy ez itt immár az Orion gyár hatvani üzeme. Kívül ugyan eléggé megviselt az alig negyven embernek — kettő kivételével asszony mind­ahány! — munkát adó üzem, belül azonban már lakályosabb. A gyárközpont építői alakították át. újítot­ták fel az építményt mind­össze egy hónap alatt, áp­rilis 15-, tel pedig indulha­tott a termelőmunka. — Mi voltaképpen a jász- fényszarui gyáregységből szakadtunk ki, s a fekete­fehér modul tévéhez gyár­tunk háromféle fontos kár­tyát — kapjuk az eligazí­tást Józsa Gyula művezető­től. akit az imént valame­lyest bemutattunk. — Hogy mit tudnak az így készített alkatrészek? Az egyik kár­tya a függőleges képmére­tet szabályozza, a másik a tápegységet vezérli, a har­madik az antenna szinkron­jeleit és az információkat választja szét. Mindehhez száznál több kisebb-nagyobb alkatrészt vágnak, szerel­nek. forrasztanak a város­ból toborzott asszonyok. S ügyességükre mi sem jel­lemzőbb. minthogy alig rom év alatt 40 százaléku­kat illeti állami bérlakás, ötvenöt százalékukat tár­sasházi. tanácsi vevőkijelö- léssel. Hatszáz igénylőnek — helyi szabályzatok alapján — tanácsi támogatást bizto­sítanak. vagy kamatmentes kölcsönt adnak építkezés­hez. Ennek megállapítását, a jövedelmi és vagyoni körül­mények feltérképezése után a lakáselosztásban is közre­működő társadalmi bizott­ságok végzik. Árak és fizető- képesség — Mindannyiunk számá­ra fontos kérdés: beváltak- e, miként teljesültek eddig a programmal kapcsolatos kezdeményezések, erőfeszí­tések? — Tavaly a megyénkbeli városokban mintegy nyolc­száz lakást osztottak el. több mint a felét ennek ön­álló otthonnal még nem ren­delkezők kapták. Közöttük is döntően az úgynevezett frekventált körbe sorolható családok. A fiatalok kétlép­csős lakáshoz jutásában el­sősorban az egri két — ta­nácsi- és OTP-garzonház ho­zott előrelépést. Gyöngyö­sön erre az évre várható ugyanilyen épületben negy­venkét lak átadása. Meg kell azonban mondani, bő­ven akadnak gondjaik is a lakásgazdálkodásért felelő­söknek. — Konkrétan, melyek ezek? — Mindenekelőtt, az elmúlt évben a lakásépítés költsé­gei a számítottnál nagyobb mértékben emelkedtek. Az egy négyzetméterre jutó ár 11 százalékkal haladta meg négy hetet vett igénybe be­tanításuk. A maguk mö­gött hagyott hónapban ilyenformán 116 százalékot teljesített a műhely, ami jövedelem szempontjából át­lagosan három és fél ezer forintnak felel meg egy-egy munkásnőnél! Pár percig szót váltottunk Popovicsné Juhász Emese" vei is, aki diszpécseri szol­gálatot teljesít a kis üzem­ben, és a gyest hagyta ott az új munkalehetőség miatt, mégpedig több asszonytár­sával együtt, amilyen pél­dául Komjáti Gáborné. — A kerecsendi községi tanácsnak mondtam búcsút, hogy férjemmel együtt ha­zajöhessünk Hatvanba, ö esztergályos a Lenin ter­melőszövetkezet gépműhe­lyében, s mivel építkezni akarunk, kell nagyon a fo­rint. Ami munkakörülmé­nyeinket illeti, egyelőre meglehetősen hadiállapot uralkodik a telepen. Nincs például normális öltözőnk. De ennél rosszabb, hogy a reggel 7-től délután 3-ig tartó műszak végeztével az útszélen kell ácsorognunk fél órát, mire a városi busz­járat kiérkezik ide. Nagy­telekre. Mondják, hogy az Orion személyzeti osztálya már megkereste ez ügyben a hatvani Volán-vezetösé' get. egyelőre azonban nincs látszatja a dolognak... az előző esztendeit, átlago­san 10,5 ezer forintra nőtt. Ez természetesen a fizető- képesség romlását idézte elő. Például az elkészült OTP-lakásokat ugyan min­det értékesítették de fede­zet híján többen kénytele­nek voltak visszaadni a ki­utalást,. A munkáltatók se­gítsége dolgozóiknak szin­tén nem bizonyulhatott elég­ségesnek: bár nőttek a több­nyire kölcsönbe adott össze­gek. ám ez az áremelkedés egyharmadát sem hozta be. Ugyanakkor a tanácsi tá­mogatási rendszer — a késői bevezetés miatt — még nem működött hatékonyan, s igen­csak visszafogott. óvatos volt. Olykor az is megtörtént, hogy túl hosszú idő telt el egy-egy megüresedett tanácsi bérlakás újbóli kiutalásáig. — A kritikus megközelí­tésből okkal következtethe­tünk arra, hogy ezután a hibákat nyesegető, az össz­képet finomító intézkedések kerülnek sorra? Folyamat — a jövőért is — Fontos teendő az igé­nyek számának, összetételé­nek, valamint az igénylő fi­zetőképességének folyama­tos elemzése. Ehhez kell igazítani a támogatás elveit, s rugalmasan megszabni az összegeket. Jobban kell ösz- tönözni a korábbiaknál áz állami bérlakásokról való le­mondást. akár ötszörös térí­tési díj alkalmazásával is. Ma az idei elképzelések kö­zött is szerepelnek a hely­zetet tovább javító elgondo­lások: nagyobb hányadban tervezik városainkban a fiatal házasok, a két-, vagy többgyermekes családok la­káshoz juttatását. mint ta­Józsa Gyula rögtön meg­toldja a fiatalasszony sza­vait. — Pedig kicsit hosszabb távon még csak növekszik ez a gondunk, mivel a köz­pont bővíteni kívánja a hatvani üzem profilját, eh­hez pedig munkáskéz is kell. Miről van szó volta­képpen? A tervek már ké­szülnek: a meglévő, most átalakított kis üzemiházhoz rövidesen egy kétszintes, korszerű műhelycsarno­kot ragasztanak, természe­tesen mostmár mindazon kiszolgáló és szociális léte­sítményekkel, amelyek je­lenleg hiányoznak, vagy meglehetősen kezdetlege­sek. Ez a terjeszkedés egyéb­ként annyit jelent majd foglalkoztatottság tekinte­tében, hogy száznál több dolgozó jut munkához, illet­ve hazajöhetnek pénzkerese­tért azok is, akik jelenleg Hatvanból járnak el Jász- fényszarura, az Orion otta­ni gyáregységébe. Szóval egy komplett kisüzem első lé­pései. amelyeket most te­szünk ! Józsa Gyula különben nem véletlenül nyerte el felettesei bizalmát, s került Hatvan új, fiatal munka­helyének élére. Korábban két évig dolgozott az Orion- nál. majd elvégezte az egri gép- és műszeripari szak­valy. Az építkezők, illetve vásárlók közül a múlt évi hetvenkilenccel szemben idén mintegy háromszázan számíthatnak tanácsi támo­gatásra, emellett kamatmen­tes kölcsön nyújtására kü­lön keret áll rendelkezésre. Az építési költségek indo­kolatlan emelkedése fokozott ellenőrzéssel, a műszaki ter­vek. a felhasznált területek jobb megválasztásával, a verseny erősítésével meg­előzhető. Miként az is elő­nyünkre válik, ha javítjuk a kapcsolatot, az információ- cserét a lakásigénylőkkel, akik adatainak nyilvántartá­sát is jobbá kell tenni. Az is sokat segíthet ebben a munkában, ha egyértelművé tesszük, kié vagy kiké a fe­lelősség a lakásgazdálkodá­sért a tanácsi apparátuso­kon belül. — Remélve a előbb felso­roltak mielőbbi kedvező ha­tását, végezetül még egy ide kívánkozó kérdés: mire számítanak azok a rászorul­tak, akiknek életében 1983. júliusa után következett be minőségi változás? — Természetesen a három­éves programhoz kidolgo­zott szabályokat, nem szabad mereven kezelni. Az új igénylők esetében is megál- lapíthatóak az ebbe a körbe való bekerülés feltételei. Nyilvánvaló hogy az alap­vető célok teljesítése mellett a támogatásban részesülők csoportja is bővíthető, akár a lakáshoz juttatás újabb formáival is, mint családi ház vásárlásának segítségé­vel, tetőtér-beépítéssel. Azí is bizos. ehhez megfelelő rugalmasság kívántatik a lakásgazdálkodásban részt­vevőktől. Annál is inkább, mivel így a jövőt is szolgáló folyamat alapozható meg. Szalay Zoltán 'középiskolát. elektrotech- niikusi oklevélhez jutván. Ez és a benne fölfedezett vezetői készség segítette to­vábbi boldogulását, nyitott előtte utat ezen a szép, de sok gonddal, felelősséggel járó pályán. Persze nincs egyedül, vannak közvetlen segítői. Ilyen például Bötös Károly, a beállító lakatos, aki a szalagok rendjére és „egészségére” ügyel. Vagy ott van Csontos József, a kooperátor, akitől az imént vettünk búcsút, ö az ösz- szekötő Jászfényszaru és Hatvan között, naponta for­dul. és rátermettségén mú­lik mind a készáru elszál­lítása. mind az új termékek­hez szükséges alkatrészek naprakész biztosítása. De ugyanígy föl jegyezhetjük Binder Gyuláné nevét, aki­re szalagadaSplóként hárul nagy felelősség. S milyen az összhang? Vezetők, vezetet­tek milyen kapcsolatban vannak egymással? Józsa Gyula szerint korai még er­ről beszélni. Az a tény azonban, hogy akivel csak találkoztunk, jól érzi ma­gát az isten háta mögötti munkahelyen. önmagában sokat feltételez. Bízzunk hát a jövendő­ben! Moldvay Győző HATVANBÓL JELENTJÜK: Az Orion első lépései

Next

/
Thumbnails
Contents