Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. június 8., szombat Gorbacsov és Zsivkov tárgyalásai PÁRIZS Gandhi-Mitterrand találkozó Francois Mitterrand francia köztársasági elnök csütörtökön az Elysée-palotában találkozott Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnökkel. Laurent Fabius francia kormányfő este díszvacsorát adott Radzsiv Gandhi tiszteletére. Az indiai miniszterelnök egyiptomi látogatásának befejeztével, csütörtök este érkezett ötnapos, hivatalos látogatásra a francia fővárosba, négy országot érintő kőrútjának második állomására. A francia—indiai megbeszélések témája, hírügynökségek szerint, a kétoldalú kapcsolatokon kívül a nukleáris fegyverkezés, a kelet —nyugati kapcsolatok, a fejlett és fejlődő országok kérdésköre, az iraki—iráni háború és a közel-keleti helyzet. A tárgyalásokon feltehetően szó lesz Franciaország indiai fegyvereladásairól is. Az indiai kormányfő látogatása alkalmából rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, mert szikh szélsőségesek Radzsiv Gandhi meggyilkolásával fenyegetőztek. Parlamenti bizottság A Heysel- tragédiáról A belga képviselőház 9 tagú vizsgálóbizottságot nevezett ki a Heysel Stadionban múlt héten bekövetkezett tömegszerencsétlenség körülményeinek és a rend- fenntartó hatóságok esetleges felelősségének kivizsgálására. A bizottságnak, amelyben valamennyi párt képviselői helyet kaptak, két hónapon belül kell jelentést terjesztenie a ház elé. A bizottság ügyészi jogkört kapott a parlamenttől — tehát vádemeléssel élhet, ha felelősséget állapít meg. Az EGK-főbizottság csütörtökön 200 ezer ecut (150 ezer dollárt) ajánlott fel az áldozatok családjai számára létesített kártérítési alapba, amelyhez már a brit kormány és a Juventus labdarúgóklub is biztosított jelentős összegeket. Moszkvában pénteken került sor Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP KB főtitkárának és Todor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárának. a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének megbeszélésére. Tárgyalásaik középpontjában a szovjet—bolgár kapcsolatok további fejlesztésének kérdései állottak. Mindkét részről elismeréssel szóltak a két ország sokoldalú együttműködésében eddig elért eredményekről. A megbeszélések során a két vezető nagyra értékelte a Varsói Szerződés tagállamai párt- és állami vezetőinek ez év áprilisában. Varsóban megtartott találkozójának eredményeit. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy tovább kell erősíteni a szövetséges szocialista országok egységét és ösz- szeforrottságát biztonságuk és az európai, illetve az egyetemes béke érdekeinek megfelelően. Mihail Gorbacsov és Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a világhelyzet minden bonyolultsága ellenére, lehetőség van kedvező változásokra. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy az Egyesült Államok és NATO- szövetségesei késznek mutatkozzanak az igazságos megállapodások elérésére, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek szigorú tiszteletben tartása alapján. A tárgyalást követően Mihail Gorbacsov átnyújtotta Todor Zsivkovnak a Lenin- rendet, amelyet a két nép közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztésében játszott, kiemelkedő szerepéért, a béke védelme és a szocializmus pozícióinak megszilárdítása érdekében kifejtett tevékenységéért ítélt oda a bolgár vezetőnek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. ★ Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, aki az SZKP KB, a legfelsőbb tanács elnöksége és a szovjet minisztertanács meghívására, baráti munkalátogatást tett a Szovjetunióban, pénteken elutazott Moszkvából. A vendéget a repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a miniszter- tanács elnökének első helyettese, külügyminiszter. Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének első helyettese, valamint Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára búcsúztatta. NATO-ülés Lisszabonban Ismét az Egyesült Államok diktálta a napirendet a NATO Külügyminiszteri Tanácsának kétnapos ülésén. A portugáliai Estorilban, 16 NATO-tagország dip’.cmáciai vezetői tanácskoztak. Hivatalos tavaszi megbeszélésüket áthatja a nyugat-európaiak aggodalma amiatt, hogy az Egyesült Államok a jövőben esetleg nem tartja magát a SALT—II.-szerződésben foglaltakhoz. A felszólalók nagy többsége azon véleményét hangoztatta, hogy a szerződés „életben tartása" a kelet— nyugati viszony egyik lényeges eleme. Hans Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere csütörtöki beszédében ugyancsak síkraszállt amellett, hogy a meglevő szerződéseket meg kell tartani: nem szabad feladni a fegyverkorlátozásokban elért vívmányokat. WIESENTHAL KÉTKEDIK Megtalálták Mengele holttestét? ✓ A brazíliai Sao Paulo közelében csütörtökön exhumáltak egy holttestet, amelyről a brazil hatóságok feltételezik, hogy Joseph Mengele náci háborús bűnös földi maradványai. Az illetékesek szerint két hétig is eltarthat, amíg azonosítják a holttestet, egy 1979-ben vízbe fulladt férfi tetemét. A New Yorkban élő Simon Wiesenthal. aki már három évtizede kutat Joseph Mengele után, csütörtökön kijelentette, hogy Mengele állítólagos halálhíre ellenére folytatja a kutatást. Wiesenthal hozzátette, majdnem egészen bizonyos abban, hogy csütörtökön Brazíliában nem Mengele holttestét exhumálták. Hozzátette, igen megbízható adatokkal rendelkezik arról, hogy Mengele jelenleg Paraguayban él, ahol a náci tömeggyiikost többen felismerni vélték tavaly szeptemberben. Második nap a Szojuz T-13 űrhajó fedélzetén A Szojuz T—13 űrhajó korszerűsített fedélzeti berendezéseinek kipróbálásával és pályamódosítások végrehajtásával telt Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Sza- vinih második munkanapja a világűrben. A két űrhajós kiadós alvás és reggeli után. moszkvai idő szerint reggel nyolckor kezdett hozzá a programban előírt feladatok elvégzéséhez. Kézi és automata üzemmódban egyaránt több alkalommal kipróbálták a Szojuz T—13 irányítását. Az újfajta módszerekkel és berendezésekkel természetesen hónapokon keresztül gyakoroltak a Földön, de bármennyire sikerül is a laboratóriumi körülményeket a valóságoshoz közelíteni, soha nem lehetnek teljesen egyenértékűek. A felkészülés ideje alatt volt olyan nap, hogy Dzsanibekov öt órát töltött a vízkamrában. a súlytalanság körülményeihez történő szoktatás céljából, majd húsz alkalommal végezte el a modellen az űrhajó kézi irányításával és az űrállomáshoz való közelítéssel kapcsolatos feladatokat. Két alkalommal is módosítottak az űrhajó pályáján s a földi irányítóközponttal rádión keresztül közölték tapasztalataikat és észrevételeiket a berendezések működéséről. Az orvosi ellenőrzések és saját jelentéseik szerint, a két űrhajós egészsége és közérzete jó. A Szojuz T—13 fedélzeti berendezései normálisan működnek. —C Külpolitikai kommentárunk )— Latin-amerikai szálak REAGAN ÚJRA MEGPRÓBÁLJA. Ez nem is okoz különösebb meglepetést senkinek, aki számba veszi a legutóbbi idők washingtoni kirohanásait Nicaragua ellen. Az elnök és kormánya szinte folyamatosan hirdeti kereszteshadjáratát a sandinista rendszer ellen, nap mint nap szólítva fel országa polgárait és a politikájával szimpatizáló külvilágot, hogy „állják útját a kommunizmusnak Közép-Ameriká'ban”. E jelszó jegyében ismét a képviselöház elé küldi a nica- raguai ellenforradalmárok segélyezésének ügyét. (Emlékezetes, hogy a szóbanforgó 14 millió dollár folyósítása előtt kaput nyitott ugyan a republikánus többségű szenátus, viszont a képviselők, akik között a demokraták vannak többen, nem engedélyezték a „kontrák” további nyílt támogatását.) Most a hírek szerint Reagan reméli, hogy mégis sikerül a honatyák egy részének véleményét átformálni, s ebben az akcióban persze, kell a politikai muníció. Mégpedig mindenféle. Például az olyan is, hogy lelkes üdvözlet megy az elnöktől Afrikába, ahol — állítólag angolai területen — négy hírhedten Amerika által támogatott és buzdított ellenforradalmi mozgalom képviselői üléseznek. Az angolai UNITA vendégeként az afgán, a kambodzsai és persze, a nicara- guai ellenforradalmi csoportosulások vezető emberei tanakodnak arról, hogy miként lehetne megdönteni a különböző baloldali kormányokat, s persze a leglényegesebb téma mindig a segélyeké. Mintha maga a Fehér Ház rendelte volna meg a találkozó egyik résztvevőjének nyilatkozatát: a nicaraguai kontrák képviselője felszólította az amerikai kormányt és a törvényhozást, hogy az eddiginél jobban támogassa anyagilag a „szabadságharcosokat”. Jól beleillett az amerikai kormányzat honi propagandakampányába nyilván az is, hogy a legnagyobb tévé-társaság, a CBS helyszíni beszámolót adott a találkozóról. A KÖZVÉLEMÉNYT ÊS A HONATYÁKAT GYÚRJÁK hát Reaganék, s ehhez persze, nem ártanak a helyszínről Latin-Amerikálban lelt megfelelő érvek. E héten éppen a Costa Rica-i határon történtek szolgálnak töltényül Washington propagandahadjáratában Az Amerikával szövetséges kis ország ugyanis azzal vádolta meg szomszédját, Nicaraguát, hogy onnan sandinista katonák törtek át a határon, s lelőttek néhány helyi rendőrt. Managua azonnal cáfolt, s világgá kiáltotta, hogy az ügy egyik ellenforradalmi osztag provokációja volt. A SANDINISTA VEZETÉS igyekszik ebben a helyzetben ismét a békés szándékok jelét adni: maga Daniel Ortega államfő ajánlott azonnali tárgyalásokat Hondurasnak és Costa Ricának. Ugyanazon a napon, amikor az igen tekintélyes The New York Times viszont arról írt, hogy az amerikai kormány állítólag elszánta magát egy nyílt katonai intervencióra Nicaraguában. Amennyiben a baloldali kormány korszerű katonai gépeket szerezne be. A Fehér Ház azonnali dühös cáfolata arra mutat: a hír nem éppen légből kapott, s jól jellemzi a szemben álló felek szándékainak különbözőségét. AVAR KÁROLY Magyarnak lenni 1985-ben „A Magyar Népköztársaság 1980. április 1-én 126 országgal állt diplomáciai kapcsolatban. Azóta további 4 országgal vettük fel a diplomáciai kapcsolatot. .. Jelenleg 128 országgal állunk nagyköveti szintű és egy országgal főkonzuli szintű diplomáciai kapcsolatban. Tovább szélesedtek államközi kapcsolataink szerződéses alapjai. Az MSZMP XII. kongresszusa óta szocialista országokkal 122, fejlődő országokkal 76, fejlett tőkés országokkal 65, összesen 263 új, kétoldalú állam- és kormányközi egyezményt kötöttünk.” i (Az MSZMP KB előzetes jelentése a XIII. kongresszus küldötteinek.) Magyarnak lenni 1985-ben is megtisztelő, szívet melengető. büszke érzés. Magyarnak vallani magát méltán teheti minden becsületes, hazáját szerető, a baráti és más népek létét, sikereit tisztelő, elismerő és megbecsülő ember. Azok közé a szerencsés emberek közé tartozom, akit részben a munkája, másrészt, az utazás vágya és szeretete is arra sarkallt, hogy utazzon, világot lásson. Az eltelt négy évtizedben megfordultam minden európai szocialista országban — több alkalommal is. Jártam jó néhány tőkés országban. kitettem a lábam öreg kontinensünkről. Európából is. Sokszor, sok nyelven szóltak hozzám, rólam: magyar. A bennünket idős testvérnek fogadó és annak kijáró tisztelettel köszöntő finn emberek közöti. vagy a ..sógoroknál” Ausztriában, az NSZK- ban és Olaszországban éppen úgy. mint a régi nagy „ellenfélnél”, a törököknél szintén maradandó élményeket szereztem, kellemes heteket töltöttem. (A felsorolás ne tűnjön dicsekvésnek. A fiam 23 éves egyetemista, és már több országban megfordult mint jó magam, a lányom pedig külföldön szerzett diplomát. Amikor én huszonéves voltam egyszer jártam a fővárosban. egyszer Miskolcon és többször Egerben — Borsodnádasd- ról.) Utazni jó és más országokban is megtisztelő magyarnak lenni. Csuvasiában. megyénk testvérterületén virággal, harmonika kísérte magyar dallal és a „béke legyen veled” köszöntéssel fogadlak. Hamburgban és a bolgár Balcsikban egyaránt a Csárdás királynő dallamával kedveskedtek; Ankarában testvérnek szólított, és megölelt egy idős férfi, aki már járt hazánkban és könnyezett az emlékek hatására. Rodostóban autogramot kértek Rákóczi „unokájától”. Targovistébep. bolgár testvérmegyénk székhelyén kollégámmal, közkívánatra Petőfi verseit szavaltuk. Megértették melyik üzenetét mondtuk el a költőnek. és alig látszottunk ki a piros szegfűcsokrokból. A finneknél nemcsak én. hanem mindenki, akinek szerencséje volt eljutnia ebbe a gyönyörű országba úgy érzi magát mintha itthon lenne. Legutóbb több mint negyven üzenetet hoztam a barátoktól, az ismerősöktől a barátoknak, ismerősöknek. Bonnban a nem sok világismerettel és realitással rendelkező, de nagyon kedves hölgynek hosszasan kellett bizonygatnom kérdésére, hogy kommunista vagyok. Nem hitte. A kommunisták nem ilyenek, állította. Vajon mit hallhatott, milyenek? Moszkvában, ha észre veszik, hogy keres valamit az ember, öt-hat kísérője is akad, aki kalauzolja. Volt úgy, hogy csoportunk előtt leállította a trendőr a forgalmat és átkísért bennünket az úton, mind mondta, hogy gyorsabban haladjunk, és minél többet lássunk szép fővárosukból. Firenzében, Velencében, San-Marinóban nem éppen az értelmező szótárral egyezően, de annál nagyobb kedvességgel köszöntenek az utcán, a kirakatokból, és invitálnak üzletük megtekintésére. Soroljam tovább? Jó hírünk van a világban, nem kell szégyellni, letagadni sehol honnét is jöttünk. S, hogy miben gyökerezik, miből fakad az elismerés, a megbecsülés, nem ritkán a szeretet? Múltunkból is az tény, de elsősorban nem a történelmi emlékek, hanem főleg jelenünk, mai életünk, tetteink teszik szimpatikussá népünket. Sok ember járt és jár nálunk, fordult és fordul meg hazánkban és lát, tapasztal. ismerkedik. Nyílt, nyitott, őszinte emberek élnek ma Magyarországon. Megismerték sokan és megismerhetik a jövőben is szokásainkat, hangulatunkat, munkánkat és annak gyümölcsét. És megismerhetik véleményünket a világ, az élet dolgairól. Mindenki, akit érdekelt, érdekel a szavunk és a tettünk. Sok külföldi találkozik az ő országában is a nü népünk fiaival, és úgy látszik a legtöbb esetben kölcsönösein kedvezőek a benyomások. Ezért köszöntének több helyen virággal és üdvözlő csókkal, ezért nem iritka ma már az sem. hogy két ország állampolgára egy életre összeköti sorsát. És ezért biztat Marija néni — ez a nyolcvan feletti törékeny asszonyka, akinek a fia itt esett el Sátoraljaújhelynél és már többször ellátogatott a sírjához — Cse- bokszáriban, hogy „egyél fiam, mert elhagy az erőd”! Igen. Vigyáznunk kell az erőnkre, a tisztességünkre, a jó hírünkre. Személyünkkel, magatartásunkkal, munkánkkal, amelyek termék, áru formájában képviselnek bennünket Európában, a világban, és ha ott járunk visszaköszönnek. Jó érzés ez, mint ahogy megbizseregteti az ember szívét az is, hogy bármerre járjon is a magyar, bármely nép fiaival váltson szót, koccintson egymás és egymás népe egészségére, azt tapasztalhatja, hogy népünknek sokszorosan több a barátja, mint az el-. lensége. Több a velünk rokonszenvező, mint a magyar- ellenes, az irántunk ellenszenvet szító, gyűlölíködően mai magyarellenes. Volt módom Münchenben ilyennel is szól váltani. Magyarnak lenni 1985-ben is megtisztelő. Ennek örülünk, de tudjuk azt is: minden nap meg kell óvnunk, tisztán kell tartanunk nemzeti „védjegyünket" a világban. „Nem közömbös nekünk az sem, — mondotta Kádár János a XIII. kongresszus vitazárójában — hogyan vélekednek más népek a magyar népről, hogyan ítéli meg a világ közvéleménye a Magyar Nép- köztársaságot. Ezt semmiféle udvarlással nem lehet formálni. Ezért dolgozni kell. Ha munkánk eredményes, akkor tisztelet és elismerés övezi népünket, s ez fontos számunkra, hiszen történelmünk során sokféle képet alkothatott országunkról a világ... A nemzetközi közvéleményben tehát Magyar- ország képe kissé összetett: becsületbeli kötelességünk, hogy ezt a valóságnak megfelelően formáljuk. Azt akarjuk, hogy á szocialista országok népei, a világ haladó erői, a béke hívei, a reálisan politizáló személyek úgy tekintsenek Magyarországra, mint amely békében és barátságban akar élni a világ minden népével, mert meggyőződésünk. hogy az emberiség jövőjének nincs más biztató útja." Ez a magyar nép. a magyar állampolgár hitvallása is 1985-ben, és ez lesz a jövőben is. Papp János