Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-26 / 148. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1985. június 26., szerda Túszdráma - új feltétel Új városi tanács Hatvanban Az alakuló ülésekről jelentjük Dr. Hóka József ismerteti a szavazás lefolyását (Fotó: Köhidi Imre) Tegnap délelőtt 9 órakor a Himnusz hangjai vezették be Hatvan város új taná­csának alakuló ülését, amelynek elnökségében he­lyet foglalt Bányai István, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja. dr. Molnár Gyula, a megyei pártbi­zottság osztály vezető je és Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára is. Ezután dr. Hóka József városi népfrontelnök kö­szöntötte a megjelenteket, majd ismertették a válasz­tásokkal kapcsolatos munka tapasztalatait. valamint a választások eredményét. Mint kitűnt: a városi ta­nács tagjai lettek Angeli József. Bac?a Tibcrná. Bal­lagó Lajos. Balajti István. Balogh László. Bakos Imre.. Ellák István. B Nagy Ká­roly. Báti Ferenc. Buborék Sándorné. Csányiné Hipszki Mária. Endrei László. Fe­hér Jánosné. Fehérné Lo­vász Mária. Fekete István. Győrkis Lászlóné. Gyuri- cza Istvánné. Hartai Sán­dorjáé. dr. Hóka József. Ju­hász Ferenc. Kalmár Gyu- láné. dr. Kertész Miklós. Kollár Ferenc. Kláben György, Kovács Andrásné dr.. Kovács Károly. Kovács Imre. Kovács Ottó. Lakatos Józsefné. Lőrincz István, dr. Lukács Lajos. dr. Máté Józsefné. Mezei József. Moldvay Győző. Mócz Mi­hály. Medve László. Poór Józsefné. Péntek László. Rónaszéki Gábor. Salamon Istvánné. Ságiné Szűcs Klá­ri. Somogyi László. Srej Fe­renc. Szabó István. Tamás Miklósné. Tótpál Jánosné. Tóth János. Vasas István. Vágó József. Vágner Alfréd- né. dr. Zeke Gábor. Ezt követően a tanács­ülés tizenhárom tagú végre­hajtó bizottságot választott, amelynek tagjai: Angeli Jó­zsef, Bellák István, B. Nagy Károly, Fehérné Lo­vász Mária, Fekete Ist­ván, Juhász Ferenc, Ko­vács Andrásné dr., Kovács Imre, Kovács Ottó, Tótpál Jánosné, Tóth János, Vágó József és dr. Zeke Károly letették a hivatali esküt. Az ülés tanácselnökké is­mét Angeli Józsefet válasz­totta. az általános helyettes Tóth János, a társadalmi elnökhelyettes Kovács Imre lett. a végrehajtó bizottság titkára Kovács András né dr. A 19 tagú népi ellenőri bi­zottság elnöke Balogh István lett. Ugyanakkor 27 népi ülnök megválasztására' is sor került, majd az ülés dr. Hóka Józsefet, Poór József- nét és Szokodi Ferencet a megyei tanácsba delegálta. Ezt követően emelkedett szólásra Bágyi Imre, aki a megye vezető szerveinek képviseletében sok sikert, és előrehaladást kívánt Hatvan város új tanácsának, valamint a megválasztott bizottságoknak. ★ BÉL APÄTF ALVA tanács­tagjai Bikki Oszkár. Erdélyi Dénes. Kiss László. Sas László. Bárdos Alfonz. He­gedűs István. Kovács Gá­bor. Kovács Gáborné. Boros Dénes. Mező Sándor, dr. Sas Miklós. Sas Mária. Mi- kó Béla. Barta Norbert. Barta Miklósné. Nagy Ernő. Kelemen Sándor, Farkas Sándor. Lukács Béla, Gö­böly Miklósné. Farkas Sán­dor, Farkas Árpád. Kovács Albinné. Asztalos György. Varga Sándorné, Kovách Györgyné. Az új tanácselnök Barta Norbert, elnökhelyet­tes Mikó Béla. Megerősítet­ték tisztségében Bársony Miklós vb-titkárt. megyei tanácstaggá választották Fodor né Gombos Klárát. EGERSZALÓK tanácstag­jai Sinkó István. Kiss Já­nos. Batki Zoltán. Pelyhe István, Hangácsi Flórián. Fiser Ferenc. Trervka Fló­rián. Csík Lajos, Varga Ká­roly. Sós Ferencné. Siller Flóriánné, Batki Istvánné. Hangácsi Tamás. Varga Sándor. Nagy Gábor Ist­ván. Tanácselnök lett Sinkó István, a helyettese Batki Zoltán, vb-titkár Batki Ist­vánná. Egerszóláttal közös megyei tanácstaggá vá­lasztották Kovács Sándornét. EGERSZOlAT tanácstag­jai Weíszhab Istvánné, Pro- kaj Márton. Zsidai károly. Dér József. Tuza Ferenc. Erdélyi Imre, Domán Ist­ván. Linkecs Lajos, Gál Imre. Horváth László. Kos- teczki Mihályné. Prckaj Ru­dolf. Kovács János. Tanács­elnök lett Tuza Ferenc, a helyettese Prokaj Rudolf. „Ezúttal a- Amal tntnaset leltételt nem a repülőgép­rablók: követeljük, hogy az amerikai flotta hadihajói tá­volodjanak el Libanon part­jaitól" — hangoztatta Na- bih Berrinek. a libanoni síitáik Amal-mozgalma ve­zetőjének hétfő' este közzé­tett sajtónyilatkozata. Ber­ci egyúttal ismét emlékez­tetett arra, hogy ő csupán közvetítő szerepel vállalt mindeddig a túszügv tár­gyalásos megoldására az. érintett felek, azaz az. Egye­sült Államok és a gép­rablók között. „Az amerikaiak azt állít­ják. hogy őket semmiféle fe­lelősség nem terheli az ügy­ben s nincsenek abban a helyzetben, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre az odahurcolt libanoniak szá­zainak szabadon bocsátásá­ért. Emlékeztetni kívánom őket korábbi térségbeli és libanoni ténykedésükre. 1982-ben. még a palesztinok kivonulása előtt Philip Ha­bib amerikai megbízott kö­zölte Vazzan akkori libano­ni kormányfővel, hogy Wa­shington kötelezettséget vál­lal az Izrael által bebörtön­zött libanoniak védelmére, s felügyel az. őket érintő nemzetközi konvenciók be­tartására. Ez a megegyezés változatlanul érvényben van. s teljesen nyilvánvaló, hogy a foglyok Izraelbe szál­lítása ellentétes a nemzet­közi előírásokkal, pontosab­ban a 4. genfi konvenció­val" — mondotta Berri. majd leszögezte: .szerintünk az Egyesült Államok köz­vetlenül felelős az Atlitbam tartott több mint 700 liba­noni ügyéért. akiknek sza­badon engedése érdekében — a gépeltérítést ügy kap­csán vagy anélkül — nyo­mást kellene gyakorolnia Izraelre." Az Amai számára a hétfőn elengedett 31 fogoly nem ele- gendő az amerikai utasok kicserélésére. —( Külpolitikai kommentárunk )— II béke fóruma AZ ÉVFORDULÓKBAN GAZDAG idei eszten­dő egyik kiemelkedő eseményére emlékezik ma a világ. Negyvenedik születésnapját ünnepli az Egyesült Nemzetek Szervezete; az alapi tó ok­mányt 1945. június 26-án Írták alá ötven állam képviselői San Franciscóban. A napjainkban már másfél száznál is több ál­lamot tömörítő szervezet hozzátartozik a kor mindennapjaihoz, hisz nincs egyetlen nap. hogy a világsajtó híradásaiban ne szerepeljen legalább egyszer-kétszer a neve. Az ENSZ New York-i székházában mindig a világ leglényegesebb ak­tuális kérdései kerülnek szóba, legyen az a pa­lesztinok sorsa, az apartheid-politika elítélése, vagy a fegyverkezési hajsza megakadályozására irányuló javaslatok megvitatása. Az ENSZ-főtit- kár személye tisztelt és megbecsült a Föld min-' den országában. ALAPOKMÁNYA ÉRTELMÉBEN a világszer­vezet célja a béke és a népek barátságának biz­tosítása. Nos. az eltelt négy évtized bebizonyí­tottál hogy az alapokmány kiállta az idők próbá­ját, egészében véve megbízhatóan segíti a rea­lizmus és a felelősségtudat térnyerését a nemzet­közi kapcsolatokban. ,A tagállamok döntő többsé­ge tisztában van azzal : az emberiség számára az egyetlen ésszerű alternatíva a dokumentumban megfogalmazott elvek gyakorlati megvalósítása. Ezt szolgálják a különböző, leszerelést célzó in­dítványok is. amelyek kidolgozói jól tudják: a biztonság csakis a fegyverzetek csökkentésével, nem pedig további felhalmozásával érhető el. Sajnos, a születésnapot a világ sorsa iránt ér­zett növekvő aggodalom időszakában kell ünne­pelni. Az imperializmus bizonyos körei napja­inkban is szítják a politikai feszültség parazsát; ők követelik az alapokmány és az ENSZ felépí­tésének megváltoztatását. Elég emlékeztetni az UNESCO — a szervezet szakosított intézménye — körüli hercehurcára. AM, EZEK A TÖREKVÉSEK nem érhetik el céljaikat, a Szovjetunió, a szocialista, valamint az el nem kötelezett országok tevékenysége biztosít­ja. hogy az ENSZ az államok egyeztetett békete­vékenységének. a problémák igazságos megoldá­sának fóruma legyen. A világszervezet csakis így válhat a kollektiv biztonság megteremtésének még hatékonyabb eszközévé. Daróczi László Károlyi Mihályné hamvasztás utáni búcsúztatása Károlyi Mihályné András- sy Katinka hamvasztás utá­ni búcsúztatása július 1-én. hétfőn IS órakor lesz a Me­ző Imre úti temető díszrava­talozójában. Barátai, harcos­társai és tisztelői 14 óra 30 perctől róhatják le kegyele­tüket a ravatalnál. Mozgósítás Nicaraguában A nicaraftuai nemzetvé­delmi minisztérium hétfőn Managuában közleményben jelentette be, hogy „a sandi­nista népi hadsereg a nica- raguai népet fenyegető leg­újabb fejlemények miatt megteszi a szükséges lépése­ket az ország biztonságának szavatolására”. Managuai híreik szerint a főváros stratégiai pontjaira hétfő hajnalban harckocsizó és tüzérségi alakulatokat ve­zényeltek. Vidéken a milí­cia és a területvédelmi erők megerősítettéit a katonai és polgári létesítmények őrzé­sét. Az ANN nicaraguai hír­ügynökség jelentése szerint a katonai mozgósítás mér­téke nem éri el a tavalyi szintet. Emlékezetes, hogy akkor S—71 típusú ameri­kai kémrepülőgépek repül­tek át Nicaragua felségte­rülete felett hatalmas hang- robbanásokat előidézve. AZ OLASZFÖLD KÖZELRŐL A Vezúv lábánál... Elragadó a táj. Ez már az igazi olasz Dél a ma­ga csillogásával és sze­génységével, jellegzetes dalaival, és nyelvével együtt. Az európai hírű. Milánóból Rómán át ha­ladó és idáig tartó autó­pályán. az Autostrada del Sole-n, a Napsugár úton át érkezünk Nápolyba. A pálya végén kétoldalt hatalmas fóliasátrak és gyümölcsösök jelzik a magas színvonalú kerté­szetet. Az elővárosaival kétmilliós metropolis rend­kívül érdekes, zsúfolt ház­tengerei, a furcsa élet­forma, különös benyomást kelt a közép-európai ér­deklődőben. IV 3. A környék, a táj, amely- lyel a természet megajándé­kozta, lenyűgöző. Az autópá­lyáról a várost karéjban kö­rülölelő gyűrűről hatalmas viaduktok vezetnek Ná­polyba. A fő ajándékozó itt a tenger, amely társulva a föld vulkáni erejével az öböl környékét a szépségek kincs­tárává tette. Ebben a pazar környezetben van az olasz Dél legiparosabb körzete, amelyet kohók, gép- és hajó­gyárak, kokszvegyészeti, va­lamint könnyűipari üzemek jeleznek. Nápoly furcsa, különös vá­ros. Több évszázadon át Dél- Olaszország politikai. gaz­dasági és szellemi központ­ja volt. Előkelő helyét a környék termékeny talajá­nak. kellemes mediterrán klímájának és zsúfolt kikö­tőjének köszönheti. Zöldség­es gyümölcsforgalma ma is első Olaszországban. Úgy mondják, hogy a kivándor­lók többsége itt száll hajó­ra és a tengerjárókon ér­kező turisták jó része is itt ér partot először Itáliában A Dél fő ipari központjá­ban vagyunk. Üzemeinek egy részét, leginkább a ko­hókat. a hajógyárakat, a ha­diüzemeket elsősorban az it­teni, mozgalmas földközi­tengeri kikötő, a tészta-, a paradicsomkonzerv- és a dohánygyárakat. valamint olajütőket viszont a kör­nyék termékeny földje hív­ta életre. Genovával ellen­tétben. a vízi úton érkező importált nyersanyagokat Nápolynak ezekben az em­lített üzemeiben dolgozzák fel. A metropolis peremvá­rosában, a hőforrásairól is hí­res Bagnoliban állami támo­gatással vas- és acélművet építettek. Ugyanakkor az öbölben működik a legna­gyobb olasz olajfinomító. Az itt lévő neves gépgyá­rak közül kiemelkedik az flva Müvek, a számoló- és írógépeiről neves Olivetti. valamint a személyautókat készítő Alfa Rómeó-cég. Ez utóbbi kettő Észak-Olaszor- szágból települt át. munkát biztosítva az ittenieknek. Ez Nápoly fényesebb area (A szerző felvétele) Nápoly kézműipara is szá­mottevő, hiszen olaszföldön sehol sincs annyi kisiparos, mint éppen délen. A hegyes-völgyes. sziklás terepen hat-nyolc emeletes bérkaszárnyák, modern to­ronyházak. elegáns villák nyüzsögnek egymás hegyén- hátán. A parti sétányokon luxusszállodák emelkednek. A dél-olasz város amfiteát- rumszerűen helyezkedik el a Nápolyi-öböl partján, ame­lyet kecses pálmasorok, szö­kőkutas parkok kísérnek. Az utakat a mediterrán táj jel­legzetességei. a narancs- és olajfák, a hegyoldalakat cip­rusfák és esernyőfenyők dí­szítik. A városra ráillik dí­szítőjelzője: a la bella Na­poli, vagyis a szépséges Ná­poly. Ezzel szemben nemcsak a legszebb, hanem a legszegé­nyebb település is. Az or­szágban itt találni a legtöbb munkanélkülit és hajlékta­lant. Az óváros keskeny si­kátoraiban 45 ezer ember zsúfolódik egy-egy négyzet- kilométeren és átlagosan há­rom családtagra jut egy szo­ba. A bérházak között ki~ feszitve leng az olasz fil­mek elmaradhatatlan kellé­ke: a száradó fehérnemű. Ezzel a lobogó dísszel vár­ja Nápoly az idegent. Amellett, hogy nevezetes gazdasági és politikai köz­pont, szellemi centrum is. Egyeteme elismert és a kör­nyék minden tájáról vonz­za az érdeklődő hallgató­kat. A Carlo Színháza pé­pedig mindmáig a legna­gyobb operaház Európában. Á Milánói Scala után a má­sodik dalszínház. A város keleti részén a forgalmas kikötő zajong. Mögötte a szűk sikátorok kusza szövevénye, fekete odúk, nyomortonyák !' Az óváros utcáiban, a köz­területen zajlik az élet. Itt dolgoznak a kézművesek, sok a gyümölcsárus citrommal, naranccsal, fügével, mandu­lával terített asztalokkal. Jellegzetes halbódékban kí­nálják a tengerből ejtett zsákmányokat. Mindenütt a/, utcai muzsikusok dalától hangos a vidék. A munka­kerülők. az üzletelők külö­nösen jól észrevehetők a vá­ros egyes részein, akik a ke­serves múlt és a nem köny* nyű jelen árnyait viselik ma­gúkén. Nápoly szimbóluma a ket­tős kúpú vulkanikus hegy, a Vezúv, amely a várostól alig öt kilométerre emelke­dik és a tengerre néz. 1944 decembere óta „pihen”, azóta nem tört ki. Lecsendesült és már füstfelhőket sem pi­pál. Az itt lakók úgy mond­ják: „erőt gyűjt" és készül az újbóli támadásra... Ilyen­kor a nyári meleg napokon a pára elmossa a hegy tá­voli vonalait, amely alig sejthető foltként dereng. Ám, tiszta időben előtűnnek a Vezúv talpánál végighúzó­dó települések is. Itt egé­szen a gerincig felfutó szőlő a fő növény. Az abból ér­lelt minőségi borokat szí­vesen kínálják az idegenek­nek. Közöttük is talán a legnevesebb jó ízű fehér nedűt, a Krisztus könnyét, amely kicsit a hazai rizling- re emlékeztet. Érdemes meg­kóstolni annak, aki arra jár Dal, derű, nyomor és élet­öröm kusza kavargása. Ez a mai Nápoly fő jellemző­je, amely különös hatást kelt az északi utasban. Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents