Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-26 / 148. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. június 26., szerda 3. A Kertész utca új házsorai a kisiparosok kezem unkáját is dicsérik AZ ÉRDEKVÉDŐK NEM „FALAZNAK” Házak és mesterek Nem mindegy, hogy az újabban föllendült, s a gazdasági helyzet által is kényszeritett önerős építkezésekben egy-egy családnak milyen partnere a kivitelező. És, mivel a vállalatok a sajátos profiljuk miatt „kiesnek a sorból", egyértelműen a kisiparosokra hárul a feladat megoldása. Éppen ezért ültünk le a KIOSZ hatvani alapszervezetének vezetőjével, választ várva néhány fontosnak vélt kérdésünkre. Többek között kiváncsiak voltunk, m iként ' vélekszik a vezetőség egy több helyütt elhangzott panaszról, miszerint elég sok az olyan vállalkozó, aki egyszerre több ház építésére adja a fejét, és csak pendlizik, megnyújtva a munkaidejét, rengeteg bosszúságot ökozva az építtetőnek. Volt, aki szerint a mester nem a tervnek megfelelően dolgozott, s amidőn ezt a szemére vetették, odébb állt, félbehagyva a munkát. Egy másik mester a megállapodás szerinti ősz- szegért beállított két ajtót, s a többi négyet csak úgy volt hajtandó a helyére rakni, ha további összeget fizet a tulajdonos. Kíváncsiak voltunk továbbá, hogy a KIOSZ mennyiben felel a tengők munkájáért, s mit tehet a jogos panaszok esetében? Szerelőre panaszkodva — A fölvetett problémák, észrevételek kapcsán mondandóm azzal kezdem, hogy a KIOSZ már hosszabb ideje regisztrálja a kisiparosokkal kapcsolatos észrevételeket. és azokat folyamatosan kivizsgáljuk. E célból a hatvani alapszervezetnél is működik egy szakmai bizottság Molnár István hor- ti kőműves elnökletével, aki a többi taggal együtt ezt a munkát társadalmi alapon végzi. A kivizsgálás sorrendiségét. határidejét egyébként a kisiparosok országos elnöke utasításban szabályozta, s a n>i bizottságunk ennek alapján dolgozik — mondja Somogyi Jánosné, a kétszáznál több kisiparost összefogó alap- szervezet titkára. — Természetesen ide tartozik annak a megjegyzése is. hogy hatósági jogkörünk nincs. tehát elsőrendű célunk, feladatunk az. miszerint a feleket meghallgatás után a vitás kérdésekben egyezségre bírjuk. Példaként említek egy központifűtés-szerelő munkájával kapcsolatos bejelentést. amikor is a szakmai bizottság a helyszínen győződött meg a .panasz jogosságáról. Ezt követően az illető tagunk a megszabott határidőre a kifogásolt hibát térítés nélkül orvosolta. Iparmegvonás Ahogyan az alapszervezet titkára elmondta, vannak olyan bejelentések is. amelyeknek a kivizsgálása az ö hatáskörébe tartozik. Így előfordult, hogy a kisiparos nem megfelelő hangnemben, udvariatlanul bánt a megrendelővel, máskor a kikötött határidőn túl végzett csak a vállalt munkával. Az ilyesmihez nem szükséges a szakmai bizottság összehívása, a kisiparost jegyzőkönyvileg figyelmeztetik mulasztására. Ha viszont valaki ellen több esetben élnek jogos panasszal, akkor már a szakmai bizottság lép közbe, s tesz javaslatot az alapszervezet héttagú vezetőségének a fegyelmi eljárás megindítására. Ez többféle szankcióval végződhet. A legsúlyosabb a KIOSZ tagjainak a sorából való kizárás, illetve a .vele járó iparmegvonás. bár erre évek óta nem volt példa Hatvanban és környékén. Hangsúlyozta Somogyi Jánosné azt is. miszerint a szakmai bizottság nem kíván „falazni” a kisiparosoknak, már csak a becsületesen dolgozók érdeke miatt sem! De az is vezérli, az is fontos szempont a tevékenységében, hogy a sérelmező elégedetten távozzon egy-egy panaszügyi tárgyalásról. Tóth József autószerelő mester műhelyében a gépjárművek hengerének fúrását is elvégzi Bizalmai kérnek — Ami a konkrétan fölvetett problémákat illeti, olyasféle bejelentés nem érkezett hozzánk, hogy például valamely építő kisiparos tag társunk egyszerre több helyen vállalt volna munkát, és ebből eredően a megbízó hátrányt szenvedett. Az ugyancsak fölemlített árkülönbözettel kapcsolatban annyit mondhatok: nemrég akadt egy kiviteleztető. de információk nyomán kiderült, hogy az ajtóbeállítással foglalkozó kőműves nem a mi alapszervezetünkhöz tartozik. Az ügyet emiatt az illetékes alapszervezethez tettük át. Ami a tervezést, illetve az attól való eltérést illeti? Bár ilyen panaszról nem tudunk, annyit mondhatok: ha szakmai hizottság elé kerül a téma. s.bizonyí- tott a kisiparosok hibájából történő eltérés, akikor az ezzel járó szankciót a mesternek vállalnia kell — mondotta a KIOSZ titkára. Majd arra kérte a kivitelez- tetőket. hogy problémáikkal mindig forduljanak bizalommal a kisiparos szervezethez, amely épp úgy van a tagokért, mint ahogyan a megrendelők érdekeit köteles szolgálni. Moldva y Győző Szolgáltatóipar Az idők változnak. Mintegy két évtizeddel ezelőtt még vita lett volna ennek a cikknek a tartalma. Mégpedig azokkal, akik úgy vélték, hogy a szolgáltatások terjedése Nyugaton dekadens jelenség. S ez, ha nem is két évtizede, de a század elején még igaz is volt. A szolgáltatások nagyrészt a háziinasok, helyenként a cselédek munkáját jelentették, és így teljes joggal tartotta minden haladó tudós a szolgáltatásokat az élősdiség egyik jelének. Azóta azonban sok minden változott a világgazdaságban is. Nemcsak az történt, hogy a régi típusú szolgáltatások jelentősége összezsugorodott, hanem az is, hogy az új típusú szolgáltatások ipari módon szerveződtek. A modern szállodaipar alkalmazottjai nem úgy szolgáltatók, mint régen a milliomosok inasai, lakájai. S napjainkban közismert tény az is, hogy a szolgáltató tevékenységet folytató emberek száma növekszik a legdinamikusabban. Következésképpen új helyzettel állunk szemben. Üj helyzettel, melynek jellegét ás jelentőségét érdemes átgondolni. S ami talán a legfontosabb: azok a szolgáltatások. melyeknek gazdasági jelentősége napjainkban ugrásszerűen növekszik. nemcsak — és nem elsősorban — személyi szolgáltatások. Megnövekedett a személyi szolgáltatások fontossága is (ezeket lakossági szolgáltató mák is szoktuk nevezni), a szolgáltatások nagyobb része azonban ipari szolgáltatás, közvetlenül a termeléshez kapcsolódik. A modern ipar széles körű szolgáltató hálózat nélkül teljesen elképzelhetetlen. A szolgáltatás fejlettsége teremti meg ugyanis azt a hátteret, amely nélkül a modern ipar fejlődésképtelen, sőt működésképtelen is. A szolgáltatások elmaradottsága viszont nagy beruházások esetén is any- nyit jelent, hogy a beruházások értékét nem lehet érvényesíteni a termelésben. S ha ezen a kérdésen tovább elmélkedünk, rendkívül fontos következtetésekre juthatunk. Anélkül, hogy fel akarnánk sorolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a magyar gépi termékek. szerszám- és munkagépek exportja érdekében történtek az utóbbi években, látnunk kell. hogy bizony: a gépipari export gyakran komoly nehézségekbe ütközött. Ennek igen sok oka van. Lehet minőségi probléma. korszerűségbeli hiány, az ipari formaterv nem megfelelő volta, csomagolástechnikai. De tudnunk kell : nagy volumenű ipari export nem is jöhet létre anélkül, hogy egyúttal megfelelő szervizhálózatot, mégpedig rugalmas és gyors szervizhálózatot ne biztosítson az exportáló. Érthető, hiszen a megrendelő nem csupán átveszi az általa rendelt berendezéseket. hanem bizonyos akar lenni abban is. hogy a gép működni fog, hogy a gépet szakértő szerelő javítja, illetve végzi a karbantartási munkálatokat. s hogy az exportáló cég biztosítja a gép kapacitásának folyamatos kihasználását. Ha ez nincs meg. akkor szükségszerűen olyan gépi berendezést választ. amely esetleg drágább, vagy akár kevésbé korszerű, de működőképessége a szervizhálózat révén oiztosítva van. Többféle módon szokták az ilyen típusú szolgáltatások megoldását biztosítani. A legjobb módszer a közvetlen szervizhálózat kiépítése. Ennék a követelménynek csak abban az esetben tudunk megfelelni, ha a gyártó cég megfelelő alkatrésztartalékkal rendelkezik. és ha szakemberei készen állnak arra, hogy bármelyik pillanatban a megrendelő által megjelölt helyre utazzanak. Szükségtelen most felsorolni az állandóan visszatérő alakatrész-utánpótlási gondokat, melyekkel belkereskedelmünk mindeddig képtelen volt megbirkózni. S népgazdasági szinten minden alakatrészhiány miatt álló munka- vagy háztartási gép, gépkocsi összességében igen nagy kárt jelent. De nem elhanyagolható az sem, hogy exportunk szempontjából mit jelent ez. Emögött nem egyszerűen gazdasági, hanem szélesebb értelemben vett szemléleti kérdés áll. Noha. már senki sem tekinti a szervizt az élősdiség egyik megnyilvánulásának. mégis 'a szervizhálózat jelentőségének gyakorlati alábecsülése érezteti hatását napjainkban is S nem szabad még egy nagyon fontos kérdésről elfeledkeznünk. Amennyiben egy több országot behálózó szervizhálózat van egyegy exportcikkel kapcsolatban, ez a hálózat szinte spontán módón nem csupán szolgáltatási funkciót tölt be. A vásárlóval való állandó kapcsolat. s egyúttal az igenyekkel és szükségletekkel kialakuló megismerési folyamat igen érdekes eredményekkel jár. Nemegyszer közös vállalkozások kialakulását segíti elő, de a szolgáltatási hálózat sokkal konkrétabban jelezheti az ipar számára_az .előrehaladás irányait. a konkrét, speciális és megoldandó problémákat, mint az „egyszerű" gazdasági piackutatás. Ebben az értelemben azt kell mondanunk. hogy a bank felülről ellenőrzi a termelési folyamatokat. és szolgáltat információkat. a szolgáltatási ipar pedig mintegy alulról kíséri figyelemmel a termelést az iparágban, és adja az információkat. Mindebből az következik, hogy az olyan fontos jelszavak, mint a minőség követelménye, csakis üresen csenghetnek akkor, hogyha nincsen mögöttük megfelelő infrastruktúra. Társadalmi infrastruktúráról, de ipari infrastruktúráról is szó van, mely sok tekintetben éppen a szervizhálózat meglétét vagy meg nem létét jelenti. A szolgáltatások ilyen értelmű felfogása nem csupán ipari kérdés, hanem — mint láttuk —, az exportgazdálkodás lehetőségeinek megteremtése szempontjából is perdöntő. A szolgáltatás ebben az értelemben gazdaságilag átfogó és komplex feladatkör. A szolgáltatóipar fejlődése éppen úgy érinti a társadalmat, mint ahogy érinti az ipar fejlődését és az exportfejlödés problémáit is. A szolgáltatások fejlődése. de nem utolsósorban nemzetgazdasági szempontból a takarékosságnak is része H. I. Az első szüret az idén Szöszkék a piszkében Noha. a kemény fagyok megritkították a köszméte- bokrok szabályos sarait, van „keresnivalójuk” a nagyfü- gedi szakcsoport tagjainak. A háromhektáros ültetvényt 16 család telepítette, és közösen végzik a metszés, kapálás. kötözés munkája mellett a szedést is. Debrei Zsuzsanna és Víg Judit egyenesen az iskolapadból’ érkezett az e|sö szünidei szedésre A KJOSZ-titkárnö Somogyi Jánosné, Tóbi János útlevélkérő lapjának Intézése közben (Szabó Sándor felvételei) Lőrincz István kőműves kisiparos és segédje Bata István a belső vakoláshoz készítenek alapanyagot az egyik hatvani családi házhoz Az ..öreglegények” is megmutatják: Bencsik hordja ládába a János, Madarász Péter és Szilágyi Sándor bőséges termést (Fotó: Kőhídi Imre)
