Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-26 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 14R. szám ÁRA: 1985. június 26.. szerda 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 26-ra összehívták. Az ülésen — a Politikai Bi­zottság javaslatára — megvitatják az időszerű nemzetköz.i kérdésekről, valamint az 1985. évi országos képviselő- és tanácstagválasztások tapasztalatairól szóló előterjesztést. A pénz „A pénz nem boldogít, csak biztonságérzetet ad. Üres konyhának bolond a gazdaasszonya. Aki a fil­lért nem becsüli, a forin­tot nem érdemli”. Ezek a népi mondások — társaik- kai együtt — közszájon forognaik. de kifejezik a pénznek, vagyis az anya­giaknak a fontosságát, szükségességét. Az utóbbi időben — úgy tűnik — különösen előtérbe kerüli a pénzszerzés, a gazdago­dás vágya, az anyagiasság. Nem új keletű jelenség a többre vágyás, a többet szerzés, valószínűleg egy­idős az emberiséggel. Tár­sadalmilag nem elítélendő, hiszen gazdasági rendsze­rünk az anyagi érdekelt­ség elvét vallja, sőt: al­kalmazza is. Érthető, hogy a családok* a nehezebb kö­rülmények között is ipar­kodnak elért életszínvona­lukat legalábbis megőriz­ni. ha lehet növelni. A kérdés csupán az, hogy milyen úton-módon? A tisztességtelen pénz- és vagyonszerzés — köz­ismerten — társadalmilag elítélendő, törvényeink tel­jes szigorukkal sújtanak le azokra, akik ezt az utat választják. Űj ismerősként bukkan­nak fel napjainkban a pénzszerzésnek azok a for­mái. amelyek törvényekbe ugyan nem ütköznek, de az ízléstelen kapzsiság, mások érdekeinek semmi- bevétele. közvetett meg­károsítása során jelentkez­nék. Az ügyeskedőkről, a folytan kiskapukat kere­sőkről van szó, akiknek „stílusa” nem hasonlít azOkéhoz. akik vállalkozá­sokkal. szabad idejük fel­áldozásával, vagyis tisztes­séges munkával találják meg a többet. Sajnos, a több pénzszer­zés e zöld sorompóján túl is vannak olyan veszélyek, amelyek valamennyiünk számára állandóan villogó sárgát mutatnak. Az idő ugyanis véges, nem rétes­tészta. hogy nyújtani le­hessen és valahonnan el kell csípnünk egy darab­kát azért, hogy másutt hasznosítsuk. A családi élet, a gyermeknevelés, a pihenés, a művelődés. a szükséges szórakozás, mind-mind időt követel­nek tőlünk. : A pótmunkák, a rádol- gozások, a fusik, a vasár­napi nagy hajítások men­nek egy ideig, a legdrá­gábbnak, az egészségnek megkárosítás« nélkül. Egy ideig! Később, a pihenés itartós elhagyása már ma­gával hozza a bajokat. A betegségeket ! A szellemi és fizikai ki­merülés, az idegrendszer és egyéb szerveink káro­sodás« révén kell olyan árat fizetnünk önmagunk ' kizsákmányolásáért, ame­lyek jogosan vetik fél a kérdést : — Megérte? Nem lett volna-e több a kevesebb? Szalay István MEGKEZDŐDÖTT A KGST 40. ÜLÉSSZAKA Fontos a szocialista országok közötti együttműködés elmélyítése Lázár György felszólalása Kedden délelőtt Varsóban megkezdő­dött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának negyvenedik ülésszaka. A Hotel Victoriában megtartandó háromnapos ta­nácskozásra hétfőn érkeztek meg a részt­vevők, a tíz tagállam, Jugoszlávia és a megfigyelői minőségben részt vevő hét or­szág küldöttségei. A magyar delegációt Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti. A küldöttség tagja Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselöje, Falu. végi Lajos, miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, Horn Gyula külügyi államtitkár, és Szigeti István, ha­zánk állandó KGST-képviselőjének he­lyettese. Az ülésszakon részt vevő bolgár küldöttséget Crisa Filipov miniszterelnök, a csehszlovákot Lubomi: Strou- gal miniszterelnök, a kubait Carlos Rafael Rodriguez, az Államtanács és a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Ku­ba állandó KGST-kápviselő- je, a lengyel Wojciech Jaru­zelski miniszterelnök, a mon­golt Dumagín Szodnom mi­niszterelnök, az NDK’ét Wil­li Stoph miniszterelnök, a románt Constantin Dascales- cu miniszterelnök, a szov­jetet Nyikolaj Tyihonov a Minisztertanács elnöke. a vietnamit Tran Quynh mi­niszterelnök-helyettes, Viet­nam állandó KGST-képvise- lője vezeti. A KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás alap­ján az ülésszakon jugoszláv küldöttség vesz részt Bori- szav Szrebrics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kor­mány) alelnöke vezetésével. Megfigyelői minőségben, meghívottként jelen van a tanácskozáson Afganisztán, Angola, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, La­osz, Mozambik, Nicaragua és a Szocialista Etiópia de­legációja. A negyvenedik ülésszakot Wojciech Jaruzelski, a len­gyel Minisztertanács elnöke nyitotta meg. A LEMP KB első titkára, a Miniszterta­nács elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a szocia­lista országok változatlanul az enyhülés és az egyenjogú nemzetközi együttműködés fejlesztése mellett szállnak síkra, amint ezt a VSZ ápri­lisi varsói találkozója és azok a legújabb javaslatok is tanúsítják, amelyeket a fegyverzetkorlátozási tárgya­lásokon terjesztett elő a Szovjetunió. Jaruzelski rámutatott, hogy a jelenlegi, bonyolult nemzetközi helyzetben külö­nösen fontos a szocialista or­szágok közötti együttműkö­dés elmélyítése, az interna­cionalista szolidaritás erő­sítése. Ennek egyik legfon­tosabb és döntő területeként a gazdaságot nevezte meg. Janusz Obodowski lengyel miniszterelnök-helyettes. a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke felszólalásában beszámolt a tanács előző, ha­vannai ülésszaka óta végzett munkájáról. A VB jóváhagyta az össze­kapcsolt energetikai rend­szer távlati (2000-ig szóló) fejlesztési koncepcióját, a komplex közlekedésfejleszté­si programot, folynak a mun­kák olyan konkrét progra­mokon. amelyeknek az a céljuk, hogy növeljék a szo­cialista közösség műszaki és gazdasági függetlenségét. Az ülésszak elé került több megállapodás-tervezet: az úgynevezett rugalmas gépipari termelési rendsze­rek létrehozásával kapcso­latos sokoldalú együttműkö­désről, egy 2000-ig szóló anyagtakarékossági és anyagfelhasználási program­ról és a földgáz üzem- anyagkénti hasznosításáról szóló együttműködésről. Ké­szül a KGST-országok 15 — 20 évre szóló komplex mű­szaki-tudományos fejlesz­tési programjának terve­zete is. Az ülésen felszólalt Lá­zár György, aki hangsúlyoz­ta a szocialista integrációs folyamat elmélyítésének fon­tosságát. A szocialista építés hazai programjáról szólva, meg­jegyezte: az elmúlt négy évben nagy erőfeszítésekkel 8,5 százalékkal sikerült nö­velni a nemzeti jövedelmet, és ezt a többletet teljes egé­szében a külső egyensúly javítására kellett fordítani. Emiatt nem lehetett bizto­sítani a korábban elért élet- színvonal megőrzését és csökkenteni kellett a beru­házásokat is. A XIII. kong­resszus célúi tűzte ki, hogy jobb minőségű és hatéko­nyabb munkával, a szocia­lista országokkal folyta­tott együttűködés elmélyí­tésével teremtsük meg a gazdasági fejlődés élénkíté­sének feltételeit. Erre meg van a mód. ha a műszaki- tudományos haladás nyúj­totta lehetőségeket kihasz­nálva meggyorsítjuk a munka termelékenységének növelését, csökkentjük a fajlagos energia- és anyag- ráfordításokat, ha korsze­rűbb termékek előállításá­val növelni tudjuk a nem­zetközi versenyképességet. Gázár György az ülésszak napirendi pontjaival kapcso­latban szólt arról, hogy a tagországok közös ügye a tervegyeztetés nyitott kérdé­sének mielőbbi lezárása, hogy ezzel biztosítani le­hessen a zavartalan átme­netet a következő ötéves tervidőszakra. Végezetül bejelentette, hogy a magyar küldöttség támogatja a beszámolót, va­lamint az előterjesztett hatá­rozat-tervezet jóváhagyását. A keddi ülésen beszédet mondott Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB taigja. a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke Rámuta­tott: sürgős feladatok várnak az egész szocialista kö­zösségre. Ezek megoldását célozza a tagállamok leg­felsőbb szintű moszkvai ér­tekezletén kidolgozott és jóváhagyott stratégia. A társadalmi-gazdasági fejlő­dés felgyorsításának szüksé­gességét az is indokolja — folytatta —, hogy azi impe­rializmus hibájából a nem­zetközi légkör továbbra is feszültséggel terhes, az imperialista erők akciói el­sősorban a szocializmus gazdasági meggyengítését, a testvéri országok egységének megbontását célozzák. Ez — mint azt a Varsói Szerző­déshez tartozó államok ve­zetőinek áprilisi találkozóján is megállapítottuk — arra késztet bennünket, hogy szo­rosabban összefogjuk erő­inket, még energikusabban és összehangoltabban te­vékenykedjünk a közösség gazdasági erejének fokozásá­ért. Tyihonov ezután arról be­szélt. hogy a Szovjetunió a testvéri országokkal együtt változatlanul sürgeti a nor­mális és egyenrangú kap­csolatokat a tőkés álla­mokkal és gazdasági csopor­tosulásaikkal a helsinki zá­róokmány szellemének meg­felelően. Ebben a vonatko­zásban a KGST a közel­múltban újabb kezdeménye­zést tett az európai gazda­sági közösséggel való együtt­működés felvételére Meg­győződésünk szerint ez az együttműködés a kölcsönös érdekeket szolgálná, hasz­nos lenne az európai és a nemzetközi helyzet javulá­sa szempontjából — mon­dotta a szovjet miniszter- elnök. Az ülésszak ma foly­tatja munkáját. Varsóban megkezdődött a KGST ülésszaka. A képen a ma gyár delegáció Lázár György vezetésével (N épújság-telefotó — CAF — MTI — KS) Találkozó Kádár Jánossal Értékelték a magyar-NSZK kapcsolatokat Kádár János fogadta Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisztert (középen a tolmács) (MTl-fotó. Balogh P. László felvétele — Népújság-telefotó — KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székházé­ban fogadta Hans-Dietrich Censchert, a Német Szövet­ségi Köztársaság külügymi­niszterét. A nyílt, szívélyes légkörű találkozón véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet né­hány időszerű kérdésáről. különös tekintettel a fegy­verkezési verseny megállí­tásának. az enyhülési fo­lyamat továbbvitelének le­hetőségeire. Áttekintették a sokoldalú magyar—NSZK kapcsolatok alakulását és továbbfejlesztésük perspek­tíváit. Losonci Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak dél­előtt parlamenti dolgozószo­bájában fogadta az NSZK diplomáciájának vezetőjét. A megbeszéléseken jelen volt Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, valamint Hor­váth István, hazánk bonni, és Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Az NSZK külügyminiszte­re látogatása során találko­zott Szűrös Mátyással, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárával. Hans-Dietrich Genscher el­utazása előtt rövid sajtóér­tekezleten találkozott az új­ságírókkal. Bevezető nyilat­kozatában. utalt is szűkre szabott idejére, mondván, hogy Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával tartott találkozója a tervezettnél hosszabb (másfél órás) volt. Kijelentette, hogy — mi­ként a megbeszéléseken ki­fejeződött — a magyar ve­zetés is jónak, konstruktív­nak és továbbépítésre alkal­masnak tartja a két ország közötti kapcsolatokat. — Viszonyunk jó példával szol­gál arra, hogy két különbö­ző társadalmi berendezkedé­sű és szövetségi rendszerhez tartozó állam is együtt tud működni, nemcsak kétolda­lú kontaktusaink fejlesztése, hanem a nemzetközi légkör javítása érdekében is —, hangoztatta. Különösen eredményesnek ítélte a gazdasági együtt­működést, utalva a kél or­szág vállalatai között rvény­ben lévő kooperációs egyez­mények nagy számára. Hoz­zátette. ezek túlmutatnak a szokványos együttműködés keretein. A magyar és az NSZK kormány — folytat­ta — egyaránt nagy jelen­tőséget tulajdonít az euró­pai kulturális együttműkö­désnek, s e folyamat fon­tos eseményének ítéli az ősz­szel Budapesten megrende­zendő Európai Kulturális Fó­rumot. Hangsúlyozta. hogy kormánya érdekelt a talál­kozó eredményes lebonyolí­tásában, s a saját eszközei­vel hozzá is kíván járulni annak sikeréhez. A továbbiakban arról szólt hogy látogatása során köl­csönösen kifejeződött az a vélemény: az európai biz­tonsági és együttműködési folyamat alkalmas a kelet— nyugati kapcsolatok még szé­lesebb alapokra helyezésére. Ezért is foglalt úgy állást az NSZK diplomáciája, hogy a helsinki záróokmány alá­írásának 10. évfordulóját po­litikai eseményként kelt megünnepelni. Jelentős lé­pésnek mondotta a szovjet —amerikai tárgyalások új­rakezdését. rámutatva, hogy kormánya pozitívan értékeli a Gromiko és Schulz kül­ügyminiszter idei. januári találkozójáról kiadott közle­ményben megfogalmazott cé­lokat. Nyilatkozatát zárva, han­goztatta : beható eszmecse - rét folytatott Kádár János­sal, továbbá Losonczi Pál­lal, az Elnöki Tanács elnö­kével, Várkonyi Péter kül­ügyminiszterrel és más sze mélyiségekkel ; valamennyi megbeszélést jó légkör és kölcsönös megértés jelle­mezte. Mint mondotta, Bu­dapestről bizakodóan távozik. A sajtókonferenciát kö­vetően — hivatalos tár­gyalásait befejezve — Hans- Dietrich Genscher elutazott Budapestről. Az NSZK dip­lomáciájának vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren ven­déglátója, Várkonyi Péter búcsúztatta. Jelen volt Hor­váth István és Ernst-Fried­rich Jung.

Next

/
Thumbnails
Contents