Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-24 / 146. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1985. június 24., hétfő Pillantás a hétre Válogatós a jovo hét külpolitikai eseményeiből A nyári szünet előtt még egy utolsó (?) nekirugaszko­dás tapasztalható a világpo­litikában. Június utolsó hete főleg a gazdasági tanácsko­zások időszaka lesz, de per­sze más is szerepel a hír- ügynökségek előrejelzéseiben. HÉTFŐ: Tuniszban az Arab Liga miniszteri tanács­kozására kerül sor. Ezen ta- vábbra is a libanoni hely­zet és a palesztin probléma lesz a fő téma, bár nem ki­zárt. hogy gazdasági vonat­kozású pontjai is lesznek a napirendnek. KEDD: Varsóban megkez­dődik a KGST-tagállamok kormányfőinek tanácskozása. Az idei ülésszakon a szerve­zet tagjai közti együttműkö­dés erősítéséről, konkrét in­tézkedésekről hoznak dön­tést a miniszterelnökök. SZERDA: San Franciscó­ban ünnepélyes keretek kö­zött emlékeznek meg az ENSZ alapokmányának alá­írása negyvenedik évfor. dulójáról. A világszervezet szerepe évtizedek múlásával sem csökkent, hanem — mint ezt számos példa bizonyítja — növekedett. Jogosak te­hát a köszöntő szavak — ak­kor is, ha nagyon sok még a megoldatlan probléma. CSÜTÖRTÖK: Japán és az ASEAN-országok gazdasági miniszterei kezdenek konfe­renciát Tokióban. A japán fővárosban a regionális együttműködési nehezítő aka­dályok felszámolásáról lesz szó. PÉNTEK: Milánóban a Közös Piac tart csúcsérte­kezletet. Ezúttal utoljára vannak tizen a „tízenkettek": január elsejétől Spanyolor­szág és Portugália is teljes jogú tagokká válnak. SZOMBAT: Európai kőr­útjának újabb állomáshelyé­re, Párizsba érkezik George Bush, amerikai alelnök. Nem valószínű, hogy ő is elsimít­hatná azokat a nézeteltéré­seket, amelyek Reagan és Mitterrand között májusban, Bonnban fölmerültek. VASÁRNAP : Helmut Kohl, az NSZK kancellárja Norvé­giába látogat. Oslói megbe­szélésein a két ország gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatait vitatják meg. Mioldexport Kínából Műszaki jellegű űrkutatá­si együttműködésiben állapo­dott meg Kína és Francia- ország a pekingi lapok je­lentése szerint, mintán a kínai főivárosban tárgyalt a' francia Országos Űrkutatási Központ küldöttsége a kínai Űrkutatási Minisztériummal. Kezdetben a két ország földi műholdfigyelő állo­másai működnének együtt. Kína a napokban jelentette be, hogy kész elfogadni megrendeléseket kínai gyárt­mányú műholdakra, hordo­zórakétákra, vagy földi űr állomásokra. Kína vállalja azt is, hogy másoknak mű­holdakat. vagy hordozóraké­tákat tervez. Az ország ké­pes úrkompok gyártására, űrutazások lebonyolítására is. Űrhajók és űrhajósok Szovjet kufatóhajó a Ross-tengeren II jég fogságában Az előzetesen meghatáro­zott időpontban, moszkvai idő szerint vasárnap reg­gel 6 óra 54 perckor a Progressz—24 automatikus teherűrhajó összekapcsoló­dott a Szálját—7—Szojuz— T—13 orbitális űrkomp­lexummal. A két űrobjektum kérésé' sét. közeledését és az össze­kapcsolást a fedélzeti auto­mat ikák irányították. Egy- időben ellenőrizte az össze­kapcsolás folyamatát a földi irányítoközpont és a Szal- jut—7 fedélzetén tartózkodó két űrhajós is. A teherűr­hajó üzemanyagot, a kísér­letek folytatásához szüksé­ges műszereket és berende­zéseket, élelmiszert és le­Egy eddig ismeretlen szer­vezet szombaton a francia és a belga hírügynökséggel közölte, hogy tagjai követ­ték el a frankfurti repülő­téren végrehajtott merény­letet és a szombat reggeli brüsszeli robbantást. A „Békehódítók’’ nevet vi­selő csoport az AFP-hez el­juttatott levelében követel­te a környezetszennyezés megszüntetését és a frank­furti repülőtér működésé­nek leállítását. Egyben azzal fenyegetőzött, hogy a moz­Az Egyesült Államok kor­mányzata elfogadta a nem­zetközi orvosszakértő-csoport véleményét, s hivatalosan le­állította a nyomozást Josef Mengele náci tömeggyilkos után. Nem mindenütt tekintik azonban véglegesnek és dön­tőnek a nyugatnémet, ame­rikai és brazil szakértők pénteken előterjesztett bi­zonyítékait az auschwitzi hóhér-orvos holttestének azo­nosítására vonatkozóan. Iz­rael a tudományos bizonyí­tékok alapos vizsgálatától tette függővé állásfoglalását, s egyelőre nem vonta visz- sza azt az ajánlatát, hogy veleket vitt Dzsanibekov és Szavinih űrhajósok részére. A földi irányíitóközpont- ba érkezett adatok szerint a két űrhajós jól érzi ma­gát. a Szaljut—7—Szojuz— T—13—Progressz—24 űr- komplexum repülése nor­málisan folytatódik. ★ A Tejútrendszerben fel­tételezett „fekete lyukakat" — csillagászati objektumo­kat — vizsgáló műholdat a robotkar segítségével visz- szaemelte a rak térbe a Föld körüli pályán keringő Dis­covery amerikai űrrepülőgép személyzete. A műholdat — amely tu­lajdonképpen egy ezer kilós galom tagjai még ebben a hónapban megsemmisítik a nyugatnémet légikikötő egyik fontos létesítményét, és fel­robbantanak egy utasszállító gépet. A frankfurti robbantás el­követését eddig már több csoport — köztük a Vörös Hadsereg Frakció és egy ed­dig ismeretlen arab szerve­zet — nevében vállalták, de a nyugatnémet rendőrség egyik bejelentést sem talál­ta hitelesnek. egymillió dollárt folyósít Mengele nyomra vezetőjé­nek. Mint az ügyben vizsgála­tot folytató nyugatnémet fő­ügyészség bejelentette. a szakértői vélemény alapján valószínűnek látszik, hogy valóban a náci háborús bű­nös tetemének maradványait exhumálták a Sao Paulo melletti Embu temetőjében, az ügyészség mindamellett végleges és hivatalos állás­pontot csak a vizsgálatról készített írásos jelentések részletes tanulmányozása után foglal el. Erre körül­belül két hét múlva kerül sor. röntgenteleszkóp — két nappal korábban helyezték a Discoveryről önálló Föld körüli pályára. A berende­zés saját rádióadóval nem rendelkezett, igy az adato­kat magnószalagra rögzítet te. A teleszkópot Galaxi­sunk 30 ezer fényév távol­ságra lévő középpontja fe­lé irányítottak. Ebben a térségben feltételezik a tu­dósok „fekete lyukak'1 lé­tezését. Ez utóbbiak a feltételezé­sek szerint tulajdonképpen kiégett „vörös óriás” csil­lagok. amelyeknek már olyan nagy a tömegsűrűsé- ge, hogy nem bocsátanak ki lényt, ezért felderítésük rendkívül nehéz. A TWA-GÉP Túszokra várva A Libanon Hangja rádió jelentése szerint szombat hajnalban amerikai harci gépek több felderítő repülést hajtottak végre Bejrut és a Bekaa-völgy felett. miköz­ben a Nimitz repülőgép- anyahajó megközelítette a libanoni területi vizeket. A rádió hírt adott arról is. hogy a túszokat őrző síita milicisták légvédelmi ütege­ket helyeztek el a bejrúti repülőtéren és az Amal el­lenőrzi a légikikötőt, vala­mint a közeli tengerpartot is. A Pentagon cáfolta az F—14 típusú gépek berepü­léséről szóló jelentést. Úgy rémlik, továbbra sem sikerül kimozdítani a holt­pontról az elrabolt TWA-gép ügyét. Az Amal vezetői sze­rint őrzőik új rejtekhelyek­re szállították az amerikai túszokat. Az egyik síita ve­zető kilátásba helyezte, hogy amennyiben a légikalózok •követeléseit nem teljesítik, az Amal „leveszi a kezét” az ügyről; a túszokat visszavi­szik a gépre, s tovább foly­tatódik kálváriájuk. Egyes jelentések szerint szombat délután ismét üzemanyaggal töltötték fej a repülőtér be­tonján veszteglő amerikai utasszállítót. Továbbra is a sarki jég foglya az antarktiszi télben a „Mihail Szomov” kutató- hajó. és folytatódik a meg­mentésére kezdett expedíció. A szovjet sajtó nagy figye­lemmel kíséri a hajó sorsát, gyakoriak a rádióbeszélgeté­sek alapján készített jelen­tések. beszámolók. A Mihail Szomov — felhasználva a műholdfelvételek segítségével készített jégelőrejelzések pontos adatait — jól kihasz­nálta rendkívül szűk mozgás­lehetőségeit, s így mindeddig sikeresen elkerülte az ösz- szeütközést nagyobb jéghe­gyekkel. Útban van a hajó felé a Vlagyivosztok nevű jégtörő­hajó. Mint jelentettük, mű­szereket. berendezéseket, fel­szerelést. üzemanyagot és egy különlegesen felszerelt, a déli-sarki éjszaka körülmé­nyei közepette is repülni és felderíteni képes helikoptert A KONCERT: Tizenkét órán át tartott a párizsi Concorde-téren a Koncert. Ilyet még soha sem látott a francia főváros: tízezrével özönlöttek a fia­talok a Champs-Elysées fe­lől a Rue de Rivoli metró­állomásairól és a Szajna híd- ján át Európa e legtágasabb terére ahol az Obeliszk előtt hatalmas pódiumon egymást váltották a jó nevű éneke­sek és a zenekarok — mind ingyen léptek fel. Vagy fél­millió fiatal jött el erre a hangversenyre, és ezzel szo­lidaritást vállalt a faj­gyűlölet elleni küzdelemmel. A gigantikus méretű hang­versenyt ugyanis az „SOS Racisme” nevű szervezet rendezte, amely a faji gyű­lölködés elleni küzdelmet tűzte ki feladatául. E moz galom jelvénye egy kinyúj­tott tenyér ezzel a fel­irattal : „Ne bántsd a have­romat” (Touahe pas a mon pote). E jelvény írendkívül népszerűvé vált. Franciaországiban mint­egy négymillió külföldi él szállít. A Vlagyivosztok szombatra virradóan átha­ladt az Egyenlítőn. A Szomov a Ross-tengeren vesztegel, a nyugati hosszú­ság 152. fokának és a déli szélesség 75. fokának met­széspontjánál. A jéghelyzel továbbra is bonyolult A „Mihail Szomov” meg­segítésére kidolgozott terv keretében visszatért a Ross- tengerre Űj-Zélandról a" ..Szomov” testvérhajója, a „Pavel Korcsagin". A Kor­csáéin feltöltötte üzemanyag- és más készleteit, s most a helikopterek repülöútja szempontjából a „Szomov- hoz” viszonylag közel biz­tosító feladatokat lát el Szükség esetén a nagy ‘ re­pülősugarú Ml—8-as heli­kopterei segítségével fel tud­ja venni a „Szomov" még fedélzetén tartózkodó sze­mélyzetét. és a szélsőjobboldali pro­paganda. elsősorban Le Pen Nemzeti Front ,nevű párt­ja. egyre fokozódó gyűlöl­ködő hadjáratot indított el lentik, főképp az észak-af­rikai országokból bevándo­rolt arab vendégmunkások ellen. E gyűlölködő propa­ganda hatására az utóbbi időiben egyre több bántó- dás éri őket. s egy év alatt tucatnyi olyan gyilkosságot követtek el. amelyeknek észak-afrikai vendégmunka sok vagy azok gyermekei voltak az áldozatai. Az „SOS Racisme". amelyet lelkes fiatalok szerveztek, ez ellen a gyűlölködő propa­ganda ellen vette fel a küzdelmet s e küzdelem jegyébe« rendezte ezt a nagy sikerű rock-koncertet is. Jack Lang, a kulturális ügyek minisztere, aki ma­ga is eljött a hangverseny­re. kijelentette: Büszke va­gyok arra. hogy Párizs egy ilyen nagyszabású ünnep színhelye. Békétlen - „Békehódítók” A nyomozás leállítása után is Egymillió dollár Mengele „lejéért” Zenével a faji gyűlölködés ellen AZ OLASZFÖLD KÖZELRŐL Földnyelv a tengerben Itália természeti és gaz­dasági helyzete, de főleg művészeti szépségei alap­ján örök úticélja az ér­deklődő külföldieknek. Dél-Európa e fejlett tő­kés országának megisme­résére a közelmúltban szakmai utat szervezett a Cooptourist, a Magyar Szövetkezetek Utazási Iro­dája. Az volt a céljuk, hogs r. résztvevőkkel meg­ismertessék a múlt és a jelen Itáliáját, annak po­litikai, gazdasági és kul­turális életét. A három és tét ezer kilométeres körúton ott volt e sorok írója, a Népújság munka­társa is. értékes és nagy múltú váro­sába a tengerbe nyúló föld­nyelven vezet be az út egé­szen a „parkolószigetekig”, ahol kötelezően ott kell hagyni az autóbuszokat, a személykocsikat. Innen már közel a belváros, így gyalo­gosan ds gyorsan lehet köz­lekedni. Velence ma is fo­galom a külföldiek előtt. Már utcái sem az „igaziak”, hiszen a házak talapzatát a tengervíz mossa. Mindenütt lagúnák övezik és a város 118 kisebb-nagyobb szigetre, cölöpökre épült. Becslések szerint csaknem 180 csator­na szeli át, és hozzávetőle­gesen 400 híd köti össze az egyik partot a másikkal. Főutcája, a Canal Grande megejtő szépségű, szinte láz­ba hozza a látogatót. Velen­ce fő ütőere ez, amely négy kilométer hosszan S-alakban halad végig a város dere­kán. Méltóságteljesen úsznak rajta a karcsú testű vízibu­szok, a feketére festett gon­dolák, valamint az apró mo­toros csónakok. Reggelente a kereskedők ezeket töltik meg friss zöldséggel, kon- zervekkel, jellegzetes déli­gyümölcsökkel és sokféle ten­geri hallal. Aztán irány a piac, hogy eladják őket. Az pedig már kora hajnaltól olyan, mint egy nyüzsgő méhkas, jól beilleszkedik a környezetbe. Élénk vásári forgatagával, egzotikus is­meretlen halaival, rákokkal, polipokkal a közép-európai­nak látványosság számba megy. Kereskedő dinasztiák nőt­IV 1. v Olaszország a tőkés világ hatodik ipari nagyhatalma. Mediterrán mezőgazdasága pedig intenzív. Változatos életének, a történelemben és a művészetben évezredek során elért kimagasló ered­ményeinek alapja elsősor­ban kedvező természeti adottságaiban keresendő. Itá­lia a tengerek és a hegyek országa. Általánosan ismert fejlett úthálózata, amely az egész félszigetet keresztül- kasul szeli. A gazdaság nagy devizabevételi forrása az ide­genforgalom. Aki Jugoszlávián át Olasz­országba érkezik, első állo­mása Velence. Az északi táj Reggelente csónakkal viszik a friss árut Velence piacára (A szerző felvétele) tek fel ebben a városban, akik régi templomokat, pa­lotákat, különleges házakat építettek. A falakon termés­köve! keretezett bronz-, illet­ve vasveretű ajtók, zsalus ablakok láthatók. Ma is lak­nak ezekben és túlzás nél­kül mindegyikre kiírhatnák, hogy műemlék! A házak te­tején fehérneműk lengedez­nek. ott szárítják őket. Ám az épület egy része mégis lakatlan. Miután drága a közlekedés és nagyon maga­sak a lakbérek, így sokan a külvárosba Mestré-be, il­letve Porto Margherába köl­töznek. ahol valamivel ol­csóbb a megélhetés. Jó né­hány ház ajtaja ablaka be van deszkázva, amely jelzi, hogy nem lakja senki. Éven­te átlagosan ezren, ezeröt* százan hagyják el Velencét, mert az óvárosban kevés a munkaalkalom. Főleg a fia­talok mennek el, más vá­rosok egyetemein tanulnak tovább, vagy másutt keres­nek boldogulást. A fekete gondolák, ame­lyek szimbólumai a város­nak. nagyon drágák. Így a nyüzsgő idegenek közül el­sősorban a pénzesebb ame­rikaiak és a japánok veszik igénybe egy-egy romantikus vízisétára. A gondolások pe­dig nem csupán eveznek, ha­nem tangóharmonika kísé­rettel éneklik O’ Solemio-t, ezt a tipikusan dél-olasz, ná­polyi népdalt. A cölöperdőn nyugvó ve­lencei óvárosban nincs mai értelemben vett gyáripar. Itt elsősorban a nagy múltú üvegkészítő, aranyműves, tex­tilszövő műhelyek képviselik a gazdaság fontos ágát. Mo­dem olajfinomítót, amelynek nyersanyagát tankhajókkal szállítják, alumíniumkohót, kénsav-, valamint hajógyá­rat a szárazföldön terebélye sedő peremvárosokba, a már említett Mestrébe és Porto Margherá-ba találni. Ma már itt él Velence lakóinak csak­nem fele. Az óvárosi magtól északra Mvranv szigetér, mű­ködnek a legnagyobb olasz 'üveggyárak Murano szigetén pedig remekbe szabott csipké­ket készítenek. A jelentős erőfeszítések ellenére, amely- lyel a nagy kikötőt korsze­rűsítették és rendszeresen kotorják a hajóutakat is. csak feleannyi árut forgal­maznak. mint Genovában. A lagúnák városa 1300 éve harcol a víz és a szél ellen. Ez a küzdelem azon­ban egyre bonyolultabb, mert a feljegyzésék szerint Velence százévenként 36 cen­tit süllyed, jóllehet 28 kilo­méter hosszú. 100—500 mé­ter széles kőgátrendszer vé­di a háborgó tengertől. A világhírű Lido, Velence „strandfürdő” szigete is ilyen gátszakaszon épült ki. A Li­do főleg • luxusszállodái ré­vén világhírű fürdőhellyé vált. melynek nevezetessége a filmfesztiválok palotája, ahol nemzetközi találkozó­kat rendeznek, valamint a sokpénzűek játékkaszinója. Mindkettő jelentős bevételi forrásként szolgál. Velence ma főleg a fes­tők, zeneszerzők, a költők, a filmesek kedvelt városa és úticélja a nemzetközi ide­genforgalomnak. Büszkén őr­zi középkori kincseit, de a mai ember is látogatása so­rán úgy érzi. mintha kisza­kadt volna a XX. századbe­li életének, gondjainak min­dennapjaiból. Feloldódik en* nek a merőben más környe­zetnek különös világában. Mentusz Károly I

Next

/
Thumbnails
Contents