Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-03 / 128. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. június 3., hétfő I* H gyermekgondozási segélyről és díjról A népesedéspolitikai célok Az új jogszabály-módosítás- elérése érdekében államunk sa| ncm árt a gyesre jogo- az eddiginél meg (okozol- ... . tabban kívánja támogatni a su,tsag a,apve‘° teltételeiről gyereket vállaló családokat. 's szólni, azzal egyidejűleg. Ez jut kifejezésre az új in- hogy kiemeljük a változáso- lézmény, a gyermekgondozó- ha(_ si díj bevezetésében. Kik jogosultak és mennyi ideig? „Az anyát, illetőleg a gyer­mekét egyedül nevelő apát gyermeke hároméves korá­nak — tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyerek esetében hatéves korának — betöltéséig gyermekgon­dozási segély ille'ú meg, ha a gyerek születését közvet­lenül megelőző két éven be­lül összesen 270 napig mun­kaviszonyban, vagy ipari szövetkezeti tagsági viszony­ban állt. amelyben munka­ideje — átlagosan leg­alább a törvényes munkaidő felét elérte. (Mint tudjuk, a jogszabály 1982-ben a bedol­gozókra is kiterjesztette már a gyest. De továbbra sem jogosultak gyesre a kisiparo­sok magánkereskedők, ma­gángazdálkodók. ügyvédek, munkaviszonyban nem álló előadóművészek.) Tehát a gyes időtartama nem változott, csak a jogo­sultság eléréséhez szükséges munkaidő mennyisége. (A törvényes munkaidő fele elégséges.) A jogosultak körét így tá­gítja jelenleg az új jogsza­bály: Ha az anya. illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apa .felsőoktatási intéz­mény nappali tagozató«, hall­gatója, gyermekgondozási segélyre jogosult, amennyi­ben a gyerek a hallgatói jogviszony fennállása alatt született. Ha a gyermek a hallgatói jogviszony megszű­nésétől 180 napon belül szü­letett, gyes akkor is jár. ha a hallgató nem felel meg a jogszabályban korábban elő­írt feltételeknek. Vagyis a tanulmányok befejezését kö­vető 90 napon belül nem vállal munkaviszonyt, ipari szövetkezeti tagsági viszonyt, bedolgozói jogviszonyt, il­letve a gyermek születését közvetlenül megelőző két éven belül nem mezőgazda- sági szövetkezeti tag. illető­leg munkamegállapodás alapján családtagként leg­alább 90 napon át nem vett részt közös munkában. (Ez­zel a felsorolással teljesebbé tettük a jogosultak eddigi körét.) Tehát jár a gyes a hallgatói jogviszony fennál­lása alatt és annak megszűn­tétől számított 180 napon be­lül is, minden külön felté­tel nélkül. Eddig a gyeshez járó ki­egészítés havi 360 Ft volt. 1985. január l'től a kiegé­szítés havi 80 Ft-tal emelke­dett. így az első gyermek után 800+440 Ft, a második gyermek után 900+440 Ft, a harmadik és minden továb­bi gyermek után 1000+440 Ft a gyermekgondozási se­gély. Már itt jegyezzük meg, hogy a később ismertetett gyermekápolási díjhoz nem jár az árkompenzációs ki­egészítés. Ez érthető is. hi­szen az az átlagkeresethez igazodik. A gyes gyermeken­ként jár, a gyermekgondo­zási díj csak egyszeri díj. Változott még a gyermek' másfél éves kora utáni munkavállalás időbeli lehe­tősége. A gyes mellett nem napi 4 órát, hanem a törvé­nyes munkaidő felét lehet munkában tölteni. Egy megjegyzés az Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjétől : Az egyik tömegkommuniká­ciós eszközünk közzétette, hogy egy fizetésképtelenné váló téesz „befagyasztotta" a gyesek kifizetését is. Ilyesmi nem fordulhat elő. mert a gyes állami ellát­mány, ha bármelyik cég fi­zetésiképtelenné válik, az ál­lam szavatolja a fizetést. A gyermeket vállaló csa­ládok fokozott támogatása jut kifejezésre egy új intéz­ménynek, a gyermekgondo­zási díjnak a bevezetésében. 1985. március 1-től történt. A gyermekgondozási se­gélyt váltja fel fokozatosan. Egyelőre csak az egy éven aluli gyermeket nevelő anyák vagy az egyedülálló apák vehetik igénybe a gyer­mek egyéves koráig. A gyermekgondozási díj abban különbözik a gyer­mekgondozási segélytől, hogy az egyéni kéréséhez, mértéke pedig a táppénzhez igazodik, vagyis a gyesnél lényegesen magasabb szintű ellátás. A gyermekgondozási díjat az veheti igénybe, aki ren­delkezik a gyermekgondozá­si segélyre jogosultság fel­tételeivel. A gyermekgondozási díj a szülési szabadságra^ járó terhességi-gyermekágyi se­gélynek a 65 vagy 75 száza­léka. A terhességi-gyermek­ágyi segély a szülési szabad­ság megkezdését megelőző naptári évben elért napi át­lagkereset száz százaléka. A gyermekgondozási díj leg­kisebb és legnagyobb össze­gét jogszabály határozza meg. A napi összeg nem le­het kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegé­nek- (1985-ben 2250 forintnak) a harmincad részénél és nem lehet több ennek két­szeresénél. (Így 1985-ben a napi összeg 75 forintnál ke­vesebb és 150 forintnál több nem lehet.) Előfordulhat, hogy a szü­lési szabadság idejére járó terhességi-gyermekágyi se­gély napi összege alacso­nyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének har­mincad részénél. Ilyenkor a gyermekgondozási díj össze­ge azonos marad a terhes­ségi-gyermekágyi segély összegével. A gyermekgondozási dí­jat igényelni kell. A jogo­sultság elbírálása és a díj folyósítása a munkahelyi társadalombiztosítási szerv, ennek hiányában pedig az illetékes megyei társadalom- biztosítási igazgatóság (ki- rendeltség) feladata. A ter­hességi-gyermekágyi se­gélyt is ezek a szervek fo­lyósítják. A gyermekgondozási dí­jat igényelheti minden anya (egyedülálló apa), akinek a gyereke 1985. március 1‘én első életévét még nem töl­tötte be. tehát az is, aki a szülési szabadság . lejárta után visszament dolgozni, és az is, aki gyermekgondo­zási segélyt vett igénybe. A gyermekgondozási díj bevezetése mellett a gyer­mekgondozási segély rend­szere továbbra is megma­rad. Egyrészt ez azt jelenti, hogy a gyermekgondozási díj lejárta után a gyermek- gondozási segély a gyermek hároméves (súlyosan fogya­tékos gyermek esetében hat­éves) koráig — a jogosult­ság ismételt elbírálása nél­kül — igénybe vehető. Elő­fordulhat az is hogy a gyer­mekgondozási segély össze­ge — több gyermek vagy alacsony kereset esetén ked­vezőbb a gyermekgondozási díjnál. Ezért a gyermekgon­dozási díj és a gyermekgon­dozási segély között a jogo­sulnak választhatnak. Beteg gyermek ápolása címen a gyermek egyéves koráig továbbra is igénybe vehető a gyermekápolási táppénz. Ez nem vonatko­zik azokra, akik a gyermek- gondozási díjat választják, mert nincs jogi lehetőség arra, hogy a gyermekgondo­zási díj igénybevétele esetén a gyermek egyéves koráig a gyermek ápolása címén kü­lön táppénzt is igénybe ve­gyenek. Dr. Kertész Éva Országgyűlési képviselőjelöltjeink Úszta Gyula Ha azt mondjuk, az egész ország ismeri — keveset mondunk. Úszta Gyula élete kész történelem: 1914-ben született a Bereg megyei Nagyguton és 1943-ban már pártunk tagja volt. Erdőke­rülőként látott munkához még egészen fiatalon, de sor­sa sokkal messzebb ívelt, mint azt hozzá hasonló hely. zetű ifjúról gondolni lehe­tett: 1944-ben már a Fjodo- rov-partizánegységben har­col s rövidesen önálló par tizánegység parancsnoka. A> évkönyvek feljegyzik róla. hogy 1945—48-ban Zemplén megye főispánja, az MKP Központi Vezetőségében dol­gozik. 1948-tól a Magyar Néphadseregben tölt be kü­lönböző magasabb parancs­noki beosztásokat, altábor­nagy. Aktívan vett részt az ’56-os ellenforradalom leve­résében. és 1956—62. között a honvédelmi miniszter el­ső helyettese. Felsorolni sem könnyű fontos posztjait: hiszen arról még nem is szóltunk, hogy 1962 és 67 között az MHSZ Országos Elnökségének el­nöke, majd az MHSZ főtit­kára, mind a mai napig pe­dig a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetségének alelnöke. És akkor képviselői múlt­járól, nagyon eredményes tevékenységéről még szó sem esett. Pedig méltán büszke rá, hogy 36 éve tagja a „tisztelt háznak”, az ország egyik legrégibb, legismer­tebb. legnagyobb tisztelet­nek örvendő képviselője. S ezek a hosszú évek sok-sok szempontból Heves megyé­hez kötődnék, hiszen az itt élő emberek ügyét, képvise­li. szolgálja fáradhaiatlanul immár több mint három év­tizede. Amikor erről beszélgetünk, szívesen számol be sok szép emlékéről. eredményről, amelyek által a mi megyénk lett gazdagabb, s arról, hogy ez így lehetett, abban neki is sok szerepe van. „Apró”, emberi ügyek elintézésétől kezdve számos település és az egész megye számára fontos, nemritkán sarkalatos kérdések megoldása fűződik nevéhez. Immár ismételten ország­gyűlési képviselőjelöltként nem is kíván mást. mint az eredményes folytatást: crossbar-telefont és gázháló­zatot Hevesnek, további mű­velődési lehetőségeket. Egyes községekben tovább kell fej­leszteni az általános iskolás gyerekek továbbképzését és több helyen megfelelő szint­re hozni az úthálózatot. Barcsik János Heves megyeinek vallja magát jóllehet innen meg­lehetősen távol, Békésszent- andráson született Barcsik János országgyűlési képvi­selőjelöltünk. Mi sem termé­szetesebb tehát, hogy először erről esik szó. amikor a je­löltség kapcsán életének főbb állomásairól beszélge­tünk. S bizony, nagyon sok szempontból érdemes átte­kinteni, hogyan lett a Békés megyei kubikos fiából a he­vesi körzeti általános isko­la igazgatója. Mint frissen érettségi­zett fiatalember egy éven át ő is belekóstolt édesapja nem éppenséggel könnyű mesterségébe, és csak ezt kö­vetően nyert felvételt, a Sze­gedi Tanárképző Főiskolára 1949-ben, 19 évesen. Elvég­zése után, friss diplomás­ként 1951-ben helyezték mostani iskolájába, amely­nek két tanítással töltött év után már igazgatója. Tudásának, tenni akará­sának. emberségének a kö­zösségért végzett sok-sok te­vékenységének köszönhető­en hamar kedvelt és szeretett lett új hazájában, ahol a közben .eltelt három évtized sok színt, élményt, sikert és elismerést hozott számára. Ha pedig arról kérdezik, ezek közül melyeket, tartja legjelentősebbnek. legérté­kesebbnek, akkor elsőként saját iskolájuk szép fejlődé­sét említi, amely Barcsik János vezetése alatt igazán korszerű oktatási intézmény- nyé vált. Emlékezetes 1981. amikor országos tanulmá­nyi versenyen magyar nyelv- és irodalomból elsők let­tek a hevesi körzetis gyere­kek. és az iskola akkor meg­kapta Heves megye közok tatási díját is. Legújabb si­kerük pedig, hogy a gyer­meknapra a Hevesi Körzeti Általános Iskola és Diákott­hon úttörőcsapata „Selyem­zászló Csillag" kitüntetést kapott. ’ Hevesen és környékén na­gyon sokan tudják: Barcsik János az eltelt évek hosszú során nagyon sokat tett — különböző társadalmi funk­cióban — megyénk negye­dik városának igazi város­sá fejlesztéséért. Vagy példá­ul — egy a sok közül — most Tarnaszentmiklós víz­ellátásának megoldásán fá­radozik. Legfontosabbnak a kiegyensúlyozott boldog családi életét tartja, a fele­ségével való harmonikus életet, s hogy két felnőtt fia gépészmérnökként folytatja az apa által megjelölt és pél­dázott utat. Naponta 150 ezer liter — Hódít a tartós — Napi kétszeri szállítás — Mindennap friss a kistelepülésekre Utazás a tej körül Az egri üzem Borsod megyét is ellátja túróval Naponta 150 ezer liter tejet csomagolnak (Fotó: Szabó Sándor) Alapvető élelmünk a tej. s a belőle készült termékek ma már egyetlen család asztalá­ról sem hiányozhatnak. Élet­tani, egészségügyi hatását nem kell különösebben bi­zonygatni, ezit már egy kisis­kolás is tudja. Jut-e elegen­dő belőle a boltokba, meg­kapják-e a mindennapi fris­set a kistelepüléseken élők is? Elsősorban erre voltunk kíváncsiak, amikor körkér­dést intéztünk az érdekel­tekhez: a tejiparhoz, az üz­letekhez és a kereskedelmi ellátásért felelősökhöz. Az egri Ráckapu téri ABC- áruházban érdeklődésünkre elmondották, hogy elegendő mennyiségű tej érkezik bolt­jukba. Általában 1200 litert rendelnek; a Borsod Megyei Tejipari Vállalat egri üze­me naponta kétszer, reggel és délben szállít. Üjabban bővült a választék: o 2,8 szá­zalékos zsírtartalmú mellett 2,2 százalékost is találnak a vevők a polcokon. Ez utóbbi egyre inkább népszerűvé vá­lik, már csak alacsonyabb ka; lóriatartalma miatt is. A tej frisseségével nincs gond : mindössze egyszer-kétszer fordult elő, hogy savanyúnak bizonyult, ilyenkor is kicse­rélték, ha reklamált a vá­sárló. A Csebokszári-lakótelepiek a megmondhatói, hogy ele­pendő a kínálat tejfölből és túróból is. Azt viszont a bolt vezetőhelyettese elmon­dotta, hogy szűkebb a sajt- választék. Pótlást a GALGA- TEJ-től kapnak. Az egri Bástya ABC-áru- házba is naponta kétszer ér­kezik a tej. Reggel 950. dél­ben 400 litert kapnak. A hét végén általában ettől is többet rendelnek. Amint a bolt vezetője elmondotta, mind többen keresik a Bu­dapesti Tejipari Vállalat ter­mékét, a tartós tejet. Itt 1,5 százalékos zsírtartalmú is kapható. Olykor azonban elő­fordul, hogy a tejszín, a joghurt és a kefir már nem frissen érkezik, lejárt a sza­vatossági ideje. Ezeket a ter­mékeket általában Miskolcról szállítják, s ha az előbbi eset előfordul, a holt már át sem veszi. Ilyenkor természete­sen kisebb a kínálat is. Az egri Hadnagy úti ABC vezetője elmondta, hogy ná­luk a félliteres féltartós tej a sláger. Közel egy éve je­lent meg a piacon és hűtés nélkül egy hétig tart. a sza­vatossági ideje. Itt egyébként arról tájékoztattak, hogy megfelelő a kínálat a saj­tokból: legalább 15—20 faj­tát találnak a vevők na­ponta a polcokon. Ez az ABC is napi mintegy ezer liter tejet rendel, amely ki is elé­gíti a vásárlók igényeit. A kistelepülések ellátásá­ról a megyei tanács keres­kedelmi osztályán érdeklőd­tünk. Megtudtuk, hogy a fal­vakat a Budapesti és a Bor­sod Megyei Tejipari Válla­lat látja el tejjel és tejter­mékekkel. Nincs ok panasz­ra: mindennap friss érkezik a boltokba az egészséges italból. A tejtermékekből azonban már szűkebb a vá­laszték. Ennek egyrészt a ki­alakult szokások, másrészt a megfelelő hűtőkapacitás hiá­nya az Oka. A kereskedelmi osztály egyébként a jövőben előbbre szeretne lépni a tar­tós tej nagyobb mérvű for­galmazásában. Különösen az idegenforgalmi területeken lenne előnyös. Mint megtud­tuk, jó a kapcsolat a Borsod Megyei Tejipari Vállalat egri üzemével; megbízható part­nerek nemcsak a kistelepü­lések ellátásában, de az is­kolatej kínálatában is. Az egri tejüzem egyébként 220 ezer lakost, 78 települést lát el tejjel és az abból ké­szült termékekkel. Nyáron 150 ezer litert termelnek na­ponta, amely főképp a Heves megyei boltokba és Borsod megye egy részébe kerül. Alig egy éve új termékkel is jelentkeztek. Hamar nép­szerűvé vált a citromos és a szamócás joghurthab, a négyféle ízesítésű Fauna zse­lé. Június elején pedig a boltokba kerül a Fauna üdí­tőital is. Mikes Márta

Next

/
Thumbnails
Contents