Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. június 19., szerda 3. Gondolkodás és jövedelemnövelés Mit kell tenniük gazdálkodó szerveinknek ahhoz, hogy tovább fokozhassák jövedelemtermelő képessé­güket? — egyebek között ez volt a fő kérdése annak a háromnapos tanácskozásnak, amelyet a közelmúlt­ban gazdasági szakemberek és propagandisták ré­szére Győrött, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán rendeztek meg az MSZMP KB Agitációs és Propaganda, továbbá Gazdaságpolitikai Osztálya valamint Győr-Sopron Megyei Bizottsága szervezésé­ben. A feleletet hazánk huszonegy ipari és kereske­delmi nagyvállalatának, illetve néhány szövetkezeté­nek vezetői igyekeztek megadni. A konferencián meg­ismert cégek — elsősorban a jó példa kedvéért — azok közül valók, amelyek az elmúlt esztendők nehe­zebb gazdasági körülményei közepette is megvetették a lábukat, bízvást optimizmussal tekinthetnek a jövő elé. A közelmúltban megyénk nyolc gazdálkodó szer­vezetének vezetői hallgattak meg tájékoztatót a győri tanácskozás tapasztalatairól, illetve adtak ismertetést saját cégük tevékenységéről. A központi gondolat — a jövedelemtermelő képesség fokozása — gazdálkodá­sunk jövőbeli alakulásának kulcskérdése. Ezért is érdemes nagyobb figyelmet szentelni az országos fó­rumon elhangzottaknak. A fentebb említett kérdés­re a válasz röviden így is hangozhatna: nem szüksé­ges más, csupán ki kell dol­gozni a megfelelő távlati cél­kitűzéseket, úgymond a stra­tégiát, ehhez hozzá illeszté- ni a személyi és anyagi fel­tételeket, s nem megfeled­kezni a legfontosabb fejlesz­tési-kutatási feladatokról. Mindehhez — hangoztatták a különféle ágazatok tekin­télyes szakemberei — nélkü­lözhetetlen követelmény az együtt gondolkodás, az együtt cselekvés lényegének fel­ismerése, a meglevő vagy még rejtve maradt szellemi értékek mielőbbi kiaknázá­sa. Alap: a stratégia Nem véletlen, hogy a leg­először is eldöntendő kér­dés: vajon mit kell tartal­mazniuk a vállalati hosszú távú elképzeléseknek? Jó néhány előadó gondolatát ismerhették meg a résztve­vők. s ami leginkább szem­betűnő volt: a jórészt egy­séges megítélés! Legalábbis abban, hogy egy megfelelő stratégia hiánya évek múl­tán akár jelentős visszalé­péshez is vezethet a min­dennapi munkában. Egyetér­tettek a szakemberek abban is. hogy a működési kör le­írása, a hozzá szükséges cél­rendszer, valamint az eszkö­zök meghatározása éppúgy nem hiányozhat a konkrét prognózisok sorából, akár­csak a gazdasági környezet­be való beilleszkedés, ,a tár­sadalmi-népgazdasági elvá­rásokhoz, a bel- és külpia­ci körülményekhez történő igazodás, kiegészítve az em­beri tényezők fokozottabb fi­gyelembevételével. Ez utób­bi körbe nemcsak a jó mun­kahelyi légkör kialakítása tartozik, hanem az is, hogy az eddiginél hatásosabbnak kell lennie az anyagi és er­kölcsi megbecsülésnek is — természetesen a pontos és valóban hasznos tevékenysé­get feltételezve. Nem titkol­ták a felszólalt vállalati irá­nyítók: a legtöbb helyen ép­pen az okozott fejtörést, mi­lyen módszerrel készüljön a távoli jövőt meghatározó terv. Érthető és nyilvánva­ló. hogy mindenünnen más­más szempontok érkeztek. A Taurus Gumigyárban példá­ul egy szőkébb vezetői cso­port volt a kiötlő. Koránt­sem árt megismerni, milyen motívumok vezérelték őket szándékukban. . Mindenek­előtt fontos az adott szak­terület alapvető ismerete. Ezek után feltétlenül érde­mes megvizsgálni a belső kapcsolatokat, azt, hogy más ipari ágakkal összefüggésben milyennek kell lennie az együttműködés hatásfokának. Azt sem árt tudni, melyek a különféle technológiák mozgásirányai, melyek te­kinthetők korszerűeknek, s végül arra is gondolni szük­séges, vajon milyen rendel­kezések. gazdasági szabályo­zók várhatók az elkövetke­ző időszakokban. A megoldások — amelyek többségénél ugyanezeket a szempontokat vették figye­lembe — persze, nagyon is változatosak. A Magyar Alu­míniumipari Trösztnél pél­dául több fordulóban, szin­te mindenkit igyekeztek be­vonni a távlati koncepció el­készítésébe. A Medicor Mű­veknél viszont egy külön — direkt erre a célra szervezett — csapat végezte el a stra­tégiai modell kidolgozását. A fejlesztés — a haladás záloga A tanácskozáson megje­lentek nem győzték hangsú­lyozni a fejlesztési-kutatási tevékenység jelentőségét! Büszkén sorolták fel az el­múlt években elért eredmé­nyeiket, ugyanakkor arról sem feledkeztek meg, hogy a jövőépítő bázist leginkább a gondolkodó, a mindig újat, jobbat akaró emberek jelen­tik, Napjainkban persze, sok vita forrása, hogy kellőkép­pen elismerjük, megbecsül­jük-e a nélkülözhetetlen szellemi erőforrásainkat?! Igen szimpatikus ás egyet­értést kiváltó gondolat volt, amikor Tatai Ilona, a Taurus vezérigázgatója kijelentette: elengedhetetlen, hogy kellő­képp megfizessék az ötletek, a haladást szolgáló új meg­oldások kitalálóit! Tulajdon­képpen ez segítette az elő­relépésben a ma élenjáró vállalatainkat, s az sem mel­lékes. hogy a távlatokat meg­határozó, jól képzett szakem­bergárda elsősorban így tartható meg. A műszaki fejlődést gyor­sító tényezőkről a jelenle­vők talán a legérdekesebb előadást a Híradástechnikai Szövetkezet elnökétől hall­hatták. Ott kiindulópontnak tartják, ha új, korszerű ter­mék készül, annak van iga­zán piaca. Egyébként is azt tekintik a leginkább kedve­zőnek, amikor az adott té­mákat az alkotó műszakiak kezdeményezik, hiszen ek­kor érzik valóban maguké­nak a munkát. Természete­sen a megfelelő honorálásról sem feledkeznek meg. Egy példa: a fejlesztési tevékeny­ségre egy mérnöknek 80 ezer forintot tűztek ki, hogy négy hónap alatt végezze el egy gondolat valóra váltását. Ily módon az illetőnek arra is adódott lehetősége, hogy a háttérben segítőknek is kel­lőképpen elismerje a tevé­kenységét. Különben össze­sen 150 szabadalom született a szövetkezetnél az elmúlt néhány esztendőben. Az is említésre méltó, aho­gyan a Nyíregyházi Konzerv­gyárban tervezték meg 1975- től tudatosan a számítás- technikai ismeretek gyakor­lati alkalmazását. Ma már nyugodtan büszkélkedhetnek matematikai modelljükkel, amely kitűnően alkalmas a növények biológiai fejlődé­sének. az Időjáráshoz való viszonyulásának követésére. A külön programba foglalt adatbankrendszer is hozzá­járult ahhoz, hogy ma je­lentős eredményekről szá­molhatnak be. Ónálló képzés, munkahelyi közérzet Igen élénk vita kísérte az eseményen a szakmai után­pótlás nevelésének kérdéskö­rét. A túl szélsőséges meg­jegyzések ellenére — misze­rint felsőoktatásunk alkal­matlan gyakorlati szakembe­rek kiképzésére — végül is a gazdálkodó szervezetek je­lenlevő képviselői egyetér­tettek abban, hogy a legin­kább hatásos megoldás az, ha magánál az adott válla­latnál oktatják leendő dol­gozóikat, illetve képzik to­vább őket. A Rába Vagon- és Gépgyárban például, az iskolába _jàrô már diákkorá­ban munkakönyvét, fizetést kap. Nyarait a cégnél tölti munkával. Végzés után ott dolgozik, s egy helyi tanfo­lyam keretében alapos is­mereteket szerezhet 'saját munkaterületéről... Ugyancsak Horváth Ede, a Rába vezérigazgatója fejte­gette: az emberi tényezőket mindedképpen a nyereséget növelők közé kell sorolni! A különféle szabályozók is ak­kor érvényesülnek a legjob­ban, amikor az embert állít­ják a középpontba. Ezzel szemben természetes elvárás a tisztességes munkavégzés. Szó esett persze az érdekelt­ségi rendszerek tökéletesíté­sének. ezen belül is a ter­meléscentrikus pénzelosztás­nak, az erkölcsi és anyagi megbecsülés különböző for­máinak módozatairól, arról, hogy gyakran a jó emberi szó is sokat ér dicséretsze­gény, elismerés-óvatos vilá­gunkban. A felszínre került témákat még hosszan lehetne ide so­rakoztatni. Már önmagában az a tény is igazolja szük­ségességét, fontosságát a fó­rumnak, hogy a szakemberek mellett propagandisták is képet kaphattak sikeresen tevékenykedő gazdálkodó szerveink életéről. Nagy ha­szonnal járó eszme- és ta­pasztalatcsere volt ez, amely­nek gyakorlata megyénkben vállalatok és szövetkezetek esetében sem lenne hiába­való/ Szalay Zoltán Nemzetközi statisztikai évkönyv A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásálban megjelent a Nemzetközi Statisztikai Év­könyv. A kötet négy éven­kénti közreadásával a ma­gyar statisztikai szolgálat képet kíván adni a világ gazdasági és társadalmi hely­zetéről az utóbbi évek so­rán bekövetkezett változá­sokról. Fejezetei bőséges infor­mációt nyújtanak az egyes országok nemzeti jövedel­mének, beruházásainak alakulásáról, a népesedésről, az ipari és energiatermelés­ről. a mezőgazdaság és er­dőgazdálkodás eredményei­ről. Közli továbbá a nem­zetközi áruforgalom és az idegenforgalom adatait. és ismerteti az életszínvonalat jellemző fontosabb mutatók változásait. Az egyes táb­lázatokban helyet kaptak hazánk mutatószámai is, ami a fő tendenciák és nagyságrendek érzékelteté­sén túl lehetőséget nyújt a világban elgfoglalt helyünk megítélésére. Vizsga - hadgyakorlatból Nagy Lajos ezredes: „ — A végzősök Itt bizonyíthatnak !" Egyelőre mozdulatlanul . . . A hagyományokhoz híven ebben az esztendőben is pa­rancsnoki és törzsvezetési gyakorlat keretében vizsgáz­nak azok a tisztek, akik a Zrí­nyi Katonai Akadémia har­madik éves hallgatói. Ez­úttal erre a nem minden­napi feladat végrehajtására Heves megyében kerül sor a közeli napokban. Az aka- démisták már meg is érkez­tek Gyöngyösre, ahol a föl­készülés óráiban meglátogat­tuk őket. Nagy Lajos ezre­des, a Zrínyi Katonai Aka­démia parancsnokhelyétte- se és a gyakorlat vezetője tájékoztatta lapunkat. El­mondotta. hogy nagy fon­tosságot tulajdonítanak en­nek a gyakorlatnak, mert a végzős hallgatók itt tesznek tanúbizonyságot arról, mi­ként tudják a tanultakat a valóságban megvalósítani. A döntnökök, a vizsgabiz­tosok az akadémia tanárai lesznek, akik szintén vizs­gáznak. hiszen itt mérhetik le: tanítványaikat milyen parancsnokoknak képezték ki. — A valóságnak megfele­lő körülményeket igyekszünk biztosítani hallgatóinknak az eredményes munkához, mert az itt szerzett osztály­zat beszámít az államvizsgá­jukba is — hangsúlyozta. — A nagy gondot a terepmun­kára fordítjuk, amelyen az akadémiához tartozó összes fegyvernem, szakcsapat, BM-hallgatók (határőrök, rendőrök) és külföldi, kö­zöttük szovjet tisztek is részt vesznek. — Természetesen ilyenkor nagy munka hárul a politi­kai munkatársakra is ... Repülőgép-vezetők új egyenruhában. A ..divatbemutató" résztvevői: Petrik Zoltán. Pinczés János. Tállá István. Rácz Zsolt és Gál István (Fotó: Köhidi Imre) — Igen. mert ezen a gya­korlaton döntő többségben tisztek vesznek részt, ez lát­szatra ugyan könnyíti a helyzetünket, de a valóság­ban mégis csak magasabb szintű politikai munkát kö. vetei valamennyiünktől. Mindent kritikus szemmel néznek — mondja Csonka István alezredes, a gyakor­latvezető politikai helyette­se. — Ez két irányú tevé­kenységet tételez fel ré­szünkről, amely először a parancsnokok és politikai munkások irányító és szer-«, vező, másodsoron pedig az itt dolgozó pártszervek irá­nyító tevékenységében va­lósul meg. Emellett. részt kell vállalnunk a feltétele­zett harchelyzet értékelésé­ben és bizonyos politikai hatásokat kell levonni „ pa­rancsnoki munkából. Ez ne­héz dolog, mert a munka konkrét, s ugyanekkor fog­lalkoznunk kell a minden­napi élettel is. Csak egy példát. Most született az egyik hallgatónk családjá­ban egy kisbaba Riportot készítettünk róluk és saját újságunkban, a Vitéz Had­nagyban közöljük, mert va­lamennyien örülünk a nagy eseménynek. — Ennek az egész politi­kai munkának az alapját párt-végrehajtóbizottságunk felhívása képezi. Az. hogy ezen a gyakorlaton is a ha­ladó hagyományokat, első­sorban a Zrínyi-hagyomá­nyokat ápoljuk. Erősítsük a szocialista hazafiságot és az internacionalista érzéseket — folytatta. — Megismer­tetjük hallgatóinkat többek között azzal a környékkel is. ahoi majd a gyakorlat zajlik Végül is mindent megte­szünk azért, hogy a parancs­noki elhatározások megvaló­suljanak, azaz a gyakorlat a legjobban sikerüljön. Az eddigi tapasztalatok azt bi- •zonyítják. a hallgatók min­den követelményeknek ele­get tesznek. Ez a hadsereg szempontjából azt jelenti, hogy olyan parancsnokokat, katonai vezetőket bocsátunk ki, akik békés és háborús körülmények között is meg­állják a helyüket. Mert vég­ső soron ez a Zrínyi Kato­nai Akadémia funkcionális feladata. (fazekas) A harcfeladat előtt politikai helyzetelemzést ad Bergo* vecz József százados az alárendelt politikai helyettesek számára Nagy István rendőr őrnagy és Vlagyimir Prosetkov jelenléte azt bizonyítja: nemcsak a Magyar Nép­hadsereg tisztjeinek ügye a gyakorlat sikere

Next

/
Thumbnails
Contents