Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-14 / 138. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. június 14., péntek J. Futóművek Szombathelyről A Kába Magyar Vagon- és Gépgyár szombathelyi futómű- gyárában futómüveket, futómű-alkatrészeket és motor- alkatrészeket állítanak elő. évi 1.8 milliárd forint termelési értékben. A termékek egy része exportra, más része a központi gyárba kerül beépítésre. Képünkön: a kerékagy gyártósor. melyen évi negyvenezer darab kerékagy készül hazai és export pótkocsi-futómüvekhez (MTl-fotó: Tóth István Csaba) Üzletavatók után Sok-e nálunk az üzlet vagy kevés? Bár minden ötéves tervben sok százezer négyzetméterrel bővül az üzlet- hálózat, közben igényeink is nőnek. Szeretnénk több bolt között választani, korszerűbb, tágasabb áruházakban vásárolni. Igaz. hogy vágyaink mindig a lehetőségek előtt haladnak, de annyit mindenképpen meg kell állapítanunk. hogy a IV., V., valamint a VI. ötéves tervben raktuk le lényegében a belkereskedelmi üzlethálózat alapjait, összesen 8 millió 400 ezer négyzetméternyi az üzletek és vendéglők alapterülete. beleértve a munkahelyi vendéglátást is. és ebből hárommillió az elmúlt 15 évben épült fel. Ebből azonban az is következik, hogy a többség 15 évnél régebben épült, lassan megérett tehát a tatarozásra, a bővítésre. Már az elmúlt öt évben sem elsősorban az extenzív bővítés volt a feladat — tehát növelni az üzletek számát —, hanem az. hogy a meglevő eszközökkel jobban gazdálkodjon, többet adjon el. kevesebb költséggel a kereskedelem; nyereségesebb legyen, ugyanakkor a vásárlók is megtalálják jobb, kellemesebb körülmények között, amit keresnek. Ez az intenzív fejlesztés kevésbé látványos munka, mint új üzletet építeni. Jóllehet, ez utóbbi is olykor csak álom marad. lévén sok vállalatnak kevés a pénze a beruházásokra, a hitel Redig egyre drágább. 1985. január 1-től megváltozott a kereskedelemfejlesztés gazdasági háttere is az új szabályozók életbe lépésével. A fejlesztési alap meg- ,. szűnt, az érdekeltségi alapból jó néhány más dolgot is finanszírozhat a cég, nemcsak új üzletet nyithat. Lehet. hogy neki kifizetődőbb a már meglevő boltot felújítani, az ott dolgozókat továbbképezni és jobban megfizetni. Igaz, hogy megszűnt az építési adó és a beruházási adó. de belépett a felhalmozási adó és a vagyonadó, ami korántsem teszi olcsóbbá az új áruházak építését. Sőt, a vagyonadó néha arra ösztönöz, hogy kihasználatlan helyiségein túladjon a tulajdonos, vagy bérletre meghirdesse. Mindehhez tegyük hozzá : az. hogy az új gazdasági szabályozás mennyire vált be. csak egykét év múlva derül ki. Kevés cégnek van annyi pénze, hogy egyedül belefogjon egy nagyobb vállalkozásba. Ezért inkább társul más kereskedővel (lásd nagykereskedelmi raktárak). vagy termelővel. Divattá vált kötvényt kibocsátani és igy összehozni a pénzt — ily módon mindnyájan. akik vásároltak a kötvényből, hozzájárulnak a hálózat bővítéséhez. Az V. és a VI. ötéves tervben lényegében kiépültek a budapesti külső kerületek bevásárlóközpontjai, a megyékben pedig a Skála-Coop rendszer. A beruházások természetesen nem állnak le. éppen a közelmúltban nyílt meg a szigetszentmiklósi Skála-Coop áruház, a másik pedig Mezőkövesden. Gyakori vitatéma. hogy hol a legjobb az üzletekkel való ellátottság — a megyékben. vagy Budapesten? Tény. hogy a budapestiek sok üzlet közül válogathatnak, de az egy főre jutó eladónégyzetméter tekintetében elmaradnak a vidékiek mögül. És a választás is olykor csak látszólagos — aki Csepelen lakik, ritkán vagy soha nem megy el a Flóriánba vásárolni. A másik pólus, a tá- nyák és egészen kis települések is mostohák üzlet tekintetében — relatíve a legjobb helyzetben a kisebb városokban és a megyeszékhelyeken élők vannak. Itt nincs munkaerőhiány sem. amire a budapestiek — főképp az élelmiszer-kereskedők — annyit panaszkodnak. Mert bizony a fővárosban nem kevés a bezárt üzletek száma, bár csökkent az utóbbi években. Ha hozzávesszük még az ideiglenesen más okok miatt zárva tartó boltokat, akkor már komoly gondot okozhatnak a rolólehúzások. A közelmúltban például a Nyugati-pályaudvar környékén alakult ki ilyen helyzet — a Skála- Metró akkor még nem nyílt meg, és a Szent István körút elején levő nagy „Csemegét” is évekig tatarozták. A legbelső belvárosban is elkelne több üzlet, de állítólag nincs rá helyiség — ha van. nagyon drága, vagy másra használják, és az a legbosszantóbb. Az 1986-os év nem lesz könnyű a kereskedőknek, mert a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletösszege megemelkedik. Akik bérelik az üzletet. sokkal előnytelenebb helyzetbe kerülnek azokkal szemben, akik —• vállalatok, magán- személyek — saját tulajdonukban árusítanak. A költségek továbbhárítása csökkenti majd a nyereséget és áremelésekre is ösztönözhet. Vagy — és ez volna az üdvözítő — még hatékonyabb, ötletesebb gazdálkodásra.- E. L. Tábor nyitás a hatvani Delelő úton Murányi József a parkosításhoz készíti elő a virágokat Hatvan Város Tanácsa, jelentős társadalmi összefogással immár tizedik esztendeje létesítette a Delelő úti ifjúsági tábort, amely azóta csaknem 40 ezer fiatalt fogadott. Természetesen ma nem azt a képet nyújtja a létesítmény mint az. indulás éveiben. Teljes üzembe került például a B-épülel. amely két előadótermet es egy társalgót foglal magába A tábor magnósklubja vi- deomagnetofonnal gazdagodott, hogy az itt pihenő, különböző tanfolyamokon részt vevő ifjak szórakozását, oktatását szolgálja. Az utolsó néhány hónap munkájának eredményeként pedig újabb hatezer négyzetmétert parkosítottak. szebbé és egészségesebbé léve a környezetet. o — Persze a jó. a szép mellett nem hallgathatjuk cl gondjainkat sem — mondotta találkozásunk alkalmával Cserkúti Attila tábor- vezető. — Megemlíthetem például, hogy a parkosítást csak úgy tudtuk elvégezni, hogy házilagosan, fólia alatt magunk neveltük a palántákat. De a fenntartásra folyósított tanácsi pénz sem elegendő ma már h;] színvonalas, minden szempontból megfelelő nevelömunkát várunk intézményünktől. Nagyon zsebbe vágó lett az utóbbi pár év alatt például az energiafogyasztás, de ide sorolhatjuk a gyermekek és nevelőik étkeztetését is. Míg a kezdeti időben 42 forintba került egy-egy fiatal napi ötszöri étkeztetése. ma már ennek a duplája is kevés. Ilyenformán számolnunk kell azzal, hogy Csökkenni fog a tábor vonzereje. Persze ma még ez nem konkrétum, de könnyen bekövetkezhet . . o Természetesen föltettük a kérdést a táborvezetőnek, miként látja e téma kapcsán a jövendőt? — Olyan támogatásra van elsősorban szükségünk, amely mérsékelné a gyermekek önköltségét, vagyis olcsóbbodhatna a konyha, amelyet az Észak-magyarországi Vendéglátóipari Vállalat üzemeltet 29 százalékos rezsivel. Ha önellátók lennénk. illetve e célunkat az Állami Ifjúsági Bizottság anyagiakkal segítené, azonnal változna az ábra. Ezt a támogatást különben oly értelemben is hasznosítanánk hogy a jelenlegi melegítő konyhából rendes főzőkonyhát építenénk. amitől 40 százalékos árcsökkenés remélhető. Ha már az új konyha tervezgetésénél tartunk, hadd szóljak a három éve nagyjából tető ala hozott játszószínröl. amely télen-nyáron szolgálná az idekerülő fiatalok testedzését. Tavaly meg is volt a remény a kondicionálóterem berendezésére, de az ígért félmillió forint csöndben elúszott. mivel a szín építéséi nem tudtuk befejezni. o Amint többszöri ottjártunk során tapasztalni lehetett. a táborvezető és munkatársai egyre nehezebben tudják ellátni sokrétű tennivalójukat. Megszállott mindenesei az ügynek, hiszen nemcsak főzetniük kell. nemcsak programról kell gondoskodniuk, hanem olyan kétkezi munkákkal birkóznak, mint a vízvezeték-szerelés. a falak vissza-visszatérő burkolása, meszelése, de az sem ritka, hogy a táborvezető és helyettese maga ássa fel a virágágyakat. Ennek ellenére az idei nyár is gazdag programot ígér Hatvan és környéke fiataljainak. sőt kilátásban van egy külföldi csereüdültetés is. A tábor különben az eszéki Petőfi Sándor Művelődési Társulat tánccsoportjának fogadásával nyitja kapuit június 14-én, majd boldogi úttörők veszik birtokba a Delelő úti gyermek- paradicsomot. Ahogy Cserkúti Attilától hallottuk lesz néhány kiemelkedő attrakciója is az idei nyárnak. Egv estére Boros Lajos paroefis- tát várják, itt vendégeskedik majd Szemerei László bűvész. Lakatos Menyhért József Attila-díjas költő, a cigánytábor lakói pedig Kende Mártával, az „Utolsó padiban' című film rendezőjével találkozhatnak .. Moldvay Győző Megszépül a tábor Búzás Ferencné keze nyomán T A mátraiak kívánsága A mátrai gyógyintézeteknek, szanatóriumoknak és üdülőknek nincs autóbuszösszeköttetésük Kelet-Ma- gyarországgal, elsősorban Debrecennel, illetve Hajdú- Bihar megyével. Ennek következményeként — az ország e tájairól —, Párád. Mátraháza, Kékes gyógyintézeteinek úgyszólván alig van betegük, hiszen a viszontagságos közlekedés miatt. többen nem is fogadják el az ide szóló beutalókat. Hasonló a helyzet az üdülök és egyéb téli, nyári pihenőhelyek tekintetében is. Dr Tóth Sándor fői-íazga- tó-föorvos-helyettes, példát is mond az utazás nehéz voltára: Ha egy beteget beutalnak Debrecenből Parádfür- dőre. az bőröndjeivel elutazik vonaton Füzesabonyba, majd onnan átszállással Kál- Kápolnáig. ahol ismét átszáll a mátrai motorvonatra, amellyel eljut Recskig. Recskről már autóbusszal megy tovább Párádra. Igaz. van autóbuszjárat Eger és Debrecen között, de az későn este érkezik a megye- székhelyre, ahonnan nem kis gond a Párádra, Mátraházára, vagy a Kékesre való feljutás. Tekintettel arra, hogy mind a beutalt betegeknek, mind az üdülőknek a déli órákig kell jelentkezniük úticéljuknál, így ez a megoldás mem jöhet számításba. A Májának van közvetlen autóbuszjárata Budapesttel. többek között Szegeddel is. miért ne lehetne a mintegy 200 ezer lakosú Debrecennel. és így Hajdú-Bihar- ral? Ez ügyben a mátrai gyógyintézetek vezetősége levélben kereste meg — az elmúlt év nyarán — a VOLÁN 6. sz. debreceni Vállalatát; ahonnan tulajdonképpen érdemi. de sajnos elutasító válasz érkezett azzal az indokkal. hogy a nagy távolságú új járatok 1—2 év alatt állnak csak be az elfogadható költségszintre, addig pedig előlegezni kellene a kiadásokat, amelyre a vállalat most nem képes. Az igényt elismerik, sőt kilátásba helyezik a későbbi megfontolást, amikor majd foglalkoznak a járat megindításának gondolatával. A válasz korrekt, csak éppen elutasító, bár az előzetes kedvezőtlen utasfelmérésbe is csúszhatott hiba, hiszen o Szeged—mátrai járatok nem gazdaságtalanok, sőt előnyösek azon települések részére is, amelyeken áthaladnak. A debreceniek, a Hajdú-Bihar megyeiek, sőt az útvonalba beletartozó te- / lepülések lakosainak is régi vágya, kívánsága is teljesülne akkor, ha ők is közvetlen kapcsolatba kerülhetnének a Mátrával, élvezhetnék a tájat, biztosíthatnák gyógykezelésüket éppen úgy, mint a budapestiek, a szegediek. vagy éppen az ország egyeb tájairól ideérkező betegek, illetve vendégek. Akkor, amikor a MÁV. a VOLÁN gazdaságos járatkí- használásokra, sőt alkalmi és új járatok indítására törekszik. egy ilyen igény, amely hosszú távon, kellő „bejáratás” után állandó és jó, és biztos kihasználtságának ígérkezik, talán megérné a kezdeti költségingadozást is. Miután ez a téma ezer és ezer gyógyulni kívánó embert érint — bátran közérdekűnek tekinthető az óhaj, és egy esztendő után a VOLÁN illetékesei — ígéretükhöz híven — újra visszatérhetnének a kérdésre. Amennyiben csupán hetente kétszer, vagy háromszor indulna be a Debrecen—mátrai járat, akkor is sok-sok állampolgárnak okozna örömet és megJ eléged ést. Szalay István Aki lapátot is ragad: Cserkúti Attila táborvezetó (Szabó Sándor felvételei)
