Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-14 / 138. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1985. június 14., péntek Megyei gazdaságpolitikai aktíva Egerben r Konferencia az Atrium Hyatt Szállóban (Folytatás az t. oldalról) említette, a legfontosabb an­nak meghatározása, hogy a kollektív, illetve egyéni kez­demény ezések miként állít­hatók a jövedelemtermelő képesség fokozásának szol­gálatába. A kulcskifejezések: a szervezettség erősítése, a megfelelő érdekeltségi rend­szer megteremtése, a na­gyobb társadalmi megbecsü­lés. Beszélt arról is, hogy az utóbbi években megyénkben visszaesés mutatkozott az újításokban. Részletesen ele­mezte ennek okait is. s kér­te a jelenlevő gazdasági és politikai vezetőket. hogy újabb megoldások szorgal­mazásával igyekezzenek vál­toztatni az említett helyze­ten. A gyöngyösi Mikroelektro­nikai Vállalat igazgatója. Petrohai Ferenc gazdálkodó szervük elmúlt tíz évben el­ért sikereit bemutatva — tíz esztendeje ezer dolgozóval 230 millió forintos termelési értéket állítottak elő. az idei terv másfél milliárd forint, hétszáz dolgozóval — azokról a módszerekről tájékoztatta a hallgatóságot, amelyekkel javítani tudtak a termelé­kenység mutatóin. Elsőren­dűnek tartották és tartják, hogy újabb és újabb termé­kekkel jelenjenek meg a pia­cokon, ez pedig a fejlesztés fokozását feltételezi. Számos megfontolásra, kö­vetésre méltó tanulsággal szolgált a nagyrédei Szőlős­kert Termelőszövetkezet Ál­lami-díjas elnökének. Frecs- ka Sándornak a hozzászólá­sa. Mint mondotta, legfőbb elvük: többet és olcsóbban termelni, mint más. Ennek érdekében nagy figyelmet szenteltek a termékszerke­zet-váltásra, önállóságuk ki- szélesítésére, emellett az ér­dekeltség folytonos növelé­sére. így például mindenki kap részesedést, a szakembe­reknek — akik szinte vala­mennyien egyetemet vagy főiskolát végzettek — egye­di prémiumot állapítanak meg, s kialakították az úgy­nevezett többlettermelési pré­miumrendszert is. Ezen túl a minőség állandó javítását is szem előtt tartották. A vezetőképzés vállalaton belüli megteremtésének, to­vábbá az 1972 óta bevezetett Dolgozz Hibátlanul munka- rendszer eredménynövekedést segítő hasznáról számolt be tájékoztatójában dr. Huszti Ferenc, az Egri Dohánygyár műszaki igazgatóhelyettese. Azt is elmondta, a fő profil mellett bátran vállalkoztak más jellegű termékek gyártá­sára is, így a filctollbetétek készítése jelentős hasznot hoz. Vigh András, a Finomsze- relványgyár gazdasági igaz­gatója első helyre a termék- szerkezet állandó korszerűsí­tését tette. Szólt a műszaki fejlesztés fontosságáról. az üzemszervezés új megoldási módjairól. valamint az anyagköltség-megtakarítások jelentőségéről. A vezetők kiválasztásától, helyük, feladatuk meghatá­rozásától. a licencek honosí­tásától. a fegyelmezett, szak­szerű munkavégzéstől tette függővé a minél jobb eredmények elérését Demeter Pál. a Csepel Autó egri gyá­rának igazgatója. Mint hoz­zászólásában megállapította: ő is annak az elvnek a kö­vetője. hogy a rend, a szer­vezettség a jövedelemnöve­kedés alfája és ómegája. A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgató­ja. Ott László arról beszélt, hogy náluk az eredményes­ség egyik fontos elemének az úgynevezett több lábon ál­lást tekintik. Ez azt jelenti, hogy szokásos tevékenységü­kön túl építőanyag- és gép­ipari termelést is végeznek. Á továbblépés zálogaként említette az értékelemzes alkalmazását a gyakorlat­ban. A Gagarin Hőerőmű Vál­lalat vezérigazgatója. Bódx Béla is határozottan állást foglalt' a vállalati stratégia kialakításának elsődlegessége mellett. Emellett a munka- módszerek jobbítását hangsú­lyozta, ebben nélkülözhetet­len szerep jut a szervezet állandó korszerűsítésének, a döntések kialakításánál az informatika fejlesztésének, a számítógépek ■ alkalmazásá­nak. továbbá a hálóterves munkaszervezésnek, s külön szólt a Maynard típusú kar­bantartás-szervezés haszná­ról' Végül bejelentette, a He­ves Megyei Területi Ipari Bizottság interjú-felmérést készített 51 gazdálkodó egy­ségnél arról, mi gáltolja a jövedelemtermelő képesség fokozását. Eszerint sok he­lyen hiányzik a megfelelő stratégia, s bizonytalanok a gazdasági vezetők a haté­konyságnövelő módszerek al­kalmazásában. A megyei gazdaságpolitikai aktíva Schmidt Rezső zár­szavával ért véget. Szalay Zoltán (Folytatás az 1. oldalról) tanácsának elnöke, neves üz­letember és közéleti szemé­lyiség. a kelet-nyugati 'ke­reskedelem ismert szaktekin­télye is. A párizsi székhelyű, világ­szerte terjesztett IHT éven­ként rendez ilyen jellegű konferenciát, hogy alkalmai, teremtsen a különböző or­szágok üzletemberei számá­ra egy-egy ország gazdasági életének közelebbi megisme­Arnaldo Forlani, az Olasz Köztársaság miniszterelnök- helyettese. aki hivatalos lá­togatáson tartózkodott ha­zánkban. csütörtökön a Du­na Intercontinental Szálló­ban találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képviselői­vel. A sajtókonferencián tett bevezető nyilatkozatában kö­szönetét mondott a szívélyes vendéglátásért .meleg sza­vakkal szólt arról, hogy ta­pasztalatai szerint az olasz kulturális és gazdasági na­pok most zajló magyaror­szági programja érdeklődés­re jó, fogadtatásra talált. Mint mondotta, e megér­tés jellemezte a magyar ve­zető személyiségekkel foly­tatott tárgyalásait is. A Ká­dár Jánossal, az MSZMP főtitkárával és Lázár Györggyel, a kormány elnö­kével lezajlott találkozókon, s a Marjai József minisz­terelnök-helyettessel tar­tott megbeszéléseken mind­két fél kifejezte azt a szán­dékát, hogy tovább erősítse az eddig is eredményes együttműködés szálait. Az MTI tudósítójának a gazdasági kontaktusok fej­résére. A tanácskozás egy­úttal lehetőséget nyújt a ! külföldi és a hazai szakem­berek találkozására, közvet­len eszmecserére. valamint újabb gazdasági, üzleti kap- I csolatok megalapozására is. A konferencia pénteki programjában egyebek kö­zött a magyar bankrendszer­ről, bankkapcsolatainkról, az | ipar távlati terveiről, vala- ! mint a vegyesvállalatokról ' hangzanak el előadások. lesztési lehetőségeire vonat- | kozó kérdésére válaszolva elmondta: rövidesen újabb ülésszakot tart a magyar— olasz gazdasági vegyesbizott­ság. amely számba veszi majd. hogy milyen lehető- .ségek kínálkoznak a kap­csolatok bővítésére, kölcsö­nösen előnyös kooperációk kialakítására. Ezért arra törekednek, hogy megtalálják azokat a területeket, amelyeken az olasz cégek hozzájárulnak a magyar ipar korszerűsíté­séhez. Arnaldo Forlani kérdé­sekre válaszolva elmondta : Közös meggyőződésünk, hogy a bizalom erősítése, a tár­gyalások jelenthetik az eh­hez vezető utat, ezért is ál­lapodtunk meg abban, hogy a jövőben gyarapítjuk a rendszeres kétoldalú konzul­tációkat — hangsúlyozta. ★ Arnaldo Forlani, az Olasz Köztársaság miniszterei- 1 nök-helyettese — magyaror- | szági tárgyalásait befejezve j — tegnap elutazott Magyar- országról. Forlani sajtóértekezlete * Mindkét partner jól jár Az AB Mecman Stockholm és az Egri Finomszerelvénygyár együttműködése Díszdoktorrá avatták Armand Hämmert Dr. Armand Hämmert, az Occidental Petroleum Corpo­ration igazgatótanácsának el­nökét csütörtökön a Semmel­weis Orvostudományi Egye­temen tiszteletbeli doktorrá avatták. Az ez alkalomból tartott rendkívüli tanácsülé­sen dr. Szécsény Andor, az egyetem rektora köszöntötte az új díszdoktort, aki a rák­betegség kutatása érdekében végzett kimagasló tevékeny­séget. Dr. Armand Hammer 1969-ben az Egyesült Álla­mokban rákkutató központot alapított. A tanácsülésen hangsúlyozták: fáradhatatla­nul tevékenykedik a békés egymás mellett élés érdeké­ben. s igen sokat tett a ma­gyar—amerikai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért is. A díszdoktori oklevél át­vételét követően dr. Armand Hammer meleg szavakkal mondott köszönetét a honoris causa doktori címért, s az egyetem — ez alkalomból át­nyújtott — legmagasabb ki­tüntető jelvényéért, a Sem­melweis emlékéremért. A svéd—magyar kapcsola ­tok legreprezentatívabb pél­dája az AB Mecman Stock­holm és az Egri Finomszerel­vénygyár együttműködése. Ez a kooperáció a világszer­te egyre fontosabb gépesíté­si. automatizálási feladatok megoldásához nélkülözhetet­len pneumatikus végrehajtó és vezérlő elemek gyártásá­ra. értékesítésére és közös fejlesztésére vonatkozik. Az 1967-ben aláírt, s azó­ta többször meghosszabbított továbbfejlesztett kooperáci­ós szerződés értelmében az AB Mecman cég folyamato­san átadja az Egri Finom- szerelvénygyárnak gyártmá­nyainak licencét és know- how-ját. a két cég megoszt­ja egymás között a termé­keket és a piacokat, s en­nek során valamennyi mű­szaki. kereskedelmi, terme­lési kérdésben egymás, az elmúlt 18 év során immár közössé vált. érdekeinek meg­felelően működik együtt. A magyar fél szamára 1967 óta kiemelkedően fon­tos iparfejlesztési feladat a pneumatikus automatizálás elterjesztése és a magyar igények lehetséges maxima lis kielégítése. Az IPM és az OMFB támogatásával az egri Finomszerelvénygyár je­lentős sikereket ért el az európai élvonalhoz tartozó AB Mecman termékeinek gyártásával és értékesítésé­vel. Az AB Mecman—Finom­szerelvénygyár éves árucse­re volumene megközelíti az 50 millió svéd koronát, mely a svéd—magyar gépipari áru­csere volumenének csaknem egyharmadát teszi ki. Az együttműködés nem korláto­zódik a kölcsönös, partnerek közötti szállításokra. A Fi­nomszerelvénygyár a Mec­man licenc alapján gyártott és forgalmazott termékekkel g mintegy 8 ezer magyar ve­vőn kívül jó néhány COME­CON országbeli partnerét is ellátja korszerű, jó minősé­gű pneumatikaelemekkel. Az elmúlt IS év alatt az egri Finomszerelvénygyár összes pneumatika forgalma­zása mintegy egymilliárd svéd koronára tehető. A kapcsolatot kezdettől fogva a nyíltság, az őszinte együttműködési szándék. a problémák megoldására való törekvés jellemzi. A koope­ráció fennállásának 15. év­fordulójának kapcsán 1983- 1 ban a budapesti svéd keres­kedelmi tanácsos a Mecman —Finomszerelvénygyár koo­perációt a két ország leg­példamutatóbb ipari kapcso­lataként említette. A magva, fél számára az együttműkö- ! dés magas fokú műszaki kul túra meghonosítását, új tech­nológiák bevezetését, kor­szerű minőségi követelmé­nyek bevezetését jelentette és jelenti napjainkban is. Az egri gyár termékeinek minő­sége egyenértékű a Mecman cég minőségi színvonalával. A szerződés módot ad a Finomszerelvénygyárnak va­lamennyi Mecman-termék gyártásának átvételére, bele­értve a hidraulikát és a komplett pneumatikus elekt- j ronikus vezérlőrendszereket is. Ugyancsak fejleszteni kí­vánják a leözös piaci fellé­pés módszereit is. Bár a gaz­dasági recesszió problémái egyik céget sem kímélik, a partnerek kölcsönösen bíz­nak célkitűzéseik sikerében, az együttműködés hosszú tá vú perspektívájában.” rC Külpolitikai kommentárunk. Egy indiai Amerikában ltADZSIV GANDHI világpolitikai bemutatkozá­sának második felvonása zajlik ezekben a napok­ban. Az indiai kormányfő, aki néhány éve még messze volt a politikától, most a nemzetközi po­rond kellős közepén áll — mi sem mutatja ezt lobban, mint hogy pár hét alatt mindkét nagy. a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőjé­vel tanácskozott. Most éppen Reagannel. A nemzetközi fellépés első felvonása — mint emlékezetes — kiválóan sikerült: Moszkvában tapasztalt, széles látókörű és határozott világpo­litikusnak mutatkozott a viszonylag fiatal minisz­terelnök. aki országa régen felismert érdekeinek megfelelően a szovjet—indiai kapcsolatok válto­zatlansága mellett tette le a garast. A második felvonás, most Washingtonban, nyilvánvalóan nem lehet ilyen felhőtlen. Amennyire hagyomá­nyos a jó. egyetértő és szívélyes viszony Moszkva és Űj-Delhi között, annyira tudott az is. hogy az amerikai—indiai kapcsolatokban sok a probléma. INDIA SZEMPONTJÁBÓL ezek között a leg­első a ..pakisztáni kapcsolat”. Köztudott a kél szomszéd ország évtizedes viszálykodása, amelyet löbb háború is mélyített az elmúlt negyven esz­tendőben. amióta az egykori angol gyarmaton lét­rejött a két független állam, a hatalmas, és hin­du többségű India, és a jóval kisebb, de azért Ázsiában ugyancsak nem jelentéktelen szerepű nagyrészt mohamedán lakosságú Pakisztán. Pa­kisztán vezetői túlságosan is sokszor mondták már el. hogy országuk legnagyobb ellenfelének Indiát tartják. Új-Delhiben az elmúlt években növekvő aggo­dalommal láthatták a pakisztáni fegyverkezés gyors ütemét. Azt pedig nemcsak India, hanem az egész világ tudja, hogy a pakisztáni fegyversza- poritás mecénása az Egyesült Államok. Washing­ton persze azt állítja, hogy nem India ellen segíti a pakisztáni katonai rendszert, s ezt szinte fo­lyamatosan magyarázza is Delhinek. Indiában mégis határozott a vélemény, hogy ,a pakisztáni hadsereg izmosodása elsősorban őket fenyegeti. , s nagyop aggasztónak tartják Iszlámábád makacs munkálkodását ,,,az„ atomfegyver megszerzésére. •> *< Mindez súlyos probléma volt nyilván a Radzsiv Gandhi és washingtoni vendéglátói közötti meg­beszéléseken. Ahogy az is, hogy a térség gondjait egészen másként értékelik a két fővárosban — kezdve az afganisztáni problémáktól, az Indiai­óceán ügyéig, nem beszélve olyan átfogó világpo­litikai kérdésekről, mint az el nem kötelezetlek helyzete és magatartása, avagy a nemzetközi gaz­dasági világrend témája. S még ehhez jön néhány belső indiai probléma (például a szikhek lázado- zása). amely mögött Indiában amerikai gerjesztő­ket is gyanítanak. NEM VITAS HÁT, hogy Gandhi tárgyalásai nem lehettek könnyűek az amerikai fővárosban viszont tény, hogy annál fontosabbak. A két nagy ország kapcsolatainak esetleges javulása nemzet­közi horderejű fejlemény lenne, ami egy sor sú lyos világpolitikai ügyre komoly hatást gyakorol­hatna. A sok vitás kérdés miatt azonban gyor-. változásra a mostani tanácskozás után sem szá míthatunk. Avar Károly SVÉDORSZÁG GAZDASÁGA 0:1 Ív— s. / vj .Sundsvall \\V Borlan,e« »s V*\—o. rí - , Uppsaljoo ^r^?ífWT0CKH0LM^ * ©z'j'gv A .Norrkoping-Or® Göteborg - .— - 'ff LinköpingO Halmslad > Jönköpmg'í} > V© J5Kalmaro® A Urán k Vas A Réz A Cink A Ólom /.k Arany A Ezüst 3 Pirit • Vaskohászat / Árpa O Gépgyártás ^ Zab G Hajógyártás fp Cukor Villamosenergia ^ A» Vegyipar $ ® Textilipar $ Papíripar Rén­szarvas * Halaszat répa Len ^ Szarvas marha 1 Élelmiszeripar A bruttó hazai termék (GDP) alakulasa (évi változás,9/) 3,3-0,5 Az ipari termelés alakulása (évi változás./. 5-2-----1 A mezőgazdasági termelés alakulása (évi változás,/ ) 1982 | 1963-2 A külkereskedelmi forgalom 1983-ban (milliárd svéd korona) Behozatal 200,2 210,3 Kivitel Magyarország külkereskedelmi forgalma Svédországgal (milliárd Ft) Kivitel

Next

/
Thumbnails
Contents