Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-13 / 110. szám

4. ï'. U ! F ■K NÉPÚJSÁG, 1985. mójus 13., hétfő Egy hét... A KÉPERNYŐ ELŐTT örökzöld dallamok ságharcáról szól. Rendkívül URAMISTEN Sikerfilm —a sikerről Tizennyolc esztendős volt. és a Siker máris szolgálatá­ba szegődött. Fényes Sza­bolcs ifjan került az élvo­nalba. s azóta is ott van a legjobbak, a legkiválóbbak között. Állja a versenyt a régiekkel, s a folyvást feltűnő újakkal. Varázsának titka: kifogy­hatatlan dallamvilága, az állandó teremtőkészség. a kifogyhatatlan ötletgazdag­ság. Kedvence az időskorú- aknak munkássága számuk­ra az Ifjúság vissza nem hozható időszakát sugallja, szeretik a fiatalabbak, mert slágerekkel örvendezteti meg őket. olyan számokkal, ame­lyek emlékeikhez társulnak. A szombat esti Sanzonpó­dium részleteket villantott lel a Pesti Vigadó 1984 ok­tóberi műsorából, amelynek szervezői, összeállítói e je­lentős művész magvas érté­kei előtt tisztelegtek. Ezt tette az akkori, s a mostani, a korábbinál jóval nagyobb létszámú közönség is. Persze nem főhajtással, hanem szűn­ni nem akaró tapssal, illet­ve egyértelmű elismeréssel, azért, mert szórakozott, ki­kapcsolódott. Egy neves al­kotó jóvoltából, annak dicsé­retes segédletével. Figyelemre méltó volt ez a produkció más szempont­ból is. Dunai Tamás konferanszié­ként bizonyította sokoldalú­ságát azt. hogy bravúrosan megbirkózik ezzel a sajá­tos feladatkörrel. Nem to­lakodott. nem csillogtatta csak azért is kétségtelen eré­nyeit. Akkor lépett közbe, kizárólag akkor szólt, ami­kor kellett, nélkülözhetetlen volt jelenléte. Almási Éva, Galambos Er­zsi, Kozák András ismét iga­zolta. hogy ebben a kevesek számára méretezett műfaj­ban is otthonosan mozog, és felvonultatja az elsősorban rá jellemző, a hamisítatlanul egyéni zamatú kifejezőeszkö­zöket. A valódi meglepetés sem hiányzott. Ezt a pécsi Ger­gely Róbert szolgáltatta. Szú- kebb hazájában feltétlenül rangjának megfelelően mél­tatják adottságait, a tévéné­zők milliói azonban csak most csodálhatták meg ritka rátermettségét minden ár­nyalat kifejezésére alkalmas, szép hangját, remek előadó- készségét. megnyerő fellépé­sét. Jó lenne sűrűn találkoz­ni vele a képernyőn, mert tőle joggal remélhetünk osz­tályon felüli színvonalat. Kuriózumként hatott a ze­neszerző személyes bemutat­kozása. zongorajátéka illet­ve előadásmódja is. Lendüle­te. alkotókedve olyan töret­len. mintha az a sok évtized el sem suhant volna felette. Lélekben hozzáfiatalodott örökifjú dallamaihoz. . . ön­zetlenül kínálva valamifélét számunkra is. Köszönet érte. Pécsi István Mesék az emberről A televízió csütörtökön, a győzelem napján rendhagyó és mégis az alkalomhoz illő programmal rukkolt ki. Es­te a Nápoly négy napja cí­mű olasz filmet láthattuk, amely valóságos hőskölte- mény. az olasz nép szabad­ügyes megoldásokkal, szóra­koztató módon adta elő a mondandóját a mű alkotó­gárdája. Nem egyszerűen va­lamilyen magányos hős áb­rázolását láthattuk, hanem ennél többet: a nép öntu­datra ébredését, azt. miként lép elő a tömegből egy-két rátermett veze,ő. s miként szerveződik szinte a semmi­ből a szabadságharcos sza­badcsapat. Előbb csak né­hány jellegzetes arcot figyel­hettünk meg. közülük több el is tűnt, a későbbiekben, áldozatává vált a fasiszta terrornak, ám egyre inkább jelleget személyiséget ka­pott a sokaság, felfigyelhet­tünk egy-két meghatározó alakra. Úgy ábrázolta ez a mű a nápolyiak küzdelmét, hogy közben érzékelhettük azt az elemi fölháborodást. amely- lyel az embertelenség felé fordul a közvélemény. Előbb félelem változtatta kishitű- ekké a figurák egy részét, majd egyre inkább kibonta­kozott az azonosságtudat, az az elkötelezettség, amely a megszállók ellen fordította a város lakóit. A forgatókönyv örökölt néhány vonást a ro­mantikus regényekből. így például V. Hugó Nyomorul­tak című regényéből. Itt is kulcsszerepet kapott egy hős kisfiú alakja aki halált meg­vető bátorsággal szembe­szállt a gyűlölt ellenséggel, önfeláldozása itt is forduló­pontot jelent, akár a párizsi barikádokon, törékeny kis alakjával képviselte a hábo­rú eszelős értelmetlenségét. Az olasz film után egy másik alkotást tekinthettünk meg „ ... volt egyszer egy ember" címmel. Ez az előző gondolatot erősítette meg: az öldöklés abszurditását éppen a legkisebbek nyumorúsága jelzi a legjobban. A szovjet Távol-Kelet egyik szögleté­ben készült ez a mű. a nagy honvédő háború egy olyan hadirokkantjáról, aki nem adta fel. Magához vette az árván maradiakat, s tucat­nyinál több apróságot nevelt fel. Természetes módon cse­lekedett így. olyan emlékei maradtak a hadszíntérről, amelyek kényszerítő erővel hatottak rá. A leningrádi csatában egy olyan csecse­mőt látott, aki halott anyja vérrel elkevert tejét itta. Ez egy életre meghatározó be­nyomás maradt számára, minden körülmények között az árvák felnevelőjévé lett. Fittyet hányt a nyomorú­ságra. az éhezésre, tette, amit lelkiismerete diktált. Nem ábrázolta ez a doku­mentumfilm a hétköznapok hősét különleges személyi­ségnek, mégis valamit meg­érezhettünk az igazi emberi értékekből, a mindennapok hercizmusából. A két film a fasizmussal való szembenállás két arcát mutatta. így vált teljessé a kép és a győzélem: a hősi küzdelem és a túlélés bemu­tatása tette érthetővé szá­munkra. hogy miért volt erő az emberekben az újrakez­déshez. Az volna a szeren­csés. ha máskor is ilyen át­tételes. mégis pontos módon tudnánk emlékezni az év­fordulókra, s nem válnának sablonossá az ünnepi műso­rok. Példamutató volt ilyen szempontból ez a csütörtöki blokk. Gábor László Uramisten, de jó indulás! Mármint az Uramisten cí­mű film. Gárdos Péter első. egész estét betöltő vállalko­zása. De nem szabad csak a rendezőt dicsérni. Az egész csapat jól dolgozott. Igaz. volt idejük összeszokni, az eddigi dokumentum-jellegü kisfilmek elkészítése során. Eperjes Károly sem véletle­nül kapta meg az idei já­tékfilm-szemle legjobb férfi alakításának díját. Egyik legérzékenyebb színészünk öreg kritikusok szerint per­sze a fiatalokat csak mér­tékkel szabad dicsérni, mer! elbízzák magukat. Hogy őket ez a veszély kevésbé fenye­geti azt éppen filmünk bi­zonyítja. mely a siker Ja­nus arcáról szól, s a harcot többre becsüli, mini a ba­bérkoszorút. Nehéz feladat volna el­mondani miről szól ez a film, mert megfogalmazódik benne a nemzedékváltás problémája, a szenvedés ér­telme. a rajongás tisztelete is, de egyik sem fontosabb a másiknál. Ez is bizonyít­ja, hogy a szerzők nem egy előre kiagyalt tanulságot öl­töztettek formába, hanem „csak" bemutattak egy tör­ténetet, amiben szinte min­den benne van Háromszázötven éves Bu­dapest tudományegyeteme, a mai Eötvös Loránd Todo- mány egyetem. A legnagyobb magyar fel­sőoktatási intézményt Páz­mány Péter alapította 1635- ben — Nagyszombaton. Páz­mány — akinek nevét az egyetem 1921 és 1949 között viselte — százezer forinttal (abban az időben óriási ösz- szeggel!) vetette meg az alapokat. Először bölcsésze­ti és hittudományi kar léte­sült. 1667-ben jött létre a jogi fakultás. 1769-ben kez­dődött meg az orvostudo­mány oktatása. Az egyetemet kezdetben n jezsuita rend irányította, s n kor viszonyainak megfelelő­en rendkívül magas színvo­nalú képzés jellemezte. Könyvtára — a ma mintegy egymillió kötetet, közte ti­zenegy Corvinát, számos ős- nyomtatványt és nyelvemlé­ket őrző Egyetemi Könyv­tár elődje — már a XVI. században működött, mint a nagyszombati jezsuita kol­légium bibliotékája. 1755- ben hozták létre az egyete­men a csillagvizsgálót, és a meteorológiai megfigyelő ál­lomást. Az egyetem országos jel­legét Mária Terézia kodifi­kálta híres tanügyi rendele­A Sztori alapja a magyar származású Harry Houdini élete, aki minden — az át­lagos emberek számára re­ménytelen — helyzetből sza­badulni tudott, s titkát so­káig képtelenség volt meg­fejteni. Hogy ö nem jégbe fagyasztotta magát, hanem folyók mélyén tépdeste bi lincse.it, nem érdekes. Ti « ­tében. a Ratio educationis- ban, 1777-ben, s ugyaneb­ben az esztendőben az egye­tem Budára, majd 1784-ben Pestre költözött. Két évvel korábban, II. József rende­letére, a bölcsészettudomá­nyi karon megindult a mér­nökképzés. A XIX. század első évti­zedeiben az oktatók és hall­gatók egyaránt ápolták a felvilágosodás akkor már üldözött eszméit, harcoltak a magyar nyelvű oktatás és a magyar közművelődés meg­teremtéséért. Ekkoriban mű­ködtek az egyetemen a re­áltudományok oly kiváló művelői, mint Kitaibel Pál és Lenhossék Mihály. A re­formkorban virágzott az egyetem, s az oktatás kor­szerűsítésének eredményeit részben sikerült az önkény­uralom nehéz időszakára is átmenteni. Ekkoriban olyan nagyszerű elmék munkálko­dása jelzi az intézmény rangját, mint Balassa János. Bugát Pál, Jedlik Ányos. Lenhossék József és Toldy Ferenc, a kiegyezést követő években pedig a mai név­adó Eötvös Loránd, König Gyula, Pulszky Ágost, Sza­bó József, Than Károly és Wenczel Gusztáv neve áll a nagy professzorok sorának élén. kok tudója volt. ez számiI csupán. Houdini filmbeli mása akár egy cipész vagy egv cukrászmester is lehe­tett volna, no de a cirkusz világa nyilván érdekesebb mint egv csiriz, vagy éppen vaníliaszagú műhelyé. A siker kevesebb a bol­dogságnál. Rinder Lipát éle­te bizonvság minderre. Lát­Századunk első éveiben a polgári radikalizmus világ­nézete hódít a hallgatók kö­zött, ekkor alakul meg a szocialista diákok csoportja. amelyből később a Galilei­kor fejlődik ki. A Tanács- köztársaság rövid virágzása alatt kap katedrát Babits Mihály, Jászi Oszkár. Va­dász Elemér, Varga Jenő és Vámbéry Rusztem, a két vi­lágháború között Békésy György, Fejér Lipót, Gom- bócz Zoltán, Horváth János. Szekfü Gyula és Szladits Károly. 1945-tel kezdődik a buda­pesti tudományegyetem leg­újabb korszaka, a nagysza­bású reform megvalósításá­ban — többek között — Bolgár Elek, Lukács György és Vadász Elemér vállal sze­repet. A hittudományi kar az állam és az egyház kö­zötti megállapodás értelmé­ben 1949-ben válik ki az egyetemről, 1951-ben pedig az orvosi kar önállósul, s orvostudományi egyetem­ként működik tovább. Ma az egyetem bölcsészet­tudományi, jogtudományi és természettudományi karán 145 tanszék (18 tanszékcso­port és 7 intézet), valamint 12 főiskolai tanszéki csoport működik; az oktatói létszám 1300, köztük 181 egyetemi és 6 főiskolai tanár. Az ok­tatók fölkészültségét mi sem minősítheti jobban, mint az, hogy soraikban 122 akadémiai doktor. 332 kan­juk magányát, eszeveszel l küzdelmét. önként vállal! szenvedését azért, hogy le­gyen valaki, aki őt naggya hazudja. Nem árulja el a titkát, mert amíg él. király akar lenni. De milyen ki­rály? Tudja: semmilyen. Mégis görcsösen kívánja, hogy irigyeljék még. Ha sze retet és melegség nem ve­heti körül, legalább csillog­jon még koronájának meg­sápadt fénye! „Ha elmon­dom a titkom, az a fiú nem jön többet" — mondja, s amikor halljuk, szánalom fog el bennünket. Sajek Oszkár persze nem Iát át rajta. Ö úgysem hin­né el, hogy van más út a boldogság felé. mint ez. Örült. Rokonszenves őrült. Neki szurkolunk. őellene, így együtt éljük meg kathar- zis helyett a kiábrándulást, a beteljesülés utáni törvény- szerű ürességet. Magávalragadó film. Nem tanulságokat osztogat, nem moralizál, nem nevel, csak bemutat. Jók és rosszak helyett emberek harcolnak benne, csinált konfliktusok helyett a valóság tükröződik vissza. didátus. 17 Kossuth-, illetve Állami Díjas tudós műkö­dik. Az 1984/85-ös tanévben a nappali tagozatos egyete mi és főiskolai hallgatók .létszáma 5087. közülük 1054 a „gólya”, a tavaly beirat­kozott első éves. Az esti, a levelező és a kiegészítő sza­kos hallgatók létszáma csak­nem három és fél ezer. A háromszázötven éves egyetem ma is rendkívül di­namikus fejlődési korszakát éli. Az oktatásügy fejleszté­sére hozott legutóbbi hatá­rozatok éreztetik hatásukat az egyetem működésében, de korántsem mondható el. hogy ne .lennének nehézsé­gek. Elsősorban az évtizedek óta megoldatlan elhelyezési gondok nehezítik az oktató- nevelő munkát. Az 1984 85-ös tanév vége­re elkészül az egyetem, ás ezen belül az egyes karok komplex fejlesztési programja, s en­nek megvalósítása aligha­nem megszabja a feladato­kat a legközelebbi kerek év­forduló. a négyszázadik megünnepléséig. Milyen jó lenne, ha az akkori mél­tatások ezt a fél évszázadot úgy minősíthetnék, hogy egy békés világban, egy virágzó Magyarországon, egyenlete­sen fejlődő fővárosban az egyetem fejlesztési tervei is sorra-rendre megvalósultak, s hogy az intézmény az eu­rópai felsőoktatásban épp­oly rangos, tekintélyes, mint az alapítást követő években volt. M. 1. 350 ÉVES AZ ELTE A tudomány fellegvára

Next

/
Thumbnails
Contents