Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-13 / 110. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. május 13., hétfő 3. A törvényes úton szerzett jövedelem A lakosság összes pénzbevétele 1984 októberében negyvenötmilliárd forintot ért el. Mire elég ez a pénz es mire nem? Bizonyosak lehetünk benne, hogy kevésre és sokra egyaránt elég. Kevésre, ha az egyének, a családok igényeit tekintjük mércének. Sokra, ha a valódi szükségletekkel számolunk. Megtorpanás nélkül Ami tény: egyetlen területe van a legutóbbi években a beruházásoknak, bármilyen szempontok alapján nézzük is. ahol töretlen a gyarapodás, nincs visszaesés, megtorpanás nélküli a haladás; és ez a lakossági befektetések köre. Ez a kör ma ötödével nagyobb, mint volt 1980-ban! Ami érzékelteti, a megnehezedett körülmények ellenére sem szünetel a javak tárházának gazdagítása. Negyvenmilliárd forint közelében van most már a lakossági beruházások egy esztendő alatti összege, ami a népgazdaság ilyen célú összes kiadásának a hatodát adja. Ami — az arányok érzékeltetésével — már részben válasz arra is. mire elég a pénz. mire nem. Az előbbieknél is szemléletesebbé teszi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdon súlyát egyetlen — igaz. meghatározó — részterep alaposabb bejárása. Hazánkban a személyi tulajdon döntő hányada: lakás. Az otthonoknak hatvanhárom százaléka — 2,2 millió lakás — személyi tulajdonú családi házban lelhető fel. A községekben ez az arány 91 százalék de a budapesti adatot nem számítva, a többi városban sem kicsiny, mert negyvenkilenc százalékos ez a részesedés. Valamennyi formát — szövetkezeti lakás, társasház. — figyelembe véve. a városokban a lakások hetven, a községekben 92 százaléka személyi tulajdonban van. Igények, egyéni és társadalmi források viszonyára, kölcsönhatására összetartozására — azaz a személyi tulajdon gyarapítását szolgáló törekvések közösségi támogatására — fényt vet az az adat. hogy az újonnan épült otthonoknak mindössze a két százaléka az. amelynél a tulajdonosok nem vesznek igénybe kedvezményes kölcsönt. Nincsen semmi rossz, semmi szocializmusellenes a javak birtoklásának egészséges vágyában, ha ez a vágy az alapvető út°n — a munkával szerzett, illetve más. kiegészítő jellegű, de törvényes formában elért — például öröklés, totónyeremény jövedelmekre hagyatkozva elégül ki. Sőt, nem, hogy rossz nincsen ebben, hanem a társadalomnak egyenesen érdeke a személyi tulajdon megszerezhetőségének törvényes útjait bővíteni, mert ez egyenlő az ösztönzés fokozásával. Amint közös haszon teremtője legalább — ha már többre nem futja bizonyos területeken — az érdekeltséget növelni. Ügyelve az arányokra Ezeknek a tényezőknek az ismeretében — és még inkább hiányzó hatásaik tapasztaltakor — figyelmeztető folyamatnak kell tartanunk. hogy míg 1960-ban a lakosság minden jövedelmi száz forintjából nyolcvanat a munka teremtett elő, addig napjainkra ez az arány hatvanötre csökkent. Ami egyrészt arra mutat magas fokú lett sok tekintetben a pénzben is kifejeződő társadalmi gondoskodás, másrészt viszont arra int. erőteljesen csökkent a jövedelmeknek a munkától függő része, és vele az érdekeltség, az ösztönzés, azaz a társadalomnak nyújtott tényleges teljesítmények valóságos elismerése. Megítélésünk szerint ez a jellemzője mindennapjainknak több nyugtalanságra ad okot. mint például az, hogy — bár sokan és előszeretettel foglalkoznak vele — lottó- és totónyereményekből, munka nélkül — de; törvényes úton! — lehet jövedelemhez jutni. Kerekítve, egy esztendő alatt hárommilli- árd forintot fizettek ki totó- lottó- és lósportnyere- ményekre az országban. Aligha kell különösebben félni ennek az összegnek a hatásaitól, mert a lakosság pénzbevételének a fél százalékát sem teszi, ki, azaz minden száz forintból negyven fillér a részesedése ... A munka nélkül és törvénytelen úton szerzett jövedelmek azok. amelyekre folyamatosan rá kell vetülnie a közfigyelem megvilágító fénysugarának, mert ezek a pénzek valóban rombolnak, torzítanak az értékrendben, értékviszonyokban. Jól jelzi a tágan értelmezett személyi tulajdon gyarapodását. hogy egy év alatt 12,5 milliárd forintot vittünk haza bútorok. 1,4 milliárdnyit háztartási hűtőgépek, 3,5 milliárdnyit tv-ké- szülékek formájában, s 9,6 milliárd forint volt az a pénz. amelyet az oly áhított személygépkocsik áraként egy év leforgása alatt kiadtunk. A lakás — üdülő — után. mint általánosan legértékesebb személyi tulajdont. a gépkocsit említhetjük. Száz munkáscsaládnál Í983. december 31-én 32, a szövetkezeti paraszt háztartásokban ugyanannyi, a szellemiek minden Száz háztartásában 585 darab volt található ezekből. S bár végletes példa, de érzékelteti a személyi tulajdon gyarapodását az is, hogy folyamatosan emelkedik a nagy ösz- szegű kárral járó lakásbetörések száma, amint az is. hogy az öröklési perek megkétszereződtek egy évtized alatt. A legfőbb forrás Nagyon régi. de érvényességéből semmit sem vesztett igazságot idézünk. A 18. század egyik kiemelkedő gondolkodója, Adam Smith írta le A nemzetek gazdagsága című művében: ..Saját munkája olyan tulajdona az embernek. amely minden más tulajdonának legfőbb forrása. s mint ilyen a legszentebb és legsérthetetlenebb.” Az az igazi a döntő kérdés tehát. miként sáfárkodunk ezzel a legfőbb forrással egyéni és közösségi méretekben. értelemben, mert ha jól. akkor minden más tulajdonunk körül sem lehel hiba. baj. S ehhez’ a jó gazdálkodáshoz elengedhetetlen : az egyén lássa legelsőnek — és ugyanakkor tapasztalja is a javadalmazásban — ezt a forrást, mert, ha a legszentebb. akkor ne sérüljön sokféle torz hatás nyomán. M. O. Itt javítják o KGST- országok növényvédő repülőgépeit A MÉM Repülőgépes Szolgálat kaposújlaki területi központja lett a Del-Dunántúl és a KGST-országok növényvédő repülőgépeinek javilóközpont ja. Csehszlovák. lengyel, jugoszláv és magyar gépek nagyjavítását végzik itt. A ISII személyes javító szolgálat az idén 29 repülőgép javítását vál ■alja (MTI-Ioló. Kálmánriv Ferenc fele. — KS.I HOSSZÚ TÉL MÚLTÁN ... Veszélyben a boldogi vizműavalás A boldogiaknak kell a jr víz. Két esztendeje döntöttek felőle, közel ezren vállalva a telkenkénti húszezer forint érdekeltségi hozzájárulást is. Azután megalakult Bálint Sándor tanár* elnökletével a vízműtársulat, és mivel az OTP további húszmillió forint kölcsönnel támogatta az ügyet: a budapesti Vízügyi Igazgatóság salgótarjáni szakasz- mérnöksége generálkivitelezésében megindulhatott a nagy vállalkozás. Hol tart most, május elején? Pillanatnyilag kész a víztorony, a tizenhétből lefektettek tizenhárom kilométernyi csőhálózatot, továbbá 32 tűzcsap, közkifolyó áll a lakosság rendelkezésére. Vagyis ahogyan mondani szokták: csak elkezdeni nehéz vala- rhit, utána megy minden a maga útján... Váratlan akadály Egy hirtelen és kényszerű tény mégis arra késztette Cserkúti István községi tanácselnököt. hogy egyetértésben a helyi pártszervezet vezetőségével, sürgős megbeszélésre hívja össze az ügyben érdekelt feleket. Mi ez a váratlan indíték? A tanácsterem hosszú asztalát körbe ülő szakemberek — közöttük Vasadi János. a BUZIVIG igazgatója. Konvalinka László társulati osztályvezető. Cyürki László tarjáni szakaszmérnökség- vezető, valamint az ügyért aggódó dr. Novák Pálné országgyűlési képviselő — nem kis megrökönyödéssel hallották az elnöki tájékoztatót, miszerint hiába remélték a teljes vízmű alkotmányünnepi átadását, álmuk szerte- foszlóban. Sőt! Miként Györki László megjegyezte. az sem biztosított jelenleg, hogy az eredeti határidőre, azaz 1985 decemberének végére minden a helyén lesz Majd amikor az „elszámoltatásra” is sor került, akkor vált világossá: kin-min múlik a boldogiak remélt öröme. az egész községre kiterjedő hálózat, beruházás elkészülte. Akik komolyan vették Mert ugye a salgótarjáni szakaszmérnökség komolyan vette a szerződést, s a hosz- szú, kemény tél múltán ,,felpörgetett” tempóban végezteti szakembereivel a csőfektetést, az árokfedési, n különböző műtárgyak kihelyezését. Tettrekész ugyanekkor a Vízgépészeti Vállalat gárdája és a Villanyszerelő Ipari Vállalat stábja is. hogy a legkülönbözőbb technikai feladatokat megoldja. Valamennyiük igyekezete mégis dugába dől egyetlen alvállalkozón, amelyet Galgamenti ÁFÉSZ építőrészlege címen titulálnak, s az lenne a dolga-gondja. hogy mielőbb megépítse a vízmű kezelőépületét. Kulcskérdésről van szó e tekintetben, hangoztatja Vasadi János igazgató, és ha nem lehet szót érteni a Túrán székelő alvállalkozóval, akkor sürgősen fölöttes szerveihez kell folyamodni orvoslásért. Mert akár csak egy hónapnyi „csúszás" is hozza magával a többit. Ha nincs kész határidőre az építmény, nyilván sem a VÍV. sem a Vízgépészet nem fogja Boldogon rostokoltatni szakembereit, hanem a menetrend szerint következő munkahelyre irányítja, és mindezzel ráadásként növekszenek a beruházás költségei. A „belépő” nem módosul A helybéli lakosságnak vízszolgáltatás tekintetében persze nem kell aggodalmaskodnia. Kellő tartalék birtokában a telkenkénti „belépő” összege sem módosul. Legfeljebb a boldogi polgárok bizalma rendül meg a helyi vezetőkben, miután azok egyértelműen kinyilvánították már, hogy ez évben vízműavatás lesz Boldogon. 1986 elején pedig megkezdődhet a vízbekötés az egyes családi otthonokba. E délelőtti tanácskozáson azonban olyan emberek ültek össze, akik nem egymásra kívántak mutogatni, hanem a megoldás, a bajból kivezető út módját keresték. És miközben szép rendjén megfogalmazódtak a célszerű tennivalók, közöttük a Heves Megyei Vízmű Vállalat felelősségtudatának fokozottabb ébresztgetése is, a hallatlanul lendületes és tevékeny partner. Vasadi János már a helyi vezetők továbblépése — szennyvíztisztítás! — tekintetében is remek, gyakorlatias ötletekkel szolgált. Továbbmegyek: a tanulmányterv társadalmi terveztetésén túl ígérte, hogy nemcsak anyagi eszközök, hanem technika — szűrőberendezés — biztosításáváI is támogatni kívánják a falut. Valamit valamiért A kívülálló, a körülményeket nem ismerő tmbei megkérdezheti ezek után mire föl ez a nagy támogatókészség? Válasz tekinteteben megintcsak az ország 4400 vízfogyasztó ipari üzemét felügyelő, szolgáló BU- VIZ1G igazgatójára hagyat kozunk,, őt idézzük : — Ahol egy település lakossága ilyen megértő a közügyek irányában, s eny- nyit áldoz pénzben, munkában, segítőszándékú érdeklődésben, az föltétlenül kiérdemli a legkülönbözőbb szervek, intézmények támo- gatókászségét. nem járhat fiaskóval egyetlen összefogás erejű nekibuzdulása sem... Moldvay Győző Mozdonymúzeun Nagycenken Az idegenforgalmi szezon kezdetén egyre több turista keresi fel a kedvelt nagycenki mozdonymùzeumot. Évente több ezren látogatnak el ide, ahol a múlt században és a századfordulón használt mozdonyok láthatók (MTI-fotó: Matusz Károly) Megjelent májusi A Pártélet folytatja a kongresszusi anyagok megjelentetését. A mostani számban a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését közli. A jelentés a pártegység és a pártfegyelem erősítésével kapcsolatban hangsúlyozza: szükséges az eddiginél még jobban felkészíteni a párttagságot a tudatos helytállásra. a párt politikájának odaadó szolgálatára. Valamennyi párttagnak kötelessége, hogy szerény, fegyelmezett magatartással, cselekvő kiállással erősítse a párt iránti bizalmat, növelje a kommunisták, a párt tekintélyét. A szerkesztőség ugyancsak közreadja Gyenes Andrásnak, a KEB elnökének a jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítését. Gyenes András a többi között rámutatott: a beszámolási időszakban erőfeszítéseket tettünk a társadalmunktól idegen jelenségek visszaszorítására, A munka szerinti elosztás elve még nem elég következetesen érvényesül, s ez kedvezőtlenül befolyásolja a tára Pártélet száma sadalom értékítéletét. és rossz hatással van a munkafegyelemre is. A folyóirat összeállítási közöl a kongresszuson elhangzott hozzászólásokból. Negyven esztendővel ezelőtt fejeződött be az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja. Horn Gyula, a fasizmus feletti győzelem történelmi jelentőségét méltatja. Lányi György a választások politikai tartalmát elemzi. Rámutat: a jelöltek általános politikai programja azonos, meg kell azonban mutatniuk egyéni „arcukat”. Lehet — és nyilván van is — egyéni elgondolásuk arról. hogyan akarják választók igényeit, törekvéseit ösz- szeegyeztetni a lehetőségekkel. az országos szándékokkal. Nem árt ha a választók tudják, melyik jelölt mire fog igent mondani és mire nemet. Beck Tamás a vállalati önállóság sokat vitatott kérdéskörével foglalkozik.
