Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-03 / 102. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1985. május 3., péntek A TASZSZ az elnöki döntésről Elítélték a terrorcselekményt Bombamerénylet Belgiumban Egy magát szélsőjobb­oldalinak váltó terrorista szervezet szerdán a hajnali órákban Brüsszelben több sebesültet és két halálos ál­dozatot követelő bombame­rényletet hajtott végre. A terroristák egy robbanó­anyaggal megrakott kismé­retű teherautót a főváros belterületén, a központi pá­lyaudvar közelében találha­tó egyik utcáiban a Gyáro­sok és Vállalkozók Szövet­sége székháza előtt állítot­tak le. A kocsi 0 óra 17 perc­kor lassan égni kezdett, és egy arra felvonuló rendőr- járőr a tűzesetről értesítette a tűzoltókat. Az egyik rendőr közben a teherautón egy, a terroristák ismert jelével ellátott nyom­tatott röpiratofc talált, amely „figyelmeztetett”, hogy a gépkocsi robbant fog. A helyszínre sietett tűz­oltók — a rendőr figyelmez­tetése 'ellenére — a kocsi fe­lé igyekeztek, amikor az felrobbant. Két tűzoltfe a helyszínen szörnyethalt, hár­mat a mentők súlyos sebek­kel kórházba szállítottak. A szerencsétlenül járt. tűzoltó­kon kívül még tizenhármán sebesültek meg. A terrorista szervezet Bel­giumban ecdig végrehajtott merényletei a NATO-léte- sítmények, vagy a katonai szervezettel (kapcsolatot tar­tó cégek ellen irányultak, emberéletet azonban eddig nem követeltek. Ottawa nem követi Washington példáját Kanada továbbra is fej­leszteni fogja kereskedelmi kapcsolatait Nicaraguával és gazdasági segítséget nyújt a managuai kormánynak. « Mint a kanadai hírügy­nökség, a Canadian Press Bonnból jelentette: Brian Mulroney kanadai miniszter- elnök. aki a fejlett tőkés­országok vezetőinek csúcsta­lálkozójára érkezett a nyu­gatnémet fővárosba, értés­re adta, hogy Ottawa nem készül követni Washington példáját. A Nicaraguához fűződő kereskedelmi-gazda­sági kapcsolatok megszakí­tása nem felelne meg Otta­wa érdekeinek — szögezte le a kanadai miniszterelnök. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Kanada — az Egyesült Államoktól eltérően — sohasem szakította meg kapcsolatait Kubával. Ta­valy Kanada összesen 22 millió dollár értékben ex­portált Nicaraguába. Kivite­lének több mint a fele me­zőgazdasági termék volt. A kanadai import értéke elér­te a 45 millió dollárt. Joe Clark kanadai kül­ügyminiszter pedig Ottawá­ban kijelentette, hogy or­szága nem ért egyet a Rea- gan-kormányzat közép-ame­rikai politikájával. Az Egyesült Államok kor­mányának Nicaraguával kapcsolatos politikája a chi­lei katonai fordulat és a grenadai beavatkozás előtti amerikai magatartásra em­lékeztet — írja Szergej Ku­lik. a TASZSZ szovjet hír- ügynökség hírmagyarázója. À kommentátor emlékez­tet rá: miután a kongresz- szus — elutasítva a Reagan- kormány kérését — nem en­gedélyezte újabb pénzügyi segély folyósítását a fegyve­res ellenforradalmároknak. az elnök embargót rendelt el a Nicaraguával folytatott kereskedelemre és leállítat­ta a két ország közötti légi­forgalmat. . A szenátus re­publikánus többségének ve­zetője. Robert Dole ennél is tovább menne — a dip­lomáciai kapcsolatok meg­szakítását javasolta. A washingtoni vezetés az­zal indokolja döntését, hogv a „sandinista rendszer fe­nyegeti a demokráciát, sói az Egyesült Államok bizton­ságát”, és hogy Nicaragua Ronald Reagan, az Ame­rikai Egyesült Államok el­nöke, csütörtök délelőtt Bonnban megkezdte hivata­los tárgyalásait az NSZK ve­zetőivel. Reagant és feleségét, va­lamint George Shultz kül- ügy- és James Baker pénz­ügyminisztert Richard von Weizsäcker, az NSZK ál­lamfője, Helmut Kohl kan­cellár, Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter és a nyugatnémet kormány más tagjai üdvözölték. Ezt követően'az amerikai elnök előbb Weizsäcker ál­lamfővel, majd Kohl kan­cellárral folytat megbeszélé­seket az amerikai űrfegy­verkezési programról, a csü­törtök délután megkezdődő" tőkés gazdasági csúcstalál­kozóról és a kelet—nyugati viszonyról. Reagan NSZK-beli látoga­tása és a tőkés csúcstalálko­zó rendkívüli biztonsági kö­rülmények között zajlott le. Bonnban tizenkétezer ren­dőrt vontak össze, a lezárt kormánynegyedben öt-tíz- méterenként álltak fegyve­res rendőrök. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár „teljes mértékben jogosnak” nevezte az Egye­sült Államok űrfegyverkezé- ,si programját Ronald Rea­gan amerikai elnökkel való „a szovjet katonai jelenlét bázisa a térségben" — írja a TASZSZ hírmagyarázója. Valójában Washington fe­nyegeti a sandinista rend­szert. Hadüzenet nélküli há­borút folytat Managua el­len: fegyverekkel látja el az ellenforradalmárokat. elak­násítja a nicaraguai kikötő­ket. A Fehér Ház igyekszik megkerülni azokat a korlá­tokat, amelyeket a törvény- hozás állított elé. Törvény- ellenesen pénzel hondurasi katonai létesítményeket, olyan pénzeszközöket hasz­nálva fel, amelyeket egészen más célra utaltak ki a tör­vényhozók. A közép-amerikai problé­mák nem oldhatók meg erő­politikával. Mint arra a na­pokban a szovjet és a ni­caraguai vezetők találkozó­ján rámutattak, az egyetlen járható út a tárgyalások út­ja, tekintetbe kell venni a térség minden országának törvényes érdekeit — írja a TASZSZ kommentátora. csütörtöki, bonni tárgyalá­sán. Kohl ugyanakkor az NSZK-nak azt a kívánságát hangsúlyozta, hogy a nyu­gat-európai államok dolgoz­zanak ki közös álláspontot az amerikai programban va­ló részvételükkel kapcsolat­ban. A hét vezető tőkés állam csütörtök délután kezdődött gazdasági csúcstalálkozója előtt az amerikai elnök és a nyugatnémet kancellár egyetértettek abban, hogy az Általános Vámtarifa- és Ke­reskedelmi Egyezmény (GATT) tanácskozássorozatát már a jövő év elején össze keld hívni a szabad kereske­delmet akadályozó korlátok leépítése érdekében. Mind­ketten szorgalmazták a tő­kés gazdasági fellendülés erősítését. Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfő és Hel­mut Kohl kancellár köszö- netüket fejezték ki Reagan elnöknek azért, hogy vasár­nap felkeresi a bitburgi ka­tonai temetőt (ahol — töb­bek között — 47 SS-katona sírja is található). A két fél ezt a — nagy nemzetközi til­takozást kiváltó — aktust a nyugatnémet—amerikai „megbékélés” szimbólumá­nak szánja. Ronald Reagan amerikai elnök a lejlett tőkés országok csúcstalálkozójának kezdete előtt megbeszélést folytatott Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral. (Népújság Telefotó — AP—MTI—KS) Tőkés csúcstalálkozó Reagan Bonnban Gorbacsov üzenete Bettino Craxi olasz mi­niszterelnök csütörtök dél­előtt. Bonnba való elutazá­sa előtt a miniszterelnöki hivatalban fogadta Nyikolaj Lunykov római szovjet nagy­követet. aki Mihail Gorba­csov üzenetét adta át az olasz kormányfőnek. Ezt ma­ga a szovjet nagykövet kö­zölte az újságírókkal, köz­vetlenül a találkozás után. Kérdéseikre válaszolva el­mondta, hogy az üzenet a bonni csúcstalálkozóval kap­csolatos, a béke megőrzésé­nek ügyével foglalkozik. Honecker Moszkvába látogat Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra. az NDK Államtanácsá­nak elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának és a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására május 4-én baráti látoga­tásra a Szovjetunióba érke­zik — jelentették be csü­törtökön hivatalosan Moszk­vában. ' Szerződés a Vatikánban Két dél-amerikai ország. Argentína és Chile évszáza­dos területi vitája csütörtö­kön hivatalosan is lezárult: Dante Caputo argentin és Jaime del Valle chilei kül­ügyminiszter II. János Pál pápa jelenlétében ünnepé­lyesen ratifikálta a novem­ber 22-én aláírt, a Beagte- csatorna körüli viszályt ren­dező béke- és barátsági szer­ződést. A Beagle-csatorna és kör­nyékének hovatartozása több mint száz éven keresztül el­lentétek forrása volt Argen­tína és Chile között. A Va­tikánt hat évvel ezelőtt kér­te fel a két dél-amerikai or­szág arra, hogy vállaljon közvetítői szerepet ebben a viszályban. A pápa csütörtökön meg­elégedéssel szólt a létrejött megállapodásról. Hangot adott annak a reményének is, hogy Argentína és Chile példáját — vagyis azt, hogy egy komoly vitás kérdést békés tárgyalások útján ol­danak meg —, a földrész más országai is követni fog­ják. Husszein Irakban Husszein jordániai ural­kodó kíséretével szerdán es­te Bagdadba érkezett. A ki­rályt a repülőtéren Szaddam Husszein államelnök fogad­ta. Utoljára március 18-án járt itt: akkor Hoszni Mu­barak egyiptomi elnök tár­saságában. Mind márciusban, mind pedig most közölték, hogy tanácskozásuk első számú napirendi pontja Irán és Irak háborúja, bár más. az arab világot érintő ügye­ket is áttekintenek. (Jordá­nia az Öböl háborújában az első incidensek óta szilár­dan Irak oldalán állt.) —( Külpolitikai kommentárunk )— Az embargó AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKE nyilvánvaló­an hiú ember. Kettős értelemben is az: magánem­berként és politikusként. Május első napján ennek ékes bizonyítékát adta a Nicaragua ellen elrendeli teljes kereskedelmi embargóval. Senki neim vitatja ugyanis, hogy ez az igen kemény intézkedés válasz volt az amerikai kongresszus múlt heti döntésére, amely megtiltotta Ronald Reagannek, hogy pénzt adjon a nicaraguai ellenforradalmárok katonai ak­cióinak támogatására. A honatyák becsukták a pénz­tárcát, így a dacos, és sértett elnök meg akarta mu­tatni, hogy olyan fegyvere is van, amelyet a vele egyet nem értő képviselők nem üthetnek ki a ke­zéből. Az első kommentárok nem véletlenül azt emleget­ték, hogy a kereskedelmi zárlat, amellett, hogy vi­tathatatlanul nagy gondokat okoz Nicaraguának, leginkább a kongresszusnak volt címezve. Annak a kongresszusnak, amelyben mind többen aggódnak azért, hogy az Egyesült Államok belegyalogolhat egy latin-amerikai háborúba, ha tovább erősíti közvetett részvételét egy önálló és törvényes kormányzat el­leni gerillaháborúban. REAGAN TAGADHATATLANUL sikeres elnök­nek bizonyult eddig, hiszen kemény és sokszor kér­lelhetetlen politikájának odahaza csak igen ritkán mondtak ellent első négy évében. Éppen ezért volt számára olyan fájó csapás, hogy a kongresszusban megfeneklett a nicaraguai ellenforradalmároknak szánt 14 millió dollár ügye. Politikusi és emberi presztízsveszteségnek érezhette ezt Ronald Reagan, s feltűnően keményen igyekezett visszaütni. A ked­ve szerinti katonai megoldást átmenetileg félre kel­lett tennie, maradt a kereskedelmi embargó, amely egy nagyhatalom kezében különösen erős fegyver. Mert bármennyire is rossz volt már évek óta Wa­shington és Managua kapcsolata, azért az amerikai kontinens leghatalmasabb gazdaságával mégis je­lentős maradt Nicaragua kereskedelme: az ország évi forgalmának 15—20 százalékát tette ki. Egy olyan helyzetben, amikor a rákényszerített háborúskodás a sandinista rendszer erejének javát leköti, s a ni­caraguai gazdaság irdatlan nehézségekkel küzd, sú­lyos csapás egy ilyen embargó — ez nem vitás. A NAGY EGYESÜLT ÁLLAMOK, miután a buz­dított és gyámolított ellenforradalmár csapatok nem tudják elsöpörni a baloldali managuai rendszert, most totális gazdasági háborúba kezdett a kis Ni­caraguával. Érthető, hogy ezáltal különleges súlyt kapott Ortega most folyó körútja az európai szocia­lista országokban. A gazdasági fojtogatást túlélni értelemszerűen csak baráti segítséggel lehet. S ez jó esély, amelyet az is igazol, hogy Reagan döntését Amerikában is sokan bírálják, mondván célt nem érhet, csak elzárja az utat a békés rendezés előtt. Nagyon valószínű, hogy a sértődött elnök célja ép­pen ez volt. Avar Károly r* ■ Értesítjük T. Fogyasztóinkat, hogy Egerben az alábbi I ■ helyeken és időpontban fenntartási munkák miatti Áramszünet lesz. 1985. május S an 13 órától 16 óráig Bacsó B. u. 1—5. sz., 2—6. sz., Neumayer u. Vörösmarty u. 2., 4., sz. Arany J. utcai tömbbelső, Bartók tér, Kohári S. u. 1—13. sz. 1985. május 6~án 6 órától 18 óráig Lenin út páratlan oldal 155.—végéig. Fadrusz u.. Gyulafehérvári u.. Munkácsy u., Berzsenyi u.. Székelyudvarhelyi u.. Liszt F. u., Pogonyi u., Kazinczi u.. Tompa u„ Kölcsey tér, Zombori u., Temesvári u., Szabadkai u., Zólyomi u„ Szövetkezet u., Faiskola u., 30—62.-ig. 1985. május 7~én 6 órától 18 óráig Nagyváradi u.. Brassói u., Faiskola u„ 14—26. Külsösor Breznai u.. Pucky M. u., Sas út 2—4. sz. I I I I L ÉMASZ Vállal»! I I I I J Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: Mátra ÊLVEGY Egri Fiók: Eger» Lenin út 13*. Felvesz júniusban nyitó önkiszolgáló raktáráruhazaba vezetőt és vezető helyettest — középfokú áruforgalmi illetve boltvezetői képesítéssel. Férfi-női raktári dolgozókat: számlagépírót. Központjába férfi-női raktári dolgozókat, (déligyümölcs- válógató, -csomagoló); kézi adatrögzítőt; gépírni tudó adminisztrátora: targoncavezetőt; árukísérőket. KSH SZl)v. Egri Számítóközpont: Eger» Grónay u. 3. Adminisztrációban jártas gépírót sürgősen felvesz, továbbá programozót és rendszerszervezőt. Heves Megyei Állami Építőipari Váll.: Eger Lenin út 140/b, Ózdi, mezőkövesdi, füzesabonyi munkahelyekre felvesz kőműves szakmunkásokat kubikosokat. MEFAG. Gépjavító üzeme: Eger, Tárkányi út Felvesz takarítónőt 6 vagy 8 órás munkaidőre. Heves Megyei Sütő- és Édesipari Váll.: Eger, Sas út «0». Halmajugrai Kekszgyárba női dolgozókat alkalmaz csomagoló munkakörbe; villanyszerelőt: elektroműszerészt: középnyomású gáztüzelésű kazánhoz fűtőt. Hatvani Kenyérgyárába villanyszerelőt, elektroműszerészt, lakatost tmk-munkakörbe. Egerbe sütő- és édesipari technológust: anyag- és áruforgalmi gazdálkodót. Ho Si Minh Tanárképző Főiskola: Eger Szabadság tér 2. Alkalmaz gyors- és gépírót: villanyszerelőt; vízvezeték-szerelő szakmunkást: takarítónőket. Park Szálló: Eger. Klapka u. 4. Felvesz férfi-női mosodai dolgozót: szakácsot: betanított szakácsot: konyhalányt: éttermi és szállodai takarítókat: fűtésszerelő; vízvezeték-szerelő: kőműves szakmunkásokat. Finomszerelvénygyár: Eger Alkalmaz technológust: szerszámszerkesztőt: női-férfi gépmunkásokat: női meóst: gépi forgácsolót: lakatost: vegyész szakmunkást.

Next

/
Thumbnails
Contents