Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-10 / 108. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. május 10., péntek A Metallogiobus Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat tarnaszentmiklósi főosztálya az idei évben 1,7 milliárd forint árbevételi tervet tűzött ki célul. A sokrétű tevékenység mellett, amely kiterjed az értékesítésre és a gyártásra is, gondot fordítanak arra. hogy az építőipart A víznyomó és lefolyó«.sövek széles és a kislakásépítőket ellássák sok hasznos tartozékkal. skálájával segítik az építkezőket Papp László műhelyvezető az elkészült bádogos termékeket veszi szemügyre HATVANBÓL JELENTJÜK: Napirenden a feldolgozóipar és a zöldségtermesztés Tegnap délelőtt — Fodor Sándor elnökletével — Hat­vanban ülésezett a Magyar Kereskedelni Kamara észak­magyarországi bizottságá­nak mezőgazdasági és élel­miszeripari munkabizott­sága. Bevezető tájékoztatót Perczel János, a TÓT ágaza­ti és koordinációs főosztá­lyának vezetője tartott a nagyüzemi zöldségtermesztés lehetőségeiről, illetve a fel­dolgozóipar anyagellátá­sának problémáiról. Megál­lapította többek között, hogy konzerviparunk az utóbbi években nem' a mezőgazda- sági termeléssel azonos mér­tékben fejlődött, s ugyanak­kor szerkezete is változott. Bővült a gyümölcskészítmé­nyek listája, a húsipar, vagy éppen a zöldségfélék feldol­gozása viszont valamelyest csökkent. Ebben részes az alapanyag-hiány, de ár- és jövedelmezőségi kérdések is belejátszottak a helyzet ilye­tén alakulásába. Ami az alapanyag előteremtését ille­ti erőteljes szakosodásnak lehetünk szemtanúi, aminek eredményeként a konzerv­ipari produktumok előállí­tásához szükséges. Zöldségek 70 százalékban már a nagy­üzemi. háztáji integrációk­ból kerülnek ki. Azt is em­lítette Perczel János, hogy sokat javult a zöldségkon­zervek devizakitermeló képessége, ezért arra kell törekedni, hogy az ágazat a gazdaságokban kiemelt támo­gatást élvezzen, a gyárak pedig versenyképes árakkal honorálják a jó minőségű alapanyagot. Rákóczi Lajos, a Hatvani Konzervgyár termeltetési fő­osztályának vezetője hozzá­szólásában kifejtette, hogy a munkájukhoz szükséges fő­alapanyagok. a paradicsom és a zöldborsó hiánya évről évre nagyobb gond elé állít­ja az üzemet. Emiatt egy­re inkább előtérbe kerül a profilbővítés kérdése. Vagy­is a zöldség mellett más alapanyagú cikkek gyártá­sát kell szorgalmazniuk, ami viszont új üzem létesítéséi feltételezi, ami nagy költ­séggel jár. Kiss József> a Hevesi Rákóczi Tsz terme­lési elnökhelyettese a to­vábbiakban megerősítette, hogy a sok élőmunka miatt mindkevésbé jövedelmező a zöldségfélék megtermelése, nagyüzemi háttér nélkül pedig nincs nagyméretű ház­táji zöldségtermesztés. A hozzászólók sorában volt Kolozs László, a Vác- szentlászlói Zöldmező Ter­melőszövetkezet elnökhe­lyettese is. Megállapítása szerint a 200—500 hektáros zöldborsó termesztésnek van jövője, ehhez viszont gépek importjára van szük­ség, mert egyre fogy a munkaerő. Hangsúlyozta to­vábbá, hogy mind a paradi­csomnál, mind a zöldbor­sónál a minőséget kellene jobban megfizetni, s a gaz­daságoknak nem gépekben adott válogatásra van szük­ségük. A hozzászólások kapcsán véleményt nyilvánított Koó.i Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője is, reálisnak ítélve az elhangzott észrevételeket, az iparág és a termelők gondjait. Ugyanakkor meg­jegyezte, hogy a feleknek a kölcsönösség elve alapján kell az érdekellentétek ki­küszöbölésére törekedni­ük, de nem hagyhatók fi­gyelmen kívül a kormány­zati követelmények sem. A Planétás — a folytatás Vendéglátó kereskedők Eger legújabb étterme a Planétás (Foto: Perl Márton) A kereskedelem és a ven­déglátás — voltaképpen két szakma. Ám határaik egyre inkább elmosódnak. Az élel­miszer-csemegebolt okban, leginkább az ABC-áruházak- ban mind gyakoribbak a presszógépek, a büfésarkok : kávézni lehet, hűsítőket és különféle süteményeket fo­gyaszthat a vevő. Sőt sok helyütt már hidegkonyhai készítményeket is talál. Mi több: például a Heves Megyei Élelmiszer ■ Kiskeres­kedelmi Vállalat még előbb­re lépett. Nemcsak kiszol­gálja, hanem le is ülteti a vendéget. S úgy ám, hogy a profilbővítés helyett már- már profilváltásra gondolhat az ember! — Szó sincs ez utóbbiról — magyarázza Szabó László igazgató a gyöngyösi köz­pontban —, csupán élünk a lehetőségeinkkel, s megpró­bálunk legjobb igyekeze­tünkkel alkalmazkodni a te­rületünkön közismert élénk idegenforgalomhoz is. Talán nem sokan tudják, ezért el­mondom, hogy az érvényben lévő jogszabályok szerint akár 30 százalékkal is eltér­hetünk eredeti tevékenysé­günktől. ha az igények és vállalati gazdálkodásunk úgy kívánják. Immár három esz­tendő óta tudatos üzletpoli­tikával törekszünk minden­napi munkánk kiegészítésé­re. Ennek során itt a város­ban gyermekcipőboltot, vas­műszaki árudát nyitottunk, több ABC-nkben pedig — a jelentősebb munkáslakta körzetekben, az eddig kevés­bé ellátott területeken — a legszükségesebb iparcikkek választékát szélesítettük. Míg a szakmához egyébként kö­zelebb álló vendéglátásban, a kínálat növelésén túl a ki­szolgálás körülményeit is ja­vítottuk. A hagyományos egy­ségekben megjelent büfé­áruk ugyanis — mint tapasz­taltuk — észrevehetően nö­velték látogatottságunkat. Észrevettük, hogy az érdek­lődők az addiginál szíveseb­ben időznek nálunk, s örömmel vennék, ha kényel­mesebben. kulturáltabban is elkölthetnek a megkívánt fi­nomságokat. Az egri. Dobó téri „Delikátesz" — bár megjelenésében teljesen új­szerű — bizonyos fokig még a régebbi formákhoz áll köze­lebb, a Széchenyi utcai „Cherry" azonban, már in­kább egy sajátos presszó. Míg az ugyancsak a megye- székhelyi. Zalár utcai „Pla­nétás": igazi ételbár. A fel­szolgáláson túl ez utóbbi he­lyeken a berendezés isi vala­miféle intimebb hangulatot teremt: megragadja, marasz­talja a betérőt. — Egeren kívül másutt is találkozhatunk az újfajta tö­rekvésekkel? — Természetesen, hiszen a vendégjárás szűkebb hazánk egyéb részeit is számottevő­en érinti. Ennek figyelembe­vételével Eger mellett eddig. elsősorban a Mátrában pró­báltunk szembetűnőbben vál­toztatni hálózatunkon. Ide vo­natkozó programunk első lé­péseként a füredi „Gomba" átalakításához fogtunk. S ahogyan immár egy eszten­deje észrevehették az ideva­lósiak. a kirándulók és üdü­lők: nyoma sem maradt a valamikori már meglehető­sen kopott, egyszerű árusító­helynek! A környezetbe ke­vésbé illő kis pavilont sok­kal impozánsabb építmény- nyél váltottuk fel igen rö­vid idő alatt. Ma már a „Fü­redi terasz” választékos gyorsétkezést biztosító III. osztályú üzlet, ahol a vendég persze amellett, hogy asztal­hoz ülhet, vásárolhat is kedvé­re a legváltozatosabb már­kás italokból vagy emléktár­gyakból. Ugyanakkor a Ga­lyatetői „faházunkat” is fel­váltottuk egy romantikusabb, olcsó kisvendéglőfélévei. ahol a köténykés pincér ol­csó egytálételeket hord a konyhából a bakancsos tu­risták látható megelégedése­re, hogy a szintén kínált ajándékcikkekről már ne is szóljak. Mindezek a Belke­reskedelmi Minisztérium, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács. a ME BIB és a városi, megyei tanácsok igen jelen­tős támogatását is élvező úgynevezett kanténerprogram megvalósítása során szület­tek. S a fejlesztés folyta­tódik: hasonlóan előregyár­tott. a helyszínen szerelt blokkokból alakítjuk ki to­vábbi üzleteinket is. — Hol számíthatunk kon­téneres egységekre? — A Sás-tónál gondoltunk még a hegyvidéken eddig használt faépítmény elegán- sabbal történő kicserélésére, s más vállalattal együtt Mát­raházán is ilyesfélét akarunk. S természetesen : mindkét helyen még az idei fő sze­zonban. Egyidejűleg Kékes­tetőn nagyobbítjuk, s étkező- sarokkal is kiegészítjük élel­miszerüzletünket az év vé­géig. Valamennyi mátrai egy­ségünkben pedig megpróbá­lunk bizonyos tájjellegű spe­cialitással is kedveskedni. Valami olyanfélével, ami nyilvánvalóan minden üzle­tünkben megtalálható lesz. Ugyanekkor a Tisza tájról sem feledkezünk meg. A nö­vekvő népszerűségű Kiskörén például — egyelőre — az ABC-áruházat nagyobbítjuk. büféprofillal is teljesebbé té­ve. — A profilbővítés mit hoz a „konyhára”? — Jóllehet, a legutóbbi két esztendő alatt 71 száza­lékkal nőtt vendéglátó ..ága­zatunk" forgalma a bevéte­le azonban így csak 10,5 mil­lió forintos volt tavaly. El­enyésző az ez évi 1,7 milli­árdos teljes áruforgalmunk­ban. S nyeresége alapján sem mondhatnám, hogy éppenség­gel ösztönöz bennünket. Megvallom ; nem is ezért foglalkozunk vele, hanem sak­kal inkább a terület ellátá­sáért érzett felelősségünk miatt. Ügy gondoljuk, hogy nekünk is kötelességünk a magunk módján osztozni a vidék feladatain. Végső so­ron pedig csak jó lehet, ha más oldalunkról is megismer­tetjük magunkat növeljük hírünket. Kétség nem férhet hozzá. Noha a gazdaságosság is fontos... Gyóni Gyula 111 ezer tonna színesfémhulladékot dolgoznak fel kohászati felhasználásra az apói és a csepeli öntödék számára A Metallogiobus tarnaszentmiklósi telepéről... Nagy tekercsben érkezik az aluminiumlemez további feldolgozásra, amelyeket Rab László bont fel (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents