Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-08 / 106. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. május 8., szerda i. Kisvállalat Négy kereken—az ügyfelekért Czibolya György szerelő (utómücsere közben Még egészen fiatal a Gyöngyösi Autószerviz Szolgáltató Kisvállalat, hiszen megalakulása óta alig telt el egy kis idő. Ha azonban hozzátesszük, hogy valamikor AFIT névre hallgatott, már egészen más lesz a véleményünk a koráról. Munkájának minőségét azzal az összegezéssel lehet érzékeltetni, hogy tavaly felelősségre vonást nem kellett kezdeményezni a vezető beosztásban levő dolgozóknál. Létszámuk valamivel meghaladja a száz főt. A bérfejlesztésük mértéke átlagosan négy százalék. Miután az autógyártás - ban a fejlődés folyamatos és eléggé gyors, a szakembereknek is állandóan fejlődniük kell. Erre ad jó alkalmat a továbbképzés, amelyen az elmúlt évben tizenöten vettek részt. Az autógyárakban hárman ismer kedtek a műszaki újdonságokkal Csehszlovákiában, az NDK-ban és Lengyelországban. A szakmunkások utánpótlására is van gondjuk. Jelenleg tizenegy ipari tanuló gyakorlati képzése folyik náluk. Tavaly április 1-től, az alkalmazottak már 40 órás munkahetet dolgoznak. Ez a munkarend a szakmunkásoknál két évvel korábban kezdődött el. Miután a vállalatnak legfőbb célja a szolgáltatás, ezen belül is a lakossági igények kielégítése, jelentős figyelmet fordítanak ezeknek az arányaira. Az árbevételnek több mint a fele szolgáltatásból származik, ezen belül a lakosságnak nyújtott javítások alig maradnak el a 90 százaléktól Munkájukat minősíti az a tény, hogy lakossági reklamáció évente legfeljebb csak két-három esetben fordul elő. Megnehezíti tevékenységüket az alkatrészellátásban mutatkozó hiányosság Ogy segítenek magukon, hogy növelik készleteiket mert különben munkájuk folyamatossága fennakadást szenvedne. Bár a könyvelési adatok szerint a készletállományuk nagyobb ösz- szeggel nőtt, ez csak látszólag igaz. mert a változást az árak emelkedéséből származtatják. A fűtési energia felhasználását felügyelő szerv a vállalatnál a fűtőolaj fel- használását 1985. október 1- ig engedélyezte. Erre az időre meg kell valósítaniuk a gázzal való tüzelést. A beruházás várható költsége megközelíti majd a másfél millió forintot. Ehhez a városi tanácstól kértek anyagi támogatást. Köztudott, hogy nálunk a gépkocsipark öregszik. A nagyjavítás még mindig gazdaságosabb, mint a kocsicsere. Ezért egyre többen igénylik a teljes karosszériacserét. Az OTP a nagyobb összegű javításokhoz hitellevéllel segíti a kocsi- tulajdonosokat. Megtörténik, hogy a vállalat területén keletkezik olyan kár az autóban, amely az eredményüket terheli. Tavaly két olyan sérülés zajlott le. amelyek esetében nem tudták megállapítani, hogy a szerelők közül ki okozta a kárt. A rendőrségi vizsgálat sem járt sikerrel. A kár megközelítette a tízezer forintot. A kisvállalat dolgozóinak munkáját segíti a pártalap- szervezet is. Működik náluk szakszervezeti bizottság is. A KISZ-tagok száma meghaladja a harmincat. A dolgozóknak háromnegyed része a törzsgárdához tartozik. Akik a zárt technológiás vizsgáztatást végzik: Trcncsényi József és Tasi Mihály (Szabó Sándor felvételei) Egy év, 645 elárusítóhely Korszerűbb üzletek a kistelepüléseken Tavaly áprilisban a SZÖVOSZ elnöksége hároméves programot hirdetett a kistelepülések kiskereskedelmi hálózatának és felvásárlótelepeinek rekonstrukciójára. Az első esztendő tapasztalatait nemrégiben értékelték. Megállapították: összességében kedvezőek a tapasztálatok, időarányosan teljesültek a legfőbb célok. Az áfészek egy esztendő alatt 483 kisközségben és ta- nlyán. összesen 645 üzletet és telepet újítottak fel. illetve korszerűsítettek. Ebből 391 napiciklküzlet 183 vendéglátó egység, 23 tüzelőanyagtelep. 48 pedig felvásárlótelep. Kulturáltabb körülmények Az érintett települések kereskedelmi és vendégilátóipa- ri alapterületét 10,9 százalékkal növelték. Az üzletek nagy hányadában új vagv felújított berendezéseket helyeztek el. javították a szolgáltatások színvonalát, bővítették a hűtőkapacitást. Számottevően jobbá, kulturáltabbá tették a vásárlási és a munkakörülményeket. A felújított üzletek 35 százalékában korszerűsítették a technológiát, és 28 százalékban új kiszolgálási formát vezettek be. Az áfészek a rekonstrukcióhoz eddig 309 millió forintot használtak fel. Ennek a legnagyobb részét — 129,3 millió forintot maguk az áfészek adták, saját forrásaikból. Valamivel kevesebbet. 120 milliót tesz ki az az összeg, amit — pályázat alapján — a SZÖVOSZ bocsátott rendelkezésükre, a fogyasztási szövetkezetek által képzett kölcsönös támogatási alapból. Célrészjegyként 31,5 millió forintot fizettek be a szóban forgó települések áfész- tagjai. Mindemellett 14,1 millió forintot folyósítottak az üzletek felújítására az áfészek megyei szövetségei, szintén a szövetkezetek által létrehozott alapból. s ugyanekkora összeggel járultak hozzá a rekonstrukcióhoz a tanácsok. A Pénzügyminisztérium — a SZÖVOSZ javaslatára — hozzájárult ahhoz, hogy a program keretében 12.6 millió forint értékű beruházást fenntartási költségként számolhassanak el az áfészek. Elsősorban a korábban más rendeltetésű épületek kereskedelmi célra való hasznosítását, a hűtőkapacitás bővítését, melegkonyhás üzletek kialakítását és mozgóboltok beszerzését lehetett ilyen címen elszámolni. Központi támogatással A fogyasztási szövetkezeti tagok, a lakosság és a helyi szervek kedvezően fogadták a hároméves programot, és annak első évi. kézzelfogható eredményeit is. A tagak és a társszervek a rekonstrukcióhoz — főként a bővítésekhez — nagy értékű társadalmi munkával is hozzájárultak. (Ennek értéke nem szerepel a tételesen felsorolt ráfordításokban.) A megyei szövetségek is eredményesen dolgoztak, többségük jó színvonalú, sokoldalú szakmai segítséget nyújtott a szövetkezetéknek, a program időarányos végrehajtásához. Fontos szerepük volt abban is. hogy a helyi szervek. társadalom- politikai súlyának megfelelően értékelik azt a munkát, amit a kistelepüléseken élők létfeltételeinek javításáért végeztek az áfé- szek. A SZÖVOSZ és a Pénzügyminisztérium megállapodott a hároméves rekonstrukció folytatásához szükséges központi támogatás összegében. A SZÖVOSZ- nál kezelt központi támogatási alapból az idén 200. a harmadik évben pedig, vagyis jövőre 230 millió forint fordítható erre a célra A program keretében megvalósuló beruházás-jelle- gű fejlesztés felhalmozási adóját indokolt esetben átvállalhatja az áfészektől a SZÖVOSZ. Ez az összeg 20 millió forintot jelent. Folytatják a programot Az áfészek. a tavalyi tapasztalatokat hasznosítva folytatják tovább a hároméves program végrehajtását. Arra törekszenek, hogy a munka szervezetebbé tételével, takarékos megoldások széles körű alkalmazásával, házilagos kivitelezéssel és jobb együttműködéssel, minél eredményesebben hasznosítsák a rendelkezésükre álló anyagiakat. A múlt évben ismét bebizonyosodott, hogy a szövetkezeti összefogás erejével, lényegesen javítani lehet az aprófalvakban és tanyákon élő emberek vásárlási körülményein, kereskedelmi ellátásán. Vagyis tettekkel lehet hozzájárulni ahhoz. hogy a kistelepülések népesség- megtartó ereje valóban erősödjék. Sz. E. Építők a szakmai utá n pótlásért Megyénk építőipari szervezeteinek fontos szerepük van abban, hogy az építési igények a tervek szerint megvalósuljanak. Annak, hogy a gazdálkodó egységek eleget tehessenek megbízásaiknak, alapvető feltétele: !egyen elegendő Szakember. Ez viszont elképzelhetetlen megfelelő szakemberképzés, szakmai utánpótlás nélkül. A vállalatoknak szervezetten gondoskodniuk kell arról is. hogy a szakmunkások mellett növekedjék a mesteremberek, a technikusok, a főiskolát és egyetemet végzettek száma. Az utánpótlás helyzetét a szakszervezetek rendszeresen vizsgálják. Az SZMT elnöksége nemrég vitatta meg azt az előterjesztést, amelyet az építők megyei bizottsága terjesztett a testület elé. Mint a jelentésből egyebek mellett kitűnt: a kivitelező építőiparban megnőtt a dolgozók érdeklődése a több szakmás képzettség iránt. Ez kedvező. hiszen vannak olyan mesterségek — üveges, tetőfedő, bádogos —, amelyeket ma már szakmunkásképző iskolákban nem oktatnak. Ilyen ismeretek megszerzésére csak felnőtt korban. a vállalatoknál van lehetőség. Mit kell tenniük a vállalatoknak a kihaló szakmák megmentéséért? A testület mindenekelőtt azt ajánlja a cégeknek, hogy szélesítsék pályaválasztási tanácsadó tevékenységüket. Ezen a téren eredményeket könyvelhetnek el az állami és tanácsi építőipari vállalatok: az ifjúsági brigádok meghívják munkahelyükre az építőipar iránt érdeklődő szülőket és iskolás gyermekeiket. A vállalatok törődnek a pályakezdőkkel, segítik beilleszkedésüket a munkába, biztosítják szakmai fejlődésüket és megteremtik érvényesülésük lehetőségeit. Ebben a tevékenységükben bátorítást kapnak a szakszervezeti bizottságoktól, ame- lylík kiemelt feladatnüknak tartják az utánpótlás nevelését és megtartását. A téma vizsgálatánál figyelembe kell venni azt is. hogy az építőiparban jelentős a fluktuáció. Ennek is szerepe van abban, hogy növekszik a képzetlen munkaerő, illetve azdk száma, akik nem rendelkeznek általános iskolai végbizonyítvánnyal. A megye kivitelező építőipari vállalatainál az elmúlt években gyarapodott a közép- és felsőfokú végzettségűek száma, nagyobb részük fizikai munkás. Gondok vannak viszont a dolgozó nők szakmai képesítésével. Am tótni kell azt is, hogy ebben az iparágban több a sajátosság, mint másutt. Néhány üzemben ugyanakkor — Parádi Üveggyár, bútorgyárak — a nők nagyobb részé átképzéssel tanul szakmát. A munkáltatók az építők megyei bizottságával együttműködve újabb átképzési. továbbképzési lehetőségeket teremtettek, amelyek hozzájárulnak a hiányszakmák csökkenéséhez. Az utánpótlás nevelése korszerűen felszerelt tanműhelyekben történik a HÁEV-nél, amely az építőipari gazdasági társulás szakmunkásképzésének bázisa. A vállalatok a felnőttoktatás keretében teremtenek lehetőséget több szakma elsajátítására, a változó igényeknek megfelelően. Felmérik, melyek azok a munkahelyek, ahol hosszabb távon csak a szükséges szakismeretek megszerzésével lehetséges az egyes szakmák további létezése. Ezek figyelembevételével készítik el az oktatási terveket, alakítják együttműködésüket az oktatási intézményekkel. Az SZMT elnöksége egyébként cselekvési programot dolgozott ki a pályaválasztással, a szakmunkásképzéssel, a munkahelyi beilleszkedéssel összefüggő szakszervezeti tevékenység javítására. Az 1981-ben megfogalmazott javaslatok ma is érvényesek. Ahol a fiatal! szakmunkásokat az idősebbek egyenrangú munkatársaknak tekintik, ahol az ' érdekeltek a szak- szervezeti bizottságokkal közösen. együtt gondolkodva oldják meg a szakember- utánpótlás sürgető tennivalóit ott az SZMT útmutatásai szerint, eredményesen járnak el. M. 1. Varga János a karambolos kis Polski át vetch* közben
