Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. május 7., kedd 3. Megújhodó külkereskedelmünk MOST NYOLC ÉS FÉL MILLIÓÉRT (Fotó: Szántó György) Gázvezetéket építenek Gyöngyösön Az utóbbi esztendőkben a ■magyar gazdaság reformjai ellenére is fölöttébb kapasz­kodniuk kelllett külkereske­dőinknek. A világpiacon ugyanis nem történt lénye­ges javulás, s a magyar áruknak minden eddiginél több korlátozó és protekcio­nista iintézíkedéssel, vámmal kelíli szembenéznie. Ugyan­akkor sok termékünk gyár­tója még mindlig adós ma­radt ai világszínvonallal. Még a határainkon belül is ren­geteg konkurrense támadt a külkereskedelmi cégeknek, hiszen ma miár az a rit­kább, ha egy vállalatnak, gyárnak, szövetkezetnek nincs önálló vagy legalábbis ese­ti export joga. Soha ily ver­senyre nem késztették a neves, nyugalmasabb napo­kat is látott Tran selek trot, Konzumexet. Metrimpexet, Chemolimpexet és a többie­ket. A hagyományos, jól ki­épített nemzetközi kapcso­latok persze kamatoznak. S azt már megtanulták külke­reskedőink, hogy egyetlen piacról sem szabad kivonul­ni, ahova egyszer ro-~ si­került betömi. A Tiranselekt- ro például a minap egy dél­amerikai országból kapott megrendelést, s bár oda már 15 esztendeje nem szállított, a kapcsolatokat fenntartotta. És ezek a külkép viseletek se­gítik a cégeket, hogy ne ve­szítsék el itthoni partnerei­ket, Egy alkalmi felmérés­ből kiderült, hogy hiába kap egy vállalat önálló export­jogot, többnyire nemi szakít­ja meg kapcsolatát a külke­reskedelmi céggel, cégekkel. Expontjogát inkább arra használja, hogy egy új ter­méket adjon él külföldre, vagy ahogy például az lka­im teszi: az autóbusz-rész­egységek szállítását lendíti fel. Persze mindez kevés volna. Az új időket a közös vállalatok jelzk. A Chemo— Caola vagy a Gcabo—Chem többek között azt a nemes törekvést szolgálja, hogy a külkereskedő és a gyártó kö­zös kockázatot vállalva szö­vetkezik új piacok meghó­dítására. Tanácsi választókerület A helyi (községi, városi, fővárosi kerületi) ta .-.ács ta­gok at választók erűiét enkén t választják. Minden tanácsi választókerület egy tanácsta­got választ. A tanácsi választókerületek számát a választójogi törvényben meg­határozott keretek között a helyi tanács, a tanácsi vá­lasztókerületek területét és sorszámált pedig a helyi tar nács végrehajtó bizottsága állapítja meg. A tanácsi vá­lasztókerületek számát az ál­landó lakosok számával ará­nyosan úgy kell megállapí­tani, hogy a városokban és a fővárosi kerületekben leg­alább 31, az önálló tanácsi községekben pedig legalább 11 választókerület legyem. A községi közös tanácsba köz­ségenként legalább 3 tanács­tagot kell választani. A kö­zös .tanács tagjainak száma legalább 11. A 100-nál ke­vesebb lakosú településen azonban egy tanácstag is vá­lasztható. A községi közös tanácshoz tartozó nem szék­hely társközségekben, a meg­választott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik. A helyi taná­csok meghatározott számú fővárosi, illetőleg megyei ta- tnác-stagot választanak. Országgyűlési választókerületek Az országgyűlési képvise­lőket választókerületenként és országi« választási lis­tán választják a választópol­gárok. Minden országgyűlé­si választókerület egy or­szággyűlési képviselőt vá­laszt. A választókerületen­ként és az országos válasz­tási listán megválasztott or­szággyűlési /képviselők jo­A régebbi időkben még meglehetősen válogatósak voltak külkereskedőink. Min­den cégnek megvolt a ma­ga felségterülete, s azon túl nem nagyon barangoltak, pe­dig olykor kiváló alkalmuk lett volna. Szerencsére ma már nem jellemző ez effé­le arisztokratizmus, s ha a párhuzamos export miatt né­ha támadnak is viták, azt a többség elismeri, hegy még mindig több az előnye, minit a hátránya. Természetesem az senkinek sem hasznos, ha a külföldi megrendelő két magyar céget versenyeztet, de ezen is lehet segíteni. Ha például egymást pontosan in­formálják, s nem kijátsza­ni próbálják a másikat. A külföldi tárgyalásokon egyébként a magyar cégek gyakran hátránnyal indul­nak, hiszen nem tudnak ha­sonló kedvezményes hitele­iket ajánlani, mint más, tő­keerős cégek. Márpedig a fejlődő országokban másképp nehéz boldogulni. Verseny­ben maradni leginkább ak­kor képesek, ha olyan szol­gáltatásokat is ajánlanak, amit mások nem kínálnak. Három külkereskedelmi vál­lalatiunk foglalkozik például az oktatási intézmények ex­portjával. Az iskolák bizony nem olcsók, s a vásárlók többsége fejlődő ország, ame­lyek mostanában fizetési ne­hézségekkel küszködnek. Igaz, az Oktatásra nem saj­nálják a pénzt, ha jól fel­szerelt iskolát, tanműhelyt, laboratóriumot vehetnek. A ■magyar cégek pedig még töb­bet ajánlanak. Elkészítik a tanmenetet, sőt még taná­rokat is küldenek. Ha egy magyar cég nem tud nagyobb hitelt nyújtar ni, akikor a kevésbé gaz­dag országok gyakran csere- árut kínálnak. Régebben azt jobbára éppúgy visszautasí­tották külkereskedőink, mint azt a lehetőséget, hogy egy erőműveket exportáló cég fa­gyasztott disznófejet is ex­portáljon. Ma már azonban minden üzletet jól meg kell fontolni, s a tárgyalások gyakran sikerre vezetnek. gai és kötelezettségei azono­sak. Az országgyűlési vá­lasztókerületeket a főváros és a megye területén úgy kell kialakítani.- hogy mint­egy 30 OftO lakos választhas­son egy képviselőt. A vá­lasztójogi törvény alapján a Népköztársaság Elnöki Taná­csa meghatározta az ország- gyűlési választókerületek szá­mát (352), területét, székhe­lyét és sorszámát. Az or­szágos választási listán meg­választható képviselők szá­mát az Elnöki Tanács 35- ben állapította meg. A Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa a politikai, társadal­mi és érdekképviseleti szer­vek javaslatai alapján meg­határozta az országos vá­lasztási listán induló képvi­selőjelölteket. és április 13- án nyilvánosságra hozta dön­tését. Szavazókor és szavazás A helyi tanács végrehajtó bizottsága március 18-ig meg­állapította a település sza­vazóköreinek számát, terüle­ti beosztását és sorszámát. A szavazó köröket a törvény értelmében úgy kellett ki­alakítani, hogy egy szavazó­körre 600—1000 választópol­gár jusson, de minden köz­ségben legalább egy szava­zóikor legyen. A szavazókor területének meghatározásánál azt is figyelembe kell ven­ni, hogy abba egy vagy több tanácsi választókerület tel­jes területe beletartozzék. Szavazni a megfelelő szava- zókörben tehet. A szavazat- szedő bizottságnak legalább két tagja az egészségi álla­pota vagy idős kora miatt mozgásában gátolt választó­polgárt — kérésére, szava­zásának lehetővé tétele vé­gett — felkeresi. A válasz­Évek óta lehet külföldi cé­gekkel vegyes vállalatot ala­pítani, de meglehetősen ke­vésről tudunk idáig. Mosta­nában mintha több alakul­na, s ez mindenképpen a vállalkozókészséget bizonyít­ja. Különösen örvendetes, hogy több vegyes vállalat, a legkorszerűbb technika gyártására alakult. A ma­gyar iparnak ugyanis nagy szüksége volna azokra a kor­szerű gépekre, eljárásokra, amelyek biztosít iák. hogy ne nagyon maradjunk el a vi­lágszínvonaltól. A kooperá­ció sem ment ki még a di­vatból. s mert a külkeres­kedelmi cégeink nemcsak ex­portálnak, hanem importál­nak is, gyakran az utóbbi tevékenységük kínálja az öt­letet. A Metrimpex például az utóbbi hetekben olyan kooperációkról tárgyal, amelynek keretében közösen gyártanának fénymáscTJó gé­peket, Írógépeket és más ke­resett termékeket Magyarországon új válla­lati formának ígérkezik a ikereskedőház ; ami például Japánban már kiválóan be­vált. A magyar kereskedő­ház persze egy kicsit más lesz. A Transetektro már több mint egy esztendeje tár­gyal a kereskedőház meg­állapításáról, s a kérelem je- ifenleg a hivatalokat járja. Talán az esztendő végére már meglesz az első magyar ke- reskedőház. Természetesen nagyon sok múlik azon, hogy mennyi tőkével kezd­heti majd tevékenységét,, hi­szen ahhoz, hogy a kutatás­iban, fejlesztésben, gyártás­ban és szállításban saját ér­dekeltséget szerezzenek, tő­kére, és nem is kevésre van szükség. Többek között mű­szaki fejlesztési alapot is kívánnak létrehozni, hogy új termékek tervezését, gyártá­sát is segíthessék. E rendha­gyó kísérlet bizonyára sok tanulsággal szogál majd, s talán egyik leghatásosabb eszköze lesz az ipar. a ke­reskedelem és egyáltalán a magyar gazdaság fejlődésé­nek. D. L. tópolgárck érkezésük sor­rendijében szavazhatnak. Az szavazhat,, aki a választöke- ;rü letben a választók nyil­vántartásában szerepel. A szavazás a szavazófülkében történik, ezután a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapokat a borítékba teszi, és a szavazatszedő bi­zottság előtt az urnába he­lyezi. A szavazás ideje alatt csak a szavazó tartózkod­hat a szavazó fülkében.. Az a szavazó azonban, aki anem tud olvasni, vagy akit tes­ti fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választó­polgár segítségét veheti igénybe. A pótválasztás, pótképviselő, póttanácstag Ha valamelyik választóke­rületben niam szavazott az összes válasz tópc l gárcisik több mint a fete, vagy egyik je­lölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél több sza­vazatot, az illetékes válasz­tási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első vá­lasztástól számított tizenöt napén belül kell megtarta­ni. A pót választásokon új jelölteket is llahét állítani. A pótváfesatásen az lesz a a megválasztott képviselő, illetőleg tanácstag, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az a jelölt, aki a választóke­rületben a megválasztott or­szággyűlési képviselő, illetve tanácstag mellett megkapta az összes érvényes szavazat­inak legalább az egynegye­dét, pótképviselő, illetve pót­tanácstag lesz. Ha a válasz­tókerületben a képviselői vagy tanácstagi hely meg­üresedik, a pótképviselő, il­letve a póttanácstag lép a megüresedett tisztségbe. Árok is van. gödör is van. Ezt énekelhetnék mostaná­ban a gyöngyösiek ha voL ra hozzá kedvük. De nincs, mert lépten-nyomon a lá­buk elé kell nézniük, ha a város belső területét járják. Gépek vésik az aszfaltot, gépek markolják ki a földet, emberek nyüzsögnek itt is. ott is, aztán... Semmi! Egyik percről a másikra el­tűnik gép és ember úgy, mintha soha ott sem lett volna. Csak az árok marad. Meg az a színes műanyag- csík. amelyik arra figyel­meztet mindenkit, hogy jó lesz maga elé néznie. Gázvezetéket építenek a Fő téren és a környékén. Építenek ? • • • • — Pályázat útján nyertük el a munkát — magyaráz­za Csider János, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat gyön­gyösi főépítés vezető-helyet, tese. — Ez a tény sok min­denre kötelez bennünket. — Például: a határidőre. Mikor telik le? — Az eredeti?... Június végén. De azt már most látjuk hogy ezt nem tudjuk tartani. — Nem tudják vagy nem lehet tartani? — Akkor pontosítok: nem lehet tartani. Amj azt is jel­zi, hogy nem rajtunk mú­lik. — Megegyeztek már eb­ben a megrendelővel? — Még nem. A közeli na­pokban lesz az a koordiná­ciós tárgyalás a városi taná­cson, ahol elmondom, milyen nehézségek akadályozzák az eredeti határidő tartását. — Milyen új határidőt sze­retnének? — Szeptember 30-at. Kö­telezőnek tartjuk, hogy a fűtési idényre elkészüljünk a feladattal. — Csak maguk készülje­nek el, vagy a gázhálózat üzemképes állapotba kerül­jön? — Ez utóbbiról van szó. Szeptember 30-án már min­den készen lesz. Felszabadulásunk 40. év­fordulója ösztönzőleg hatott megyénk helytörténészeire, s érdeklődésük fokozottab­ban fordult az 1945 óta el­telt négy évtized története felé. E munka újabb eredmé­nye az „Akiket visszavár­tak ...” A könyv a napok­ban hagyta el a sajtót. Ben­ne szerzője, illetve összeál­lítója, Csiffáry Gergely le­véltáros, a megyénk terüle­tén 1944 őszén elesett szov­jet hősi halottaknak állított méltó emléket. A több fejezetre tagolt kö­tet első részében a szerző Heves megye katonai fel­szabadításának történetét foglalta össze az eddigi iro­Egy dolog a külső gázve, zeték. más dolog a belső szerelés. A kettő független egymástól. Tehát az alatt az idő alatt, amíg kint folyik az árokásás és csövek lefek­tetése. az épületen belül vé­gezhetik a szerelést. — Mi a fal síkjától szá­mított egy méterre állunk meg a külső építkezéssel — magyarázta Csider János. — Lehetőség van arra. hogy itt érjenek el bennünket a belső szerelők, anélkül, hogy a műszaki átadásban bármi zavar is keletkezne emiatt. A kétféle munka tehát nem zárja ki egymást az adott időszakban. Magyarán: ha a mélyépí­tők által .kívánt" időpont, ban majd megnyitnak egy csapot a vezetéken, már ér­kezhet is a gáz a kazán­hoz vagy a konvektorhoz. Ha a belső szerelés ... ! — Mindez nagyon egysze­rűnek tetszik. Pedig a mű­szaki ellenőrzés, az engedé­lyeztetési eljárás nagyon szigorú. Ebben a tevékeny­ségben készségesek az il­letékesek? — Azt mondhatom, jó a kapcsolatunk. A TIGÁZ hajdúszoboszlói vezetői min­dig figyelembe veszik a ké­résünket. Ök az alacsony­nyomású vezeték műszaki el­lenőrzését végzik. A Salgó­tarjáni Bányaműszaki Fel­ügyelőségre tartozik az a középnyomású vezeték, amely a Posta térig épül meg. Miután nekik nagyon sokfelé kell eljutniuk, az át­adási időpont kijelölése az elfoglaltságuktól függ. • • • • Érthetően: az előírások nagyon szigorúak. Itt, a gáznál nem lehet játszani még egy hajszálnyi réssel sem. Tökéletesen zártnak kell lennie a vezetékrend­szernek. De az is követelmény, hogy a legkülönbözőbb egyéb vezetékektől milyen távol­ságban húzódjanak a gázt szállító műanyag csövek. dalomra és saját kutatásai­ra támaszkodva. Kimutatta, hogy jelenlegi ismereteink szerint megyénk 89 telepü­lésén a felszabadító harcok során 4914 szovjet katona esett el, akik közül 1495 adatait ismerjük. A második részben a hősi halottak nevét és adatait olvashatjuk, majd a szerző a halottak sírhelyeinek ka­taszterét közli. A hézagpótló munka kü­lönös értéke az utolsó fe­jezet, amelyben a megye felszabadításának időrend­je található. Csiffáry Ger­gely fáradságos munkával járt utána az egyes telepü­lések felszabaditási dátu­— Nagyoh sok gondunk van ezekkel a közművek­kel — jegyezte meg a fő- építésvezető-helyettes. — A térképek nem pontosak. A tervek tehát olykor ellent­mondanak a valóságnak. Ilyenkor meg kell állnunk a munkával. Az emberek pe­dig csak azt látják. hogy abbahagyjuk az árok építé­sét. — Minden esetben a ter. vező újabb utasítását kel) megvárniuk? Maguktól nem tudnák, hogy mit kellene tenniük a váratlanul elő­bukkant kábel esetében? — Tudnánk, de nem te­hetjük. Ilyenkor csak a tervező utasítására folytat­hatjuk a munkát. Ehhez egy naplóbejegyzés is elégséges. De hogy abba a naplóba az utasítás bekerüljön, ah­hoz is idő kell. Meg ahhoz is. hogy az előkerült kábel vagy más vezeték pontos helye rákerüljön a térképre is. Ezt már a térképészeti szakemberek csinálják. A járókelő mindebből csak ajzt látja, hogy kiástak egy árkot tegnap ma pedig egy teremtett lélek sincs a köze, lében. Ugyan hová tűntek el a mélyépítő-unkásak ? • • • • A városközpont tgázveze- tékikel való ellátását a ta­nácsi tervek tartalmazzák. Hogy milyen területet érint ez a feladat? Lényegé, ben a Posta tér, a Fő tér, az állami gazdaság, az 1. számú általános iskola. a Nemzeti Bank fiókja és a kórház által jelzett városré. szék tartoznak ide. Pontosan azok az utcák, közterületek, amely a legna­gyobb forgalmat bonyolít­ják le. Bizony, nemcsak az épí­tők. hanem a lakosság nagy próbatétele is ez a munka, a vele járó kényelmetlen­ségek miatt. Egy kis türelmet tehát! G. Molnár Ferenc mainak, s az eddig sok el­lentmondást tartalmazó adatok gondos mérlegelé­sével nyújtott az eddigieknél sokkal pontosabb kronológiát Heves megye felszabadításá­ról. Az ismertetett magyar és orosz nyelvű kiadványt, amelyet a Heves Megyei Levéltár jelentetett meg, s amelynek előszavát Barta Alajos, a megyei pártbizott­ság első titkára írta, a különféle iskolatípusok történelem szakos tanárai, a helytörténészek, a közmű­velődés munkásai, a könyv­tárak látogatói egyaránt ha­szonnal forgathatják. Sz. K. VÁLASZTÁSI KISLEXIKON Megyei kiadvány a szovjet hősök emlékére Akiket visszavártak...

Next

/
Thumbnails
Contents