Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1985. május 30., csütörtök delmi. szociális viszonyaira is. Nemcsak a hozamok, a termelési viszonyok terüle­tén hozott korábban nem tapasztalt eredményeket a mi agrár- és szövetkezetpoli­tikánk. Ez a politika vállal­ta és teljesítette azt is, hogy a szövetkezeti parasztság helyzetét is javítsa. A közös­ben végzett munkával ará­nyos, kellő szintű jövede­lemszerzésre nyújtott és nyújt lehetőséget és távla­tokban is ígéretes biztosíté­kot. A munkás- és a szövet­kezeti paraszti jövedelmek, a társadalombiztosítási és szo­ciális ellátás közötti különb­ségek felszámolása is társa­dalmi elhatározás volt. Ezt is eredménnyel oldottuk meg. Már egy évtizeddel ezelőtt bekövetkezett az a nagy horderejű változás, amely a szövetkezeti parasztság tel­jes egyenjogúsítását eredmé­nyezte a társadalombiztosí­tási és nyugdíjjuttatásokban. Az is e folyamatba illik, hogy a munkás-paraszti jö­vedelmek arányos fejlődése megvalósult. Minderről ma már tényként beszélhetünk. Mint ahogy arról is, hogy ezek a gazdasági, társadalmi és szociális intézkedések mélyreható változást indítot­tak el a szövetkezeti paraszt­ság soraiban. Megnyilvánul ez a magasabb szakmai-kul­turális szintet tükröző gene­rációváltásban is. Abban is, hogy a kezdeti kedvezőtlen jelenségek: mint a faluról történő elvándorlás, a közös szervezetben végzett munka iránti bizalmatlanság meg­torpant. Az érdekeltségi viszonyok, az iparszerűség, a fejlett technika, az agrártermékek iránt fokozódó kereslet, a vi­déki települések fejlődése, a demokratikus berendezkedés mind-mind olyan tényezők, amelyek a szövetkezetekhez kötődést, a fiatal szakembe­rek beáramlását jótékonyan befolyásolták. Napjainkra a helyzet igen kedvező. Több mint 20 ezer a felsőfokú végzettségűek száma a ter­melőszövetkezetekben. Mel­lettük a középiskolát végzet­ték és a szakmunkásréteg számban, tudásban szorga­lomban is jelentős haderőt képvisel. A vendéglátó dohánygyáriak nevében Sebestyén Zsuzsa virággal köszöntötte Szabó Istvánt A kormányzat ennek káros következményeit a társada­lom között megosztotta, de az üzemek évről évre több terhet viselnek. Egy másik időszerű gond : részben külső, részben belső tényezők következtében to­vább nőtt a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok differenciáltságából eredő nehézségek súlya. A nehéz sorsú üzemek azon egyhar- madára gondolok itt. ame­lyeknél nemhogy a bővített újratermelés, de még az egy­szerű újratermelés feltételei is veszélyben vannak, vagy — sajnos, ilyen is van —. esetenként hiányoznak. Gaz­daságirányítási szisztémánk­kal, az érdekeltségi rendszer ösztönzőbb gyakorlatával in­dokolt és lehetséges a jöve­delmezőbb termeléshez tar­talékainkat mozgósítani- Mert a mezőgazdaság területén is rendelkezünk tartalékokkal. Anyagi és tudati értelemben egyaránt. Hadd említsek né­hányat: bátrabban kell ösz­tönöznünk n kiemelkedő Gyöngyösiek a nagygyűlés résztvevői között (Foytatás az l. oldalról) más szervezetek által el nem látott — szociális, közműve­lődési feladatokat is megol­danak, tehát tagjaik társa­dalmi szervezetei is. Ennek hatása érvényesül a közélet demokratizmusának mélyülé­sében is. Az is kézzelfogható, hogy jelentős szerepet vál­lalnak a vidéki életviszonya­ink fejlesztésében. Számos szolgáltatási feladatot átvál­lalnak, vagy segítenek erő­forrásaikhoz mérten. Nagy szükség van erre, hisz tag­jaik. alkalmazottaik közérze­te kihatással van a közös munka sikerére is. A népes­ségmegtartó kapacitások fej­lesztését. fenntartását termé­szetszerűen nem tudják át­vállalni a termelőszövetke­zetek. Ezt az állam sem kí­vánja, de a téeszek és az ál­lami gazdaságok részvétele meghatározó, hisz számos te­lepülésen az egyetlen gazdál­kodó szervezetek. Ilyen társadalompolitikai háttérrel, ennek az agrárpo­litikának az elveivel, gyakor­latával valósult meg az, hogy hazánkban az élelemellátást mennyiségben és minőségben saját erőnkből megoldottuk. Ez fontos tényezője társadal­munk politikai stabilitásá­nak. Agrártermékeink egész sora még magasabb külpiaci igényeknek is megfelel. Nap­jainkban a kivitel közel egy­negyede származik az agrár- gazdaságból. Az ellátás és a külgazdasági egyensúly két oly érzékeny pontja a ma­gyar gazdaságnak, hogy az ebbe- játszott javuló szere­pünk megérdemli a józan, dicsekvéstől mentes elisme­rést. Mezőgazdaságunk össz­teljesítményét jónak minősít­hetjük, amely számos, egyéb­ként nálunk fejlettebb or­szággal való összehasonlítást is kibír. A nemzetközi élme­zőnybe kerültünk fel a ga­bonatermelésben, az egy fő­re jutó hústermelésben. Me­zőgazdaságunkban meglehe­tősen jó a földterület és a beruházott gépeszközök és kemikáliák kihasználása és még egy sor más mutató. Más vonatkozásban azon­ban gyenge pontjaink, javí­tanivalóink is bőségesen van­nak. Ilyen állattenyészté­sünk. takarmánygazdálkodá­sunk, kertészeti ágazataink néhány strukturális problé­mája, a feldolgozási és érté­kesítési folyamatlánc számos hiányossága. Ilyen a lekötött munkaerő nagy létszáma és nem megfelelő kihasználtsá­ga is, esetenként a gyenge szervezettség. Mezőgazdasá­gunk értékteremtő képessé­ge így nem olyan, amilyet szeretnénk. Befolyásolják ezt a felhasznált ipari termékek árszintjei, az értékesítés ne­hézségei és más tényezők is. Elsődleges azonban az. hogy a saját érdekkörünkben fel­merülő hibákat szűrjük ki. s magunkat szüntelen önkriti­kával kezeljük. Hazánkban a mezőgazdasági termelés alappillérei a nagyüzemek: a mezőgazdasági szövetkeze­tek és az állami gazdaságok. Sok köszönhető annak, hogy szinte minden időben rugal­masan kezelte e formáció­kat agrárpolitikánk. Lehető­séget, támogatást teremtett az együttműködések alakítá­sához. Helyesnek bizonyult, hogy a kiegészítő gazdaságok termékeire is alapoztunk. Ezek termelése, termelési struktúrája segített a szako­sodás elmélyítésében. Értel­mes, hasznos és széles réte­geket juttat jelentős munká­val szerzett jövedelemhez. Sajátosan alakult hazánk­ban a mezőgazdasági szerve­zetek tevékenységi köre is. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben kialakított ipar, építőipar és szolgál­tató nemzetközi megközelí­tésben is szellemes megoldás a felszabaduló mezőgazdasá­gi munkaerő konfliktusmen­tes átrétegződéséhez, a me­zőgazdaság felhalmozásait se­gítő források bővítéséhez és sok területen segíti a társa­dalmi szükségletek jobb ki­elégítését. Tisztelt választási nagy­gyűlés! A mezőgazdaságra politi­kánk kiemelt figyelmet for­dít. Hozzá kell tennem, hogy ennek hatása van1 a mező- gazdaságból élők. köztük a szövetkezeti parasztság jöve­Kedves elvtársak! A jó eredmények, az élénk termelési kedv, a kellő szak­értelem említett jó színvona­la nem feledtetheti, hogy számos területen újszerű vagy állandósult nehézségek­kel is meg kell küzdeni. Ezek között külső és belső eredetű egyaránt van. Csak a legfontosabbakat említem meg: két aszályos esztendő tette próbára mezőgazdasá­gunkat. E természeti tényező bizonyította: érzékeny ága­zat a mezőgazdaság, még az eddigi jó teljesítményekkel dolgozók gazdasági helyzete is megrendülhet. A szabályozó rendszer egy­re szigorúbb követelménye­ket közvetít. Például a fel­használt ipari termékekért évről évre magasabb árat fi­zetünk, bevételeink viszont csekélyebb mértékben nő­nek. Egyes mezőgazdasági alaptevékenységi formák költség- és jövedelemará­nyai hosszabb távon nem bírják el terheiket, és ugyan­ez mondható el a mezőgaz­dasági nagyüzemek egyes csoportjaival kapcsolatban is. Több termékünkkel jár­tunk úgy az utóbbi eszten­dőkben. hogy komoly érté­kesítési gondjaink adódtak. egyéni és kollektív teljesít­ményeket. A melioráció, az átfogó talajrendezés nagyság­rendekkel növelhetné a me­zőgazdaságilag hasznosítható területünket. Az ágazaton belül az állattenyésztés haté­konysága a lehetségesnél gyengébb. A zöldség- és gyü­mölcstermesztésre árnyékot vet a feldolgozás, a termé­kek kereskedelmének szer­vezetlensége, a kölcsönös ér­dekeltség hiánya. E gondok az elért eredményeket két­ségbe nem vonják, s nem kicsinyítik eddigi erőfeszí­téseinket. Nem a panaszko­dás szándékával említettem ezeket. Mérlegkészítésnek, te­endőink számbavételének szántam. Meggyőződésem, hogy számos eredmény és jövőbeli tennivaló Heves me­gyére is érvényes. Kedves elvtársak! Megtiszteltetés számomra, hogy Heves megye választó- polgárai között lehetek, s részt vehetek az itteni szám­vetés és a jövő közös felada­tainak felelős meghatározá­sában. Heves megye az or­szág 19 megyéje közül nagy­ságrendileg a 16., a népesség szempontjából a 14., tehát e tényezőket nézve a kis me­gyék közé tartozik. Ennek ellenére földrajzi és gazda­sági adottságai, a rendelke­zésre álló termelési ténye­zők jó hasznosítása, a heve­si táj különleges szépsége következtében jelentős szere­pet tölt be az ország életé­ben. A VI. ötéves terv eltelt időszakában a megye gazda­sága is szigorúbb feltételek között, a korábbinál mérsé­keltebben fejlődött. A megye nehéziparában meghatározó és elismerésre számot tartó szerepe van a Mátraalji Szénbányáknak és a Gagarin Hőerőműnek. A példamutató munkamegosztásban dolgozó energetikai vertikum javuló fajlagos költséggel termeli a nélkülözhetetlen - villamos energiát. Az elmúlt négy év alatt a gépipar adta a me­gye ipari exportjának több­ségét, amelyből közel 40 százalékot nem rubelelszá­molású piacon értékesítettek. A gépipari termelés dina­mikus, azonban négy év alat­ti 20 százalékos emelkedés ellenére sem sikerült min­den megrendelői igényt ki­elégíteni. Az ágazat több vállalata céltudatos intézke­dések sorozatával alapozta meg termékeinek jó hírne­vét. Az egri Finomszerei- vény gyár több termékével az európai élmezőnybe tartozik. A Mátravidéki Fémművek­ben tovább növelték a kül­piacon is keresett alumínium alapanyagú fém csomagoló­eszközök gyártását. Nemzet­közileg is elismert temékek a Csepel Autógyár 3. Sz. Eg­ri Gyárának autóbusz-sebes­ségváltó alkatrészei, a VILA- TI elektronikus vezérlő be­rendezései. Tervszerűen halad a mikro­elektronikai program végre­hajtása a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárában. A könnyűipar termelése a külpiaci kereslet csökkenése és a gyorsan változó piac igényeitől történt elmaradás miatt szerény mértékben nőtt. Az Agria Bútorgyár az ipari átlagnak megfelelő 10 százalékos termelésnöveke­dést valósított meg. A lakosság életszínvonalá­nak alakulásában lényegé­ben az országos tendenciák lelhetők fel. A reáljövede­lem nőtt, a reálbérek — te­kintettel az átlagbéreknél gyorsabb fogyasztói árnöve­kedésre — csökkentek. A la­kosság mindenkori életszín­vonalát jelentős mértékben befolyásolják a központi for­rásból származó készpénzbe­vételek, melyek négy év alatt 36—37 százalékkal, míg a fo­gyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek Heves megyé­ben, így a pénzjövedelem reálértéke mintegy öt száza­lékkal magasabb. a négy év­vel korábbinál. Az életkö­rülmények javítását olyan fontos eredménnyel igazol­hatjuk, mint az ötnapos munkahét általánossá válása és a 40 órás munkahét beve­zetése az iparban és az épí­tőiparban. Két neves felsőfokú okta­tási intézmény: o Ho Si Minh Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Kara működik He­ves megyében. Mindkettő színvonalasan látja el a szak­emberképzés feladatát s je­lentős kisugárzásuk van a megyehatáron túli szellemi életre is. A megye oktatási és kulturális intézményei jó hírüek. Nehezebb működési feltételek között is — jelen­tősen hozzájárultak a mű­veltség emeléséhez. A gyön­gyösi Mátra Művelődési Ház. az Egri Ifjúsági Ház is gaz­dag és tartalmas programok­kal szolgálja a közművelő­dést. Sok színházszerető ál­ma teljesült, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház ez év januárjától önálló befo­gadó és bemutató színház­ként működik. Alig féléves működéséről kedvezőek a ta­pasztalatok. A Megyei Mű­velődési Központ — az épü­let felújítása miatt — kü­lönösen nehéz körülmények között dolgozik, de tevé­kenységével így is jól segíti a helyi művelődési otthonok és otthanjellegű intézmények munkáját. A megyei múzeu­mi szervezet is dicséretes munkát végez az ismeret- terjesztésben, a hazafias ne­velésben, a helyes történe­lemszemlélet kialakításában. Ezek az intézmények, de a megye polgárainak növekvő igényei is hozzájárultak ah­hoz, hogy a nagyüzemekben megélénkült a kulturális élet, javult a szocialista bri­gádok művelődési tevékeny­sége. Az utóbbi években érez­hetően megnőtt az érdeklő­dés a termelésben, a min­dennapi életben közvetlenül hasznosítható ismeretek iránt. Ennek következtében a szakmai képzés és tovább­képzés. a különféle kiegészí­tő, kisegítő tevékenységhez szükséges ismeretek nyújtá­sa új színfolttal gazdagítot­ta a közművelődést. Javult a lakosság egyes rétegeinek termelési kultúrája, közgaz­dasági. politikai műveltsé­ge, gyarapodtak az ország­ról, a világról nyert ismere­tek. Igaz. nem a szükséges mértékben, de nőtt az ide­gen nyelvismeret is. Kedves elvtársak! Heves megye részesedése az ország mezőgazdasági te­rületéből 3,6 százalék, ked­vező természeti adottságai következtében azonban egyes termékek, különösen a tör­ténelmi borvidék jó minő­ségű termékeivel, valamint a gyümölcs- és zöldségter­mesztéssel az ország ellátásá­ban és az exportban is en­nél nagyobb szerepet vállal. Az összes mezőgazdasági ter­melési érték 1984-ben elér­te a 8,4 milliárd forintot. A termelés színvonala, a minőségi tényezők javulása kedvező a növénytermelés­ben. A kalászos gabonafé­lék vetésterülete 1980 óta közel 10 százalékkal, az ola­jos növényeké kétszeresére emelkedett. Csökkent viszont — elsősorban jövedelmező­ségi okok miatt — a kuko­rica. a cukorrépa és zöld­ségfélék vetésterülete. A szőlő 11 500 hektáron te­rem. A termésátlag hektá­ronként meghaladta a nyolc tonnát. A növekvő termés­mennyiséggel az utóbbi években nem tartott lépést a feldolgozó és tároló kapa­citás. Még nem sikerült el­érni. hogy a szőlőtermelők és felvásárlók, feldolgozók közös érdekeltsége, piacori­entált együttműködése meg­szilárduljon. Együttműködé­süket az utóbbi években árviták is terhelték. Az állattenyésztésben arányeltolódás következett be a húshozamú szarvasmar­ha javára. Szerényen. de növekedett a sertés- és ba­romfiállomány. A piaci ke­reslet szerkezeti átrendező­dése következtében romlott a juhtartás jövedelmezősége, így csökken az állomány. A Mátrai Erdő" és Fafel­dolgozó Gazdaság átgondolt fejlesztő tevékenységével korszerűsítette a fafeldolgo­zást. megvalósította a hul­ladékok fokozott mértékű hasznosítását és jelentősen növelte exporttevékenységét. A megye élelmiszeripari termelése kis mértékben — évente 1,6 százalékkal — növekedett. Kiemelkedő a húsipari vállalat termelés- felfutása és exportjának nö­vekedése. A minőség, a szervezett­ség és az innováció jó pél­dájaként említhetjük az Eg­ri Dohánygyárat. Alap­anyag-ellátási nehézségek jellemezték a konzerv- és cukoripart. Az Eger—Mátra­vidéki Borgazdasági Kombi­nát meghatározó szerepet játszik a borgazdálkodásban, kezdeményező az exportban, minőség- és eredetvédelem­ben. Tisztelt választópolgárok! Amikor a 40 éves jubi­leum kapcsán visszatekin­tünk a múltra és a kongresz- szusi határozat végrehajtá­sé. a VII. ötéves terv elő­készítése az esedékes feladat, s tervezzük a távolabbi jö­vőt, nem feledkezhetünk meg napjaink, a 85-ös esz­tendő időszerű feladatairól, a hétköznapok munkájáról sem. 1985 a VI. ötéves ter­vünk záróéve. Terveink sze­rint ebben az esztendőben a nemzeti jövedelmet 2,5 százalékkal, az ipari terme­lést három százalék körül, a mezőgazdasági termékekét 1,5—2 százalékkal kell nö­velnünk. Jelentős beruházá­si-fejlesztési feladataink vannak, az ország termelő­alapjának bővítése, pótlása, (Folytatás a 3. oldalon) Bélapátfalváról, Sirokból is érkeztek a választási nagygyűlésre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents